Középdunántúli Napló, 1960. február (Veszprém, 16. évfolyam, 27-50. szám)
1960-02-02 / 27. szám
_S_ ______ A szocialista országok életéből----Ki milyen gépeket gyárt a szocialista munkamegosztás keretében ? Az európai szocialista országok gazdasági együttműködése a KGST vezetésével a gépipar területén is nagyszerű távlatokat nyitott. A szocialista munkamegosztás lehetővé teszi a gyártás koncentrációját olyképpen, hogy minden ország az adottságainak, felkészültségének leginkább megfelelő gépipari ágakban fokozza a termelést, s hogy ezáltal összességében közösen nagyobb eredményeket érjenek el A kölcsönös megállapodások alapján az egyes országokban többek között a következő gyártmányok előállítását helyezik előtérbe: BULGÁRIA Három alaptípusból kiindulva 25 fajta szerszámgépet fognak gyártani. Az 1956 évi 1100 darabbal szemben idén már 3600 darabot állítanak elő. Egyéb specialitások: villamos motorok és hajók, transzformátorok, akkumulátorok, automata távbeszélő berendezések, közlekedési gépek stb. CSEHSZLOVÁKIA Többek között bonyolult szerszámgépeket, nehézpréseket, vegyipari berendezéseket, textilgépeket, cipő- és bőripari berendezéseket, nehéz tehergépkocsikat, Diesel-mozdonyokat, traktorokat, ipari felszereléseket gyárt. LENGYELORSZÁG Főleg a következők gyártása kerül előtérbe: 15 000 és 25 000 bruttóregisztertonnás tengerjáró hajók, közlekedési gépek, gépkocsik, traktorok, mezőgazdasági gépek, gőzmozdonyok. MAGYARORSZÁG Többek között közlekedési gépeket , autóbuszokat, Dieselmozdonyokat, építkezéseknél használt szállítóeszközöket, Dieselmotorokat, szerszámgépeket, eszterga-, fúró-, maró- és kapcsológépeket, mezőgazdasági gépeket, meghatározott finommechanikai és optikai készülékeket gyártunk. NÉMET DEMOKRATIKUS köztársaság A következők gyártását helyezik előtérbe: energiagépek nyomdagépek, 900 és 1100 lóerős Diesel-mozdonyok, bizonyos villamosmozdony-típusok, az általános gépipar különböző készítményei, Vegyipari cukor- és cementgyári berendezések, traktorok, mezőgazdasági gépek, kötőkocsik, mérő-, irányító- és szabályozó berendezések, finommechanikai, optikai készülékek stb. Az NDK-kart eredetileg 1200 fajta szerszámgépet állítottak elő. A különböző típusok számát már 44 százalékra csökkentették és 1960-ban az eredeti egyötödére akarják leszállítani. ROMÁNIA Főleg olajipari berendezéseket, egyes szerszámgépfajtákat és gőzmozdonyokat állít elő a munkamegosztás keretében. SZOVJETÜNK Fő gyáripari termékei közé tartoznak a nemzetközi munkamegosztás keretében bonyolult szerszámgépek, bánya-, Cement- és nyomdaipari berendezések, 4000 lóerősnél nagyobb teljesítőképességű Diesel-mozdonyok, 15 000 és 25 000 bruttó regisztertonnás tengerjáró hajók és erőmű berendezések. Baráti késs Több mint egy évvel ezelőtt hatalmas szovjet traktorok érkeztek óceánjárókon Ceylonba. Azóta ott dübörögnek Kantalai környékén, ahol hatezer acre területen szovjet szakemberek segítségével, most hozzák létre Ceylon első állami cukornádültetvényét. Kantalai — a Szovjetunió és Ceylon műszaki és gazdasági együttműködésének kezdete. A tervek szerint a jövőben egy nagy gyapottermelő gazdaságot is létesítenek a Szovjetunió segítségével, valamint kohászati üzemet és autógumigyárat, elevátort és korszerű malmot stb. építenek. A Szovjetunió sok ázsiai és afrikai országgal létesített gazdasági és műszaki együttműködést: Indiával, az Egyesült Arab Köztársasággal, Irakkal, Afganisztánnal, Nepállal, Jemennel, Etiópiával, a Guineai Köztársasággal, Indonéziával... Ezeknek az államoknak a Szovjetunió önzetlen segítséget nyújt, hogy megszilárdítsák gazdasági életüket és függetlenségüket. V. Lamm KOzEpdunAni C éI NAPI 0 1960. február 1. Tallózás újsághírek között ÉPÜL A VILÁG LEGNAGYOBB ÉRCKOMBINÁTJA A Szovjetunió kohászati ipara az idén annyi vasércet kap, amennyit a világ egyetlen más országában sem termelnek. Az 1960- ra előirányzott népgazdaságfejlesztési terv többek között kimondja, hogy a vasérctermelést 105 millió tonnára kell növelni. E feladat megoldása érdekében az építőknek több új ércbányát és külszíni fejtőhelyet kell üzembehelyezniük a kurszki mágneses anomália területén, Szibériában és Ukrajnában. Kazahsztánban például a most épülő Szokolovszkszárbaji kombinát új ércbányája az idén körülbelül 5 millió tonna kitűnő minőségű vasércet termel. A hétéves tervben, miután a kombinátot teljes kapacitással üzembehelyezik, évente több, mint 26 millió tonna ércet termelnek majd. Ez a kombinát lesz a világ legnagyobb ércfeldolgozó üzeme. A Szovjetunóban épülő vasércbányáknak nagy kapacitásukon kívül van még egy igen értékes tulajdonságuk: az összes műveleteket teljesen gépesítik, és automatizálják. AZ ELSŐ SZOVJET ROTOROS ÓRIÁS-EXKAVÁTOR A Komszomol 15. évfordulója nevű sztálinói gyárban elkészült az első szovjet rotoros exkavátor. Teljesítménye óriási. Tizenhét méter mélyből óránként 1000 köbméter talajt emelhet a felszínre. Egy ember kezeli. A hozzávaló szállítószalagok segítségével több száz méter távolságban halmozhatja fel a kitermelt földet. Teljesítményében 10 nagy lépkedő ex- * kuvátorral egyenlőt nyújt. CSAKNEM EGYMILLIÓ TAGJA* VAN A CSEHSZLOVÁK TERMELŐSZÖVETKEZETEKNEK A Csehszlovák Távirati Iroda jelentéséből kitűnik, hogy Csehszlovákiában 1959 januárjától november végéig 397 új termelőszövetkezet alakult, összesen 463 486 hektár mezőgazdasági területen. A Csehszlovák Köztársaság területén a legutolsó számítások szerint 13 537 termelőszövetkezet működik, amelynek a falvak 83,1 százalékán, a háztáji gazdálkodást is beleszámítva, 4 millió 753 ezer 464 hektár mezőgazdasági területen gazdálkodnak. A szövetkezeti tagok száma 965 393. A szocialista szektor, mint egész, vagyis az állami gazdaságokat és egyéb szocialista mezőgazdasági üzemeket is beleszámítva, az ország mezőgazdasági területénél, 11,6 százalékát műveli meg. A LENGYEL IPAR EGYRE TÖBB TELJES GYÁRAT EXPORTÁL Lengyelország 34 országba szállít teljes ipari objektumokat, Finnországtól egészen Indiáig. Ezek főként cukorgyárak, betongyárak, cementgyárak, acélszerkezetgyárak, hajógyárak és szénbánya-berendezések. 1959- ben például hat nagy betongyárat szállítottak a Szovjetunióba, napi 3000 tonna cukornádat feldolgozó cukorkombinátot és két szénbánya-berendezést Kínába, üveghutát és hűtőberendezéseket Jugoszláviába, gyapjúfel- dolgozó gyárat Afganisztánba, cukorgyárat Ceylonba, folyékony üzemanyagtárolókat Finnországba és Svédországba, gyümölcshűtőházakat Görögországba. 1960- ban az ipari objektumok kivitele mintegy 33 százalékkal magasabb lesz, mint a múlt évi Többek között a Szovjetunióé Finnországba, Svédországba, Indiába, Iránba, Egyiptomba, Vietnamba, Kínába szállítanak betörgyárat, cukorgyárat, hűtőházat , más ipari objektumokat. Az idén először exportálnak 200 000 tonn kapacitású cementgyárat, nemesgyárat, nitrogénműtrágyagyárat élesztőgyárat. ÜVEGSZIVÁCSBÓL TÉGLA A Ploesti tartományi scae ablaküveggyárban megkezdték a üvegszivacsból készült tégla padagyártását. Az új építőanyagna jelentős sajátosságai vannak. Sílya egyötöde az agyagtéglánál ellenállóbb és ugyanakkor jó hő és hangszigetelő. ÖNTÖTTVAS HELYETT BETON FŰTŐTESTEK A nagyváradi építők legfőb gondja, hogy a fémet más anyagokkal helyettesítsék. A Nagyvárad tartományi tervező intézet a Azbociment gyár műszaki kollektivájának támogatásával nemre beton fűtőtestet állított elő az ültöttvasból készült fűtőtestek helyettesítésére. A beton fűtőtest igen jól beváltak. Ugyanan meleget árasztanak, mint a fő fűtőtestek, viszont önköltségei 35—40 százalékkal alacsonyak 1960-ban a nagyváradi új lakásokban mintegy 3000 négyzetmét beton fűtőtestet építenek be. az 100 000 lej értékű öntöttvas meggtakarítását eredményezi. Közelebb kerülnek a bolygók• Beszélgetés V. G. Feszenkov akadémikussal Az első, ami Feszenkov akadémikus dolgozószobájában szembetűnik, egy hatalmas vasmeteorit, amely a tudós munkaasztalán fekszik. Vaszilij Grigorjevicsnak, a szovjet szputnyikokról és rakétákról szóló elbeszélését hallgatva, önkéntelenül is a kiégett fémdarabot nézzük, amely a végtelen világegyetemből repült hozzánk. A világmindenség térségeiben megtett láthatatlan útját talán átszelték az emberek esze, akarata és munkája által megteremtett mesterséges égitestek. S a jövőben ezen az útvonalon új kozmikus óriásrakéta száguld majd végig, amelyről a TASZSZ nemrég kiadott jelentésében szó volt. a világűr ostroma . Az új kozmikus óriás létrehozása a természet titkai felett oly ragyogó győzelmeket aratott tudományunk és technikánk, törvényszerű jelensége — mondja Vlagyimir Grigorjevics. — Tegyünk egy igen egyszerű számítást. A második szovjet szputnyik több mint hatszor olyan nehéz volt, mint az első. A harmadik szputnyik súlya pedig 818,7 kilogrammal meghaladta a második szputnyik súlyát. Kozmikus küldötteink súlyának növelése nem rekordhajhászás. Mindenki előtt világos, hogy minél nehezebb a szputnyik, annál több különféle mérőműszert tud felvenni „fedélzetére.” Bátran elmondhatjuk, hogy a mesterséges holdakkal végzett kutatások olyan adatokat szolgáltattak a tudósoknak, amilyeneket semmiféle más úton nem kaphattak volna. Csupán a szputnyikok segítségével vált lehetővé, hogy lemérjük a bolygónkat körülvevő levegőóceán „mélységét.” A szputnyikok felbocsátása előtt a fizikusok és az asztronómusok nem is sejtették, hogy bolygónk körül két sugárzási övezet létezik. II bolygóközi közlekedés korszaka Az új kutatások legfontosabb szakasza kétségtelenül a szükséges mérőberendezések teljesebb komplexumával felszerelt nehézszputnyikok felbocsátása lesz. — Bizonyára emlékeznek — mondotta az akadémikus —, hogy a TASZSZ közleménye rámutat: az új óriásrakéta feladatai közé tartozik a naprendszer bolygóihoz való űrrepülések megvalósítása is. Elmondhatjuk, hogy a bolygóközi közlekedés korszaka körülbelül egy évvel ezelőtt kezdődött, amikor a Szovjetunió felbocsátotta az első űrrakétát, amely a Nap bolygójává vált. A Holdra és a Hold körül felbocsátott következő rakéták rendkívül fontos szerepet töltöttek be a hozzánk legközelebb fekvő égitest tanulmányozásában. Mindenki látta azokat a fényképeket, amelyeket a szovjet önműködő bolygóközi állomás készített a Holdról. Önök bizonyára észrevették, hogy a Hold túlsó oldala lényegesen különbözik „elülső” oldalától, amely mindig a Föld felé fordul. A Hold előlünk elrejtett oldalán nincsenek világos sugarak, amelyek holdtölte esetén a Hold felénk néző oldalán számos kráter közül rendszerint jól észlelhetők. A „hold-tengerek“ titka Úgy látszik, a Hold túloldala rendkívül szegény sötét foltokban — „tengerekben” —, ami itt ugyancsak igen jellemző. Hiszen a Hold „elülső” oldalán rengeteg ilyen tenger figyelhető meg, amelyek közül a legnagyobb a költői elnevezésű Viharok Tengere. E kontrasztokat aligha tekinthetjük egyszerű véletlennek. Ezek a körülmények minden bizonnyal azzal függnek össze, hogy a Hold kissé megnyúlik a Föld irányában, mintha felületén egy óriási dagályhullám kövült volna meg. Ez alapot ad annak feltételezésére, hogy a holdkéreg a Hold felületének különböző pontjain nem azonos vastagságú. Ez viszont oka lehet a különböző vulkanikus tevékenységnek és különösen a „holdtengerek” kialakulásának. Van-e Olat a Marson ? Az űrrepülések kezdeti szakasza a holdrepülés. Ezután következnek majd a hozzánk legközelebb fekvő bolygók, naprendszerbeli „szomszédaink”: a Vénusz és a Mars. A Marsról szeretnénk minél többet tudni, mivel már sok mindent tudunk is róla. Pontosan ismerjük saját tengelye körüli forgási idejét, tanulmányoztuk az idényjellegű változásokat, és az atmoszféra körforgását, a bolygó pólusain felfedeztük a poláris sapkákat. Ám sok minden még ismeretlen előttünk. Továbbra is viták folynak az úgynevezett „Mars-tengerek” természetéről, különféle megfontolásokat hallunk a sarkvidék takaróinak öszszetételéről, igen érdekes az a probléma is, hogy van-e élet a Marson, vagy sem. A legkisebb távolság, amelyre a Mars a nagy oppozíciók idején a földet megközelíti, körülbelül 55 millió kilométer. Utoljára 1956. szeptemberében „került” a Mars ilyen közel a Földhöz. A nagy oppozíció 1971. augusztusában megismétlődik. A Mars a földi kutatók számára ekkor lesz a legelérhetőbb. Az új szovjet kozmikus rakéta mintegy közelebb visz bennünket ehhez a bolygóhoz. Hinni szeretnénk, hogy a Mars közvetlen kutatására a közeli jövőben sor kerül. Mikor tárulnak fel a Vénusz titkai ? A Földhöz elég közel fekszik a Vénusz. Azt hinné az ember, hogy ez a körülmény megkönnyíti a Vénusz tanulmányozását. Ennek ellenére nagyon-nagyon keveset tudunk a Vénuszról. Sűrű felhőfátyol rejti el ezt a bolygót előlünk. Megállapították például, hogy a Vénusz atmoszférájában erőteljes poláris fények keletkeznek, ugyanekkor viszont nem ismerjük kontinenseinek és tengereinek fekvését. Sőt azt sem tudjuk, Vannak-e egyáltalán a Vénusz felületén tengerek. Ezért a Vénuszra való repülés valóban forradalmi jelentőségű lesz az egész bolygó-csillagászat szempontjából. Az ember világűrrepülésének előkészítése Gyakran felteszik a kérdést, vajon a meteoritok és a nagyobb égitestek , az aszteroidák nem akadályozzák-e az űrrakéták repülését. Az aszteroidák fő övezete a Mars és a Jupiter között húzódik. Minimális a valószínűsége annak, hogy az űrhajó a Mars és a Vénusz felé repülve, nagy meteoritokkal találkozzék. Az új űrrakéta megteremtését az ember világűrrepülésének előkészítésében az egyik szakasznak tekinthetjük. Véleményem szerint nem lenne felesleges a Szovjetunióban különleges asztrobiológiai intézetet szervezni, amelynek programjába nemcsak a más bolygókon való élet lehetőségeinek tanulmányozása tartoznék, hanem mindazok a komplex kérdések, amelyek az állatoknak és az embereknek a kozmikus térbe való eljuttatásával kapcsolatosak. * Megjelent a Komszomolszkaja Pravdában.