Középdunántúli Napló, 1958. április (Veszprém, 14. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-01 / 77. szám
t MM fel. Borzavár 13 esztendeje a megye «swmah m»vaszodott, megindultak a mezőgazdasági munkák. Javában szántanak é-vetnek. De a zirci járásban még igazi téli kép fogad a múlt hét közepén : behavazott, hófúvást» ittak, a hűvösebb éghajlat. A gépkocsin érkezőket marasztalja a nagy hó, el-elakad, csúszik a kerék. Borzaváron is hasonló a helyzet, a hegytetőn épült kis bakonyi falucskában. A szorgalmas parasztemberek, erdei munkások és bányászok méltón büszkék itt arra: nem sok falu van a megyében, amely annyit kapott volna a népi demokráciától, mint ők. Nem lehet ráismerni a falura, mert nemcsak külső képe változott meg, hanem a lakói is, boldogabb, öntudatosabb, műveltebb emberek lakják. Hogyne lennének boldogok, amikor évszázados gondjuk bejük oldódott meg: megszűnt a vízhiány. Igen, a vízhiány, mert ez jellemezte legjobban Borzavárt a felszabadulás előtt. A községházától lefelé — a Zirc felé eső részen — az úgynevezett alsó részen nem volt víz. Mosásra és az állatok Itatásán a patak vizét használták — bár ez is messze volt De a főzésre és az emberi szomjúság oltására már a falu felső részén lakó módos gazdák kútjait kellett használniuk. Megszokott látvány volt Borzaváron a vízhordó emberek sokasága. A vizet azonban nem emberbaráti érzésből, hanem pénzért, ellenszolgáltatásokért adták. Vagyis: a falu kisebb része kizsákmányolta a nagy többséget. Kukoda Viktor — ahogy Borzaváron nevezik, a vizes Kukoda — és mások is a lakosság kizsákmányolásából éltek. Bővizű kútjaik ontották a jövedelmet Évenként két gyalog napszámot, a fogatosoknak fuvart, másoknak pénzt kellett adniuk a vízhondás ellenében. A népi demokrácia szüntette meg ezt az áldatlan állapotot Befellegzett a vizes kukodák gondtalan életének is. 1943-ban megkezdték a borzavári vízvezeték építését melyet 1952-ben fejeztek be. Az állami beruházásokból 240 000 forintot fordítottak a vízmű és a vezeték építésére. A község lakói társadalmi munkával járultak hozzá: árkokat ástak a sziklás talajon és betemették a lefektetett csöveket. A káposztáskerti forrás vizét azóta 35 vízcsapontja a község utcáin és 10 lakásba külön is bekötötték a vizet Csupán az anyaghiány gátolja, hogy újabb lakásokba nem kötötték még be a vízvezetéket. A vízhálózat azóta szüntelenül bővül. A múlt évben az újtelepi utcába szerelték be a vízvezetéket, a húszezer forintnyi községfejlesztési alap és társadalmi munka segítségével. Ami felszabadulás előtt 217 lakóház volt Borzaváron. Azóta 48 új házzal gyarapodott a község. Az 1954-es házhelyakció során 31 lakó kapott új házhelyet, amelyeken azóta szép, villaszerű házak sorakoznak. Most újabb házhelyakció indult meg, harminc házhely kisajátítási eljárása folyik és még ebben az évben megkezdik a Porva felőli részen az épít-M A OympoMc feest « Koczmai bányászok, erdőgazdasági munkások és parasztok. Az újtelepi ús villany világít. Az állami támogatásol 90 000 forintot fordítottak villamosításra. Az idén a Petőfi utcában gyullad ki fény, melynek költségeit — 30 000 forint — a községfejlesztési alapból és társadalmi munkával fedezik. Szintén a Petőfi utcában kövesutat építenek, melynek zömét szintén társadalmi munka adja, követ pedig a község kőbányájából hordják. A hídmérleg építése szintén az idei beruházási programjukban szerepel. * Meglátogattuk a tavaly épült kultúrházat , amely 90 000 forintos költséggel készült — beépített színpadával. öltözőjével, a mozigépházzal kielégíti a kultúrát szerető lakosság igényeit. A felszabadulás előtt csak a városban nézhettek moziműsort, most hetenként négy előadáson a saját mozijukban szórakozhatnak. A közelmúltban alakult meg a KISZ-szervezet. Taglétszámuk már 30 főré szaporodott. Sikeresen működik a lövészkörük és a kiszista színjátszók most Kodolányi „Végrendelet" című színművének bemutatójára készülnek. Eltűnt Borzavárról a fahirt jellemző dobszó. Két évvel ezelőtt 25 000 forintos költséggel hangos híradót szereltek fel. A kilenc hangszórón a tanács híradásait, a fontosabb rendelkezéseket, eseményeket a falu minden részén hallhatja a lakosság. * Érdekes képet mutat Borzavár fejlődése, a község számszerű növekedése is. Ha lapozgatjuk a születési anyakönyvet, nem tudunk ugyan pontos képet kapni, mert egyre többen keresik fel a szülőasszonyok a zirci szülőotthont. Ezt szemléltetően is mutatja, hogy 1955-ben 27, 1956- ban 16, 1957-ben 10 bejegyzést mutat a születési anyakönyv. Tehát nem a születések csökkenéséről van szó. A falu összlakossága 1945-ben 1263 volt A felszabadulás óta mintegy 120—150 fővel szaporodott a község lakossága, nem beszélve a nagyarányú városba való áttelepülésről. Megnövekedett a házasságok aránya is A házassági anyakönyvi kivonat a felszabadulás után 240 házasságról beszél. Jelentős szám ez egy olyan kis községben, mint Borzavár . Jelentős áltozás van a tanulóifjúság oktatásában, nevelésében is. Szántó József iskolaigazgató — aki 1924-ben került Borzavárra, és egy év híján már négy évtizedet töltött a nevelői pályán — tényekkel tudja ezt igazolni. 1929-ig csak két tanerős volt az iskola és a felszabadulásig csak három tanerővel működött — most 8 pedagógussal működik. Azelőtt négy osztály — 80—90 gyermek jutott egy nevelőre, most 28 tanulóval eredményesebben tudnak foglalkozni Érdeklődünk a felszabadulás előtti borzavári diplomásokról. Megtudjuk, hogy nem volt ilyen. 1924-től csupán két módos gazda gyereike érettségizett. A felszabadulás után főként 1948-tól évenként négy-öt borzavári munkás- vagy parasztgyerek került középiskolába. Ez, szerényen számítva is, 40—50 érettségizett fiatalt jelent. Orvos, agronómus, mérnök lett a borzavárt fiatalokból Sok tehetség kallódott itt el, az anyagi lehetőségek híján. Az anyakönyv lapozgatásakor kiválasztottunk egy felszabaduláskor született kislányt. Most végzi az általános iskola 8. osztályát. Méghozzá nem is akárhogyan, hanem jeles eredménynyel Holczinger Kornénak hívják, az édesapja erdei munkás. Szinte természetesnek tartottuk, hogy tovább tanul Szomorúan kellett megállapítani: szülei nem engedik, pedig kedve is lenne hozzá. Talán az iskolaigazgatói meggyőzés segíti legyőzni a szülői makacsságét- a dlláalskollt, kibővült a népfrontbizottság is. Az iskola igazgatója — Szántó József — a népfront-bizottság elnöke. Nemrég alakultak újjá, de máris eleven program kidolgozásához fogtak hozzá. Gondoskodnak a gyümölcsösök szakszerű kezeléséről, permetezéséről Felvették a kapcsolatot a Csopaki Növényvédő Állomással is. A község legelőjét akarják megjavítani, társadalmi munkával a gyomot és a bokrokat kiirtani. Kissé távolabbi tervük — talán jövőre sikerül — egy tanteremmel kibővítem a község általános iskoláját. Borzavár példája — bár kiragadott a megye községei közül — mégis jellemző. Mutatja a szocializmust építő hazaszerető gondoskodását, a szüntelen fejlődést, a haladást. Érzékelteti az emberek egyre szépülő életét. Máthé László Kétnapos ülést tart a KISZ Megyei Bizottsága Április 11—12-es, kétnapos ülésre hívta össze a KISZ Megyei Bizottságát a végrehajtó bizottság. Az ülés napirendje: " Az MSZMP Megyei Bizottságának a KISZ szervezetei tevékenységére vonatkozó határokénak ismertetése. Előadó: Gál László elvtárs. 2. A KISZ takarékossági mozgalmával kapcsolatos feladatok. Előadó Gassó Pál elvtárs. Az ülés hói 9 órakor kezdődik Veszprémiben, az Irodaház I. emeleti nagytermében. A Megyei Békebizottság közleménye A március 31-i határidővel meghirdetett béke szavalóversenyre több mint hetvenen jelentkeztek, az irodalmi pályázatra pedig 22 pályamű érkezett be. Tekintettel az április 4-i ünnepségekre és az iskolai szünidőre, a szavalóverseny bírálatát nem a jelzett időben, hanem április 15-e után rendezzük meg. Ugyancsak ebben az időben bíráljuk el a pályázatokat is. Mind a szavalóverseny, mind a pályázatok eredményét a május 8-i békenagygyűlésen hirdetjük ki Hazafias Népfront Megyei Békebizottsága. KÖZÉPDUNÁNTÚLI NAPLÓ 3 fH'^fikdcdc ta Kant 90aia Z^1. Készítsünk melegágyat A korai zöldségfélék termelése mindig biztos jövedelmet jelent azoknak a gazdáknak, akik időben hozzáfognak a melegágyi palánta neveléséhez. Egyes zöldségféléket nem vethetünk közvetlenül állandó helyükre, hanem a fiatal palántákat először melegágyban vagy szabadföldi ágyban előneveljük és csak később ültetjük ki a szántóföldre, így a magvak vetését az időjárástól függetlenül már hamarabb is megkezdhetjük és ennek következtében korábban is kapunk termést. Melegágyakban a korai tejeskáposzta, kelkáposzta, kalaráb, karfiol, paprika és a paradicsom palántáit neveljük. A kései káposztafélék magvait már a szabadföldi palántaágyakba vetjük és onnan ültetjük ki a növényeket az állandó helyükre. A melegágyak „fűtését” az istállótrágya melegével biztosítjuk. A fűtőanyagként felhasznált lótrágya gyorsan bomlik, ennek következtében hirtelen magas hőfokra felmelegszik, de aránylag gyorsan ki is hűl. A szarvasmarha trágyája már lassabban melegszik fel, de tartósabb meleget biztosít. Éppen ezért a trágyakeverék helyes arányával biztosítjuk a kívánt hőfokot. „Melegtalpnak“ nevezzük azt a 30—50 cm vastagságú trágyaréteget, amire a melegágyi földet rakjuk. A melegágyi föld legalább 15—20 cm vastagságban kerüljön a melegtalpra. A jó melegágyi föld morzsalékos, humuszban és gyorsan felvehető ásványi tápanyagokban gazdag legyen. Jóminőségű kerti talajjal összekevert komposzt, vagy laza szerkezetű tápdús kerti talaj erre a célra • legmegfelelőbb. Az esetleges gombabetegségekkel fertőzött földet fertőtleníteni kell Az elvetett magvak gyorsabb kikelését elősegíthetjük, ha 1—2 cm vastagságú „takarófölddel" szórjuk be a magvakat. Ez a takaróföld átrostált komposzt vagy melegágyi trágya legyen, amely humuszban gazdag, ugyanakkor a vizet jól tartja és nem tömödül A melegtalpat melegágyi kerettel vegyük körül, amely 25—30 cm széles, három cm vastag deszkából rendszerint három ablak nagyságúra készül Feladata a jó szigetelés mellett, hogy szilárd legyen, és a melegyágyi ablakok jól felfeküdjenek rá. Zöldségfélék nagybani termesztésével foglalkozó termelőszövetkezeteink ma már mindinkább az állandó jellegű téglából vagy betonból készült keretet használják. Hidegebb időjárás esetén ajánlatos a melegágyi ablakokra szalmából vagy nádból készült takarókat elhelyezni, a fiatal növények gyorsabb fejlődése érdekében. A melegágyi telep helyét úgy válasszuk meg, hogy az széltől védett fekvésű legyen. A ráhordott földet asztallap simaságára dolgozzuk el, hogy az öntözővíz ne gyűljön össze egy helyen a tetején. Ha a föld már jó előmelegedett, elkezdhetjük a magvak vetését. A szakszervezeti kultúrmunka időszerű kérdései Csütörtökön délelőtt egybegyűltek az üzentek kultúrfelelősei, kultúrotthon igazgatói és néhány népművelési felügyelő a veszprémi SZMT kistermében. Az értekezleten megjelent Rácz Béla, a SZOT kultúrosztály helyettes vezetője, Nagy-Gyevi Bela, a megyei pártbizottság ágit. prop. osztálya munkatársa és Ács László, a megyei tanács népművelési osztály helyettes vezetője. A vitaindító előadást Varga Gyulásté SZMT kultúrfelelős tartotta. Vázlatosan ismertette az üzemekben folyó ismeretterjesztő, könyvtári- és művészeti munka néhány időszerű kérdését, valamint a közelmúltban szerzett jó és rossz tapasztalatait. Méltatta a nemrégiben megalakult szakmaközi kulturális bizottságok ténykedését. Az ismeretterjesztő munka sokrétű formáját célszerű életre hívni Majd minden felszólaló az ismeretterjesztő munkával kapcsolatos problémával kezdte mondanivalóját. Mutter János, az ajkai timföld kultúrotthon igazgatója a TTIT-tel kialakult rossz viszonyt tartja akadályozó tényezőnek. Schmidt László Pétről pontosan az ellenkezőjét mondja el a TTIT-ről és mégsem tartja megfelelőnek az ismeretterjesztő tevékenységét, a munkások tudatának, gondolkodásának helyes irányba való terelését. A tulajdonképpeni hiba gyökerét, s a kiutat a sematikus módszerekből Rácz Béla felszólalása mutatta meg. — A munkások általános műveltségének növelése a szakszervezetek mindennapos feladata — mondta. — A kultúrotthonok tevékenységében elsősorban az a hiba, hogy az ismeretterjesztő munkát csak a TTIT által szervezett előadásos propagandában látják, pedig e tevékenység csak úgy vezet tartós sikerre, ha minél sokrétűbben oldják meg. (Kirándulások alkalmával, szalonnázás közben, szinte észrevétlenül.) A szakszervezeti megyei könyvtár megalakítása időszerű volt Mersics Ferenc Keszthelyről, a könyvtári munkával kapcsolatos észrevételeivel kezdte mondanivalóját. Többek között a következőket mondta: — A hozzánk tartozó gépállomáson még 1954-ben bezárták a könyvtárat, senki sem törődik vele, csak porosodnak, nem olvassák. Pedig a gépállomáson szakszervezeti és népkönyvtári könyvek is vannak. — Mittler János Várpalotáról az új könyvek hiányát panaszolja. Gombkötő István Ajtóról arról beszél, hogy még könyvtárhelyiséget sem tudnak biztosítani. Szóba került a könyvtárosok szakmai segítése is, különösen Ajtóról jelentkezett igény. Alig másfél hónapja megalakult szakszervezeti megyei könyvtár egyrészt azzal a céllal létesült, hogy szakmai segítséget nyújtson a szakszervezeti könyvtárosok tevékenységéhez, másrészt azért, hogy a kisebb könyvtárakat — amelyek elegendő anyagi fedezet híján nem tudnak elegendő új könyvet beszerezni — csere formájában új könyvekkel lássa el Az értekezleten is kiderült, hogy nagyon is időszerű volt a megyei könyvtár megteremtése. A szakmaközi kulturális bizottságokról — A területi elv gondolatát a gyakorlati igény vetette fel — állapította meg helyesen Rácz Béla. — A munkás nem azt nézi, hogy melyik kultúrotthon ad hasznosat számára, hanem ahol jól érzi magát, oda többször elmegy, függetlenül a „cégtáblától". Ezért vált szükségessé az egyes területeken a programok, kulturális megmozdulások koordinálása. (Veszprém, Pápa, Ajka, Várpalota.) — Az utóbbi két helyen egészséges fejlődést mutat a szakmaközi kulturális bizottságok munkája — mondja Varga Gyuláné. — Megtalálták azt a módszert, amelynek segítségével sokkal többet tudnak nyújtani a dolgozóknak, minden különösebb befektetés nélkül kocsma, vagy kultúrház ? Nagyon elburjánzott a részegeskedés több kultúrotthonban. Az okát abban lehet keresni, hogy a vendéglátó vállalatok az italkülönlegességek sokaságát adták el a hűsítő italok örve alatt. Hiába tiltakoztak a kultúrotthon igazgatók, a felettes szerveknél is süket fülekre találtak. Most azonban pontot tett a megyei tanács kereskedelmi osztálya a purparlé végére — mondja Varga elvtársnő. — Utasítás történt az illetékes szervekhez, hogy a büféket a kultúrotthonok igényeinek megfelelően kell üzemeltetni Több felszólaló, Rácz Béla, Ács László, stb., hangsúlyozta, hogy magasabb színvonalú kultúrmunka csak akkor lehetséges, ha az állami és tömegszervezetek vezetői ideális kapcsolatot teremtenek meg, már csak azért is, mert céljaik azonosak. cm