Középdunántúli Napló, 1958. január (Veszprém, 2. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-01 / 1. szám
Búcsúzunk as ó évtol Veszprém idegenforgalma 1957-ben Mind többen és tőben keresik fel gyönyérfekvésü városaikat, azokat az elmúlt időket beszélő értékes müllékeket.' " ' ' c Felkerestük a Veszem megyei Idegen trgalmi Hivatal vesprémi kirendeltségének ezetőjét, Barsch, Jósefet, áld a íövetkeőkbek adott tájékoztatást: [ ... ... — Az 1957. esztendőben döntően az ország tanulóifjúsága látogatta meg városainkat. Budapestről, Pécsről, Debrecenből, Szegedről, Kaposvárról, Sopronból, Szerencsről érkeztek nagy számmal diákok, tanáraik vezetésével. Természetesen külországokból is sokan keresték fel Veszprémet és az elmúlt év folyamán csehszlovák, lengyel, román, jugoszláv, NDK-beli, sőt francia vendégeink is voltak. Veszprém város idegenforgalma az 1957. év folyamán meghaladta a tízezer főt. Az Idegenforgalmi Hivatal nagy súlyt helyezett arra is, hogy saját lakosainkkal tanulóifjúságunkkal és megismertesse az ország jelentősebb városait, nevezetességeit is. E cél érdekében 30 autóbusz különjáratot indítottunk — a fővároson kívül — Pécsre, Sopronba, Aggtelekre, Komáromba, Sztálinvárosba, Kaposvárra, Magyaróvárra, továbbá a megye területére is. Ugyancsak 6 különvonatot indítottunk, Budapestre, Keszthelyre és Ezenkívül Balatonfüredre. 'különböző helybeli és környéki vállalatok, iskolák és sportintézmények kérésére, 100 autóbuszjáratot adtunk rendelkezésre, kirándulások céljaira. — Tekintettel a jelentős idegenforgalomra, a nyár folyamán idegenvezetőt állítottunk szolgálatba, ki a városunkba érkezett vendégeket kalauzolta. Miután ez az újításunk beválta a tavaszi és nyári hónapokban valószínűen állandósítani fogjuk. Az év 3 utolsó pere X in. Aki „tiltakozik“ szabadlábra helyezése ellen Oláh Ferenc, a vádlott otthonosan mozog a tárgyalóteremben. .Látszik, nem először áll bíróság előtt. Már négyszer volt,, büntetve.. Legutóbb 1955-ben a pápai járásbíróság közokirat hamisításért és lopásért ítélte egyévi és 3 hónapi börtönbüntetésre. Szabadulása után, 1957 augusztusában Várpalotán Sturcz Károly festőmesternél helyezkedett el. A festő megbízta, hogy 3 gumihengert Várpalotáról Inotára vigyen. Oláh elkérte a gumihengereket a megjelölt helyen, de tüstént el is zálogosította. Természetesen a munkahelyén nem jelentkezett többé. Ezután a Várpalotai Szénbányánál, vállalt munkát s a munkásszállásra költözött. Feltörte egyik szobatársa szekrényét, ellopott egy nadrágot, egy pulóvert,, egy pár félcipőt és egy pár gumicsizmát,. Letartóztatták. Bűnét egy percig sem tagadta.'' Amikor a tanács elnöke megkérdezte tőle, hogy miért követte el e cselekményt, mert várt választ kapott.'. • — Azért loptam — mondotta a 42 éves vádlott —, mert meg akarok szabadulni családomtól. Feleségem’ kijelentette, csak akkor válik el tőlem, ha börtönbe kerülök. Gondoskodtam róla,hogy ezt a feltételt teljesítsem, s elválhassak. Meg akarok újból nősülni. 1 A veszprémi járásbíróság Oláh Ferencet 1. évi és 6 hónapi börtönbüntetésre ítélte.., , A védő Oláh szabadlábra helyezését kérte. A vádlott a legerélyesebben tiltakozott a szabadlábra helyezése ellen. Kijelentette, nem hajlandó elhagyni a börtönt, mert akkor családjához kellene mennie. 11. Aki „kikorrigálta“ a szerencsét Özv. Mezei Imréné sz. Zajécz Ilona sehogy sérti ,tudott beletörődni, hogy békekölcsön húzásnál elkerülte a szerencse. Addig töprengett, míg elgondolta, ha nem közeledik hozzá a szerencse, majd ő magához kényszeríti. Békekölcsön húzás alkalmával az egyik kötvényéről levágta a számjegyeket és ezeket a kivágott számokat a többi kötvények sorozatszáznáiba ragasztotta úgy, hogy azok kihúzott kötvényszámoknak feleljenek meg. A „türelemmel'* létrehozott, szerencse'számos kötvényeket a pusztámiskei postahivatalnál váltotta be, így jogtalanul 880 forintot vett fel. Most majd a megyei bíró«dtt feleért«'! Kútvizet „leltározott“ Bereczki András, a tapolcai földművesszövetkezet italboltjának vezetője az egyik leltár alkalmával nagyobb összegű hiánlíyal nem tudott elszámolni. Amikor a hiány okát kutatták, különböző szabálytalanságok derültek ki. Például az is, hogy Bereczki András maga sem veti meg az italt és rendszeresen ellenszolgáltatás nélkül fogyasztott a szövetkezet italkészletéből barátaival együtt. Tudta, hogy hiánya, van, s hogy eltüntesse, színükig töltött vízzel fehér üvegeket és mint cseresznyepálinkával tele üvegeket vette számításba a leltározásnál. Bár eljárása elég ravasz volt, mégis ráfizetett. E^hy derült üzelmére és bíróság előtt felelt tetteiért. Négyezer egyszáz mentés egy év alatt 1957-ben , csaknem négyezeregyszázszor hívták ki a mentőket. Aegtöbbször egy-egy család új tagjának érkezéséhez hívták ki őket. Örvendetes az a tény, hogy a kihívások arányának mérlegelésénél a szülések javára mién ? mérleg. De igen szomorú, hogy ezt majdnem megközelíti a balesetek száma, főleg az ittas állapotban lévő balesetekhez való kihívás. Elmondtak egy-két történetet is ,az elmúlt érdekesebb év eseményeiből . Még a nyáron történt — mondotta Molnár, Gábor telefonos —, hogy sürgős foívás jött a Temetőhegyre egy súlyos beteghez. Haldoklik, azt mondották. Kocsi egy sem volt bent, gondoltam, addig megcsinálom a menetlevelet. Mire a menetlevél kész lett, ismét Szólt a telefon: .— Már nem kell,jönni, meghalt a beteg hangzott a vonal túlsó végén. Nom gondoltam magamban — itt már nem segíthetünk. Ekkor már beérkezett az egyik kocsi is.. ..Egyszeresek ismét szól a telefon. Ugyancsak az a hang kér. Mégis menjünk ki, mert még lélegzik az előbb már halottnak hitt beteg. Kimentünk, a kórházba vittük, ahonnan hamarosan gyógyultan távozott és még, ma is él. Hát, ilyesmi is előfordult nálunk a múlt évben — fejezte be a történetet Molnár Gábor. A visszaemlékezések egy év eseményeire hol derűt, hol komolyságot sugároznak az arcokra. Felelevenítik a régi időket is, amikor még nem az államé volt a mentőszolgálat, hanem...önkéntes társulás. Ilyenkor a „Szilveszter a mentőké“ volt...Ugyanis, ekkor gyűjtéseket rendeztek, hogy a felszerelést bővíteni tudják és az itt dolgozók fizetését ebből fedezzék. Ma más az életük, az állam gondoskodik rólunk, s a feladatukat becsülettel teljesítik is.. " (Kasnyik 1.) Több mint 12 milliót mentettek meg az idén megyénkben a tűzoltók 1957. évben Veszprém megye területén történt tűzesetek alkalmával az állami és az önkéntes tűzoltóságok beavatkozása során a tűzoltóság mentési munkálataival hozzávetőleges értékelés alapján 12 142 805 Ft értéket mentett meg népgazdaságunknak a tűz pusztításától. A tűzesetek legnagyobb része gondatlanságból és gyermekjátékból következett be, de nem kis számban szerepelnek tűzesetek építési hiba következtében, amelyek a legtöbb esetben úgy állottak elő, hogy az illetékes tanácsok építési csoportjai, osztályai, mint építésügyi hatóságok, az építési engedélyek kiadásánál, valamint a műszaki átvételeknél nem kérték ki az illetékes I. fokú tűzrendészeti hatóságok véleményét. Az 1957-es év legérdekesebb házasságai A kíváncsiság vitt el bennünket az 1957-es év utolsó napján a veszprémi anyakönyvi hivatalba. Azt akartuk megtudni, hogy a házasságok közül melyik volt az, amely a legérdekesebb élményt nyújtotta a hivatal dolgozóinak. Elöljáróban megtudtuk, hogy 1957- ben 263-an kötöttek házasságot Veszprémben. Hogy melyik volt a legmaradandóbb, élmény a házasságkötő teremben, erre az anyakönyvezető, Bán Ferenc válaszolt. ’ — A legnagyobb élmény — mondotta — mindig az év első házasságkötése. Emlékszem, január 5-én volt az első ifjú pár, aki meglátogatott bennünket. • Szentgálról jöttek a fiatalok. Valóban fiatalok kezdték, az évet, mert volt ám az évben sok olyan házasság, ahol az „új pár“ már elhagyta a negyedik, sőt az ötödik X-et is. Arra, hogy melyik volt a legérdekesebb, egész sort tud mondani, ,-! Egy év alatt sok érdekes,, és mondhatnánk különös házasságkötés tanúi lehettünk - mondotta.- Itt van például P. L. Júliusban esküdött és az esküvője nem volt a legegyszerűbb. Sok huzavona után sikerült elérnie, hogy elvehette szíve választottját, egy román kislányt. Az állampolgárság megváltoztatása nehézségek elé állítja az anyakönyvvezetőt, de az ifjú párt is. Ez történt egy szovjet tiszttel, aki a neve aláírása után mély sóhajjal tette le a tollat. — Miért sóhajtott? — kérdezték tőle. — Talán már megbánta? — Nem, nem! — tiltakozott erélyesen, s tört magyarsággal mondotta el, hogy azért sóhajtott, mert végre elérte ezt a napot is, amikor végleg magáénak mondhatja csinos magyar feleségét. Szintén a nyáron történt. Egy alig 20 éves fiú jelentette be házasságkötési szándékát. Kiderült, hogy az ,,ifjú ara“..csupán 45 éves múlt. Az anyakönyvvezető hozzászokott ahhoz, hogy idősebb nőt vesz feleségül egy-egy fiatal, de ez már őt is meglepte. Dehát mit tegyen? Teljesítette hivatását és összeadta az ifjú párt. — Az év legérdekesebb házassága mégis a legutóbbi hónapokban történt — mondotta tovább Bán Ferenc.— Egy 63 éves agglegény szánta rá magát ,a,,nősülésre. S bár a menyasszony sem volt már amolyan ifjú hölgy, mégis furcsálozták a Házasságkötést. Mikor a jelenlévők megkérdezték tőle, hogy miért várt ennyi ideig, az volt a válasz: „hát kilegénykedtem magam!“ Valóban kilegénykedhette magát, s most már ,,jó útra" térhet... , - rt" : •' ; í■. -i a y ..■* clqtf búesúztattu rüeizprém i Este fél tízkor már csaknem „táblás ház" szorongott Veszprém valamennyi szórakozóhelyén. A fiatalságon és a szülőkön kívül, ezúttal a nagymamák is kivonultak és örök rejtély marad: vajon kire hagyták a kis unokákat? ... Beavatottak szerint,Szilveszter estéjére mindenütt pótnagymamákat állítottak szolgálatba, de a hiteles adatokat e sorok megjelenéséig nem sikerült beszereznünk. A Bakonyban A virággal díszített fehér asztaloknál, úgy látszik, csupa ismerős foglalt helyett Deli fiatalemberek ugyanis a hetediknyolcadik1 asztal felé is átkacsintgattak, különböző szőke és barna kislányok irányába és viszont ... A kitűnő Bele Pál és pompás tánczenekara fokozta a vidám hangulatot. Vég nélkül játszották a talp alá valót.És megindultak a párok a tánchely felé, és cseppet’> sem zavarta őket, hogy összezsúfolva, csaknem tenyérnyi helyen kellett torolniük. Egy angyalian dundi kislány éppen a pirosra sült malacpecsenyét ropogtatta, amikor a jólfésült, szépszál fiatalember meghajolt előtte. A zenekar andalítóan szívhezszóló tangót játszott. A lányka félszemmel a malacsültre, félszemmel fjedig a fiúra tekintetté A‘ fiátálember tehát ’ élőszóval is táncra invitálta. ' ; ' — Szabaddá kérném. Katóka? A kislány papája harsányan felnevetett: »’ 'JiJ Most aztán nem könnyű Katót táncra vinni! — jelentette ki' határtízottak. ‘ Tévedett. Katóka még egy utolsó pillantást vetett a párolgó, jószágú pecsenyére, de mégis — a tangó mellett döntött... Az étterem raktárában és pincéiben egyébként 1500 palack bor álott készenlétben, ezen, a nevezetes, estén,, mégpedig tizenkétféle, változatban. Folyóbort, kizárólag jófajta balatonmellékit .. szolgáltak fel. Serítalnak a Porter üvegsör járta, töményszeszfélékből pedig 14 féle állott a vendégek rendelkezésére. Az ételek pedig... Hogy is mondja a költő 7 . .. „Vadat, halat, s mi jó falat, szem-sáéjnak ingere...." Frissen sillt • ételektől kezdve ■ a töltött káposztáig; minden, minden fogyasztható volt. >. . . A Hungáriában Ha még: egyszer " olyan nagy • lett volna- ez’a kedbélt' vendéglői -mint f arri fiyéri kicsi, — akkor is szűknek •’ bizonyult volna a vendégek befogadására. Hiába gondoskodtak pótasztalokról és pótszékekről, — itt csak faltöréssel lehetett volna segíteni. Amikor beléptünk ide, — úgy 11 óra tájban — a hangulat túlontúl emelkedett volt már. Lendvai Lajos és népi zenekara gondoskodott az „emelkedettségről.” Persze, a kitűnő ürmösnek, az ellenállhatatlan Wermuthnak, és a habzóbornak is része volt ebben.... .A vendégsereg te miként egy nagy család — a kedvenc nótákat kórusban énekelte. Feltűnt egy öblös, borízű basszushang, amely egy taktussal mindig hátramaradt. De nem történt semmi baj, mert a többiek mindig megvárták..„ Természetesen, a szokásos szilveszteri élőmalac-sorsolás sem maradt el. Nyertese örömében a szívéhez szorította a visító kis állatot, s az riadtan búvott meg a selyemblúz redőiben. Úgy látszik, jól érezte magát ott, mert kedveskedve a füléhez hajolt új gazdájának. Amire valaki hangosan megjegyezte: • Most bizonyára valami malacságot súg a fülébe !... A Szarvasban A vidámság itt is tetőfokra hágott. Kurjongattak a legények és eszük ágában sem volt véget vetni a zenének. De miért is tették volna,amikor Byrka Ferenc és zenekara olyan nagyon értette a módját a muzsikálásnak! A poharak minden asztalnál teli is ,teli voltak. . .Huszonnégy hektó balatonfüredi borból, 1000 üveg somlai, csopaki és szekszárdi vörösből és mérhetetlen mennyiségű „erős” italból, valamint édeskés kontyalávalóból válogathattak a vendégek. Itt-ott pezsgődugó is durrant: Törley „Reserve” gyöngyözött a karcsú, aranyvignettás palackokban (76 forintért adták). Sört,itt is csak üveggel szervíroztak: 8,80 volt az ára a közkedvelt Porternek.. . Nagy mértékben fogyott jófajta Wermuth is, a 8 decis palackot 56 forintért vesztegették. Malacsorsolás itt is volt, úgyszintén ropogós malacpecsenye is. Amikor az óra tizenkettőt ütött és az Újesztendő érkezését jelezte, az emberek egymás nyakába borultak. SZÍV küldte szívesen a jókívánatokat. A jelenlévő mamák csókra nyújtották ajkukat a jelenlévő papák felé, a kislányok azonban csak csücsörítettek. Legalábbis, mire világos lett (mert előzőleg eloltották a villanyt), csak ennyit lehetett tapasztalni:" És az utcákon... Veszprémben fényes nappal sem jár annyi ember az utcán, mint amennyien Szilveszter estéjén — de különösen reggel felé — jártak-keltek. A Bakony-szálló előtt tagbaszakadt, nagybajuszú ember állít meg: — Meg tudnád mondani ké ... hé... kérem, hogy tulajdonképpen ho... ho... hol is állok én most? — Hogyne.. —, feleltem — a Bakony előtt, v : ' Az én emberem tagadólag rázta fejét. V — Az nem lehet, ké... ké... kérem, hukk... Hiszen én cir.. oir... cirka fertályórával ezelőtt indultam el onnan, . hogy ha ... ha ... hazatérjek. És most megint csak ide ér ... érkeztem volna vissza, hukk?... Hukk! — mondtam. — Pontosan oda! < Megvakarja a fejét, „de aztán hirtelen felderült • ; — Ennek bizonyára az az oka, minek folytán a föld gö ... gö... gömbölyű !,... .h ki azó esztendőt