Középdunántúli Napló, 1957. március (1. évfolyam, 51-78. szám)

1957-03-01 / 51. szám

1357. március 1. ÜÜZEFDÜNAPiTÜLI kaflo A Magyar Szocialista Munkáspárt Ideiglenes Központi Bizottságának ülése (Folytatás a 2. oldalról.) nyújtás terén is igen nagy részt vállalt­ magára. Február 1-ig a test­véri országokból 700 millió forint értékű segítség érkezett, s további 200 1­illió forint értékű segítség szállítása indult meg hazánkba. Még a térítés nélküli segítségnyújtásnál is nagyobb értékű támogatást je­lent számunkra a szocialista orszá­gok által nyújtott, illetve kilátásba helyezett mintegy 300 millió dol­lár értékű áruhitel, továbbá a Szov­jetunió 60 millió dollár, Kína 25 millió dollár összegű szabad devizá­ban nyújtott hitelsegítsége. Népünk munkája és a szocialista országoknak a proletárinternacio­­nalizmus szellemében nyújtott test­véri segítsége, együttesen hozzáse­gített bennünket ahhoz, hogy pén­zünk szilárdságát biztosítsuk, s a nagyobb arányú munkanélküliséget elkerüljük. A Központi Bizottság megállapít­ja, hogy az Intéző Bizottság és a Minisztertanács által kezdeménye­zett párt- és kormányintézkedések az ipar, a mezőgazdaság, a közleke­dés és kereskedelem vonalán, a ter­melés s a gazdasági élet helyreállí­tására általában, mint ezt a gyakor­lati élet igazolta, helyesek voltait. Sikereink m­ellett látnunk kell hiányosságainkat is. Még hozzá sem kezdhettünk a korábban is súlyos tehernek érzett bajok orvoslásához, már újabb nehézségek jelentkeznek. Az ipar termelési költségei az el­lenforradalom előtti időkhöz ké­pest, részben az indokolt béreme­lések, még inkább azonban egyéb okok, éspedig főleg a meglazult munkafegyelem, a teljesítménybé­rezés indokolatlan felszámolása, a teljesítmények csökkenése és a tel­jesítőképesség rossz kihasználása következtében nagymértékben emel­kedtek, így az államnak az iparból a korábbinál jóval­­ kevesebb a be­vétele. De a meglazult állami fegye­lem következtében csökkent a la­kosság adófizetése is. Ezeket a hiá­nyosságokat sürgősen ki kell kü­szöböljünk ahhoz, hogy a baráti országok nagyszabású segítségét ésszerűen felhasználva, tartósan biztosítani tudjuk a vásárlóerő és az árualap egyensúlyát, a költség­­vetés egyensúlyát és a külkereske­delem egyensúlyát, s ily módon m­egvédjük népünket egy esetleges pénzromlás veszélyétől. Mindez elengedhetetlen feltétele annak, hogy teljes erővel hozzájá­rulhassunk népgazdaságunk terme­lési­­ szerkezetének átalakításához, a gazdasági vezetés decentralizálásá­hoz, megjavításához, valamint a leghaladottabb ipari országokkal szemben fennálló technikai elma­radottságunk felszámolásához és ezzel biztos alapot teremtsünk leg­főbb célunk, a dolgozó nép élet­­szarvozásának és életkörülményei­nek további következetes javítása számára. Gazdasági téren a kommunisták és főleg a kommunista vezetők fő feladatai ma a következők: 1. A szocialista bérezés elvének helyes alkalmazásával, a teljesít­mény nélkül történő bérkifizetések megszüntetésével, a munkafegye­lem megszilárdításával és a terme­lés ésszerű megszervezésével biz­tosítani kell a munka termelékeny­ségének növelését és a termelési költségek lényeges csökkentését. 2. Vissza kell állítani az adófe­gyelmet, biztosítani kell a lakosság adóinak pontos befizetését. 3. A szocialista tervgazdaság el­vének érvényesítése mellett meg kell valósítani a gazdasági vezetés decentralizálását a vállalatok, ál­lami gazdaságok, a termelőszövet­kezetek önálló gazdasági vezetésé­nek fejlesztését. Érvényesíteni kell a termelőüze­mekben egyrészről az igazgatók, fő­mérnökök, főagronómusok, főköny­velők útján a központi irányítást, másrészről biztosítani kell a mun­kástanácsoknak ezt kiegészítő sze­repét■­ az üzemek igazgatásában. 1. Hozzá kell fogni a hazai adott­ságokra épülő és helyes arányok bi­tt­okítását biztosító új — 1958 ja­nuár elejével kezdődő — hároméves terv kidolgozásához. Ugyanakkor egyes népgazdasági ágakban, ahol ez a helyes fejlesztés érdekében szükséges (energiabiztosítás, város­fejlesztés) hosszabb időre (10—15 év) szóló távlati terveket is kell készíteni. 5. A mezőgazdasági termelés fej­lesztése s egyben a közellátás za­vartalansága céljából fel kell dol­gozni az állattá szabadfelvásárlás és a szerződéses termelés megfelelő fejlesztését. A mezőgazdasági ár­rendszernek a közérdek figyelembe­vételével serkentenie kell a terme­lési kedvet. 6. A mezőgazdasági termelés ál­talános és főleg szocialista irányú fejlesztése elősegítésére párt- és ál­lami szerveink nyújtsanak kellő tá­mogatást az álland gazdaságok dol­gozóinak, valamint■ a termelőszö­Az új viszonyok között a tömeg­­szervezetekben végzendő munka — a párt tömegkapcsolatai szempont­jából — visszanyerte azt a nagy fontosságot, melyet Lenin tulajdo­nított neki. A párt taglétszámának a munkásosztály tömegeihez vi­szonyított rendellenes magas ará­nya megszűnt. Ezért van most kü­lönös jelentősége annak, hogy a pártnak az általános célkitűzéseiért folytatott harcát — a pártszerve­zetek közvetlen munkáján kívül — kiegészítsük a különböző tömeg­­­szervezeteken keresztül a tömegek­kel kiépített sokoldalú új kapcsola­tokkal. Külön nagy figyelmet kíván e munka azért is, mert pártunk — szakítva a rossz, adminisztratív és bürokratikus vezetési módszerek­kel — most alakítja ki a tömeg­­szervezetekkel kapcsolatban az ideológiai és politikai vezetésnek azokat az új formáit, amelyek a párt befolyásának érvényesítése mellett biztosítják a tömegszerve­zetek működésének, önállóságát is. A Központi Bizottság decemberi ülése óta végzett munkánk ezen a téren is eredményes volt, jóllehet néhány fontos feladat megoldása még hátra van. Melyek ezek a feladatok? 1. A munkásosztály politikai erőd­jeiben, az üzemekben, bányákban és állam­i gazdaságokban az elmúlt két és fél hónap, alatt a helyzet előnyünkre gyökeresen megválto­zott. Minden fontos helyen meg­alakult, működik és fejlődik a párt­­szervezet. A munkásosztály régi, hagyományos érdekképviselete, a szakszervezet is újjászerveződött és megkezdte rendes tevékenységét. A munkástanácsok többsége is foko­zatosan megtalálja a törvényes ren­deletekben előírt hasznos tevékeny­ségének körét és formáit. Most fon­tos feladat, hogy a kommunisták politikai irányításával mindenütt kialakuljon a pártszervezet, a szak­­szervezet és a munkástanács egy­mást szervesen k­iegészítő, önálló és ugyanakkor összefüggő munkája. 2. A szakszervezetekkel kapcso­latban ma a legfontosabb feladat az, hogy a munkásosztály e régi szer­vezeteit — rendeltetésszerű fel­adatuk, a dolgozók érdekvédelmé­nek jó ellátásán keresztül — a munkáshatalom szilárd támaszává tegyük. Pártunk politikájának fon­tos elvi alapja a munkásosztály po­litikai egysége. Ennek tudatában szembe kell néznün­k bizonyos —­­ az ellenforradalmi hullám üledékeként visszamaradt — kedvezőtlen je­lenségekkel és le kell küzdenünk azokat. Arról van szó, hogy egyes szakszervezetek központjaiban is, több helyi szakszervezeti csoport­ban is a munkásosztály egységével szembenálló, azt bomlasztó jobbol­dali szociáldemokrata törekvések érvényesülnek, melyeket külföldi imperialista körök is szítanak. Ezek leleplezése és elszigetelése egyik legfontosabb feladatunk. 3. A munkástanácsokkal kapcso­latban egyfelől még mndig az a legfőbb feladat, hogy a bennük ér­vényesülő idegen vagy ellenséges politikai befolyás maradványait is megszüntessük. Másrészről viszont küzdeni kell a munkástanácsokkal szemben egyes helyeken még meg­nyilvánuló szektás elzárkózás hely­vetkezeteknek, hogy gazdaságaikat fejleszthessék és gazdaságossá te­hessék. 7. A mezőgazdaság helyes irányú fejlesztését így mielőbb elkészíten­dő mezőgazdasági program kidolgo­zásával is biztosítani kell. 8. A Központi Bizottság helyesli a kormány eddigi bérügyi intézke­déseit, a bányászok és ipari mun­kások bérének emelését és szüksé­gesnek tartja a dolgozók számos további kategóriájának, s elsősor­ban a műszaki értelmiségiek és a pedagógusok kereseti viszonyainak rendezését. A bérügyi intézkedések mértékének és időpontjának megál­lapításánál azonban mindig mérle­gelni kel a bérből és fizetésből élők legfőbb gazdasági érdekének, a fo­rint értékállandóságának védelmét. jelen politikája ellen is. Tudatában kell lenni annak is, hogy a mun­kástanácsok hatásos és erős fegy­verré válhatnak, ha működésüket a magyar viszonyoknak megfelelően fejlesztjük ki, segítséget nyújthat­nak az üzemigazgatás bürokratikus vonásainak leküzdésében, a gazda­ságosság és a termelés színvonalá­nak javításában, az önköltség csök­kentésében, a termelékenység növe­lésében és mindezeken keresztül a dolgozók életszínvonalának reális emelésében. A termelés kettős irányításának elkerülése érdekében meg kell ta­lálni a módját annak, hogy a párt­szervezetek közvetlenül csak a ter­melés néhány legalapvetőbb kérdé­sével foglalkozzanak, a termelés részkérdéseinek ellenőrzése pedig közvetve, a munkástanácsokon ke­resztül valósuljon meg. 4. A nők közötti politikai munka általános követelménye továbbra is az, hogy hazánk öntudatos dolgozó asszonyai és leányai a társadalmi és állami élet minden területén, így a pártban és a szakszervezetekben, az állami és más funkciókban is megfelelő mértékben képviselve le­gyenek s aktív szerepet játsszanak. A nők között külön politikai munka ma az újonnan szervezett Országos Nőbizottság irányításával folyik. Hetek óta megjelenik a „Nők Lapja" is. A Központi Bizottság szükségesnek tartja, hogy politikai jellegű, ugyanakkor a dolgozó nők különleges kérdéseit is napirenden tartó nőmozgalmi szervezet alakul­jon. E szervezet működésének elvi alapjait, s a­ gyakorlati megvalósí­tásra irányuló elgondolásokat sür­gősen ki kell dolgozni .. .A párt politikai munkájának egyik központi kérdése ma és a jövőben méginkább az ifjúság er­kölcsi-politikai nevelésének és ál­talában az ifjúság jelenéről és jö­vőjéről való gondoskodás kérdése. Az ellenforradalom csak önmagát ámítja és csapja be, amikor azt állítja, hogy a magyar ifjúság nagy része az ő oldalán áll, vagy állt. Az azonban kétségtelen, hogy az ifjú­ság soraiban nagymértékben rom­bolt az eszmei zavar, a nacionaliz­mus és más burzsoá nézetek. A magyar ifjúság ma működő úgyne­vezett rétegszervezetei (Forradalmi Ifjúmunkás Szövetség, EPOSZ, ME­­EESZ, Diákszövetség) élén az ifjú­ság legjobbjai eredményes munkát végeztek eddig is azért, hogy az ifjúság egy részénél érvényesült el­lenforradalmi befolyást leküzdjék. Ez a munka azonban még nem fe­jeződött be, ezt még továbbra is folytatni kell. A párt Központi Bizottságának az a nézete, hogy az új, marxista­­leninista világnézetű kommunista nemzedék nevelése érdekében, to­vábbá azért, hogy a rétegszerveze­tekre tagolódott ifjúsági mozga­lomnak átfogó politikai irányító szerve is legyen, szükséges létre­hozni egy kommunista ifjúsági szö­vetséget. E feladat megoldását a magyar kommunista mozgalom nagy kérdéseként kell tekinteni és megfelelő előkészítés után a Köz­ponti Bizottság e kérdés megvita­tására, összehívott ülésén kell meg­tárgyalnia. 6. A Központi Bizottság helyesli és teljes mértékben támogatja az Intéző Bizottság által elfoglalt, és a pedagógusok február 18-i orszá­gos megbeszélésén is elfogadott ál­láspontot, hogy a magyar úttörő­mozgalmat újjá kell szervezni. Az ifjúság e szervezeténél a jövőben építeni kell az úttörőmozgalom ne­mes és kedves hagyományaira, s a múlt gyakorlatából feltétlenül ki kell küszöbölni a formális és feles­leges, nemegyszer egyenesen káros vonásokat. Az úttörőmozgalom a jövőben ne legyen sem napi politikával foglal­kozó szervezet, sem pedig a gyer­mek szabadidejét teljesen igénybe­vevő második iskolai elfoglaltság. Az úttörőmozgalom segítsen feléb­reszteni a gyermeki lélekben azo­kat a nemes és szép érzéseket és hajlamokat, amelyek a szocialista emberiesség szellemében formálják életüket, s a társadalomhoz való viszonyukat. Nyújtson a gyerme­keknek gondolkodásukat és jelle­müket fejlesztő kulturált szórako­zást és játékot, olyan vonzó és meg­nyerő formában, hogy az úttörő­­mozgalom a szülői és iskolai neve­lés szerencsés kiegészítője és to­vábbfejlesztője lehessen. Ehhez ter­mészetesen elengedhetetlenül szük­ség van a pedagógusok és szülők közreműködésére és szerető támo­gatására. 7. A különböző tömeg­szervezetek hivatottak a dolgozók és az egész lakosság sokoldalú igényeinek ki­elégítésére, s így társadalmi funk­ciójuk a népi demokrácia rendsze­rében igen jelentős. A kommunis­ták társadalmi tevékenységének fontos része a különböző tömeg­­szervezetekben végzendő munka. A Központi Bizottság felhívja a párt tagjait, hogy a tömegek bizalmá­ból vállaljanak munkát és funk­ciót e szervezetekben. A tömegszervezetekben tevékeny­kedő kommunisták munkájának szervezettebbé tevése, megfelelő fejlesztése és irányítása érdekében az illetékes pártvezetőségek irányí­tásával hozzák létre az SZSZMP pártcsoportjait. V. A tömegszervezeti munka területén VI. A párt nemzetközi kapcsolatai Pártunk, kormányunk,, munkás­­osztályunk és népünk harcát a ma­gyar szocialista forradalom és a nemzeti függetlenség megvédésének ügyéért, teljes erővel támogatja a szocialista országok, a világ kom­munista és munkáspártjainak in­ternacionalista tábora, amelynek vezető ereje a Szovjetunió és annak kommunista pártja. Pártunk a pro­­letárinternacionalizmus szellemében sikeresen fejlesztette és erősítette nemzetközi kapcsolatait a Központi Bizottság decemberi ülése óta is. Pártunk a közelmúltban fontos nemzetközi találkozók részvevője volt. Részt vettünk az öt párt (Bol­gár Kom­munista Párt, Csehszlová­kia Kommunista Pártja, Magyar Szocialista Munkáspárt, Román Munkáspárt, Szovjetunió Kommu­nista Pártja) küldötteinek újévi bu­dapesti találkozásán. Január köze­pén részt vettünk három párt (Kína Kommunista Pártja, Magyar Szo­cialista Munkáspárt, Szovjetunió Kommunista Pártja) küldötteinek moszkvai találkozásán. Ugyanekkor budapesti látogatásra hívtuk meg Csou En-laj elvtársat, Kína Kom­munista Pártja Elnökségének tag­ját. A közelmúltban találkoztunk és tárgyaltunk az Olasz Kommu­nista Párt Politikai Bizottsága kép­viselőivel. Mindezeken a találkozásokon a testvéri kommunista és munkás­pártok egyenjogúságának elve ér­vényesült és egyetértés alakult ki közöttünk a nemzetközi munkás­­mozgalom összes főbb kérdéseiben. A testvéri pártok támogatást nyúj­tottak az ellenforradalom ellen ví­vott harcunkhoz, meggyőződésünk szerint e találkozók hozzájárultak a szocialista tábor további megerő­södéséhez is. A Központi Bizottság helyesli az Intéző Bizottság intézkedéseit és döntéseit, amelyeket a nemzetközi találkozások kapcsán tett és jóvá­hagyja azokat az egyezményeket és megállapodásokat, amelyeket pár­­­tunk küldöttei kötöttek. A Központi Bizottság ugyanakkor sajnálattal állapítja meg, hogy a Jugoszláviával fennálló normális ál­lami kapcsolatok mellett, a Magyar Szocialista Munkáspárt álláspontja és a Jugoszláv Kommunisták Szö­vetségének egyes vezetői nyilvános­­an kifejtett álláspontja között lé­­nyegbevágó nézeteltérés áll fenn fontos kérdésekben, mint például a párt építése és a magyar úgyneve­zett „területi munkástanácsok“ ér­tékelése kérdésé­ben.._Retip­sljük azon­ban, hogy nézeteltéréseink a komr­­un­isták között szokásos elvtársias vita keretében tisztázódnak. A Központi Bizottságok a párt eszmei színvonalának emelése és a Magyar Népköztársaság államérde­ke szempontjából nagy súlyt helyez mind a párt tagságának hazafias és egyben proletárinternacionalista szellemben való nevelésére, mind a párt nemzetközi kapcsolatai­ további erősítésére. Ennek érdekében je­lenleg is és a jövőben is kezdemé­­nyezőleg fog fellépni s készséggel vesz részt minden olyan találkozá­son és csatlakozik minden olyan közös akcióhoz, mely a proletárin­ternacionalizmus erősítését szol­gálja. s Segíli, a MÜV és a DRÉV is . 5 napos inkabér bevezetését a Tatarozó Vállalatnál Vállalatunk, a Veszprém megyei Tatarozó és Építő Vállalat a dolgo­zók érdekeit minden esetben igyek­szik szem előtt tartani, s ezért vezet­te be az 5 napos munkahetet is. Azon­ban ezt a kedvezményt csak úgy le­het megadni a dolgozóknak, ha a munkaidőt így is ledolgozzák, a mun­kafegyelem betartása biztosítva van. A Balaton környékéről bejáró dol­gozóink pontos munkakezdését aka­dályozza, hogy a Balatonfüredrül való csatlakozással Alsóörsről induló vonat Veszprémbe 7 órakor érkezik. Ezúton is kérjük a MÁV Szle igaz­gatóságát, hogy e vonat indulási ide­jét menetrendszerűen úgy változtassa meg március 4-től, hogy az 0.50 óra­kor érkezzen be a veszprémi állo­másra. Ugyancsak a balatonkörnyéki dol­gozóink nevében kérjük a­z 54. sz. Autóközlekedési Vállalat Igazgatósá­gát, hogy a dörgicsei és a tihanyi autóbusz reggel úgy induljon, hogy legkésőbb 6.55 órakor Veszprémbe ér­kezzék. Goreczky Kálmán Veszprém megyei Tatarozó és Építő Vállalat igazgatója. fl „Magnus Ww* Jlsne" Tokióból a Sarkkörön al ifopasntilsába Tokio. (MTI) A „Magnus Viking", a Skandináv Légiforgalmi Társaság négymotoros repülőgépe, amely el­sőnek repült át Koppenhágától To­kióba menet az Északi Sarkkörön, szerdán délelőtt ugyanezen az út­vonalon visszaindult a dán főváros­ba. A fedélzetén tartózkodó 47 utat között vannak a japán asztalite­nisz játékosok, akik Stockholmban a világbajnokságot akarják meghó­dítani, továbbá a japán sízők, akik a holmenok ellen­i versenyen vesz­nek részt. A fedélzeten tartózkodik még az amerikai újságírók egy cso­portja, amely világkörüli úton van.

Next