Középdunántúli Napló, 1959. február (Veszprém, 15. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-01 / 27. szám
1959. február 1. KÖZÉPDUNÁNTÚLI NAPLÓ Kormányhatározat a termelőszövetkezetek gazdasági megerősítéséről (Folytatás az 1. oldalról) dítani az eladásra felkínált borjak továbbnevelésére a termelőszövetkezetekben. Az akcióban az állatforgalmi vállalatok 1959-ben az igényeknek megfelelően mintegy 7000 borjút vásároljanak fel, és 2—3 hónapos korban olyan termelőszövetkezetekbe helyezzék el, amelyekben megvannak a borjúneveléshez szükséges feltételek. A szarvasmarhatenyésztés minőségi javítására 1959-ben további, legalább 50 termelőszövetkezetben szarvasmarha törzstenyészetet kell kialakítani. A mezőgazdasági termelőszövetkezeteket is megilleti az állami gazdaságoknak fizetett export felár, ha az állami gazdaságok részére megszabott feltételek mellett exportra alkalmas hízómarhát adnak át. A közös sertésállomány szaporulatán és a saját vásárlásokon kívül 1959-ben 13 000 tenyészkocasüldőt és 400 tenyészkant kell felvásárolni és átadni a termelőszövetkezeteknek. Az állami-, kísérleti- és tangazdaságok 6000 kocasüldőt adjanak át a termelőszövetkezeteknek. A termelőszövetkezeti törzstenyészetek számát 1959-ben mintegy 8 százalékkal, az ellenőrzött törzskocák számát pedig mintegy 400 darabbal kell növelni. A juhtenyésztés fejlesztésére az érvényben levő természetbeni juhtörlesztési akcióban a termelőszövetkezeteknek 1959-ben 40 ezer anyajuhot kell átadni. Az állami-, kísérleti-, cél- és tangazdaságok 5000, legalább 5 kiló gyapjúhozamú jerke foklyát kötelesek átadni a termelőszövetkezeteknek. 200 nagy tenyészértékű, importutód tenyészkos beszerzéséhez kosonként 1000 forint állami támogatást kell nyújtani. A minőségi baromfi törzsállomány kialakítása, illetőleg utánpótlása céljából a termelőszövetkezeteknek 1959-ben 500 000 naposcsibe, 50 000 napospulyka, 30 000 naposkacsa, 15 000 naposliba és 15 000 gyöngytyúk-naposcsibe árkedvezménnyel történő felvásárlását kell lehetővé tenni. Az olyan termelőszövetkezetek részére, amelyek még nem rendelkeznek a tenyésztéshez szükséges feltételekkel, 1959-ben hathetes korig előnevelt, legalább 0,40 kilogramm súlyú és fajtiszta 150 000 férce árkedvezménnyel történő felvásárlását kell lehetővé tenni. A természetbeni törlesztésre és a hitelből felvásárolt állatokat elsősorban azoknak az új és a területileg fejlődő termelőszövetkezeteknek kell nyújtani, amelyek az állattenyésztés fejlesztéséhez szükséges feltételekkel rendelkeznek. Árutermelés és közös értékesítés A termelőszövetkezetek össztermelésének és árutermelésének növelése, valamint a munkaegység részesedés pénzbeli arányának növelése útján jelentősen fokozni kell a közös értékesítést, elsősorban a központi árualapok számára. Ennek érdekében termelési szerződést elsősorban a termelőszövetkezetekkel kell kötni. Már az 1958—59-es gazdasági évben meg kell határozni azokat a növényeket és vetőmagvakat, amelyeket szerződés alapján kizárólag az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek termelhetnek. Az 1959—1960-as gazdasági évtől kezdődően a mezőgazdasági termelőszövetkezetekkel kötött termelési és terményértékesítési szerződések alapján járó pénzbeli előlegeket a szerződtető vállalatok helyett a Magyar Nemzeti Bank folyósítja. Arra a többlettermelésre, amelyet a termelőszövetkezet a zöldségfélékből, szerződéssel lekötött mennyiségen felül a felvásárlás megkezdése előtt legalább két héttel felajánl, a felvásárló vállalat köteles pótszerződést kötni és a többlettermést a szerződés feltételei szerint átvenni. Az ipari központok zöldség- és gyümölcsellátásának biztosítása, illetőleg javítása érdekében lehetőleg szélesebb körben lehetővé kell tenni a termelőszövetkezetek számára a zöldség és a gyümölcs árusítását és azt, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek közvetlenül kössenek áruértékesítési szerződést a kiskereskedelmi vállalatokkal, a földművesszövetkezetekkel, valamint a felhasználó állami vállalatokkal és intézményekkel. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek abban az esetben, ha áruértékesítésben elérik vagy túlhaladják a meghatározott egységnyi területre megállapított szintet, kedvezményben részesülnek. A termelőszövetkezetek a közös értékesítést fokozzák, a feldolgozó üzemi tevékenység körének szélesítésével is. Ennek érdekében segíteni kell, hogy a termelőszövetkezetek végezzék saját termelésű terményeik és termékeik elsődleges feldolgozását. Gépi munkák A termelőszövetkezeteket a gépállomási díjkedvezmény szempontjából három csoportba kell sorolni. Az első csoportba a megszilárdult termelőszövetkezetek, a másodikba az 1958 január 1 előtt alakult, de még gyenge termelőszövetkezetek, a harmadikba az 1958 január 1 után alakult új termelőszövetkezetek és fejlődő termelőszövetkezetek tartoznak. A termelőszövetkezeteket az érvényben lévő legnagyobb gépállomási díjkedvezmény abban az esetben illeti meg, ha a gépállomással március 10-ig szerződést kötnek, — egy hold szántóra számítva — az első csoportba tartozó termelőszövetkezeteknél 4,5, a második csoportban 3,5, a harmadik csoportban 2 normál hold gépi munka elvégzésére. Azok a jól működő mezőgazdasági termelőszövetkezetek, amelyek ezer holdon, vagy ennél nagyobb területen gazdálkodnak, árutermelésüket az állami vagy szövetkezeti felvásárló szervek útján értékesítik, és az egy holdra eső állóeszközeik értéke legalább 4000 forint, kombájn és cséplőgép kivételével minden mezőgazdasági gépet vásárolhatnak. A termelőszövetkezeti csoportok egytengelyes traktorokat, és legfeljebb 15 lóerős motorokat, valamint az azokhoz szükséges munkagépeket vásárolhatnak. A szakszövetkezetek és a termelői szakcsoportok részére lehetővé kell tenni saját erőforrásaikból kis traktorok, különleges mezőgazdasági gépek vásárlását. Beruházás Az 1959. évben a mezőgazdasági termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok saját erőből végzendő, 165 millió forint értékű beruházásait az állam hosszúlejáratú hitellel jelentős mértékben kiegészíti. A termelőszövetkezetek építkezéseihez, felújítási és tatarozási munkáihoz, mintegy 43 millió téglát, 19 500 tonna cementet, 5700 tonna meszet, 189 000 folyóméter vasbetongerendát, 364 000 négyzetméter palát, 3,1 millió darab cserepet, 9700 köbméter épületfát és 6000 köbméter egyéb, az építkezésekhez felhasználható fát, valamint tehergépkocsira való 5490 gumiabroncsot és személygépkocsihoz való 1675 gumiabroncsot, 2200 tonna eternit nyomócsövet, valamint szivattyúkat, szórófejeket kell biztosítani. A termelőszövetkezetek haltenyésztésének előmozdítására az Országos Vízügyi Főigazgatóság 500 hold tógazdasági területen végezze el a tervezési és az építési munkákat. A műszakilag igényesebb termelőszövetkezeti magasépítkezések kivitelezéséhez 1959-ben az Építésügyi Minisztérium 77 millió, a tanácsi építőipari vállalatok 32 millió, az OKISZ 84 millió forint vállalati kapacitást biztosítson. Az 1959. évben 505 kilométer hosszúságú távvezetéket és 270 transzformátort kell megépíteni, illetőleg a termelőszövetkezetek rendelkezésére bocsátani. A termelőszövetkezetek részére 1959-ben 100 km bekötőutat kell építeni. A határozat a továbbiakban vegyes rendelkezéseket tartalmaz. Elmondja többek között, hogy a megyei tanácsok végrehajtó bizottságai az állami beruházások kommunális létesítményeit (bekötőút, kórház, villamosítás, művelődési otthon stb.) elsősorban azoknak a községeknek biztosítsák, amelyekben a dolgozó parasztság többsége a szövetkezeti gazdálkodás útjára tért. Az ilyen községeket, vagy járásokat nagyobb mértékben kell ellátni nemcsak gépekkel, hanem tenyészállatokkal, műtrágyával, építőanyaggal is annak érdekében, hogy ezzel megalapozzák a fejlettebb nagyüzemi gazdálkodást. Kimondja a határozat, hogy a megyei tanács végrehajtó bizottsága csökkentheti, vagy megvonhatja a kedvezményeket az olyan termelőszövetkezettől, amely az alapszabályt, vagy a termelőszövetkezetek működésére vonatkozó jogszabályokat megsérti. (MTI) A Mészöv választmányi ülése Tegnap Veszprémben ülést tartott a földművesszövetkezetek megyei választmánya. A választmányi ülésen Levitusz Károly elvtárs, a Mészöv igazgatóságának elnöke mondott beszámolót a Mészöv 1958-as munkájáról és a termelőszövetkezeti mozgalom feladatairól. A választmányi ülés, amelyen részt vett és felszólalt Kovács Rudolf elvtárs, a Szövosz igazgatóságának elnökhelyettese, részletesen megtárgyalta a beszámolót. Varga András miniszterhelyettes elvtárs tájékoztatója Veszprémben Varga András elvtárs miniszterhelyettes, a munkás-paraszt kormány titkársága tanácsszervek osztályának vezetője, dr. Aibner Pálnak, a Budapesti Tanács Akadémia igazgatójának kíséretében pénteken látogatást tett a megyei tanácsnál, majd felkereste a Veszprémben működő 6 hónapos államigazgatási iskolát, ahol az ország hét megyéjének elnökei és titkárai sajátítják el a tanácsi munka legalapvetőbb ismereteit. A látogatás alkalmával a miniszterhelyettes elvtárs tájékoztatta az iskola hallgatóit az előttünk álló legfontosabb feladatokról, beszélt a mezőgazdaság szocialista átszervezésében elért eredményekről, és elmondotta, hogy ezen a területen sokkal többet kell tennünk a jövőben az ellenforradalom okozta lemaradás behozásáért. Varga elvtárs ismertette a kormány által eddig foganatosított intézkedéseket, amelyek elősegítették a tanácsok gazdasági hatáskörének kiszélesítését, és jelentős anyagi eszközöket bocsájtott rendelkezésre. 3 "7 Kossá István elvtárs a magyar küldöttség közel-keleti útjáról nyilatkozott A KÖZELMÚLTBAN KOSSÁ ISTVÁN elvtárs vezetésével a magyar küldöttség négy hetet töltött Közel-Keleten az Egyesült Arab Köztársaság és Irak kormányának meghívására. A magyar delegáció útjáról, tapasztalatairól Kossá István elvtárs közlekedés- és postaügyi miniszter pénteken délelőtt tájékoztatta a magyar sajtó képviselőit. Bevezetőként görögországi élményeikről szólott Kossá elvtárs. A görög területen egy egész kis hadsereg szállta meg a küldöttség vonatát, megfelelő fegyverzettel és rádió adó-vevő készülékkel felszerelve. A közbeeső állomásokon valósággal hemzsegtek a rendőrök. Szalonikiben — ahol kiszállást is engedélyeztek — előzetesen megtisztították a peront és a testit — mondván: „óvják a magyar küldöttek testi épségét”. Valójában a kommunista küldöttek jelenléte „izgatta fel” a hivatalos görög szerveket. Az athéni magyar követség épülete és környéke az ostromlott várhoz hasonlított a küldöttség ott tartózkodásakor. A görög rendőrök — nem elég, hogy a magyar delegáció költségére érkeztek — ugyanúgy nyújtották a markukat borravalóért, mint a vendéglátó alkalmazottak. Athén nagyon szép város. Az ókori maradványok mellett modern városrészek, épületek. A nyomortanyák, sárviskók azonban itt is megtalálhatók. Bár külső képük — mivel szép fehérre meszeltek — kissé leplezi a valóságot. Nagyon drága a lakbér Görögországban. Egy kétszoba összkomfortos lakás havi bére 2000 drachma, ugyanakkor az átlagbér 720—900 drachma között mozog. AZ IDEGEN TURISTÁK — főként amerikaiak, elözönlik Görögországot. Az Akropolis romjain, a korinthosi oszlopokon rendkívül sok a friss sérülés. A magyarok érdeklődésére elmondták, hogy a szenvedélyes amerikai turisták valósággal megrohamozzák a műemlékeket, s egyegy darabját magukkal viszik. Ha sokáig tart ez a folyamat, elhordják a görög műemlékeket. Kossa elvtárs üzleti tárgyalásokat is folytatott Görögországban. Többek között lipicai magyar tenyészlovak iránt érdeklődtek, a pyreusi polgármester pedig nyolctízezer tonnás tengerjáró hajókat kínált eladásra. Ha megvásároljuk ezeket, lehetőség nyílik majd arra, hogy a hajók Kínába, illetve Dél-Amerikába szállítsák a magyar árukat. A küldöttség Irak fővárosában, Bagdadban találkozott Abdel Karim Kasszem iraki miniszterelnökkel. Az elnök érdeklődött a magyar gazdasági eredményekről, majd kérte, hogy tegye lehetővé a magyar kormány, hogy iraki diákok és szakemberek jöhessenek Magyarországra tanulmányaik folytatására. Természetesen ezt a kérést szívesen teljesítjük. KOSSÁ ELVTARS elmondotta, hogy az iraki szakemberekkel folytatott megbeszélés során felvetődött, hogy hajó, illetve repülőgép összeköttetést teremtsenek a két kormány között. Kossá elvtárs budapesti látogatásra hívta meg Baba Ali iraki közmunka- és vasútügyi minisztert, aki előreláthatólag márciusban érkezik hazánkba. Ekkor írnák alá a Budapest—Bagdad légijáratról szóló megállapodást is. Kossá elvtárs beszámolt az iraki forradalom hatásáról is. Elmondotta, hogy a demokratikus kormány féléves fennállása óta figyelemre méltó eredményeket ért el. Bagdadban és másutt is hatalmas építkezések vannak, tízszerszámra épülnek új lakások. Igaz, ezek a lakások csupán egy szobából állanak, de ez legalább olyan nagy jelentőségű Irakban, — ahol hallatlanul nagy a nyomor és sarkályibákban laknak az emberek — mintha nálunk valaki háromszobás lakásba költözik. Egyiptommal összehasonlítva, ez nem tapasztalható, mert Kairóban sokemeletes, fényűzően berendezett luxus szállodák épülnek, ugyanakkor kevésbé tapasztalható a nyomornegyedek felszámolása. A közel-keleti országokban, rendkívül élesen jelentkeznek az ellentétek, a nyomorgó párnák és a fényűzően élő sejkek között. A sejkek mindig megvásárolják a legújabb kiadású serroletteket, a régi gépkocsijukat pedig — bár használható — a sivatag homokjában ásatják el, nehogy valaki megszentségtelenítse. Kossa elvtárs elmondotta, hogy volt Fejszál király luxus yachtján kirándultak a tengeröbölben. A yacht fényűző berendezésére jellemző, hogy többek között aranyból készült telefonikészülékekkel van felszerelve. Irak városaiban, ahol a magyar küldöttség megfordult, mindenütt kitörő lelkesedéssel üdvözölték őket. Esetenként többszázezres tömeg ünnepelte delegációnkat, mint az arab egység támogatóját. SZÍRIÁBAN A GAZDASÁGI SZAKEMBEREK nagy elismeréssel nyilatkoztak a magyar árukról, gépekről. Lattakiában, Szíria tengeri kikötővárosában például egy magyar gyártmányú száz tonnás úszódaru a város jelképe, amely minden emblémán megtalálható. Dicsérettel említették meg a kikötőben működő két toló-vonó pilótahajónkat is. A kikötő vezetői elmondották, hogy a jövőben is tőlünk szándékoznak vásárolni kikötő berendezéseket. Ugyancsak Szíriában van az Eufráteszt átívelő Rakka-híd is. Ez a híd az egyetlen összekötő Észak- és Dél-Szíria között. A híd megrokkant állapotban van, melynek átépítésére a magyar szakembereket kérték fel. A helváni híd építésénél sok tapasztalatot szerzett magyar mérnököket, szakembereket most a Rakka-híd munkálataihoz irányítottak, melynek terveit az UVATERV készíti. Egyiptomban a küldöttség találkozott Nasszer elnökkel, aki felhasználta az alkalmat, hogy elmondja: büszkék a belváni hídra és dicsérettel emlékezett meg a magyar szakemberek és mérnökök munkájáról. Megelégedéssel nyilatkozott az El-Tabin-i erőmű berendezéséről is. A beszélgetés során felvetődött, hogy esetleg magyar tervezők és szakemberek is részt vesznek az aszszuáni gát építésében. Küldöttségünk nyíltan , és őszintén beszélt Nasszer elnökkel országaink közötti gazdasági kapcsolatokról. Többek között elmondották, hogy barátságtalan lépésnek tekintjük, hogy ugyanakkor, amikor mi gyapotot és más nyersanyagokat vásárolunk az EAK-tól, az EAK luxuscikkeket, játékárukat és egyéb cikkeket a nyugati országokból jóval drágábban szerez be. A külkereskedelmi mérleg is azt mutatja, hogy mi lényegesen többet vásárolunk az EAK-tól, mint az tőlünk. Nasszer elnök megígérte, hogy ezt a kérdést felülvizsgáltatja, és módosítják a nyugati árubehozatali tervüket. A KÖZEL-KELETI ORSZÁGOKBAN nagy az érdeklődés a magyar idegenforgalom iránt. Szívesen vállalkoznának magyar idegenforgalmi képviseletre. Kossa elvtárs megemlítette, hogy a lehetőségek szerint Kairóban, esetleg másutt is felállítjuk az IBUSZ idegenforgalmi főképviseletét, illetve a kirendeltségeket.