Középdunántúli Napló, 1959. november (Veszprém, 15. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-01 / 257. szám

A megyei pártbizottság beszámolója Ez azt jelenti, hogy mintegy húsz százalékkal termeltünk többet, mint 1955-ben, és a termelékenység is 10 százalékkal növekedett. Jó eredmény az, hogy már ebben az évben messze a tervezett felett tettünk eleget export kötelezettségeinknek. Üzemeink 18 százalékkal túlteljesítették export kiszállítási tervüket, ami mintegy 62 millió Ft-os túlteljesítést jelent, s ezzel Veszprém megye üzemei is hozzájárultak ahhoz, hogy külkereskedelmi mérlegünk egyensúlyban legyen. Jó hatással volt a termelésre az, hogy kormányunk 1957-ben bérügyi intézkedéseket tett, és ennek eredményeként az ipari munkások átlagos keresete megyénkben 446 forinttal volt magasabb, mint 1955-ben, amely közel 36 százalékos növekedést jelent. Az 1958-as év után az volt a feladatunk, hogy azokat az eredményeket, amelyek igen kiválóak voltak a megye iparában, tartósítsuk, illetve még tovább fokozzuk és ezzel a hároméves terv ránk eső célkitűzéseit határidő előtt teljesítsük. Különösen nagy tartalékot jelentett számunkra ebben az időben még a szocialista munkaverseny, amelynek fellendítése — mint azt épp napjaink példája mutatja — újabb lendületet adhatott és adott is az ipari termelés emelkedéséhez. Megyénk munkásai az üzemi párt- és szakszervezetek irányításával a Központi Bizottság március 6-i határozatát megértve és magukévá téve, nagy lendülettel készültek a párt VII. kongresszusára. Az elmúlt háromnegyed évben különösen kiemelkedő termelési és gazdasági eredményeket sikerült elérni a megyében. A megye állami ipara 1959 három negyedévi termelési (Folytatás a 2. oldalról) tervét 4,2 százalékkal teljesítette túl. Ez azt jelenti, hogy az előző évhez képest 12,1 százalékkal nőtt iparunk termelése. Amikor a Központi Bizottság határozata megjelent márciusban, és felhívta a figyelmünket arra, hogy gyorsítsuk meg a szocializmus építését hazánkban, először igen óvatos vállalások születtek csak megyénk iparában. Az első összesítések azt mutatták, hogy mintegy 2,5 százalékkal akarták éves tervüket vállalataink túlteljesíteni. Dolgozóink a vállalások vitájánál legtöbb esetben felemelték a vállalásokat és elmondották azt például a Péti Nitrogénműveknél, hogy amennyiben a népgazdaságnak szüksége van termékeikre és a nyersanyagot, energiát ehhez biztosítják, akkor ők többet fognak termelni, mint amit javaslatként a vállalatvezetés eléjük tárt. Az üzemek gazdasági és politikai vezetői látva a dolgozók nagy tenniakarását, egyre fokozódó versenyszellemét, biztosították a munkaverseny-mozgalom kiszélesítéséhez szükséges anyagi és technikai előfeltételeket, és az eredmények nem is maradtak el. A kongresszus tiszteletére kibontakozott versenymozgalom eredményeként a második negyedévben soha nem tapasztalt eredmények születtek megyénk iparában. A felajánlásokkal megnövelt negyedévi tervet is az ipar dolgozói 9,6 százalékkal túlteljesítették. Nagy eredménye ennek a munkaversenynek az, hogy a túlteljesítés olyan cikkeknél következett be, amelyre a népgazdaságnak is szüksége van, így elsősorban timföldben, alumíniumban, műtrágyában, bauxitban és magas kalóriáid barnaszénben, hogy a megye ipara a kongresszus tiszteletére tett vállalásainak eleget tudott tenni. Náluk többletfeladatként jelentkezett a nagyobb termeléshez szükséges nyersanyagoknak, valamint a kész termékeknek a szállítása. Vasutas dolgozóink derekasan helytálltak és ez év harmadik negyedévében 16 százalékkal több árut szállítottak el, mint az előző év hasonló időszakában. A szállítási feladatok teljesítése úgy vált lehetővé, hogy meggyorsították a kocsik be- és kirakását, a kocsifordulókat csökkentették, és több irányvonatot indítottak. Ma már tehervonatjaink közel 80 százaléka menetrendszerint közlekedik, a személyvonatok indításánál pedig csaknem 100 százalékos a menetrendszerűség. Mindez komoly fejlődés az ellenforradalom előtti helyzethez viszonyítva, különösen ha figyelembe vesszük, hogy a feltételek nem sokat javultak. A vasúti pártszervezetek és a vasúton folyó gazdasági és termelőmunka pártirányítása és szervezése gyakorlatilag csak az ellenforradalom óta tartozik a területi pártbizottságok irányítása alá. Tapasztalataink szerint ez így bevált és helyes. Területi pártbizottságaink egyéb feladataik mellett egyre inkább megismerik a vasút munkáját, és helyesen irányítják az ottani politikai munkát. Jónak értékelhető e téren a Veszprém, Várpalota és Ajka városi, valamint a Tapolcai Járási Pártbizottság munkája. A területi pártbizottságok több esetben beszámoltatták a vasút vezetőit, megbeszéléseket, intézkedéseket kezdeményeztek a vasút munkájának javítása érdekében. Az autóközlekedés dolgozói a megnövekedett áruszállítási feladatok mellett jelentős fejlődést értek el az ellenforradalom óta a vasúttól távoli községeknek a közlekedésbe való bevonásával, városaink és a Balaton-part kulturáltabb közlekedésének megvalósításában. A gyors növekedésre jellemző, hogy az idén fél év alatt közel olyan szállítási feladatot oldott meg a veszprémi AKÖV, mint 1955-ben egész évben. Pártszervezeteinknek a jövőben nagyobb figyelmet kell fordítaniuk az autóközlekedés fejlesztésére, mivel az ötéves terv irányelvei szerint a vasút elsőbbségének megtartása mellett fokozni kell a közlekedésben a tehergépkocsi és autóbuszközlekedés részesedését. A második ötéves tervben a gépkocsi közlekedést mintegy 80—85 ezer teher- és személyautó, és több mint 5 ezer autóbusz beszerzésével kell fejleszteni. Ezeknek a nagy feladatoknak a megvalósítása megköveteli pártszervezeteinktől és a megyei pártbizottság ipari osztályától is, hogy fokozott figyelmet fordítsanak a közlekedésre, mennyiségi vállalások mellett tett egyéb,, kulturális, önképzés terén tett vállalások teljesítését. Pártszervezeteinknek, a szakszervezeteknek, a műszaki és gazdasági vezetőknek az a feladatuk, hogy ápolják a szocialista munkaverseny-mozgalomnak ezt az új formáját és tegyenek meg mindent e nagy jelentőségű mozgalom sikere érdekében, anélkül, hogy ezzel szűkítenék a szocialista munkaversenyt és a többi versenyformát elhanyagolnák (üzemek, üzemrészek közötti versenyt). Többet várunk a versenynyilvánosság terén pártszervezeteinktől és lapunk is többet foglalkozzon a versennyel. A beszámolási időszakban elért eredményekért elismerés illeti elsősorban fizikai dolgozóinkat, akik hét kezük munkáját, figyelmüket, tapasztalatukat és tudásukat adták, akiknek többsége magáévá tette pártunk politikáját és munkájukkal foglaltak állást a párt politikája, a szocializmus építése mellett. Nekik köszönhető, hogy a megyében két üzem Munka Vörös Zászló Érdemrend kitüntetést kapott és minden értékelésnél van 25—30 olyan üzemünk, amely az élüzem címet elnyerte. Különösen jól dolgoztak a Középdunántúli Szénbányászati Tröszt, az Ajkai Alumíniumkohó, a Péti Nitrogénművek, a Pápai Textilgyár. Nem kisebb az érdeme az elért eredményekben műszaki értelmiségünknek sem. Az ő irányító, szervező és nemegyszer tudományos munkájuk nélkül nem érhettük volna el ezeket az eredményeket. Egy részük párttag csak, de többségük tiszteli pártunkat, elismeri a munkásosztály vezetését és tetteik igazolják azt, hogy számítani lehet rájuk. Üzemeink, vállalataink élén munkásból lett igazgatók állnak, akik az elmúlt 10 év alatt áldozatos munkával elsajátították a vezetéshez szükséges elméleti és gyakorlati tudást és ma teljesértékű vezetői üzemeiknek, jól képviselik a munkásosztály ügyét azon a poszton, ahova a párt állította őket. Pártszervezeteink egyre sokoldalúbban, hozzáértőbben foglalkoznak a termelés kérdésével és ennek jelentős része van abban, hogy a vállalatvezetéssel jó összhangban tudnak dolgozni, a politikai munkában mindig a legfontosabb kérdésekre tudnak mozgósítani, érvényesítik a termelés pártirányítását, s ezzel biztosítani tudták az elért nagy eredményeket. Veszprém az ország fontos vegyipari központja. A két kutatóintézet és vegyipari egyetemünk a magyar vegyészet fontos bázisát jelentik. Ma már elmondhatjuk mindháromról, hogy messze külföldön ismertek eredményeik, nagyban elősegítették a magyar vegyipar műszaki fejlesztését és az általuk kidolgozott eljárásokkal ma már több üzem dolgozik. Az itt képzett vegyészek pedig fontos szerepet töltenek be a magyar vegyipar irányításában. A két kutatóintézet munkája szakmailag magas színvonalat ért el, ugyanakkor azonban megengedhetetlenül alacsony az ott folyó politikai munka. Véleményünk szerint a Veszprém városi és megyei pártbizottságnak közösen változtatni kell ezen a helyzeten, mert amint az ötéves terv irányelvei is kimondják: „Az ipar átlagos fejlesztését jelentékenyen meghaladó mértékben kétszeresére kell emelni a vegyipar termelését, ezen belül a nitrogénműtrágya termelésünket 4—5-szörösére” — ehhez pedig az szükséges, hogy kutatóinktól maximális segítséget kapjunk, és ők is értsék a feladatok politikai oldalát is. Az egyetemen jelentős és lemérhető változás tapasztalható az eltelt 3 év alatt a politikai munkában, de még közelről sem lehetünk megelégedve, különösen ha meggondoljuk, hogy a magyar vegyipar jövendő vezetőit neveljük itt Pap János elvtárs a megyei pártbizottság beszámolóját mondja Eredményeink egyik forrása: a kongresszusi munkaverseny Hogy ezek a kimagasló eredmények megszülettek, az minden kétséget kizáróan a VII. kongreszszus tiszteletére fellendült m munkaverseny-mozgalomnak köszönhető. Üzemeink többségében pártszervezeteink,a szakszervezetek és KISZ szervezetek, de ugyanúgy a gazdasági és műszaki vezetők is a korábbi viták helyett megtalálták szerepüket a versenymozgalomban, megfelelően irányították a dolgozók versenylendületét, és az eredmény nem maradt el. A kongresszusi verseny pártszervezeteink javuló politikai munkája következtében nagymértékben kiszélesedett, a kongreszszusi vállalásokat ma szinte az egész munkásság ismeri, és mindenki igyekszik, hogy ennek megvalósításáért ő is minél többet tegyen. Az ismertetett termelési eredmények nagyságát, értékét az fokozza, hogy a többletteljesítést elsősorban nem a létszám fokozásával, hanem a termelékenység emelésével sikerült biztosítani. Míg az első negyedévben a termelékenységi tervet 100 százalékra teljesítettük, addig a második negyedévben dolgozóink a minisztériumi iparban 13 százalékkal, az állami helyi iparban közel 8 százalékkal magasabb termelékenységet értek el, mint az tervezve volt. Ennek a versenylendületnek köszönhető az, hogy egy év alatt megyénkben 11,2 százalékkal nőtt a munka termelékenysége. Az említett eredményekben az is közrejátszott, hogy a vállalatok vezetői egy sor intézkedést tettek a munkafegyelem megszilárdítására, a munkaidő jobb kihasználására, és nem utolsósorban a korszerűbb technológiák bevezetésével, gépesítéssel, újításokkal segítették a több és olcsóbb termelést. A munkaverseny lendülete biztosította azt is, hogy üzemeink a tervezettnél több cikket állítottak elő exportra, ezzel is segítve a külkereskedelmi vállalatok tevékenységét. Megyénk vállalatai mintegy 30 százalékkal teljesítették túl export kiszállítási tervüket, ami több, mint 61 millió forint többletterméknek felel meg. Megyénkben az építőipart négy minisztériumi és két tanácsi vállalat képviseli. A legjobb munkát és legjobb eredményt a többszörösen kitüntetett 4. sz. Mélyépítő Vállalat érte el, ugyanakkor a Veszprém megyei Állami Építőipari Vállalat csak nagyon nehezen tud megbirkózni a ráháruló feladatokkal. Ebből következik, hogy beruházásaink megvalósításánál is lemaradások mutatkoznak egyes területeken. A közlekedés dolgozói jó munkájukkal hozzájárultak ahhoz. Elismerés illeti megyénk munkásait Ipari termelésünkben gazdasági szerveink mellett ma már pártszervezeteink is egyre nagyobb figyelmet fordítanak a gazdasági eredményekre. A megyében a szocialista iparban a tervezett és tényleges költségszinteket vizsgálva, megállapíthatjuk, hogy vállalataink többsége e kérdésben is eleget tett a párt márciusi határozatának, helyenként 4,5 százalékkal, sőt még többel is csökkentették a költségszintet. E téren elért eredményekben az üzemek vezetőinek és dolgozóinak körültekintőbb, gazdaságosabb munkája tükröződik. A jó eredményeket a kongresszus tiszteletére tett felajánlásoknak, a megélénkült munkaverseny-mozgalomnak köszönhetjük. Nyugodtan mondhatjuk, hogy a még meglevő hibák ellenére megyénkben sikerült a szocialista munkaversenyt a tömegek ügyévé, társadalmi üggyé tenni. A szocialista munkaverseny megyénkben a magasabb termelési eredmények elérése mellett kezd hathatós eszközévé válni a munkások széles rétegeinek szocialista, művelt emberré való átnevelésében is. Ez év tavasza óta megyénkben is sorra alakultak olyan brigádok, amelyek a „Szocialista munkabrigád” címért küzdenek. Számuk ma már 205. A „Szocialista brigád” címért küzdő mozgalom a munkaversenynek egy új formája, amelyben a legjobbak mérik össze erejüket és amellett, hogy kiemelkedő termelési és gazdasági eredmények elérését tűzik ki célul, vállalják azt is, hogy tovább fokozzák politikai, szakmai tudásukat, általános műveltségüket fejlesztik, példamutatóan élnek mind a kollektívában, mind magánéletükben. Pártszervezeteinknek igen nagyra kell értékelni és meg kell becsülni ezeknek a brigádoknak elhatározásait. Ez a mozgalom jelentős minőségi változást jelent az eddigiekhez viszonyítva, és pártbizottságainknak mindent el kell követni, hogy segítsék és biztosítsák a Középdunántúli NAPLÓ Ipari körzeteink fejlődése Ipari termelésünk növelésére jelentős beruházásokat hajtottunk végre az elmúlt esztendőkben, s jelenleg is 918 millió forintnyi beruházás folyik megyénkben. Ezenkívül jónéhány nagy létesítmény, például Ajka II. Erőmű építése is folyik. Beruházásainkban a fő célkitűzés az eszközök koncentrálása és a befejezetlen beruházások állományának csökkentése. Nagyjából és egészéből vállalataink vezetői törekednek arra, hogy ezeket a célokat a maguk területén megvalósítsák. Ma már (Folytatás a 4. oldalon)