Középdunántúli Napló, 1958. június (Veszprém, 14. évfolyam, 128-152. szám)
1958-06-01 / 128. szám
1958. június 1. Háromnapos borverseny A megyei borversenyre, amelyet június 5., 6., 7-én tartanak a Balatonfüredi Mezőgazdasági Szakiskolán, mintegy 500 bormintát vár a bírálóbizottság. A borversenyre tsz-ek, állami gazdaságok, egyéni termelők küldték be bormintáikat. A legtöbb jelentkező a csopaki, badacsonyi és somlói szőlővidékről van. A keszthelyi járásból mintegy 70 üveg bormintát szállítottak már a borverseny színhelyére. Ezt a menyegiséget 35 jelentkező küldte. KÖZES DUNÁNTÚLI NAPLÓ Agrárpolitikai konzultáció a Mezőgazdasági Akadémián A keszthelyi akadémia hallgatói és tanárai több mint harminc kérdést juttattak el a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának Mezőgazdasági Osztályára. A kérdésekre szerdán délután Keserű János elvtárs, az MSZMP Központi Bizottsága mezőgazdasági osztályának vezetőhelyettese válaszolt . Mivel a kérdések közül több közérdeklődésre tarthat számot, ezekről tájékoztatjuk olvasóinkat. Az első kérdés így hangzott: A mezőgazdaság szocialista átszervezésének befejezése után a nagy tsz-ek talajtani és agronómiai problémája hogyan lesz megoldva? Lesz-e minden tsz-nek saját talajlaboratóriuma? Keserű elvtáns elmondotta, hogy erre vonatkozólag még nincsen terv, de úgy véli, hogy ezt a kérdést abban az időben is intézményesen kell megoldani állami talajlaboratóriumok útján. A mezőgazdasági szakembereknek tehát elsősorban a gyors talajvizsgálatokhoz kell érteni. Mikor tudjuk megfelelően kielégíteni a mezőgazdaság műtrágya igényét? A magyar mezőgazdaság műtrágya igénye jelenleg és még a közeljövőben is nőni fog. Nem lehet pontosan tudni, hogy milyen mértékig. Jelenleg a szomszédos országok közül Csehszlovákia hatszor, az NDK nyolcszor annyi műtrágyát használ, mint mi. A felhasználás egyre nő. Amíg 1938-ban egy holdra hétkilogramm műtrágya felhasználás jutott, addig ez a mennyiség 1956-ban 26 kilogrammra, 1957- ben 37 kilogrammra, a 3 éves terv végén pedig 56 kilogrammra emelkedik. A 3 éves terv időszakában a Szovjetuniótól a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának (K.G.S.T.) keretében egy modernül felszerelt műtrágyagyárat kapunk, műtrágyagyártásunk meggyorsítására. Milyen hatása volt a tsz-ek fejlődésére általában a 3004- es kormányrendeletnek? A rendelet hatására bekövetkezett változásokat ilyen rövid idő alatt elég nehéz lemérni. Annyi azonban bizonyos, hogy ösztönző hatása igen sok területen máris megmutatkozik. Javult a műtrágya felhasználása. Nitrogénből háromszor, káliból nyolcszor, foszforból pedig tizenháromszor annyit használnak fel a tsz-ek, mint tavaly. Jelentősen növekedett a pillangósok területe és az állatállomány, nő az árutermelés aránya is. A pénzbeni részesedés aránya 48,6 százaléka lesz egy munkaegység értékének országosan. A 11.000 darab szarvasmarhával szemben, amit a rendelet ez évben a tsz-ek számára biztosít, már eddig 21.000 darabra merült fel igény. De megmutatkozik a hatása a rendeletnek a számszerű fejlesztésben is. Az első negyedévben az országban 141 új tsz alakult 20.057 taggal és 60 ezer hold földdel (a mi megyénkben is hét tsz alakult. A szerk. megjegyzése). Azt mindenesetre már most megmondhatjuk, hogy a rendelet igen jó hatással volt a mozgalomra. Helyes-e, ha a tsz saját gépet vásárol, és nálunk a Szovjetunióhoz hasonló intézkedés várható-e a gépállomások vonalán? Ami a gépállomások felszámolását illeti, nálunk még egyelőre ilyen intézkedésre nem kerülhet sor. A termelőszövetkezetek kicsik, nem elég erősek, sok még az egyéni gazdaság. Ilyen körülmények között szükség van a gépállomásokra és nem is kerül sor felszámolásukra. Ami a tsz gépvásárlásait illeti. A mezőgazdaság előtt most kettős feladat áll. Egyrészt a húszmilliónyi kisparcellát át kell alakítani nagyüzemi termelésre, másrészt növelni kell a terméshozamokat. A gépesítésnek egyidejűleg mindkét feladatot kell szolgálni. Tehát a gépeladás akkor célravezető, ha e két feladatot segíti elő. Azért a kisüzemeknek csak mezőgazdasági kisgépeket adunk el. Ami a tszeket illeti, ott sem mindenütt van meg a feltétele a helyes és gazdaságos , gépkihasználásnak. Ezért egyelőre a tsz-eknek is azt javasoljuk, hogy csak univerzális és munkagépeket vásároljanak. A Szovjetunió intézkedésének legfőbb oka, hogy a kolhozokban megvan a gépek kihasználásának gazdaságos feltétele a megfelelő szakmai káderekkel együtt Hogyan lehet külföldre utazni és belföldi tanulmányútra milyen anyagi segítséget kaphat az akadémia? A külföldi utazások igénye jogos. Hivatalosan azonban egyelőre nem tudjuk növelni a kiküldetések számát, mert anyagi lehetőségeink ezt nem engedik meg. Cserealapon azonban sokkal nagyobb számban lehet az eddiginél megoldani. Az agráregyetem és a mosonmagyaróvári akadémia már meg is kezdte az utazást és voltak Csehszlovákiában, illetve Bulgáriában. Ilyen alapon meg lehet azt is csinálni, hogy a szünidőt, vagy a gyakorlatot a kapcsolatban lévő intézmények diákjai egymás országában töltik el. A belföldi tanulmányutakat egyelőre az e célra rendelkezésre álló pénzen túl esetleges megtakarításokból lehet fedezni. Milyen mértékű a kapitalista országok mezőgazdasági nagyüzemesedése? Néhány jellemző adat a nyugati országok helyzetéről. Az USA-ban 1935—1950-ig a húsz hektáron aluli (20 hektár,35 k. hold) gazdaságok száma 27 százalékkal csökkent, míg a kétszáz hektáron (200 hektár , 352 kát. hold) felüli gazdaságok száma 46 százalékkel nőtt. Angliában 1924—1953-ig a 20 hektáron aluli gazdaságok száma 30 százalékkal csökkent, a húsz hektáron felülieké 22 százalékkal nőtt. Franciaországban például húsz év alatt 766 ezer kisgazdaság szűnt meg. A nyugati országokban a nagyüzemesedés a kisgazdaságok tönkretétele és felvásárlása útján megy végbe. A kapitalista államok törvénye biztosítja a nagyüzemek kialakításának erőszakos folyamatát. Több nyugati ország van, ahol a 15 hektáron aluli gazdaságok nem kaphatnak hitelt. Nyugatnémetországban a birtokosztódás megakadályozására megreformálták az örökösödési törvényt az elsőszülött javára. Angliában 1955-ben olyan törvényt hoztak, hogy amely gazdaság nem teljesíti az állam által előírt termelési szintet, azt likvidálják (felszámolják). Ezek a tények azt igazolják, hogy a kapitalista országokban is más úton és más módszerekkel, de nagyüzemek felé halad a mezőgazdaság. Keserű elvtárs tájékoztatója végén felcsattanó taps igazolta, hogy a hallgatók elégedettek voltak a válaszokkal. TERMELŐSZÖVETKEZET A PUSZTÁN... A tomaji kövesútról belátni a legelőt. Még nincs dél, de vizet húz a pásztor. A zajra felemelik nagy búsongó fejüket a tehenek, elindulnak a vályú felé. Lassan lépnek a lusták és szomjasak. Nagyot isznak a vályúból. A pásztor alig győzi a mérést. Delel a tomaji Petőfi Tsz tehénállománya. 1ó darab van belőlük. Hatot nemrégen vásároltak. Rájöttek, hogy tomaji viszonylatban sokkal kifizetődőbb az állattartás, mint bárhol. Eddig is volt tehénállománya a termelőszövetkezetnek, de arra szégyen volt ránézni. Havi kétezer forint tejpénz sem jött össze. Most meg, amióta Végh József és Gazsó András az állatgondozó, 6-7 ezer a tejpénz havonta. Talán jobb a takarmányozás? Dehogy, csak rendszeresen ápolják a teheneket, és gondosan előkészítik a takarmányt. Megváltozott az élet a badacsonytomaji Petőfi Tsz-ben. Eddig a tapolcai járás egyik leggyengébben működő tsz-ei között emlegették, most pedig a jók közé sorolják. Joggal. A puszta csendes. Itt-ott cselleng egy-két gyerek. Az asszonyok az ebédkészítéssel vannak elfoglalva. Nincs idejük a beszélgetésre. Délidán szőlőt kötni mennek a hegyre. Ezért sietnek. Egy fiatalasszony mégis rászánja magát. Segít beszélgető partnert keresni. A hegy lába alatt elkiáltja magát: — Vella bácsi!... — Háromszor ismétli meg a nevet, mire választ kap. — Tessék... — de úgy jött a válasz, mintha földön túlról hangzana. — Kerestek? — kérdezett mégegyszer a már ismert hang. S akkor látjuk, hogy egy ember bújik elő a hordóból. — Ő majd tudja mi újság a tszben — mutatott Vella bácsi felé. Ezzel el is tűnt a bokrok között és csak a piros szoknyája széle villant elő néha. Őszülő halántékú ember állt meg előttem. — Engem keres? — lépett közelebb. — Olyan embert, aki tud felvilágosítást adni a tsz munkákról. A bácsi is tud? — Ó, hogyne, kérem! Tudja, én már öreg vagyok — kezdte a beszélgetést. Ezt-azt dolgozgatok. Most éppen hordót javítottam. — Csak nem szüretre? — Nem bizony. Vizet tárolni. Holnap dohányt ültetünk, ahhoz kell a víz. Három hold lesz a dohány. Minden évben több. — Tavaly mennyi volt? — Másfél hold körül. Jól fizetett. Húszezer forintnál is többet jövedelmezett holdanként. Ezért dupláztuk meg az idén. Csak nem tudni mi lesz vele. Kutatva kémlelte az eget. De az semmi biztatót nem jelzett. Kocsizörgés szakította félbe a beszélgetésünket. Antal Imre, Szegi József fogatosok értek haza. A mezőn voltak, a dohány vetőágyát készítették elő. Megállították a lovakat és ők is csatlakoztak hozzánk. Antal Imrét nem kellett kérni, hogy beszéljen. Volt anélkül is mondanivalója. Ő a legfiatalabb tsz-tag. Április első felében jött a tsz-be. — Hogy érzi magát? . — Ilyen jól még nem voltam Dolgozom és keresek. Május végére már 60 munkaegységem lesz — mondta nevetve. Közben az elnök is oda ért. A faluban járt. Az első szava ez volt: — Hozott eladó esőt? — Jót nevetett ezen és vele együtt a többiek is. — Tudja, tízezer forintot fizetnek az esőért — viccelődött tovább. — Nekünk most az eső százezer forintot jelentene.— Majd komolyra fogta a szót. — A dohány 60 ezer forint, a szőlőnél ugyancsak tízezrekről beszélhetünk. Ha most, virágzás előtt kapna a szőlőnk esőt, annyi borunk lenne, hogy nem győznénk elrakni. (Közben tízezer forint nélkül is megjött az eső.) — Bizony sok lenne! — bizonygatta Vella bácsi. — 28 — 30 fürt jön egy tőkén. — Egy kiadós eső után a szőlőtermés már a mi kezünkben lenne — vette át a szót Fullér Kálmán. A többiek is bólogattak, hogy úgy van. — Emberek, délután vízhordás lesz! — hangzott most már a parancsoló szó. Minden hordót teletölteni. Két nap múlva permetezzük a szőlőt, addig a kötéssel is végeznek — szólt az elnök. Eddig tartott a beszélgetés. Ment mindenki a dolga után. Újra láttam, hogy Vella bácsi bújik vissza a hordóba. Kalapált, csavarozott szorgalmasan. Jókedvűek itt a tsz-tagok. Sikerült megteremteni a jólét alapját. Belterjesen gazdálkodnak. Segédüzemágakat üzemeltetnek, ebből osztanak pénzelőleget a tagoknak. Eddig minden munkaegységre 15 forintot osztottak ki. Úgy számítanak, év végére az egy munkaegység értéke meghaladja az 50 forintot. Szép pénz ez ... Németh Mária s Mitől fáj az építésvezető feje? Tervgonokoz h:(3) Erőmű bővítésénél VAN-E SZEBB MUNKA, mint az építőké? Van-e olyan ember, aki ne tudna gyönyörködni egyegy új épületben, új alkotásban. Ugye, nincs? Az építők, mérnökök, és dolgozók még jobban tudnak örülni, mint más, ha a saját tervüket látják megvalósulva, a saját munkájuk gyümölcsét megérve. A külső szemlélő talán csak ezt látja, és igen keveset tud arról, hogy mennyi gonddal, mennyi bajjal kell megküzdeni addig, amíg az elképzelések, rajzok valósággá válnak. Háromszorosára bővül az Ajkai Erőmű. Többszázmillió forintot biztosít rá államunk. A munkálatai már eléggé előrehaladott állapotban vannak. Aki arra jár, látja a szorgos munkát. Egyik helyen ásnak, a másikon vasszerkezetet szerelnek, vésnek, betonoznak, falaznak. Nehéz eligazodni az idegennek. Éppen ezért az egyik „központot”, a 31- es Építőipari Vállalat 421-es sz. építésvezetőségét keressük fel, hogy tudja irányítani a sok ember munkáját, úgy, hogy az folyamatos legyen. Erről szeretnénk beszámolni olvasóinknak. — Ide nyomtak megint annyiféle tervet, hogy azt sem tudom, hol áll a fejem. — fogad bennünket Kerekes Károly építésvezető. — Nagyon késve kapjuk a terveket. — Úgy látszik, sok oka van a panaszra. Azután elmondja, hogy az ERŐTERV a generáltervező. Az kiadta a tervezést az IPARTERV-nek, az viszszaadja az ERŐTERV-nek felülvizsgálásra, az azután továbbítja az ERBÉ-hez, onnan kapja a kivitelező, a 31. sz. Építőipari Vállalat. A vállalattól a főépítésvezetőségen keresztül kerül az építésvezetőséghez. Szükséges ez a hosszú út — gondolja az ember, mert így legalább időben észreveszik a hibákat és mire a rendeltetési helyére ér, tökéletes. De mégsem, és emiatt fáj az építésvezető feje. A pernyeteválasztó épület alapjaira szóló tervet például háromszor módosították. Az első terv szerint kiásták az alapot. Az első módosítás után újra kellett dúcolni és eszerint folytatódott a vasbeton szerelés is. Azután a kazánházi végelzáró falhoz való csatlakozást módosították. Igen ám, de a vasaik már le voltak hajtogatva. Mintegy 150 mázsa vasat kellett újra hajtogatni. Ki tudja, mennyi munkabért emésztett fel feleslegesen. A 2. sz. 100 méter magas kéményt először sürgették. A vasait — mintegy 93 mázsát —, le is szabtuk. Azóta is ott fekszik és ki tudja, még meddig, pedig alig van vasunk, csak a legsürgősebbhez kerül — A kapcsolt alap pilléreit elkészítettük. A nem tökéletes terv miatt később vésnünk és újra betonoznunk kellett. — Sokat lehetne ilyent találni még az építési naplóban. VAN GOND BŐVEN. Az erőmű hűtőtornya még áll és útban van, de azért a Wilhelm Pickgyár dolgozói már megkezdték mellette a vasszerkezet szerelését. Jellemző, hogy szűk a munkaterület és sok vállalat dolgozik rajta. Egymást akadályozzák. Szorít a vasbetonszerelési munka. Több szerelő kellene hozzá. Az is igaz, hogy a helytelenül adott tervek szerint ugyan sok vasat leszabtak és most kevés van, így nem is tudnák foglalkoztani őket. Az Országos Tervhivatal engedélye alapján folyamatos tervszolgáltatás van. Igen ám, de mi az eredménye? Akkor kapják meg a tervet, amikor a munkát kellene megkezdeni, így alig van idő áttanulmányozásra, egyeztetésre és anyagrendelésre. Nem beszélve arról, hogy a tervből még nem lesz rögtön anyag. A munkát sem lehet megszervezni ésszerűen. A dolgozóknak sem tudnak így folyamatos munkát biztosítani, ami természetesen a keresetre is kihat. — Nincs például még ma sem jóváhagyott költségvetésünk — mondja. — Van olyan visszás helyzet, hogy a vállalat ugyanannyit kap a földszinti vasbetonszerelésért, mint a 30 méter magasban készültért, holott annak lényegesen több a költsége. — Mi kellene tehát? — Erre a következőket válaszolta Kerekes elvtárs. — A legelső, ami kellene, hogy a terveket legalább a munka megkezdése előtt egy hónappal kapjuk meg, így anyaggal, munkaszervezéssel fel tudnánk rá készülni időben. — Adják ki végre a feladatnak megfelelő költségvetést, hogy ne kelljen vakon dolgoznunk, lássuk, hogy hol tudunk takarékoskodni. Ha ezek meglennének, nyugodtabb, jobb és eredményesebb lenne a munka. Ezután Vaczek Miklóst, a főépítésvezetőt kerestük fel. Neki is ugyanaz a véleménye, mint Kerekes elvtársnak. A tervből nem lesz még másnap anyag. A javításokat pedig időben és a rajzokon végezzék el, hogy ne a betonon kelljen. SENKI SEM AKARJA csökkenteni az értékét annak a munkának, amit az ajkai erőmű bővítésének a tervezői végeznek. Azt azonban jobban a szívükbe, agyukba kellene vésniök, hogy nagyon sok múlik rajtuk. Az időben küldött és tökéletesen elkészített tervekkel nemcsak a kivitelezők munkáját könnyíthetik meg, hanem a takarékosságot is elősegíthetik, míg az ellenkezőjével csak a pazarlást. B. J.