Középdunántúli Napló, 1959. szeptember (Veszprém, 15. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-01 / 204. szám

_ 2 Helytállnak a női vezetők megyénk tsz-eiben Veszprém megye számos ter­melőszövetkezetében vezető be­osztást kaptak a kiváló szakmai hozzáértéssel, képzettséggel ren­delkező nők. A szápári Hunyadi Termelőszövetkezetben az egyik legfontosabb munka, az állatte­nyésztési brigád vezetésével Tró­ják Veronikát bízták meg. A fia­tal brigádvezető feltűnően nagy hozzáértéssel gondozta mindig az állatokat, s mint bebizonyosodott, jó irányító és szervezőképesség­gel is rendelkezik. Fiatal leány létére figyelemreméltó lelemé­nyességgel oldotta meg a nemrég alakult termelőszövetkezet kez­deti nehézségeit. Annak ellenére, hogy az állatállományt közös is­tálló hiányában csak több helyen tudták elhelyezni, a közös mun­ka, a nagyüzemi tenyésztés biz­tató eredményeket hozott. Tehené­szetük ma kétszer annyi tejet ad, mint a tsz megalakulásakor. Százhat darab ridegen nevelt szarvasmarhájuk szépen fejlődik. Nemrégiben kialakították a közös sertésállományt, amelyet fokoza­tosan továbbfejlesztenek. Zalahalápon az Egyetértés Ter­me’ '­szövetkezetben a legidősebb f­­ is megbecsülik, tisztelik a­ tudása, szorgalma révén Zoltánná agronómust. A­z alakult tsz-ben még kezdik megvetni a nag­­azdálkodás alapjait, s ennek­­­­e idei eredményeik máris a hozzáértő gazdálkodást dicsérik. Most kezdik meg a nagy táblák kialakítását. Az agronó­­musnő irányításával felmérték a határt, s már a következő hetek­ben mindent megtesznek a belter­jes gazdálkodás kialakítására. A következő évben takarmánynö­vénytermesztésre és állattenyész­tésre rendezkednek be. Az arány­lag nagy területű legelőket ju­hokkal hasznosítják. Négy nap alatt gyógyítják a mellhártya­­gyulladást Farkasgyepün A Bakony hegység ózondús le­vegőjű fenyveseit évtizedek óta nagy számban látogatják a tüdő­betegek. A tbc által fertőzött gyermekeket Farkasgyepün gyó­gyítják, ahol 200 férőhelyes, kor­szerűen felszerelt kórház és sza­natórium áll rendelkezésükre. Az ország második legnagyobb gyer­mek tüdőbeteg-gondozó intézetét idén korszerűsítik. Többek között új készülékeket szereztek be: különleges, kizárólag gyermekek gyógyításánál használt levegőztető gépekkel és vízvizsgáló műszerek­kel segítik a gyógyulást Elérték, hogy a kis betegek 98 százaléka teljesen gyógyultan távozik, csu­pán a legsúlyosabb esetekben al­kalmaznak otthoni utókezelést. Idén tökéletesítették a gyógy­módokat is. Az eddig több hóna­pig is eltartó súlyos tbc-s erede­tű mellhártyagyulladást újabban négy nap alatt gyó­gyítják a különleges mellék­vese kivonattal készült hor­­monos kezeléssel. A gyermekek gyors gyógyulásuk után visszanyerik életvidámságu­kat, láztalanok lesznek, az orvo­soknak már csak a szervezetük ellenálló képességének növelésé­ről kell gondoskodniuk. Az új eljárással a serdülőkor­ban is végleg biztosították a fertőzése® mellhártyagyulla­­dás gyógyítását. Ez a betegség a felszabadulás előtt ezrével vitte a halálba az orvosi kezelésben nem részesített betegeket Emlék­kerámiák a Balatonról A Balatonfüredi Háziipari Szövet­­kezet hétezer darab művészi kivitelű kerámia emléktárgyat készít a Bala­tonról. A kaolinnal javított kerámia anyagból tálakat formáznak, amely­nek alsó peremére egy-egy híresebb Balaton-parti üdülőhely látképét ége­tik., . A Pápai Ács és Tetőfedő K. Sz. értesíti az építtető közönséget, hogy a jövőben építőipari és karbantartási munkákkal áll a lakosság szolgálatára, vállai ács, kőműves, tetőfedő, villany­szerelő, festő és mázoló, bádogosipari, épület asztalos munjtákat. (x) KÖZÉPDUN­ÁNTÚLI NAPLÓ Még nem kell búcsúznunk a nyártól... Ezt a biztatást a Meteorológiai Intézet előrejelző szolgálata nyújtja, amely szerint a mostani lehűlés csak átmeneti jellegű. A törvény szerint bekövetkezik a koros hölgyek nyara, valószínű­leg szeptember második hetében, és előreláthatólag a hó harmadik negyedéig tart. A Balaton szerel­mesei és a „megrögzött” fürdőzők tehát ne essenek kétségbe: jönnek még napfényes, nyári napok, rö­vid vendégszereplésre. Gazdag választék a bányásznapi vásárokon Szeptember első vasárnapja a bányászok ünnepe. Ezen a napon megyénkben nyolc helyen ren­deznek ünnepi vásárt: Várpalotán, Ajkacsengerben, Herenden, Zir­­cen, Halombán, Úrkúton, Eplény­­ben és Kővágóörsön. Az idén me­gyénkben 28 és fél millió forint hűségjutalom kerül kiosztásra a tavalyi 24 és fél millióval szem­ben, kereskedelmünk pedig körül­belül 50 millió forint értékben szállít árut a vásárok színhelyé­re. A készülődés már megyeszerte folyik, Várpalotán és Ajkacsinger­­völgyben már a napokban elké­szül a csaknem egy km hosszúsá­gú sátorsor. Az árusítás még szom­baton délben elkezdődik és vasár­nap éjfélig tart. Választékban nem lesz hiány, csak bútorból több, mint 3 millió forint érték kerül eladásra, ezek között lesz 125 darab kombinált szekrény, 62 darab fényezett háromajtós szek­rény, 80 hálószoba garnitúra, és 140 konyhabútor garnitúra, a leg­különbözőbb bel- és külföldi bú­torokból. A háztartási munkák megköny­­nyítésére több százezer forint ér­tékű műszaki áru kerül a vásá­rokra. 55 villamos hűtőgép, 30 darab villanytűzhely, 75 porszívó és 100 garnitúra fürdőszoba be­rendezés. A ruházati cikkek közül félmil­lió forint értékű import férfi és női szövet, külföldi selyemáruk, valamint egymillió forint érték­ben férfi, női és gyermekkonfek­cióból válogathatnak a vásárlók. 500 ezer forint értékben kiváló minőségű gyapjú, nylon és kan­lon­ áru kerül forgalomba, és nagy mennyiségben, különböző színek­ben műbőr- és télikabátok. A vá­lasztást a vásár előtti napon meg­rendezett divatbemutatók köny­­nyítik meg Várpalotán és Ajka­­csingerben. Ugyanitt önkiszolgáló élelmiszerboltokban és büfékben ismerkedhetnek meg a vásárláto­gatók az új kereskedelmi formák­kal. Ezenkívül még sok értékes áru várja a vásárlókat: aranyék­szerek, márkás karórák, klepli- és csipkefüggönyök, híres külföldi és herendi porcelánok, csiszolt üvegáruk. A vendéglátóipar is felkészült a vásárok nagy forgalmára: 800 hl sör és 500 hl különféle bor, valamint 45 mázsa virsli, debre­ceni és 30 mázsa hal szolgál a szomjúság és „éhség” csillapítá­sára. Újabb látnivalók a veszprémi vadaskertben Veszprém város egyik büszke­ségének, a tavaly megnyílt vadas­kertnek, újabb látnivalói akad­tak: a napokban nyílt meg a bio­lógiai terem, a terrárium, amely­ben különböző gyíkok, kígyók, békák, valamint kitömött állatok láthatók. A tanulóifjúság számá­ra különösen hasznos e látnivaló, amely ismereteit szemléltetően gyarapítja. Ezenkívül egy nyolc­­hónapos fehér bivallyal is bővült a vadaskert állatállománya. Ezt a ritkaságnak mondható albinó­­példányt az Állami Ifjúsági Cir­kusz ajándékozta a veszprémi va­daskertnek. 1959. szeptember . Iraki megrendelésen dolgozik a Balatonfüredi Hajógyár A Balatonfüredi Hajógyár, miután az elmúlt évben megnyerte a Bayer Lloyd, nyugatnémet hajózási társaság tervpályázatát, most újabb nemzetkö­zi tervpályázaton indul. Az iraki ki­­k­ötő társaság felhívására tengeri von­tatóhajó építésére nyújt majd be épí­tési ajánlatot. A gyár vezetői hozzákezdtek a ten­geri vontatóhajó rajzainak elkészíté­séhez. Elképzelésük szerint korszerű vontatóhajót építenek majd, amely üzemanyagfelvétel nélkül, közel há­rom napig hajózhat majd. A tenger­járó a parancsnoki hídról közvetlenül irányítható Diesel-motort kap, s a ■tengeri hajózás követelményeinek megfelelően, mélyjáratúra készítik. A Margit és Fao iraki kikötők kö­zött közlekedő 250 lóerős hajó építé­séről az iraki megrendelő dönt majd. A hajógyár mérnökei mindent meg­tesznek, hogy pályázatukkal elnyer­jék­ a hajó építésének jogát. Külföldi vadászok érkeznek a Bakonyba A Bakony rezervátumaiban felké­szülten várják a nagy erdei nászt, a szarvasbőgést A Keszthelyi Erdőgaz­daság területén idén számos külföldi vadász, jobbára nyugatnémetek va­dásznak majd a trófeájáról Európa­­szerte híres magyar szarvasbikára. A rezervátumokban idén több mozgat­ható magasfigyelőt bocsátanak a kül­földi vadászok rendelkezésére. A tárgyalóteremből Egy görbe éjszaka története Kővári Jenő veszprémi lakos már nem ismeretlen a bíróság előtt. Hatósági közeg elleni erő­szak miatt legutóbb három ha­vi börtönre ítélték, és most fegyőrei között lép a tárgyaló­terembe. Ezúttal garázdaság a vád ellene. Kővári, aki a veszprémi fa­árugyárban dolgozott, egy szom­bat estén barátaival az Utasel­látóban italozott. Szörnyű szom­júság gyötörte, nem győzte tor­kát öblögetni Megfelelő meny­­nyiségű öblögetés után búcsút vett szesztársaitól, és belevetet­te magát a veszprémi éjszaká­ba. A vasútállomás előtt útját állta az onnan éppen akkor tá­vozó F. A. veszprémi leánynak, és erőszakoskodni kezdett vele. Az erős ember dulakodásából csak a véletlen árán tudott sza­badulni a megriadt leány, aki egy óvatlan pillanatban szél­vészként eliramodott. Hangosan szitkozódva folytat­ta útját a borgőzös Kővári Je­nő, és amikor a megyei nyom­da épülete elé ért, hirtelen meg­támadta az arra haladó Sági Józsefet és tettleg inzultálta. Sági látta, hogy részeg ember­rel áll szemben, nem viszonozta tehát a támadást és tovább ál­lott. Az ittas kötekedő azonban nem nyugodott, kiállt az úttest közepére és feltartóztatta Her­mann Imre gépkocsivezető te­hergépkocsiját, amelyen éppen szolgálati útjáról igyekezett a garázsba. Felugrott a motor­házra, durva szavakkal okvetet­­lenkedett, és csak nagy nehe­zen engedte útjára a gépkocsi­vezetőt. Pár perc múlva már K. I. veszprémi nőt állította meg. A hazasiető K. I. nyomába szegő­dött, durván megállásra kény­szerítette, és erőszakoskodni kezdett vele. A megtámadott erélyének tulajdonítható, hogy ez a próbálkozása sem járt si­kerrel. A Veszprémi Járásbíróság, a megidézett tanúk kihallgatása, és a bizonyítási eljárás befeje­zése után Kővári Jenőt garáz­daság bűntettében mondotta ki bűnösnek és ezért — nem jog­erősen — 4 hónapi börtönbün­tetésre ítélte. A görbe éjszaka főszereplőjét nyomban visszakí­sérték előző büntetése letöltésé­nek helyére, és nyilván utána is elegendő ideje lesz arra, hogy jövendő magaviselete felett gon­dolkozhasson. (h. k.) 0V9L0V: A TM JL m ^ A ’ Bűnügyi történet a kémek akna­--------- ,/^rk ff gl! HJP munkájáról a háború alatt — Nem — mondtam —, ebben a helyzetben marad mindaddig, amíg mindent meg nem tudok magától. — Ahogy akarja — felelte meg­­adóan Jankowska. — Válaszolok a kérdéseire, ha már ennyire ra­gaszkodik hozzá. — Szóval akkor kicsoda maga? — kérdeztem. — Elég a bújócská­ból! — Én? — Jankowska összehúz­ta a szemét — Kémnő vagyok — mondta úgy, mintha azt monda­ná, hogy varrónő vagy büfésnő. Először találkoztam olyan nő­vel, aki ilyen egyszerűen, magá­tól értetődően jelentette ki magá­ról, hogy kém. — És kinek dolgozik? — Tegyük fel, hogy az ango­loknak. — Nem a németeknek? — fag­gattam tovább. — Ha a németeknek dolgoznék — hangzott Jankowska ésszerű ellenvetése —, akkor maga már régen nem itt lenne, hanem a ko­miszárok, zsidók és kommunisták között a büntetőtáborban. — Ez valószínű — bólintottam. — De ki a főnöke? Itt van? — Igen, itt van — nézett rám sokat sejtetően Jankowska. — És ki az? — Maga — felelte Jankowska. — Ne tréfálkozzék — mondot­tam. — Feleljen komolyan. — Komolyan beszélek! — erő­­sítgette az asszony. — Az én köz­vetlen főnököm maga és senki más. Valóban komolyan beszélt. — Magyarázza ezt meg — kér­tem. — Nem értem. — Ó! — kiáltotta, és hangja megvetően csengett. — Nincs eb­ben semmi különösebb magyaráz­ni való. Ha több tapasztalata vol­na ezekben a dolgokban, akkor mindenre már magától is rájöhe­tett volna!... Szigorúan nézett rám, és szür­ke szemében egy pillanatra gúny és harag szikrázott fel, de mind­járt elnyomta a sértett hiúság fellobbanását, ismét fáradt és kö­zönyös lett. — Én fokozatosan szerettem volna új szerepére felkészíteni — mondta halkan és nyugodtan —, de ha maga ilyen türelmetlen, le­gyen meg az akarata ... És végre beszélni kezdett arról, ami engem nem puszta kíváncsi­ságból érdekelt, hanem azért, mert ez a játék, amelyben részt kellett vennem, életre ment, be­szélni kezdett, bár láthatólag nem szívesen. — Ahhoz, hogy a dolog mélyé­re hatoljunk, meg kell értenie engem — folytatta, szinte kihívó magabiztossággal, de olyan hal­kan, hogy az, aki nem ilyen kö­rülmények között kerül össze ve­le, mint én, ezt a magabiztosságot őszinteségnek vehette volna. — De mivel maga nem érthet és nem is akar megérteni engem, megpróbálom a magam személyét minél kevésbé érinteni... Elnevette magát, és nyomban rátért arra, amit fontosnak tar­tott velem közölni. — Davis Blake öt vagy hat év­vel ezelőtt tűnt fel Rigában, én azonban csak később kerültem ide. Blake August Berzingnek ne­vezte magát. Hogy az igazi Au­gust Berziny létezett-e egyáltalán, arról fogalmam sincs. Blake tehe­tős szülők gyermeke volt, festő­művész, aki Párizsban tanult, és így semmiféle gyanút sem keltett. Lehet, hogy az igazi August Ber­ziny is létezett, valóban festőmű­vész volt, és valóban Párizsban fejezte be tanulmányait. Mondom, lehetséges ... De Párizsból már egy másik Berziny tért vissza Lettországba. Nem tudom, mi tör­tént az igazival. Lehet, hogy Pá­rizsban maradt, lehet, hogy Dél- Amerikába utazott, de az is meg­lehet, hogy autószerencsétlenség áldozata lett... Berziny szülei addigra meghaltak, és így nem volt senki, aki Davis Blake-ra rá­bizonyíthatta volna, hogy hamis néven él Rigában. Ha esetleg a régi ismerősöknek úgy rémlett, hogy August nem egészen hason­lít önmagára, kézenfekvő volt a kibúvó: a távollét sok embert át­alakít, hát még ha egy olyan vá­rosban tölt valaki hosszú éveket, mint Párizs. Maga már valószínű­leg átlát ennek a komédiának a szövevényein. Davis Blake-et, az Intelligence Service munkatársát a Baltikum ügyvivőjének nevez­ték ki. Székhelyéül Rigát válasz­totta. Ezt a várost nem ok nélkül nevezték a kémek vásárának. Földrajzi és politikai helyzete tette a különböző kalandorok ta­lálkahelyévé, itt találkozott és vált el számos kémszervezet útja. Blake pedig végezte munkáját, kapcsolatai egyre inkább széle­sedtek. Engem Blake támogatásá­ra irányítottak ide ... — ön pedig megirigyelte babér­jait — vágtam közbe —, és elha­tározta, hogy eltávolítja és ön foglalja el a helyét, igaz? Jankowska olyan pillantást ve­tett rám, amely szánalmat és ugyanakkor fölényt is fejezett ki; szerinte végtelen naivságot árul­tam el a titkos­szolgálat ügyeit illetőleg. — Nagyon téved — mondotta mély megvetéssel. — Igen meg­gondolatlan dolog lenne eltenni láb alól azokat, akik velem egy úton haladnak a közös cél felé ... — Kissé felélénkült. — Meglehe­tősen jó barátságban voltunk — folytatta elbeszélését. — De hát mennél bonyolultabbak az esemé­nyek, annál nehezebb a hírszerző munkája. A németek elfoglalták Lengyelországot, okkupálták Fran­ciaországot. A balti államok pedig csatlakoztak a Szovjetunióhoz... (Folytatjuk)

Next