Középdunántúli Napló, 1960. február (Veszprém, 16. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-02 / 27. szám

_S_ ______ A szocialista országok életéből----­Ki milyen gépeket gyárt a szocialista munkamegosztás keretében ? Az európai szocialista országok gazdasági együttműködése a KGST vezetésével a gépipar terü­letén is nagyszerű távlatokat nyi­tott. A szocialista munkamegosz­tás lehetővé teszi a gyártás kon­centrációját olyképpen, hogy min­den ország az adottságainak, fel­készültségének leginkább megfe­lelő gépipari ágakban fokozza a termelést, s hogy ezáltal összessé­gében közösen nagyobb eredmé­nyeket érjenek el A kölcsönös megállapodások alapján az egyes országokban töb­bek között a következő gyártmá­nyok előállítását helyezik elő­térbe: BULGÁRIA Három alaptípusból kiindulva 25 fajta szerszámgépet fognak gyártani. Az 1956 évi 1100 darab­bal szemben idén már 3600 dara­bot állítanak elő. Egyéb speciali­tások: villamos motorok és hajók, transzformátorok, akkumulátorok, automata távbeszélő berendezé­sek, közlekedési gépek stb. CSEHSZLOVÁKIA Többek között bonyolult szer­számgépeket, nehézpréseket, vegy­ipari berendezéseket, textilgépe­ket, cipő- és bőripari berendezé­seket, nehéz tehergépkocsikat, Diesel-mozdonyokat, traktorokat, ipari felszereléseket gyárt. LENGYELORSZÁG Főleg a következők gyártása kerül előtérbe: 15 000 és 25 000 b­ru­ttóregi­szterto­n­nás tengerjáró hajók, közlekedési gépek, gépko­csik, traktorok, mezőgazdasági gé­pek, gőzmozdonyok. MAGYARORSZÁG Többek között közlekedési gé­peket , autóbuszokat, Diesel­mozdonyokat, építkezéseknél hasz­nált szállítóeszközöket, Diesel­motorokat, szerszámgépeket, esz­terga-, fúró-, maró- és kapcsoló­gépeket, mezőgazdasági gépeket, megh­atározott finommechanikai és optikai készülékeket gyár­tunk. NÉMET DEMOKRATIKUS köztársaság A következők gyártását helye­zik előtérbe: energiagépek nyom­dagépek, 900 és 1100 lóerős Die­sel-mozdonyok, bizonyos villa­­mosmozdony-típusok, az általános gépipar különböző készítményei, Vegyipari cukor- és cementgyári berendezések, traktorok, mezőgaz­dasági gépek, kötőkocsik, mérő-, irányító- és szabályozó berende­zések, finommechanikai, optikai készülékek stb. Az NDK-kart ere­detileg 1200 fajta szerszámgépet állítottak elő. A különböző típu­sok számát már 44 százalékra csökkentették és 1960-ban az ere­deti egyötödére akarják leszállí­tani. ROMÁNIA Főleg olajipari berendezéseket, egyes szerszámgépfajtákat és gőzmozdonyokat állít elő a mun­kamegosztás keretében. SZOVJETÜNK­ Fő gyáripari termékei közé tar­toznak a nemzetközi munkameg­osztás keretében bonyolult szer­számgépek, bánya-, Cement- és nyomdaipari berendezések, 4000 lóerősnél nagyobb teljesítőképes­ségű Diesel-mozdonyok, 15 000 és 25 000 bruttó regisztertonnás ten­gerjáró hajók és erőmű berendezé­sek. Baráti késs Több mint egy évvel ezelőtt hatalmas szovjet traktorok ér­keztek óceánjárókon Ceylonba. Azóta ott dübörögnek Kantalai környékén, ahol hatezer acre te­rületen szovjet szakemberek se­gítségével, most hozzák létre Ceylon első állami cukornádültet­vényét. Kantalai — a Szovjetunió és Ceylon műszaki és gazdasági együttműködésének kezdete. A tervek szerint a jövőben egy nagy gyapottermelő gazdaságot is létesítenek a Szovjetunió segít­ségével, valamint kohászati üze­met és autógumigyárat, elevátort és korszerű malmot stb. építenek. A Szovjetunió sok ázsiai és af­rikai országgal létesített gazdasá­gi és műszaki együttműködést: Indiával, az Egyesült Arab Köz­társasággal, Irakkal, Afganisztán­nal, Nepállal, Jemennel, Etiópi­ával, a Guineai Köztársasággal, Indonéziával... Ez­eknek az ál­lamoknak a Szovjetunió önzetlen segítséget nyújt, hogy megszilár­dítsák gazdasági életüket és füg­getlenségüket. V. Lamm KOzEpdunAni C éI NAPI 0 1960. február 1. Tallózás újsághírek között ÉPÜL A VILÁG LEG­NAGYOBB ÉRCKOMBINÁTJA A Szovjetunió kohászati ipara az idén annyi vasércet kap, amennyit a világ egyetlen más or­szágában sem termelnek. Az 1960- ra előirányzott népgazdaságfej­lesztési terv többek között ki­mondja, hogy a vasérctermelést 105 millió tonnára kell növelni. E feladat megoldása érdekében az építőknek több új ércbányát és külszíni fejtőhelyet kell üzembe­­helyezniük a kurszki mágneses anomália területén, Szibériában és Ukrajnában. Kazahsztánban például a most épülő Szokolovszk­­szárbaji kombinát új ércbányája az idén körülbelül 5 millió tonna kitűnő minőségű vasércet termel. A hétéves tervben, miután a kom­binátot teljes kapacitással üzem­behelyezik, évente több, mint 26 millió tonna ércet termelnek majd. Ez a kombinát lesz a világ legnagyobb ércfeldolgozó üzeme. A Szovjetunóban épülő vasérc­bányáknak nagy kapacitásukon kívül van még egy igen értékes tulajdonságuk: az összes művele­teket teljesen gépesítik, és auto­matizálják. AZ ELSŐ SZOVJET ROTOROS ÓRIÁS-EXKAVÁTOR A Komszomol 15. évfordulója nevű sztálinói gyárban elkészült az első szovjet rotoros exkavátor. Teljesítménye óriási. Tizenhét méter mélyből óránként 1000 köb­méter talajt emelhet a felszínre. Egy ember kezeli. A hozzávaló szállítószalagok segítségével több száz méter távolságban halmoz­hatja fel a kitermelt földet. Telje­­­sítményében 10 nagy lépkedő ex- * kuvátorral egyenlőt nyújt.­­ CSAKNEM EGYMILLIÓ TAGJA* VAN A CSEHSZLOVÁK TER­MELŐSZÖVETKEZETEKNEK A Csehszlovák Távirati Iroda jelentéséből kitűnik, hogy Cseh­szlovákiában 1959 januárjától no­vember végéig 397 új termelőszö­vetkezet alakult, összesen 463 486 hektár mezőgazdasági területen. A Csehszlovák Köztársaság terü­letén a legutolsó számítások sze­rint 13 537 termelőszövetkezet működik, amelynek a falvak 83,1 százalékán, a háztáji gazdálko­dást is beleszámítva, 4 millió 753 ezer 464 hektár mezőgazdasági te­rületen gazdálkodnak. A szövet­kezeti tagok száma 965 393. A szocialista szektor, mint egész, vagyis az állami gazdaságokat és egyéb szocialista mezőgazdasági üzemeket is beleszámítva, az or­szág mezőgazdasági területénél, 11,6 százalékát műveli meg. A LENGYEL IPAR EGYRE TÖBB TELJES GYÁRAT EXPORTÁL Lengyelország 34 országba szál­lít teljes ipari objektumokat, Finnországtól egészen Indiáig. Ezek főként cukorgyárak, beton­gyárak, cementgyárak, acélszer­kezetgyárak, hajógyárak és szén­bánya-berendezések. 1959- ben például hat nagy be­tongyárat szállítottak a Szovjet­unióba, napi 3000 tonna cukorná­dat feldolgozó cukorkombinátot és két szénbánya-berendezést Kí­nába, üveghutát és hűtőberende­zéseket Jugoszláviába, gyapjúfel-­ dolgozó gyárat Afganisztánba, cu­korgyárat Ceylonba, folyékony üzemanyagtárolókat Finnországba és Svédországba, gyümölcshűtő­­házakat Görögországba. 1960- ban az ipari objektumok kivitele mintegy 33 százalékkal magasabb lesz, mint a múlt évi Többek között a Szovjetunióé­ Finnországba, Svédországba, In­diába, Iránba, Egyiptomba, Viet­namba, Kínába szállítanak betör­gyárat, cukorgyárat, hűtőházat , más ipari objektumokat. Az idén először exportálnak 200 000 tonn kapacitású cementgyárat, nemes­gyárat, nitrogénműtrágyagyárat­­ élesztőgyárat. ÜVEGSZIV­ÁCSBÓL TÉGLA A Ploesti tartományi scae ablaküveggyárban megkezdték a üvegszivacsból készült tégla pa­dagyártását. Az új építőanyag­na jelentős sajátosságai vannak. Sí­lya egyötöde az agyagtéglánál ellenállóbb és ugyanakkor jó hő és hangszigetelő. ÖNTÖTTVAS HELYETT BETON FŰTŐTESTEK A nagyváradi építők legfőb gondja, hogy a fémet más anya­gokkal helyettesítsék. A Nagyvá­rad tartományi tervező intézet a Azbociment gyár műszaki kollek­tivájának támogatásával nemre beton fűtőtestet állított elő az ül­töttvasból készült fűtőtestek he­lyettesítésére. A beton fűtőtest igen jól beváltak. Ugyanan meleget árasztanak, mint a fő fűtőtestek, viszont önköltségei 35—40 százalékkal alacsonyak 1960-ban a nagyváradi új lakások­ban mintegy 3000 négyzetmét beton fűtőtestet építenek be. az 100 000 lej értékű öntöttvas megg­takarítását eredményezi. Közelebb kerülnek a bolygók• Beszélgetés V. G. Feszenkov akadémikussal Az első, ami Feszenkov akadémi­kus dolgozószobájában szembetű­nik, egy hatalmas vasmeteorit, amely a tudós munkaasztalán fekszik. Vaszilij Grigorjevicsnak, a szovjet szputnyikokról és raké­tákról szóló elbeszélését hallgat­va, önkéntelenül is a kiégett fém­darabot nézzük, amely a végtelen világegyetemből repült hozzánk. A világmindenség térségeiben megtett láthatatlan útját talán átszelték az emberek esze, akara­ta és munkája által megteremtett mesterséges égitestek. S a jövőben ezen az útvonalon új kozmikus óriásrakéta száguld majd végig, amelyről a TASZSZ nemrég ki­adott jelentésében szó volt. a világűr ostroma . Az új kozmikus óriás létre­hozása a természet titkai felett oly ragyogó győzelmeket aratott tudományunk és technikánk, tör­vényszerű jelensége — mondja Vlagyimir Grigorjevics. — Te­gyünk egy igen egyszerű számí­tást. A második szovjet szputnyik több mint hatszor olyan nehéz volt, mint az első. A harmadik szputnyik súlya pedig 818,7 kilo­grammal meghaladta a második szputnyik súlyát. Kozmikus kül­dötteink súlyának növelése nem rekordhajhászás. Mindenki előtt világos, hogy minél nehezebb a szputnyik, annál több különféle mérőműszert tud felvenni „fedél­zetére.” Bátran elmondhatjuk, hogy a mesterséges holdakkal végzett kutatások olyan adatokat szolgál­tattak a tudósoknak, amilyeneket semmiféle más úton nem kaphat­tak volna. Csupán a szputnyikok segítségével vált lehetővé, hogy lemérjük a bolygónkat körülvevő levegőóceán „mélységét.” A szput­nyikok felbocsátása előtt a fizi­kusok és az asztronómusok nem is sejtették, hogy bolygónk körül két sugárzási övezet létezik. II bolygóközi közlekedés korszaka Az új kutatások legfontosabb szakasza kétségtelenül a szüksé­ges mérőberendezések teljesebb komplexumával felszerelt nehéz­­szputnyikok felbocsátása lesz. — Bizonyára emlékeznek — mondotta az akadémikus —, hogy a TASZSZ közleménye rámutat: az új óriásrakéta feladatai közé tartozik a naprendszer bolygóihoz való űrrepülések megvalósítása is. Elmondhatjuk, hogy a bolygó­közi közlekedés korszaka körül­belül egy évvel ezelőtt kezdődött, amikor a Szovjetunió felbocsá­totta az első űrrakétát, amely a Nap bolygójává vált. A Holdra és a Hold körül felbocsátott követ­kező rakéták rendkívül fontos szerepet töltöttek be a hozzánk legközelebb fekvő égitest tanul­mányozásában. Mindenki látta azokat a fény­képeket, amelyeket a szovjet ön­működő bolygóközi állomás ké­szített a Holdról. Önök bizonyára észrevették, hogy a Hold túlsó oldala lényegesen különbözik „elülső” oldalától, amely mindig a Föld felé fordul. A Hold elő­lünk elrejtett oldalán nincsenek világos sugarak, amelyek holdtöl­te esetén a Hold felénk néző ol­dalán számos kráter közül rend­szerint jól észlelhetők. A „hold-tengerek“ titka Úgy látszik, a Hold túloldala rendkívül szegény sötét foltokban — „tengerekben” —, ami itt ugyancsak igen jellemző. Hiszen a Hold „elülső” oldalán rengeteg ilyen tenger figyelhető meg, ame­lyek közül a legnagyobb a költői elnevezésű Viharok Tengere. E kontrasztokat aligha tekint­hetjük egyszerű véletlennek. Ezek a körülmények minden bizonnyal azzal függnek össze, hogy a Hold kissé megnyúlik a Föld irányá­ban, mintha felületén egy óriási dagály­hullám kövült volna meg. Ez alapot ad ann­ak feltételezésé­re, hogy a holdkéreg a Hold fe­lületének különböző pontjain nem azonos vastagságú. Ez vi­szont oka lehet a különböző vul­kanikus tevékenységnek és külö­nösen a „holdtengerek” kialaku­lásának.­­ Van-e Olat a Marson ? Az űrrepülések kezdeti szaka­sza a holdrepülés. Ezután követ­­keznek majd a hozzánk legköze­lebb fekvő bolygók, naprendszer­­beli „szomszédaink”: a Vénusz és a Mars. A Marsról szeretnénk minél töb­bet tudni, mivel már sok min­dent tudunk is róla. Pontosan is­merjük saját tengelye körüli for­gási idejét, tanulmányoztuk az idényjellegű változásokat, és az atmoszféra körforgását, a bolygó pólusain felfedeztük a poláris sapkákat. Ám sok minden még ismeretlen előttünk. Továbbra is viták folynak az úgynevezett „Mars-tengerek” természetéről, különféle megfontolásokat hal­lunk a sarkvidék takaróinak ösz­­szetételéről, igen érdekes az a probléma is, hogy van-e élet a Marson, vagy sem. A legkisebb távolság, amelyre a Mars a nagy oppozíciók idején a földet megközelíti, körülbelül 55 millió kilométer. Utoljára 1956. szeptemberében „került” a Mars ilyen közel a Földhöz. A nagy oppozíció 1971. augusztusában megismétlődik. A Mars a földi kutatók számára ekkor lesz a leg­elérhetőbb. Az új szovjet kozmi­kus rakéta mintegy közelebb visz bennünket ehhez a bolygóhoz. Hinni szeretnénk, hogy a Mars közvetlen kutatására a közeli jö­vőben sor kerül. Mikor tárulnak fel a Vénusz titkai ? A Földhöz elég közel fekszik a Vénusz. Azt hinné az ember, hogy ez a körülmény megkönnyíti a Vénusz tanulmányozását. Ennek ellenére nagyon-nagyon keveset tudunk a Vénuszról. Sűrű felhő­fátyol rejti el ezt a bolygót elő­lünk. Megállapították például, hogy a Vénusz atmoszférájában erőteljes poláris fények keletkez­nek, ugyanekkor viszont nem is­merjük kontinenseinek és tenge­reinek fekvését. Sőt azt sem tud­juk, Vannak-e egyáltalán a Vé­nusz felületén tengerek. Ezért a Vénuszra való repülés valóban forradalmi jelentőségű lesz az egész bolygó-csillagászat szem­pontjából. Az ember világűrrepülésének előkészítése Gyakran felteszik a kérdést, vajon a meteori­tok és a nagyobb égitestek , az aszteroidák n­em akadályozzák-e az űrrakéták re­pülését. Az aszteroidák fő övezete a Mars és a Jupiter között hú­zódik. Minimális a valószínűsége annak, hogy az űrhajó a Mars és a Vénusz felé repülve, nagy mete­oritokkal találkozzék. Az új űrrakéta megteremtését az ember világűrrepülésének elő­készítésében az egyik szakasznak tekinthetjük. Véleményem szerint nem lenne felesleges a Szovjet­unióban különleges asztrobioló­­giai intézetet szervezni, amelynek programjába nemcsak a más bolygókon való élet lehetőségei­nek tanulmányozása tartoznék, hanem mindazok a komplex kér­dések, amelyek az állatoknak és az embereknek a kozmikus térbe való eljuttatásával kapcsolatosak. * Megjelent a Komszomolsz­­kaja Pravdában.

Next