Középdunántúli Napló, 1960. január (Veszprém, 16. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-01 / 1. szám

M­i ÚJÉVI KÖSZÖNTŐ H­agyományszerető emberek­­ vagyunk. Az is hagyo­­g például nálunk, hogy az új ,ndő első napján valamenv­­i jókedvvel remek és hasznos okát kívánunk egymásnak, és ek között az is hagyomá­­ny közé tartozik, hogy az új­­k vezércikkei ezen a napon jr, lelkesítő összegezést nyúj­­t az elkövetkezendő év poli­­ti, gazdasági és kulturális fel­­airól. 5 utóbbi dologban szeretnék m­ a megszokott hagyomány- Annál is inkább, mert az el­­■tkezendö év nagyszerű, egész ezeket követelő feladatairól sokan írnak. El is mondják­­azt, amit tenni kell. Terv­iek, eredmények, ez évi lel­elt — mindez ma elmonda,­­mégis mindezek néhány alap­­gondolatra épülnek. S azt nm, a konkrét feladatokról akkor beszélhetünk ért­e­­, akkor lehet ezeket a felada­­t emberi közelségbe hozni, ha senki érti az alapvető dolgo­pártkongresszus szelleméről,­­ ez a szellem kisugárzik az kilencszázhatvanas esztendő­jé még a következő esztendő i­s. Arról a kongresszusi szél­ről, am­­ily összegezte hangula­­ta is, felszólalásaiban és egé­ben is a párt politikáját, és égezte az ország hangulatát. Jó ilyen volt ez a szellem? ” Mindenekelőtt őszinte, t, a kongresszuson megfogal­­mott mondanivaló is világos,­­ető. A kongresszus előadói és zólalói egy nyelven beszéltek, umunista szerénység jellemez­ és a józan mérlegelés nyugat-A kongresszus reális lehető­inket vette figyelembe, ami­meghatározta a nép és a párt­­­álló feladatokat, miért kellett ezt elmondani?­rt, mert ez a szellem tükrözi egész ország szellemét, és erre szellemre feltétlenül szükség . Tükrözi ez a gazdaságpoliti­­tükrözi az általános munka­lemet és tükrözi az emberek , a gondolkodásmódját is. S ez­­en fontos, ilán soha nem volt még ez­­az országban olyan fórum,­lynek munkáját ilyen nagy elemmel kísérte volna a péti­afenntartó lakatos, a nagyalád­i termelőszövetkezeti paraszt keszthelyi könyvelő, mint a hetedik kongresszusát. És ez­­erek soha semmilyen orszá­­fórum munkáját nem érezték újra magukénak, mint ezt a­gresszust. És ez emberek soha milyen országos fórum min­­tt nem érezték annyira magu­ik, mint ezt a kongresszust, én a szellem miatt o­lyan volt ez a kongresszus,­­ a párt politikája, őszinte, t. minden becsületes ember­­érthetően, barátságosan szólt,­em véletlen, hogy népszerű a t, és az se véletlen, hogy bár ö­nszerűleg kisebb, mint volt, de jobb. Nem üres szócséplés az, ha mi arról beszélünk, hogy a tömegek a párt mellett állnak. De hogy miért állnak a párt mellett? I­gaz, sokszor megírtuk, el­­­­mondtuk, hogy a párt po­litikája jó, mert ebben az ország­ban minden becsületes, rendsze­rető, szorgalmas ember megtalál ebben a politikában valamit, ami számára kedves, megfogható és konkrétan érzékelhető. Ebben az országban nemcsak szocialista emberek élnek, de olyanok is, akik ha nem is szo­cialisták, szeretik a pártot, tiszte­lik a pártot, és elégedettek azzal, amit a párt cselekszik. És erről sokszor és sokat kell beszélni. Mert a tömegek egyetemes szán­déka nélkül nem sokra halad­nánk. Ma nem nehéz az újságíró dol­ga, ha kimegy egy üzembe, és olyan munkásról akar írni, aki bízik a pártban, szereti a pártot, a kommunistákat, és ezt a szere­­tetet több munkával, alaposabb szakértelemmel végzett munkával bizonyítja. Nagyon sok ilyen mun­kás van, mert a kommunisták mellett száz- és százezrek becsü­lettel dolgoznak. Meg kell keresni ezeket az em­bereket, ezeket a százezreket, akik­nek talán nincs is határozott politi­kai állásfoglalásuk, de örülnek an­nak, hogy jól élnek, örülnek an­nak, hogy nyugalomban, becsü­letes munkával emberi életlehe­tőségeket biztosíthatnak maguk­nak. S egy-egy fontos részletében feltétlenül egyetértenek a párt po­litikájával. A szocializmust egye­dül csak a kommunisták nem építhetik fel. Ezek a százezrek je­lentik a nagy, társadalomformáló munka tömegbázisát, és ezekből az emberekből szocialista embere­ket kell nevelni. Szívükben, érzel­meikben őszintén a párt mellett állnak. Mégha nem is tudják ezt szabatosan, marxista módra sza­vakkal kifejezni. De tetteik ezt bizonyítják. Sok ember csak akkor jön rá, hogy a népi demokra­tikus rendszer híve, ha ez a rend­szer bajba kerül. Az ellenforra­dalom alatt a parasztok kapavál­­ásával védték a földeket, a mun­kások őrségeket szerveztek a gyá­rakban. Sőt, a disszidensek akkor csodálkoztak el legjobban, ami­kor Londonban, Kanadában szo­cialista kategóriával mérték az ottani társadalmat. Nem lehet le­tagadni, hogy az elmúlt tizenöt esztendő olyan mélyen beleivó­dott a magyar népbe, annyira benne él a felszabadult, szocialis­ta alkotó életben, hogy ezt soha kitörölni senkiből nem lehet. De a szorgalmas, hétköznapi munká­ban is érezni kell minden ember­nek, hogy a népi demokrácia hí­ve. Az emberek gondolkodásmódjá­nak átformálásában az elmúlt ti­zenöt esztendő eredményeire kell alapozni. Ez természetes, mert ez a tizen­öt esztendő nem múlt nyomtala­nul senkiben sem. De a gazdaság­politikánkban sem lehet elfeled­kezni az elmúlt másfél évtized eredményeiről, mert végered­ményben a helyes gazdaságpoliti­kától függ, hogy az ország gazda­­sági jóléte, a családok jóléte mi­lyen arányban javul. Arról beszélünk, hogy nálunk a gazdaságpolitikában új vonások jelentkeztek. Hát ez igaz, de ami­kor az új vonásokról beszélünk, soha nem szabad elfeledkezni aro ’­ról, hogy mindazt, amit ma épí­tünk, cselekszünk, azt arra a fun­damentumra, arra a gazdasági fundamentumra helyezzük, ame­lyet az ellenforradalom előtt al­kotott az ország. Mi másra tá­maszkodhatnánk, mint az ellen-­­ forradalom előtti eredményekre? Talán a Horthy-rendszer által hátrahagyott, kifosztott, háborútól és évszázados népnyomortól lezül­­lött népgazdaságra? Hiszen ke­mény, áldozatos esztendők kellet­tek a felszabadulás után csak ahhoz, hogy az országot gazdasá­gilag, úgy, ahogy talpraállítsuk. Jóllehet, hogy a korábbi gazda­ságvezetésben történtek hibák, de azért a rengeteg üzem, lakóház, iskola és más létesítmény építé­sében milliók munkája benne van. Azoké a millióké, akik ma is becsülettel, tisztességgel végzik a munkájukat. Új vonások a gazdaságpolitiká­ban. Természetesen. Terveink át­­gondoltabbak, mindig és mindig az adott lehetőségeinket vesszük figyelembe, erőinket a legfonto­sabb beruházásokra összpontosít­juk, többet gondolunk a műszaki fejlesztésre, kihasználjuk a szoci­alista országok közötti koordiná­ciós lehetőségeket. Ezekből állnak az új vonások. S nem nehéz a gazdaságpolitika új vonásai és a háztartási, családi statisztikák között bizonyos szem­léletbeli összefüggést találni. Mennyivel nyugodtabbak, meg­fontoltabbak, a valós lehetőségek­kel élőbbek az emberek tervei, a családok gazdasági berendezése. Az a nyugalom és biztonság, amely a népgazdaság fejlődését jellemzi, az megtalálható az em­beri otthonokban, a családok ter­veiben, okos, józan feljegyzései­ben. S megnyugtató összefüggés ez. A kongresszus lezárta a múl­tat, és most már tenniva­lóinkkal törődünk elsősorban. Az elkövetkezendő öt-hat esztendő alatt befejezzük a szocializmus alapjainak lerakását. Nagyszerű dolog ez! Nagyszerű dolog, hogy ez a nép, amely a legmélyebb sötétségből bújt elő ezerkilenc-­­ száznegyvenötben, ez a nép két évtized alatt megteremti a szocia­lizmus alapjait. Persze, mint ahogyan az el­múlt tizenöt esztendő se volt eb­ben az országban ünnepélyes, ké­nyelmes nászmenet, az elkövetke­zendő évek se lesznek ilyenek. A szocializmus kapujáig nem terí­tenek bíborszőnyeget, s nem szór­ják tele virággal. Nehéz, kemény munka vár itt minden emberre. A kék madár, a boldogság kék madara elérhető, megfogható, de azért meg kell dolgozni. S hinni kell abban, hogy el is érjük. Hit pedig van az emberekben. Jókedv is, akarat is. S cél is. Olyan cél, amilyent azelőtt az egyszerű em­ber, az emberi méltóságra törek­vő ember csak legszebb álmaiban képzelhetett. S lehet-e szebb, ünnepélyesebb új­évi kívánságot választani kö­szöntésül, mint ehhez a célhoz, ehhez a munkához minden tisz­tességes, dolgos, a társadalmi ha­ladást akaró embernek sok si­kert és boldogságot. Thiery Árpád C ^ , O/LV-------­­ftOlDOG UJ ISZTENDOT "így ^-------- tflztPnnvlvTiiii NAPLÓ AZ MSZMP VESZPRÉM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS­ A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI. évfolyam — 1. szám. ÁRA 70 FILLÉR Péntek, 19t16. január 1. A mai számunkhoz naptárt mellékelünk! Az MSZMP megyei bizottsága köszönti Veszprém megye dolgozóit Eredményekben gazdag esztendőt zártunk 1959 Szilveszterével. A munkások termelési sikereinek eredményeként gazdaságilag és politikailag is erősödtünk. Jelentős lépést tett az elmúlt esztendőben mezőgazdaságunk a szocializmus útján: megyénk szövetkezeti me­gyévé lett, s ez jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a mezőgazdaság terméshozama is emelkedett az elmúlt esztendőben. Évről évre gaz­dagabbá, örömökkel teltebbé válik az életünk, és az elmúlt esztendő gazdag volt sikerekben. Jobban, elégedettebben és a szocialista bé­ketábor, elsősorban a Szovjetunió politikája eredményeként nyugod­­tabban élhetünk. Pártunk VII. kongresszusa határozatainak végre­hajtása pedig újabb lépéseket jelent a megkezdett úton; a jövő az ed­digieknél is nagyobb eredményeket ígér. Pártunk következetes politikájának eredményeként szilárdult megyénk egész lakosságának egysége. Az új esztendő napján köszöntjük megyénk munkásait, a szocia­lizmus építésének élharcosait, dolgozó parasztjait. Köszöntjük me­gyénk értelmiségi dolgozóit, a kommunistákat és a pártonkívülieket, s kívánunk valamennyiüknek az új esztendőben sok sikert, erőt, egészséget, boldogságot. AZ MSZMP VESZPRÉM MEGYEI BIZOTTSÁGA A megyei tanács köszönti Veszprém megye dolgozóit Megyénk minden dolgozójának eredményekben, sikerekben gaz­dag új esztendőt kívánunk. Kívánjuk, hogy tanácsaink, végrehajtó bizottságaink, a tanácsi szakigazgatási szervek, tanácsi intézmények még odaadóbban szol­gálják dolgozó népünket az új esztendőben. Legyenek fáradhatatla­nok a dolgozók ügyeinek intézésében és következetesebbek a hibák elleni harcban. Eredményes munkájukkal erősítsék és bővítsék a dol­gozókkal való kapcsolataikat. Kívánjuk, hogy megyénk dolgozói az új esztendőben még boldo­gabbak, vidámabbak legyenek, és, hogy az elmúlt esztendeinél is aktívabban működjenek közre megyénk továbbfejlesztésében. MEGYEI TANÁCS VB.

Next