Középdunántúli Napló, 1958. április (Veszprém, 14. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-01 / 77. szám

Kulturális hírek a megyéből Március 22-én és 23-én Vesz­prémben speciális szabó-varró tanfolyamvezetői továbbképzést rendeztek az SZMT székházban, amelyen résztvettek a mesében működő szabó-varró tanfolyamok vezetői. A továbbképzést Mészá­ros Istvánná, a veszprémi női Szabó Ktsz vezetője és Erdős Lenke Mária, ipari iskolai tanár­nő vezette. A megyei tanács művelődési osztálya ezentúl csak azok részé­re engedélyezi a megyében a sza­bó-varró tanfolyamok vezetését, akik a­z ilyen speciális szaktanfo­lyamot elvégezték. Ez az intézke­dés egyaránt vonatkozik a vá­rosi, falusi és üzemi szabó-varró tanfolyamok vezetőire. A jövőben a szaktanfolyamok terén meghonosítják a szélesebb­­körű oktatást, olyképpen, hogy egyetlen szaktanfolyamot sem engedélyeznek, amely kimondot­tan és kizárólagosan szakmai jel­legű lenne. Kötelezővé teszik, hogy a szaktanfolyam hallgatói­nak — a szakmai ismeretek elsa­játítása mellett — megfelelő mér­tékben segítsék az általános mű­veltség színvonalának emelését A szaktanfolyamoknak is végső soron az a céljuk, hogy az álta­lános műveltség színvonalának emelését segítsék. Ilyenformán a szaktanfolyamok anyagában he­lyet kap a helytörténet, a történe­lem, az irodalom, a művészet, stb. * Májusban Veszprémben és Ba­latonfüreden megrendezik a me­gyei tanács művelődési osztálya és a társadalmi szervezetek be­vonásával a Dunántúli Irodalmi Napokat. Az irodalmi napok so­rán nyelvtudományi és irodalmi tanácskozásokra kerül sor, vala­mint a Dunántúl íróinak és iro­dalmi szakembereinek bevonásá­val megtárgyalják a Dunántúl irodalmának helyzetét, ezen be­lül a megyei irodalom helyze­tét is. Az irodalmi napokra több, a megyéből származó neves írót is meghívnak, akik Veszprémben és Balatonfüreden irodalmi esten lépnek fel. A TTIT Irodalmi Színpadának helybeli művészei is közreműködnek az irodalmi esteken. A tervek szerint Nagy László, Jankovich Ferenc, Simon István, Szentiványi Kálmán, Ta­­tay Sándor, Lakota Gyula, Vár­nai Zseni, és Mesterházy Lajos írók részvételére számítanak. Ugyancsak az irodalmi napok keretében rendezik meg a „Vesz­prém megye az irodalomban” cí­mű könyvkiállítást is. * A megyei tanárs művelődés osz­tálya és a Természettudományoi és Ismeretterjesstő Társulat közösen tu­dományos módszertani és minta előadásokat rendez Keszthelyen az ismerett­erjeszt­étt előadók, és TTIT tagság részére. Az előadásokat há­rom napra tervezik, és valószínűleg április hónapban kezd sor a meg­rendezésre. Az előadássorozaton résztvesznek a Népművelési Intézet munkatársai is, csak az addig elfo­gadott legjobb módszereket mutatják be a hallgatóságnak. * A megyei tanács művelődési osztálya mellett működő Tudomá­nyos Módszertani Kabinet ez évi tájékoztatója előreláthatólag ápri­lis közepén megjelenik. A mint­egy 15 ív terjedelmű tájékoztató tudományos és ismeretterjesztési kérdésekkel foglalkozó írásokat tartalmaz. * Rövidesen megjelenik a Vesz­prémi Szemle ez évi első száma, amely főképpen a Bakony vidéké­vel foglalkozik. A déli szünetben letet­ték a munkát. A tarisznyá­ból előkerült az elemózsia, és hatvan méter magas­ságban, a már felhúzott épületfalak biztonságos zugaiban falatozni kezd­tek. A magyar ember, ha eszik, nem beszél. Pláne, ha fáradt. Egy tizenhét év körüli inasfiú szemérmesen ta­karta el csomagolópapír­ral kenyerét.­Nem akarta, hogy szegénységét észre­vegyék a többiek. Szalon­­pára már nem jutott. Sőt holnap talán kenyérre se már. Gyorsan bekapta az ebédet és­ nekihült az egyik állványnak. Lába alatt, hatvan méter mélységben terült el, az egész világ ap­ró házaival, szántóival, rét­jeivel, s a távoli erdőkkel, melyeket egyáltalán nem ismert. Vágyat érzett egy­szer elmenni arra is, aho­va már nem látni el. Aztán gondolatai reálisabb tárgy­ra tértek, a holnapi ebéd­re. Önkéntelenül is lesü­tötte a szemét. Lába előtt, a falon kí­vül, a készülő könyvtár kupolájának több száz mé­teres hosszúságában 20— 30 centiméter széles pár­kány húzódott. Csak úgy dísznek. Hirtelen ötlete támadt. Játékosan fordult a többiekhez: — Mit adnak, ha ezen a párkányon megkerülöm a kupolát? — Bolond vagy, kölyök! — mordult az egyik, s a többiek mintha mi sem tör­tént volna, folytatták a fa­la­tozást. — De komolyan mon­dom, na! — erősöködött Kerék Józsi. Erre már abbamaradt az evés, s a munkások fejü­ket a kenyérről felemelve, úgy bámultak az inasfiúra, mintha most látnák elő­ször. — Leesnél, te szeren­csétlen! — vitatkoztak ve­le tovább. — Ez az én dolgom, magukra csak az tartozik, hogy mit adnak? ■— Ísz pengőt! — vetett véget a vitának a mester, gondolva, hogy csak hen­ceg a kölyök. Alighogy kimondta az összeget. Kerék Józsi ki­fordult az állványon, a a párkányon termett. Hátét a fal felé fordítva, tipegni kezdett jobbra. Egyre csak jobbra. Az idősebbeknek a haja szála is égnek állt. Rémült szemekkel néztek utána. Kiáltani nem mertek, mert egy rossz lépés biztos ha­lál. Kerék Józsi pedig csak haladt a párkányon to­vább. Jobb lábával öt cen­tit csúszott, s utána húzta a balt. Háta mögött a ke­zeivel tapogatta a falat. Jó sokáig ment így, ami­kor óvatosan körülnézett. Nem tette még meg az út negyedét. Megállt pihenni. Nem félt, amikor elindult. Bízott hidegvérében és az egyensúlyérzékében. Még soha nem szédült az állvá­nyon. De ilyen helyzetben nem volt soha. Ideges re­megést érzett a gyomor­­tájékon, és a szájában ke­serű íze lett a nyálnak. Iz­zadtság kezdett gyöngyöz­ni az arcán. Tatán az erős naptól. Csendesen nyalo­gatta a szájéig eljutott pa­takokat. A kezével nem volt tanácsos most hado­nászni. Indult tovább. A fél úton lehetett, ami­kor ismét megpihent. Sírni szeretett volna. A szüleire gondolt. Szegények és nyo­morultak, mint ő. Mi len­ne velük öregségükben, ha most elpusztulna? A háta is fájt már a túl egyenes tartástól. Nem lehetett ki­csit sem meghajolni, mert lezuhan a mélybe. A nap most pont a szemébe tű­zött. Káprázott a táj, tur­istán, mi tesz, ha elszédü­lök, gondolta, és indult tovább. öt pánti a jobb lábbal, bal lábat utána húzni. Az­tán ismét és ismét. Egy­szerű, mint­ a pofon. Most kibírhatatlanul nehéz. Egész teste görcsös fájda­lom, rémült szédület, zsib­badás. Agyát elönti a vér, szíve torkában dobog, tér­dei remegnek. Már nincs visszaút! Csak előre! Száz méter még! Talán sikerül! Megint elnézett a távolba. Ahol még nem járt, s aho­vá egyszer el kell jutnia. A végtelen megnyugtatta kissé. Mélyet lélegzett, s újult erővel tipegett to­vább. Könnyedén, úgy fordult be az állványon, mintha gyerekjáték lett volna az egész. A szakik megölel­ték, és tíz pengő ütötte a markát. Egyet zsebre tett, kilencet közéjük vágott: — Ma iszunk! Az én vendégeim mind! * A történet hőse mondta el nekem húsz s egynéhány év után. Ma már deresed­ik a haja, de kék szemeiben még ott mosolyog az ifjú­ság derült optimizmusa. Megjelenéséből, jó ruháza­tából látom, hogy céljait elérte. Rosszalóan, csende­sen rézze a fejét: — Ma már nem tennék Yvet! Nem én! Bakácz Tibor. ✓ Ácsbravúr KOZLVDLK­AAiljLI SAK­ LO Könyvekr­ől GEREBLYÉS LÁSZLÓ: Mindhalálig Az érzések őszintesége, a meggyőzés hitele jellemzi elsősorban Ge­­reblyés László líráját. Olyan költő beszél ebben a kötetben, akinek egész életét a szocializmus eszméjének megvalósításáért folyó küzdelem hatja át, és aki mindig a szocializmus világát igyekszik tovább építeni. Ver­seinek újabb gyűjteménye két év termését foglalja össze. A gyermekkor emlékei, a béke szeretete hatják át a gyűjtemény első felét; más versek pedig egy romániai utazás csillékeit őrzik, felidézve a proletár nemzetkö­­ség és a népek közötti összefogás nagy eszméik A kötet másik fele — az 1956 tavaszától napjainkig írt versek — egy szocialista költő hűségének és a jövőben való feltétlen hitének igaz tanúságtétele; ezek a versek te­tőzik be méltóan a gyűjteményt SZABÓ PÁL: Nyugtalan élet — Az Írás jegyében Szabó Pál önéletrajzi regényének ez a kötete az író életének leg­izgalmasabb, élményekben leggazdagabb szakaszát örökíti meg: az 1920-as évek elejétől a második világháború előestéjéig terjedő időszakot. Az előző kötetek sok megpróbáltatáson átesett ácslegénye nagy feladatok­ra készül a fehérterror, a bethleni „konszolidáció” és a gazdasági vál­ság idején; becsületes ember akar maradni a sok becstelenség között. Nehéz feladat az olyan ember számára, akiknek minden gondolatát és cselekedetét a parasztság elesettségének, kiszolgáltatottságának tudata formálja, s aki ekkor már nemcsak falujában, hanem a környéken is meg­becsült, számottevő ember. Szabó Pál élete is tele van ekkor buktatók­kal, vargabetűkkel, a parasztság jobb jövőjébe vetett erős hit, s az em­beri becsületesség azonban mindig helyes irányba igazítják a társadalmi, politikai és egyéb kérdések útvesztőjében. Az önéletrajzi regény elsősor­ban az író életével ismerteti meg az olvasót, de az elbeszélés folyamán rendre kitárul előttünk nemcsak a Horthy-korszak paraszti sorsa, ha­nem politikai és irodalmi élete is. S mindezek egy sokat tapasztalt hó­ember politikáról, emberekről, irodalomról vallott nézeteinek tükrében. inoó. április . Berlin, Schönhauser sarok Nem véletlen, hogy az alkotókat világszerte foglalkoztatja a mai fiatalság helyzete, és különösen nem véletlen ez a kettészakított Ber­liniben. Végső kicsengésében optimista a film, de megmutatja, hogy milyen felelősség hárul ma a szülőkre. Ha a család és a társadalom nem törő­dik jobban a fiatalokkal, ha nem áll mellettük problémájuk megoldá­sában, akkor ezeknek a fiúknak és leányoknak élete rossz vágányra siklik. A veszprémi Vörös Október játssza április 3­6-ig. Petőfi eszméjének megszentségtelenítői Az ellenforradalom alatt a fasiszták és az általuk megmér­gezett gondolkodású emberek azzal vádol­ták a kommunistákat, hogy a magyar nép nemzeti múltja, ér­zései, törekvései el­len vétkeztek. A tör­ténelmet meghami­sítva, az ellenforra­­dalmárok a szabad­­­­ság bajnokainak ki­áltva ki magukat, mocskos kezükkel magukra öltötték a „haladás“ mezét és Petőfi,­­valamint az 1848-49-es forrada­lom és szabadságharc ifjú hősei követőinek vallották magukat. Az ő nevükre hivat­kozva tették tönkre az országot és akar­ták elpusztítani mindazt, amit oly nehezen, vérrel-ve­rejtékkel szerzett magának a nép. A farkas sohasem válik báránnyá. Ha megpróbál is bárány­­bőrbe öltözni, köny­­nyen pórul jár, így volt ez az ellenforra­dalmárokkal is. Ami­kor a szovjet csapa­tok elsöpörték a ma­gyar nép igazi érde­kei ellen acsarkodó „magyarokat", kide­rült, miért hivatkoz­tak Petőfire, s 1848— 49-re. Az áleszmék, áljelszavak és áltö­rekvések kendő­zésé­re. Visszaéltek azzal, hogy népünk szívé­ben hordja a sza­badságharc emlékét. Nemrégen, itt Vesz­prémben is, már­cius 16-ár­a virradó reggelen lehullt a farkas báránymeze. A Bakony-szálló fa­lán elhelyezett Pető­fi-emléktábláról el­lopták azt a babér­­koszorút, amelyet előző nap a KISZ megyei bizottsága he­lyezett oda megem­lékezésül. A koszorút gondos kezek azzal a vörös szalaggal fon­ták körül, amely — jelképesen —, a Pe­tőfi által megálmo­dott világ szabadság vörös zászlajának ré­sze. A világ szabad­ság, s a nemzeti fel­szabadulás 1848-as gondolata haladó volt, megfelelt a nép érdekeinek. A garáz­da elemek e legutóbbi tette pedig világosan bizonyítja: amikor Petőfire hivatkoztak, ugyanakkor képesek arra, hogy emlékét piszkos kezeikkel meg­­szent­ségtelení­tsék. Petőfi vörös zászla­jának, gondolatának azonban már nem árthatnak. Vigyázunk arra még akkor is, ha a sötétben bújká­­lóknak ez nem tet­szik! Baráti dalos-találkozók Veszprém megyében A megyei tanács művelődési osztálya összeállította az ez évi megyei dalos-találkozók tervezetét. A tervezet szerint megyénkben az alábbi he­lyeken és időben rendeznek dalos-találkozót. Április 12-én Veszprémben a veszprémi ének-zenekar és a litéri ve­gyeskar hangversenye. Április 19-én Balatonkenesén a balatonkenesei vegyeskar és a litéri vegyeskar közös hangversenye. Április 20-án baráti dalos-találkozó Ajkán, amelyen részt vesz a He­rendi Porcelángyár énekkara, a keszthelyi Helikon énekkar, a padragi kultúrotthon énekkara, és az Ajkai üveggyár énekkara. A dalostalálko­zót az Ajkai üveggyár énekkara rendezi. Május 11-én Veszprémben az ifjúsági dalosok találkozója lesz, ame­lyet a veszprémi leánygimnázium énekkara rendez. Résztvevők: zirci ál­talános iskola énekkara, a keszthelyi általános iskola énekkara, a pápai Türr István gimnázium énekkra, a veszprémi Lovassy gimnázium, a ze­nei általános iskola, a II. számú általános leányiskola énekkara és a ze­nei általános iskola zenekara. Május 14-én Veszprémben, május 17-én pedig Pápán a veszprémi városi ének-zenekar és a Pápai Pedagógus Szakszervezet énekkara tart közös hangversenyt. Május 21-én Ádám Jenő, a Zeneművészeti Főiskola tanára tart Veszprémben előadást Kodály Zoltán életművéről. Május 22—25—30-án Várpalotán, Pápán és Veszprémben a három város zeneiskolája hallgatóinak növendékhangversenye kerül nyercszüre­­zésre. Június 1-én Balatonfüreden dalos­ találkozó, amelyen részt vesznek: a balatonfüredi általános iskola, a veszprémi leánygimnázium, a vesz­prémi II. számú leány általános iskola, a veszprémi zenei általános is­kola énekkarai, a veszprémi zeneiskola zenekara, valamint a keszthelyi Helikon énekkar, a veszprémi KIOSZ énekkar, és a Pápai Tex­tilgyár énekkara. A tavasz folyamán kerül sor a parasztkópusok találkozójára is Pi­pán és Szerecsenyben, ahol részt vennének a szerecsenyi parasztkórus, a dégi gépállomás kórusa, a du­dari énekkar, a balatongyörüld kultúrotthon énekkara, és a romándi parasztkórus.­­ A június hónapban megrendezendő Rakot­yi ünnepi Hét során is gyönk számos kórusa, ad hat árvereényt Zircen.

Next