Középdunántúli Napló, 1958. április (Veszprém, 14. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-01 / 77. szám

t MM fel. Borzavár 13 esztendeje a megye «sw­­mah m­»vaszodott, megindultak a mező­­gazdasági munkák. Javában szánta­nak é-vetnek. De a zirci járásban még igazi téli kép fogad a múlt hét kö­zepén : behavazott, hófúvást» ittak, a hűvösebb éghajlat. A gépkocsin érkezőket marasztalja a nagy hó, el-elakad, csúszik a kerék. Borzavá­­ron is hasonló a helyzet, a hegytetőn épült kis bakonyi falucskában. A szorgalmas parasztemberek, erdei munkások és bányászok méltón büszkék itt arra: nem sok falu van a megyében, amely annyit kapott volna a népi demokráciától, mint ők. Nem lehet ráismerni a falura, mert nemcsak külső képe változott meg, hanem a lakói is, boldogabb, öntuda­­tosabb, műveltebb emberek lakják. Hogyne lennének boldogok, ami­kor évszázados gondjuk­ bejük oldó­dott meg: megszűnt a vízhiány. Igen, a vízhiány, mert ez jellemezte leg­jobban Borzavárt a felszabadulás előtt. A községházától lefelé — a Zirc felé eső részen — az úgyneve­zett alsó részen nem volt víz. Mo­sásra és az állatok Itatásán a patak vizét használták — bár ez is messze volt De a főzésre és az emberi szomjúság oltására már a falu felső részén lakó módos gazdák kútjait kellett használniuk. Megszokott lát­vány volt Borzaváron a vízhordó emberek sokasága. A vizet azonban nem emberbaráti érzésből, hanem pénzért, ellenszolgáltatásokért ad­ták. Vagyis: a falu kisebb része ki­zsákmányolta a nagy többséget. Ku­­koda Viktor — ahogy Borzaváron nevezik, a vizes Kukoda — és má­sok is a lakosság kizsákmányolásá­ból éltek. Bővizű kútjaik ontották a jövedelmet Évenként két gyalog napszámot, a fogatosoknak fuvart, másoknak pénzt kellett adniuk a vízhondás ellenében. A népi demokrácia szüntette meg ezt az áldatlan állapotot Befelleg­zett a vizes kukodák gondtalan éle­tének is. 1943-ban megkezdték a borzavári vízvezeték építését me­lyet 1952-ben fejeztek be. Az állami beruházásokból 240 000 forintot for­dítottak a vízmű és a vezeték épí­tésére. A község lakói társadalmi munkával járultak hozzá: árkokat ástak a sziklás talajon és betemették a lefektetett csöveket. A káposztás­kerti forrás vizét azóta 35 vízcsap­ontja a község utcáin és 10 lakásba külön is bekötötték a vizet Csu­pán az anyaghiány gátolja, hogy újabb lakásokba nem kötötték még be a vízvezetéket. A vízhálózat azóta szüntelenül bővül. A múlt évben az újtelepi utcába szerelték be a víz­vezetéket, a húszezer forintnyi köz­ségfejlesztési alap és társadalmi munka segítségével. A­mi felszabadulás előtt 217 lakóház volt Borzaváron. Azóta 48 új házzal gyarapodott a község. Az 1954-es házhelyakció során 31 lakó kapott új házhelyet, amelyeken azóta szép, villaszerű házak sorakoznak. Most újabb házhelyakció indult meg, har­minc házhely kisajátítási eljárása folyik és még ebben az évben meg­kezdik a Porva felőli részen az épít-M A OympoMc feest « Koczm­­ai bányászok, erdőgazdasági mun­kások és parasztok. Az újtelepi ús villany vi­lágít. Az állami támogatás­ol 90 000 forintot fordítottak villamosításra. Az idén a Petőfi utcában gyullad ki fény, melynek költségeit — 30 000 forint — a községfejlesztési alapból és társadalmi munkával fedezik. Szintén a Petőfi utcában kövesutat építenek, melynek zömét szintén társadalmi munka adja, követ pedig a község kőbányájából hordják. A hídmérleg építése szintén az idei be­ruházási programjukban szerepel. * Meglátogattuk a tavaly épült kultúr­házat , amely 90 000 forin­tos költséggel készült — beépített színpadával. öltözőjével, a mozigép­házzal kielégíti a kultúrát szerető lakosság igényeit. A felszabadulás előtt csak a városban nézhettek mo­ziműsort, most hetenként négy elő­adáson a saját mozijukban szóra­kozhatnak. A közelmúltban alakult meg a KISZ-szervezet. Taglétszámuk már 30 főré szaporodott. Sikeresen mű­ködik a lövészkörük és a kiszista színjátszók most Kodolányi „Vég­rendelet" című színművének bemu­tatójára készülnek. Eltűnt Borza­várról a fahirt jellem­ző dobszó. Két évvel ezelőtt 25 000 forintos költséggel hangos híradót szereltek fel. A kilenc hangszórón a tanács híradásait, a fontosabb ren­delkezéseket, eseményeket a falu minden részén hallhatja a lakosság. * Érdekes képet mutat Borzavár fejlődése, a község számszerű növe­kedése is. Ha lapozgatjuk a szüle­tési anyakönyvet, nem tudunk ugyan pontos képet kapni, mert egyre töb­ben keresik fel a szülőasszonyok a zirci szülőotthont. Ezt szemléltetően is mutatja, hogy 1955-ben 27, 1956- ban 16, 1957-ben 10 bejegyzést mu­tat a születési anyakönyv. Tehát nem a születések csökkenéséről van szó. A falu összlakossága 1945-ben 1263 volt A felszabadulás óta mint­egy 120—150 fővel szaporodott a község lakossága, nem beszélve a nagyarányú városba való áttelepü­­lésről. Megnövekedett a házasságok aránya is A házassági anyakönyvi kivonat a felszabadulás után 240 házasságról beszél. Jelentős szám ez egy olyan kis községben, mint Borzavár . Jelentős áltozás van a tanuló­ifjúság oktatásában, nevelésében is. Szántó József iskolaigazgató — aki 1924-ben került Borzavárra, és egy év híján már négy évtizedet töltött a nevelői pályán — tényekkel tudja ezt igazolni. 1929-ig csak két tan­erős volt az iskola és a felszabadu­lásig csak három tanerővel műkö­dött — most 8 pedagógussal műkö­dik. Azelőtt négy osztály — 80—90 gyermek jutott egy nevelőre, most 28 tanulóval eredményesebben tud­nak foglalkozni Érdeklődünk a felszabadulás előtti borzavári diplomásokról. Megtud­juk, hogy nem volt ilyen. 1924-től csupán két módos gazda gyereike érettségizett. A felszabadulás után­­ főként 1948-tól évenként négy-öt borzavári munkás- vagy paraszt­­gyerek került középiskolába. Ez, szerényen számítva is, 40—50 érett­ségizett fiatalt jelent. Orvos, agro­­nómus, mérnök lett a borzavárt fia­talokból Sok tehetség kallódott itt el, az anyagi lehetőségek híján. Az anya­könyv lapozgatásakor kiválasztot­tunk egy felszabaduláskor született kislányt. Most végzi az általános is­kola 8. osztályát. Méghozzá nem is akárhogyan, hanem jeles eredmény­­nyel Holczinger K­ornénak hívják, az édesapja erdei munkás. Szinte ter­mészetesnek tartottuk, hogy tovább tanul Szomorúan kellett megállapí­tani: szülei nem engedik, pedig ked­ve is lenne hozzá. Talán az iskola­­igazgatói meggyőzés segíti legyőzni a szülői makacsságét- a dlláalskollt, kibővült a népfront­bizottság is. Az iskola igazgatója — Szántó József — a népfront-bizott­­ság elnöke. Nemrég alakultak újjá, de máris eleven program kidolgozá­sához fogtak hozzá. Gondoskodnak a gyümölcsösök szakszerű kezelésé­ről, permetezéséről Felvették a kapcsolatot a Csopaki Növényvédő Állomással is. A község legelőjét akarják megjavítani, társadalmi munkával a gyomot és a bokrokat kiirtani. Kissé távolabbi tervük — talán jövőre sikerül — egy tante­remmel kibővítem a község általá­nos iskoláját. Borzavár példája — bár kiraga­dott a megye községei közül — még­is jellemző. Mutatja a szocializmust építő haza­szerető gondoskodását, a szüntelen fejlődést, a haladást. Ér­zékelteti az emberek egyre szépülő életét. Máthé László Kétnapos ülést tart a KISZ Megyei Bizottsága Április 11—12-es, kétnapos ülésre hívta össze a KISZ Megyei Bizott­­ságát a végrehajtó bizottság. Az ülés napirendje: " Az MSZMP Megyei Bizottságának a KISZ szer­vezetei tevékenységére vonatkozó ha­tárok­énak ismertetése. Előadó: Gál László elvtárs. 2. A KISZ ta­karékossági mozgalmával kapcsolatos feladatok. Előadó Gassó Pál elvtárs. Az ülés h­­ói 9 órakor kezdődik Veszprémiben, az Irodaház I. emeleti nagytermében. A­ Megyei Békebizottság közleménye A március 31-i határidővel meg­hirdetett béke szavalóversenyre több mint hetvenen jelentkeztek, az irodal­mi pályázatra pedig 22 pályamű ér­kezett be.­­ Tekintettel az április 4-i ünnepségekre és az iskolai szün­időre, a szavalóverseny bírálatát nem a jelzett időben, hanem április 15-e után rendezzük meg. Ugyancsak eb­ben az időben bíráljuk el a pályáza­tokat is. Mind a szavalóverseny, mind a pályázatok eredményét a május 8-i békenagygyűlésen hirdetjük ki Hazafias Népfront Megyei Béke­­bizottsága. KÖZÉPDUNÁNTÚLI NAPLÓ 3 fH'^fikdcdc ta Kan­t 90aia Z^1. Készítsünk melegágyat A korai zöldségfélék termelése mindig biztos jövedelmet jelent azoknak a gazdáknak, akik időben hozzáfognak a melegágyi palánta ne­veléséhez. Egyes zöldségféléket nem vethetünk közvetlenül állandó helyükre, hanem a fiatal palántákat először melegágyban vagy szabadföldi ágyban előneveljük és csak később ültetjük ki a szántóföldre, így a magvak ve­tését az időjárástól függetlenül már hamarabb is megkezdhetjük és en­nek következtében korábban is kapunk termést. Melegágyakban a ko­rai tejeskáposzta, kelkáposzta, kalaráb, karfiol, paprika és a paradicsom palántáit neveljük. A kései káposztafélék magvait már a szabadföldi pa­lántaágyakba vetjük és onnan ültetjük ki a növényeket az állandó he­lyükre. A melegágyak „fűtését” az istállótrágya melegével biztosítjuk. A fűtőanyagként felhasznált lótrágya gyorsan bomlik, ennek következté­ben hirtelen magas hőfokra felmelegszik, de aránylag gyorsan ki is hűl. A szarvasmarha trágyája már lassabban melegszik fel, de tartósabb me­leget biztosít. Éppen ezért a trágyakeverék helyes arányával biztosítjuk a kívánt hőfokot. „Melegtalpnak“ nevezzük azt a 30—50 cm vastagságú trágyaréteget, amire a melegágyi földet rakjuk. A melegágyi föld legalább 15—20 cm vastagságban kerüljön a me­legtalpra. A jó melegágyi föld morzsalékos, humuszban és gyorsan fel­vehető ásványi tápanyagokban gazdag legyen. Jóminőségű kerti talajjal összekevert komposzt, vagy laza szerkezetű tápdús kerti talaj erre a célra • legmegfelelőbb. Az esetleges gombabetegségekkel fertőzött föl­det fertőtleníteni kell Az elvetett magvak gyorsabb kikelését elősegít­hetjük, ha 1—2 cm vastagságú „takarófölddel" szórjuk be a magvakat. Ez a takaróföld átrostált komposzt vagy melegágyi trágya legyen, amely humuszban gazdag, ugyanakkor a vizet jól tartja és nem tö­mödül A melegtalpat melegágyi kerettel vegyük körül, amely 25—30 cm széles, három cm vastag deszkából rendszerint három ablak nagyságúra készül Feladata a jó szigetelés mellett, hogy szilárd legyen, és a m­e­­legyágyi ablakok jól felfeküdjenek rá. Zöldségfélék nagybani termeszté­sével foglalkozó termelőszövetkezeteink ma már mindinkább az állandó jellegű téglából vagy betonból készült keretet használják. Hidegebb idő­járás esetén ajánlatos a melegágyi ablakokra szalmából vagy nádból ké­szült takarókat elhelyezni, a fiatal növények gyorsabb fejlődése érde­kében. A melegágyi telep helyét úgy válasszuk meg, hogy az széltől védett fekvésű legyen. A ráhordott földet asztallap simaságára dolgozzuk el, hogy az öntözővíz ne gyűljön össze egy helyen a tetején. Ha a föld már jó előmelegedett, elkezdhetjük a magvak vetését. A szakszervezeti kultúrmunka időszerű kérdései Csütörtökön délelőtt egybegyűltek az üzentek kultúrfelelősei, kultúrotthon igazgatói és néhány népművelési felügyelő a veszprémi SZMT kistermé­ben. Az értekezleten megjelent Rácz Béla, a SZOT kultúrosztály helyettes vezetője, Nagy-Gyevi Bela, a megyei pártbizottság ágit. prop. osztálya munka­társa és Ács László, a megyei tanács népművelési osztály helyettes vezetője. A vitaindító előadást Varga Gyu­lásté SZMT kul­­túrfelelős tartotta. Vázlatosan ismertette az üze­mekben folyó ismeretterjesztő­, könyvtári- és mű­vészeti munka néhány időszerű kérdését, valamint a közelmúltban szerzett jó és rossz tapasztalatait. Méltatta a nemrégiben megalakult szakmaközi kul­turális bizottságok ténykedését. Az ismeretterjesztő munka sokrétű formáját célszerű életre hívni Majd minden felszólaló az ismeretterjesztő munkával kapcsolatos problémával kezdte mondani­valóját. Mutter János, az ajkai timföld kultúrotthon igazgatója a TTIT-tel kialakult rossz viszonyt tartja akadályozó tényezőnek. Schmidt László Pétről pon­tosan az ellenkezőjét mondja el a TTIT-ről és még­sem tartja megfelelőnek az ismeretterjesztő tevé­kenységét, a munkások tudatának, gondolkodásának helyes irányba való terelését. A tulajdonképpeni hiba gyökerét, s a kiutat a sematikus módszerekből Rácz Béla felszólalása mu­tatta meg. — A munkások általános műveltségének növe­lése a szakszervezetek mindennapos feladata — mondta. — A kultúrotthonok tevékenységében első­sorban az a hiba, hogy az ismeretterjesztő munkát csak a TTIT által szervezett előadásos propagandá­ban látják, pedig e tevékenység csak úgy vezet tar­tós sikerre, ha minél sokrétűbben oldják meg. (Ki­rándulások alkalmával, szalonnázás közben, szinte észrevétlenül.) A szakszervezeti megyei könyvtár megalakítása időszerű volt Mersics Ferenc Keszthelyről, a könyvtári mun­kával kapcsolatos észrevételeivel kezdte mondani­valóját. Többek között a következőket mondta: — A hozzánk tartozó gépállomáson még 1954-ben bezárták a könyvtárat, senki sem törődik vele, csak porosodnak, nem olvassák. Pedig a gépállomáson szakszervezeti és népkönyvtári könyvek is vannak. — Mittler János Várpalotáról az új könyvek hiányát panaszolja. Gombkötő István Ajtóról arról beszél, hogy még könyvtár­helyiséget sem tudnak bizto­sítani. Szóba került a könyvtárosok szakmai segítése is, különösen Ajtóról jelentkezett igény. Alig másfél hónapja megalakult szakszervezeti megyei könyvtár egyrészt azzal a céllal létesült, hogy szakmai segítséget nyújtson a szakszervezeti könyvtárosok tevékenységéhez, másrészt azért, hogy a kisebb könyvtárakat — amelyek elegendő anyagi fedezet híján nem tudnak elegendő új könyvet be­szerezni — csere formájában új könyvekkel lássa el Az értekezleten is kiderült, hogy nagyon is idő­szerű volt a megyei könyvtár megteremtése. A szakmaközi kulturális bizottságokról — A területi elv gondolatát a gyakorlati igény vetette fel — állapította meg helyesen Rácz Béla. — A munkás nem azt nézi, hogy melyik kultúrotthon ad hasznosat számára, hanem ahol jól érzi magát, oda többször elmegy, függetlenül a „cégtáblától". Ezért vált szükségessé az egyes területeken a prog­ramok, kulturális megmozdulások koordinálása. (Veszprém, Pápa, Ajka, Várpalota.) — Az utóbbi két helyen egészséges fejlődést mutat a szakmaközi kulturális bizottságok munkája — mondja Varga Gyuláné. — Megtalálták azt a mód­szert, amelynek segítségével sokkal többet tudnak nyújtani a dolgozóknak, minden különösebb befek­tetés nélkül kocsma, vagy kultúrház ? Nagyon elburjánzott a részegeskedés több kul­túrotthon­ban. Az okát abban lehet keresni, hogy a vendéglátó vállalatok az italkülönlegességek soka­ságát adták el a hűsítő italok örve alatt. Hiába til­takoztak a kultúrotthon igazgatók, a felettes szer­veknél is süket fülekre találtak.­­ Most azonban pontot tett a megyei tanács kereskedelmi osztálya a purparlé végére — mondja Varga elvtársnő. — Utasítás történt az illetékes szervekhez, hogy a büféket a kultúrotthonok igé­nyeinek megfelelően kell üzemeltetni Több felszólaló, Rácz Béla, Ács László, stb., hangsúlyozta, hogy magasabb színvonalú kultúr­­munka csak akkor lehetséges, ha az állami és tömeg­­szervezetek vezetői ideális kapcsolatot teremtenek meg, már csak azért is, mert céljaik azonosak. cm

Next