Középdunántúli Napló, 1958. április (Veszprém, 14. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-01 / 77. szám
Kulturális hírek a megyéből Március 22-én és 23-én Veszprémben speciális szabó-varró tanfolyamvezetői továbbképzést rendeztek az SZMT székházban, amelyen résztvettek a mesében működő szabó-varró tanfolyamok vezetői. A továbbképzést Mészáros Istvánná, a veszprémi női Szabó Ktsz vezetője és Erdős Lenke Mária, ipari iskolai tanárnő vezette. A megyei tanács művelődési osztálya ezentúl csak azok részére engedélyezi a megyében a szabó-varró tanfolyamok vezetését, akik az ilyen speciális szaktanfolyamot elvégezték. Ez az intézkedés egyaránt vonatkozik a városi, falusi és üzemi szabó-varró tanfolyamok vezetőire. A jövőben a szaktanfolyamok terén meghonosítják a szélesebbkörű oktatást, olyképpen, hogy egyetlen szaktanfolyamot sem engedélyeznek, amely kimondottan és kizárólagosan szakmai jellegű lenne. Kötelezővé teszik, hogy a szaktanfolyam hallgatóinak — a szakmai ismeretek elsajátítása mellett — megfelelő mértékben segítsék az általános műveltség színvonalának emelését A szaktanfolyamoknak is végső soron az a céljuk, hogy az általános műveltség színvonalának emelését segítsék. Ilyenformán a szaktanfolyamok anyagában helyet kap a helytörténet, a történelem, az irodalom, a művészet, stb. * Májusban Veszprémben és Balatonfüreden megrendezik a megyei tanács művelődési osztálya és a társadalmi szervezetek bevonásával a Dunántúli Irodalmi Napokat. Az irodalmi napok során nyelvtudományi és irodalmi tanácskozásokra kerül sor, valamint a Dunántúl íróinak és irodalmi szakembereinek bevonásával megtárgyalják a Dunántúl irodalmának helyzetét, ezen belül a megyei irodalom helyzetét is. Az irodalmi napokra több, a megyéből származó neves írót is meghívnak, akik Veszprémben és Balatonfüreden irodalmi esten lépnek fel. A TTIT Irodalmi Színpadának helybeli művészei is közreműködnek az irodalmi esteken. A tervek szerint Nagy László, Jankovich Ferenc, Simon István, Szentiványi Kálmán, Tatay Sándor, Lakota Gyula, Várnai Zseni, és Mesterházy Lajos írók részvételére számítanak. Ugyancsak az irodalmi napok keretében rendezik meg a „Veszprém megye az irodalomban” című könyvkiállítást is. * A megyei tanárs művelődés osztálya és a Természettudományoi és Ismeretterjesstő Társulat közösen tudományos módszertani és minta előadásokat rendez Keszthelyen az ismeretterjesztétt előadók, és TTIT tagság részére. Az előadásokat három napra tervezik, és valószínűleg április hónapban kezd sor a megrendezésre. Az előadássorozaton résztvesznek a Népművelési Intézet munkatársai is, csak az addig elfogadott legjobb módszereket mutatják be a hallgatóságnak. * A megyei tanács művelődési osztálya mellett működő Tudományos Módszertani Kabinet ez évi tájékoztatója előreláthatólag április közepén megjelenik. A mintegy 15 ív terjedelmű tájékoztató tudományos és ismeretterjesztési kérdésekkel foglalkozó írásokat tartalmaz. * Rövidesen megjelenik a Veszprémi Szemle ez évi első száma, amely főképpen a Bakony vidékével foglalkozik. A déli szünetben letették a munkát. A tarisznyából előkerült az elemózsia, és hatvan méter magasságban, a már felhúzott épületfalak biztonságos zugaiban falatozni kezdtek. A magyar ember, ha eszik, nem beszél. Pláne, ha fáradt. Egy tizenhét év körüli inasfiú szemérmesen takarta el csomagolópapírral kenyerét.Nem akarta, hogy szegénységét észrevegyék a többiek. Szalonpára már nem jutott. Sőt holnap talán kenyérre se már. Gyorsan bekapta az ebédet és nekihült az egyik állványnak. Lába alatt, hatvan méter mélységben terült el, az egész világ apró házaival, szántóival, rétjeivel, s a távoli erdőkkel, melyeket egyáltalán nem ismert. Vágyat érzett egyszer elmenni arra is, ahova már nem látni el. Aztán gondolatai reálisabb tárgyra tértek, a holnapi ebédre. Önkéntelenül is lesütötte a szemét. Lába előtt, a falon kívül, a készülő könyvtár kupolájának több száz méteres hosszúságában 20— 30 centiméter széles párkány húzódott. Csak úgy dísznek. Hirtelen ötlete támadt. Játékosan fordult a többiekhez: — Mit adnak, ha ezen a párkányon megkerülöm a kupolát? — Bolond vagy, kölyök! — mordult az egyik, s a többiek mintha mi sem történt volna, folytatták a falatozást. — De komolyan mondom, na! — erősöködött Kerék Józsi. Erre már abbamaradt az evés, s a munkások fejüket a kenyérről felemelve, úgy bámultak az inasfiúra, mintha most látnák először. — Leesnél, te szerencsétlen! — vitatkoztak vele tovább. — Ez az én dolgom, magukra csak az tartozik, hogy mit adnak? ■— Ísz pengőt! — vetett véget a vitának a mester, gondolva, hogy csak henceg a kölyök. Alighogy kimondta az összeget. Kerék Józsi kifordult az állványon, a a párkányon termett. Hátét a fal felé fordítva, tipegni kezdett jobbra. Egyre csak jobbra. Az idősebbeknek a haja szála is égnek állt. Rémült szemekkel néztek utána. Kiáltani nem mertek, mert egy rossz lépés biztos halál. Kerék Józsi pedig csak haladt a párkányon tovább. Jobb lábával öt centit csúszott, s utána húzta a balt. Háta mögött a kezeivel tapogatta a falat. Jó sokáig ment így, amikor óvatosan körülnézett. Nem tette még meg az út negyedét. Megállt pihenni. Nem félt, amikor elindult. Bízott hidegvérében és az egyensúlyérzékében. Még soha nem szédült az állványon. De ilyen helyzetben nem volt soha. Ideges remegést érzett a gyomortájékon, és a szájában keserű íze lett a nyálnak. Izzadtság kezdett gyöngyözni az arcán. Tatán az erős naptól. Csendesen nyalogatta a szájéig eljutott patakokat. A kezével nem volt tanácsos most hadonászni. Indult tovább. A fél úton lehetett, amikor ismét megpihent. Sírni szeretett volna. A szüleire gondolt. Szegények és nyomorultak, mint ő. Mi lenne velük öregségükben, ha most elpusztulna? A háta is fájt már a túl egyenes tartástól. Nem lehetett kicsit sem meghajolni, mert lezuhan a mélybe. A nap most pont a szemébe tűzött. Káprázott a táj, turistán, mi tesz, ha elszédülök, gondolta, és indult tovább. öt pánti a jobb lábbal, bal lábat utána húzni. Aztán ismét és ismét. Egyszerű, mint a pofon. Most kibírhatatlanul nehéz. Egész teste görcsös fájdalom, rémült szédület, zsibbadás. Agyát elönti a vér, szíve torkában dobog, térdei remegnek. Már nincs visszaút! Csak előre! Száz méter még! Talán sikerül! Megint elnézett a távolba. Ahol még nem járt, s ahová egyszer el kell jutnia. A végtelen megnyugtatta kissé. Mélyet lélegzett, s újult erővel tipegett tovább. Könnyedén, úgy fordult be az állványon, mintha gyerekjáték lett volna az egész. A szakik megölelték, és tíz pengő ütötte a markát. Egyet zsebre tett, kilencet közéjük vágott: — Ma iszunk! Az én vendégeim mind! * A történet hőse mondta el nekem húsz s egynéhány év után. Ma már deresedik a haja, de kék szemeiben még ott mosolyog az ifjúság derült optimizmusa. Megjelenéséből, jó ruházatából látom, hogy céljait elérte. Rosszalóan, csendesen rézze a fejét: — Ma már nem tennék Yvet! Nem én! Bakácz Tibor. ✓ Ácsbravúr KOZLVDLKAAiljLI SAK LO Könyvekről GEREBLYÉS LÁSZLÓ: Mindhalálig Az érzések őszintesége, a meggyőzés hitele jellemzi elsősorban Gereblyés László líráját. Olyan költő beszél ebben a kötetben, akinek egész életét a szocializmus eszméjének megvalósításáért folyó küzdelem hatja át, és aki mindig a szocializmus világát igyekszik tovább építeni. Verseinek újabb gyűjteménye két év termését foglalja össze. A gyermekkor emlékei, a béke szeretete hatják át a gyűjtemény első felét; más versek pedig egy romániai utazás csillékeit őrzik, felidézve a proletár nemzetköség és a népek közötti összefogás nagy eszméik A kötet másik fele — az 1956 tavaszától napjainkig írt versek — egy szocialista költő hűségének és a jövőben való feltétlen hitének igaz tanúságtétele; ezek a versek tetőzik be méltóan a gyűjteményt SZABÓ PÁL: Nyugtalan élet — Az Írás jegyében Szabó Pál önéletrajzi regényének ez a kötete az író életének legizgalmasabb, élményekben leggazdagabb szakaszát örökíti meg: az 1920-as évek elejétől a második világháború előestéjéig terjedő időszakot. Az előző kötetek sok megpróbáltatáson átesett ácslegénye nagy feladatokra készül a fehérterror, a bethleni „konszolidáció” és a gazdasági válság idején; becsületes ember akar maradni a sok becstelenség között. Nehéz feladat az olyan ember számára, akiknek minden gondolatát és cselekedetét a parasztság elesettségének, kiszolgáltatottságának tudata formálja, s aki ekkor már nemcsak falujában, hanem a környéken is megbecsült, számottevő ember. Szabó Pál élete is tele van ekkor buktatókkal, vargabetűkkel, a parasztság jobb jövőjébe vetett erős hit, s az emberi becsületesség azonban mindig helyes irányba igazítják a társadalmi, politikai és egyéb kérdések útvesztőjében. Az önéletrajzi regény elsősorban az író életével ismerteti meg az olvasót, de az elbeszélés folyamán rendre kitárul előttünk nemcsak a Horthy-korszak paraszti sorsa, hanem politikai és irodalmi élete is. S mindezek egy sokat tapasztalt hóember politikáról, emberekről, irodalomról vallott nézeteinek tükrében. inoó. április . Berlin, Schönhauser sarok Nem véletlen, hogy az alkotókat világszerte foglalkoztatja a mai fiatalság helyzete, és különösen nem véletlen ez a kettészakított Berliniben. Végső kicsengésében optimista a film, de megmutatja, hogy milyen felelősség hárul ma a szülőkre. Ha a család és a társadalom nem törődik jobban a fiatalokkal, ha nem áll mellettük problémájuk megoldásában, akkor ezeknek a fiúknak és leányoknak élete rossz vágányra siklik. A veszprémi Vörös Október játssza április 36-ig. Petőfi eszméjének megszentségtelenítői Az ellenforradalom alatt a fasiszták és az általuk megmérgezett gondolkodású emberek azzal vádolták a kommunistákat, hogy a magyar nép nemzeti múltja, érzései, törekvései ellen vétkeztek. A történelmet meghamisítva, az ellenforradalmárok a szabadság bajnokainak kiáltva ki magukat, mocskos kezükkel magukra öltötték a „haladás“ mezét és Petőfi,valamint az 1848-49-es forradalom és szabadságharc ifjú hősei követőinek vallották magukat. Az ő nevükre hivatkozva tették tönkre az országot és akarták elpusztítani mindazt, amit oly nehezen, vérrel-verejtékkel szerzett magának a nép. A farkas sohasem válik báránnyá. Ha megpróbál is báránybőrbe öltözni, könynyen pórul jár, így volt ez az ellenforradalmárokkal is. Amikor a szovjet csapatok elsöpörték a magyar nép igazi érdekei ellen acsarkodó „magyarokat", kiderült, miért hivatkoztak Petőfire, s 1848— 49-re. Az áleszmék, áljelszavak és áltörekvések kendőzésére. Visszaéltek azzal, hogy népünk szívében hordja a szabadságharc emlékét. Nemrégen, itt Veszprémben is, március 16-ára virradó reggelen lehullt a farkas báránymeze. A Bakony-szálló falán elhelyezett Petőfi-emléktábláról ellopták azt a babérkoszorút, amelyet előző nap a KISZ megyei bizottsága helyezett oda megemlékezésül. A koszorút gondos kezek azzal a vörös szalaggal fonták körül, amely — jelképesen —, a Petőfi által megálmodott világ szabadság vörös zászlajának része. A világ szabadság, s a nemzeti felszabadulás 1848-as gondolata haladó volt, megfelelt a nép érdekeinek. A garázda elemek e legutóbbi tette pedig világosan bizonyítja: amikor Petőfire hivatkoztak, ugyanakkor képesek arra, hogy emlékét piszkos kezeikkel megszentségtelenítsék. Petőfi vörös zászlajának, gondolatának azonban már nem árthatnak. Vigyázunk arra még akkor is, ha a sötétben bújkálóknak ez nem tetszik! Baráti dalos-találkozók Veszprém megyében A megyei tanács művelődési osztálya összeállította az ez évi megyei dalos-találkozók tervezetét. A tervezet szerint megyénkben az alábbi helyeken és időben rendeznek dalos-találkozót. Április 12-én Veszprémben a veszprémi ének-zenekar és a litéri vegyeskar hangversenye. Április 19-én Balatonkenesén a balatonkenesei vegyeskar és a litéri vegyeskar közös hangversenye. Április 20-án baráti dalos-találkozó Ajkán, amelyen részt vesz a Herendi Porcelángyár énekkara, a keszthelyi Helikon énekkar, a padragi kultúrotthon énekkara, és az Ajkai üveggyár énekkara. A dalostalálkozót az Ajkai üveggyár énekkara rendezi. Május 11-én Veszprémben az ifjúsági dalosok találkozója lesz, amelyet a veszprémi leánygimnázium énekkara rendez. Résztvevők: zirci általános iskola énekkara, a keszthelyi általános iskola énekkara, a pápai Türr István gimnázium énekkra, a veszprémi Lovassy gimnázium, a zenei általános iskola, a II. számú általános leányiskola énekkara és a zenei általános iskola zenekara. Május 14-én Veszprémben, május 17-én pedig Pápán a veszprémi városi ének-zenekar és a Pápai Pedagógus Szakszervezet énekkara tart közös hangversenyt. Május 21-én Ádám Jenő, a Zeneművészeti Főiskola tanára tart Veszprémben előadást Kodály Zoltán életművéről. Május 22—25—30-án Várpalotán, Pápán és Veszprémben a három város zeneiskolája hallgatóinak növendékhangversenye kerül nyercszürezésre. Június 1-én Balatonfüreden dalos találkozó, amelyen részt vesznek: a balatonfüredi általános iskola, a veszprémi leánygimnázium, a veszprémi II. számú leány általános iskola, a veszprémi zenei általános iskola énekkarai, a veszprémi zeneiskola zenekara, valamint a keszthelyi Helikon énekkar, a veszprémi KIOSZ énekkar, és a Pápai Textilgyár énekkara. A tavasz folyamán kerül sor a parasztkópusok találkozójára is Pipán és Szerecsenyben, ahol részt vennének a szerecsenyi parasztkórus, a dégi gépállomás kórusa, a dudari énekkar, a balatongyörüld kultúrotthon énekkara, és a romándi parasztkórus. A június hónapban megrendezendő Rakotyi ünnepi Hét során is gyönk számos kórusa, ad hat árvereényt Zircen.