Napló, 1961. március (Veszprém, 17. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-01 / 51. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! NAPLÓ AZ MSZMP VESZPRÉM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII. évfolyam — 51. szám. ARA 60 FILLÉR Szerda, 1961. március 1. -------- ■ • V r A munkaszervezés hónapja V A múlt év márciusában rende­zett először munkaszervezési hó­napot a szakszervezetek megyei tanácsa. Olyan kérdések kerültek akkor felszínre, amelyekről ed­dig bizony elfelejtkeztünk. Óriási tartalékok szunnyadtak és bújnak még ma is előlünk ezen a terüle­ten. Akkor még a vezetők sem tudták, hogy mit is tegyenek. A szárnypróbálgatás megmutatta: biztos elvi alapok kellenek,­h­ogy világosan lássák a feladatokat, a lehetőségeket. Alkalmazni az ál­talános elveket a munkahelyeken, a dolgozóknál, ez kell ahhoz, hogy biztos legyen az eredmény. Hogy ez így van, száz és száz adat igazolja — a második, októ­beri munkaszervezési hónap ta­pasztalataiból is. A rádiókávagyár teljes termelési értéke hat száza­lékkal nőtt októberről november­re, a létszám közel hat százalé­kos csökkenése mellett. Ez az egy példa is igazolhatná, hogy mekkorák a lehetőségeink. De szinte mindenki ismeri ezeket. A munkaidő és a gépek jobb ki­használása, az ésszerű létszám­átcsoportosítások, a szállítási út­vonalak lerövidítése — mind­mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy százasokkal, ezresekkel ad­junk többet, s hogy többet is él­vezhessünk a munka áldásaiból. Példák sorakoznak: a herendi bá­nyánál a fő szállítóvágat kihasz­nálását majdnem kétszeresére nö­velte a lépcsőzetes robbantás be­vezetése. Jobban szervezett mun­ka, kevesebb kiesés csillehiány miatt, nagyobb termelés. Vagy például a Pápai Húsipari Válla­lat sonkaüzemében bevezetett fu­tószalagos szállítás, a termelé­kenység növelése mellett jelentő­sen megkönnyítette a dolgozók munkáját is. Téglagyárainkban, ahol lehetőség volt rá, már le húzza a téglás csilléket. Ismét az a helyzet, mint az előző példák­nál. Ide tartozik azonban a bére­zések kérdése is. Tagadhatatlan, hogy béreink nagy része még nem a legfontosabb gazdaságpoli­tikai feladatok megoldására ösz­tönöz. Idegenkednek ezek bolyga­tásától, „kényes kérdés” — mond­ták, és ezzel valóban azzá teszik. Pedig a munkások véleményének meghallgatásával, közösen a leg­nehezebbnek látszó kérdések is megoldhatók. De csak velük együtt! 1960 januárjától szeptemberig az Ajkai Üveggyárban 22 munka­nap esett ki késések miatt. Ez is tartalék! Fegyelmezettebben, ész­szerűbben, nagyobb körültekin­téssel, a dolgozók véleményére támaszkodva lehet csak dolgozni. Hogy az utóbbi mindenütt való­sággá váljék, nagy részben a közvetlen parancsnokokon, a mű­vezetőkön, csoportvezetőkön mú­lik. Kötelességeik megkövetelése akkor lesz eredményes, ha jogaik­ról sem felejtkeznek el a vállalati vezetők. A munkaerők átcsoportosítása, ésszerűbb felhasználása máris eredményekben jelentkezik. Az Ajkai Timföldgyár és Alumí­niumkohónál 51 munkást alkal­mazhatnak más munkakörben munkaszervezési tartalékok fel­tárása, műszaki intézkedések ré­vén. Megyénkben túlsúlyban vannak a vegyipari jellegű üzemek. A múlt év októberének tapasztala­tai alapján érdemes lenne foglal­kozni a monoton­ munkaidő csök­kentésével, ahol úgy látják, hogy más tennivaló már nem akad. Egy műszer 15—20 percenkénti leolvasásával megbízott dolgozó belefásul az egyhangú, idegfá­radtságot okozó munkába. Ha itt ésszerű elfoglaltságot biztosítunk, sokkal frissebben végzi a mun­káját. A legfontosabb helyeken ren­deződik a norma­kérdésekkel fog­lalkozó időmérő alkalmazása. Ez biztosítani fogja a folyamatos, az élet valóságától, követelményeitől nem elszakadó munkát. Nagyon sok vállalatnál nem ismerik még mindig a gépek kihasználtsági fo­kát, pedig egészen hihetetlen tar­talékokat fednek fel az ilyen mé­rések. A faárugyárban 85, a ta­nácsi kőfejtő vállalatnál 75 szá­zalék ez az érték. Arról nem is szólva, hogy a Szentgáli Mészmű kapacitásának csak 55—69 száza­léka van hasznosítva. Sürgető in­tézkedéseket követelnek az így felfedett adatok. És aki ezek mö­gött nem veszi észre a minden­napi élet szükségszerű javulását, az nem végezhet jó munkát. A mai nappal induló új mun­kaszervezési hónap bizonyosan nagy előrelépést jelent ismét, fel­mérhetjük, hogy mit végeztünk eddig, mennyit hajtottunk végre az októberi határozatokból. El­dönthetjük, hogy folyamatos-e munkaszervezési tevékenységünk, nem csak ezekre a hónapokra szűkül-e. Titkolt tartalékok ke­rülnek felszínre, hogy többet, jobbat adhassunk országunknak, hogy szebben, örömtelibben él­vezhessük a tavaszt, a nyári, gaz­dagodó életünket. ... Vezető szovjet és angol újságírók, politikusok tanácskoztak Angliában London (TASZSZ), Sussex grófság egyik kisvárosában befe­jeződött vezető szovjet és angol újságírók és közéleti személyisé­gek háromnapos megbeszélése, amelynek tárgya a békés együtt­élés volt. A találkozón szovjet részről ott voltak: Szurkov író, a Szovjet—Brit Társaság elnöke, Adzsubej és Majevszkij újság­írók, Zsukov, a Kulturális Kap­csolatok Szovjet Állami Bizottsá­gának elnöke és mások. Az angol közéletet Maclean konzervatív képviselő, Healey, Strachey, May­hem munkáspárti képviselők, Hotter volt moszkvai brit nagy­követ és több más ismert köz­életi személyiség képviselte. A kiadott közlemény szerint a két fél egyöntetűen támogatja a békés együttélés alapelveit és a részvevők javasolják mindkét kormánynak, hogy erélyes eszkö­zökkel törekedjenek a leszerelés megoldására, a nukleáris fegyver­­kísérletek megtiltására. Szüksé­gesnek tartják a könyvek, hírla­pok, folyóiratok, rádió- és tele­vízióadások, művészeti alkotások cseréjét, mert ezzel is erősíteni lehet a népek békéjét és barát­ságát. (MTI) Hruscsov elvtárs Szverdlovszkban Szverdlovszk (TASZSZ). Ked­den Szverdlovszkba, az Ural-vi­­dék nagyvárosába érkezett Nyi­­kita Hruscsov miniszterelnök, , a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első tit­kára. Kíséretében van Dmitrij Poljanszkij, az OSZSZSZK mi­niszterelnöke, a pártelnökség tag­ja, és Gennagyij Voronov, az el­nökség póttagja. Hruscsov, Poljanszkij és Voro­nov részt vesz az Ural-vidék ki­váló mezőgazdasági dolgozóinak értekezletén. (MTI) Üdvözlő távirat A Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága a Mon­gol Népi Forradalmi Párt Köz­ponti Bizottságának és a mongol népnek, a magyar kommunisták harcos, testvéri üdvözletét fejez­te ki a Mongol Népi Forradalmi Párt megalapításának 40. évfor­dulója alkalmából. (MTI) Jelentés a földekről Vetik a tavaszi árpát, mákot és a borsót megyénk tsz-ei Megkezdődött a munka a főrdé­rt. Gépek dübörögnek, fogatok b­ögnek sorjában a dűlőutakon,­mberek szorgoskodnak, trágyát eregetnek, műtrágyát szórnak. Néhol már a vetőgépek is zaka­tolnak. A korai tavasz is segít a szántó-vető embereknek. A ta­vaszi munka indulásáról, az első napok eredményeiről szól össze­állításunk, amelyet a járási taná­csok mezőgazdasági osztályaitól kaptunk. NAPONTA 180—200 FOGAT DOLGOZIK MÁR A KESZTHELYI JÁRÁSBAN Egy hete kezdődött meg a mun­ka a keszthelyi járás termelőszö­vetkezeteiben. Elsőnek Zalaváron, Várvölgyön láttak munkához a termelőszövetkezeti tagok. A várvölgyiek két nap alatt elvetet­tek húsz hold mákot és öt hold borsót. Zalaváriak tíz hold mák vetését jelentették be a járásnál. Az árpa vetését a balatongyö­­röki Balatongyöngye Termelőszö­vetkezet kezdte meg. A héten azonban a munka teljes lendület­tel megkezdődik mindenütt a já­rásban. Naponta 180—200 fogat dolgozik a földeken, a gépállomás pedig 45 erőgéppel segítette a be­indulást. Néhány napon belül ők is teljes kapacitással állnak mun­kába. 1400 HOLD FEJTRÁGYÁZÁS A PÁPAI JÁRÁSBAN A pápai járásban a fejtrágyázást 1407 holdon végezték el a terme­lőszövetkezetek. A mákvetést 103 holdon, a tavaszi árpa vetést pe­dig húsz holdon. Az első jelentés szerint a nyá­­rádi termelőszövetkezet jól indult a munkákkal. Húsz hold árpát és ugyancsak húsz hold mákot már elvetettek. A vaszari Hu­nyadi Termelőszövetkezet 30 hold mákot vetett el. Borsót huszonegy holdon, szántóföldi zöldséget pe­dig tíz holdon vetettek a járás­ban. A homokbödögei termelőszö­vetkezet tíz hold borsó vetését jelentette be. A tavaszi munkák első hírei biztatóak. Egyre többen dolgoz­nak a mezőkön, s a szorgos kezek nyomán napról napra változik az eredmény is. MEGKEZDTÉK A KORAIAK VETÉSÉT A VESZPRÉMI járásban A veszprémi járásban először Hidegkútról érkezett jelentés a tavaszi munkák megkezdéséről. A borsót vetették el leghamarabb. Vörösberényben szintén a földben van a borsó, Nagyvázsonyban pe­dig a mákot vetették el a múlt héten. Az első jelentés szerint 400 hol­don fejtrágyázták le az őszi veté­seket. Elsőnek mindenütt a kül­földi búzafajtákra szórták ki a műtrágyát. Különösen jól malad a fejtrágyázás a tótrázs­­i és nagyvázsonyi határban, még a talaj ugyan gépi munkára sem alkalmas ezért kézzel szórják a műtrágyát. Ezzel is időt akarnak nyerni. Jó ütemben és szervezetten tör­ténik a tavaszi kalászosok vető­magcseréje. A termelőszövetkeze­tek 1400 mázsa minőségi árpa ve­tőmagot és 300 máza zab vető­magot igényeltek. A vetőmag­csere a beütemezés szerint törté­nik. A szállítást eddig még zavar­talanul bonyolították le a terme­lőszövetkezetek. (J. M.) Az 1961. évi tennivalókról tárgyalt a megyei tanács Kedden délelőtt tartotta első negyedévi ülését a megyei tanács. Az elnökségben helyet foglalt Pap János elvtárs, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, a me­gyei pártbizottság első titkára, Bakos István elvtárs, a megyei párt-végrehajtó bizottság tagja, a megyei tanács végrehajtó bizott­ságának elnöke. Az ülés leveze­tésére Szabó Kálmán elvtársat, a megyei párt-végrehajtó bizottság tagját, a megyei pártbizottság osz­tályvezetőjét választották meg elnöknek. Az első napirendi pontban — amelynek előadója Bakos István elvtárs volt — a megyei tanács 1961. évi munkatervét tárgyalta meg a tanács. A munkaterv a me­gye tervét és a terv végrehajtá­sához szükséges intézkedéseket tartalmazza. (A tervet a Napló hasábjain már ismertettük.) Elsőként Németh István, a me­gyei népi ellenőrzési bizottság el­nöke szólalt fel. A népi ellenőrzés vizsgálatai alapján felhívta a tanács fi­gyelmét, hogy egyes termelő­szövetkezetekben igen nagyok az állat­elhullási veszteségek. Dr. Penkov Iván elvtárs, a vesz­prémi kórház sebész-főorvosa kér­dést intézett a mezőgazdasági osztályhoz: mit tettek az ilyen nagymértékű állatelhullások meg­előzésére? A kérdésre később dr. Bodogán János elvtárs, a megyei párt-vég­rehajtó bizottság tagja, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese válaszolt. Elmon­dotta, hogy az állatorvosok általában lel­kiismeretesen dolgoznak, fi­gyelmeztetik a termelőszövet­kezeteket az állategészségügyi szempontból szükséges tenni­valókra, azonban sajnos gya­kori, hogy ezeket az utasítá­sokat a tsz-ek nem hajtják végre. A sertések pestises elpusztulását a legtöbb esetben az okozta, hogy más megyékből fertőzött állato­kat szállítottak. A gyomor- és bél­gyulladás miatti állatelhullások oka rendszerint a férőhely és a gondozás nem megfelelő volta. A megyei tanács egyébként azon dolgozik, hogy májusig minden tsz-ben megnyugtató­an rendeződjék az állatgon­dozás kérdése, ezt a munkát a legrátermettebb emberek végezzék. Levitusz Károly elvtárs, a ME­SZÖV elnöke a baromfi- és tojás­felvásárlás kérdéseiről beszélt. Kiemelte ebből a szempontból a háztáji gazdaságok fontosságát, és kérte: a tanácsok és a pártszer­vezetek segítsenek a földműves­szövetkezeteknek, hogy mielőbb megoldhassák a zavartalan tojás- és baromfihús ellátást. Pap János elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára volt a következő felszólaló. Bevezetésül hangoztatta, hogy fokozni kell a tanácsi munka hatékonyságát. Nagyobb következetességgel kell munkálkodni azon, hogy a vég­rehajtó bizottsági és tanácsülése­ken elfogadott határozatok az életben is megvalósuljanak, ne forma, hanem tartalom szerint. Tíz-tizenkét évvel ezelőtt, ha azt mondtuk, hogy harcba indu­lunk a szocialista Magyarorszá­gért, ez a cél még egy kicsit meg­foghatatlan volt. Ma más a hely­zet. A mezőgazdaság szocialista átszervezése is befejeződött, most meg kell gyorsítanunk a fejlődést a termelésben, a termelékenység­ben, a mezőgazdaságban, az ipar­ban, az emberek tudatában, hogy kimondhassuk: Magyarország szo­cialista köztársaság. Ezért kell­ most a munkát ma­gasabb szintre emelnünk. Élesen elítélte Pap elvtárs az ügyintézésben újabban fellelhető lélektelen, bürokratikus vonáso­kat és sürgette.­­••■■■■■ akták mögött az embert lássák. Bátrab­ban, emberibben intézzék az ügyeket. Hangoztatta, hogy mi­ként a mezőgazdaság átszervezé­se, a termelőszövetkezetek meg­szilárdítása, a termékbőség meg­teremtése is az egész társadalom ügye. Befejezésül elmondta Pap elv­­társ, hogy a pártbizottság min­den támogatást megad a munka­terv valóraváltásához. Rácz Béla elvtárs, a megyei ta­nács v. b. elnökhelyettese a taná­csi ipar és a beruházások prob­lémáiról szólott. Elmondta, hogy a múlt évi sikerek mögött szá­mos kijavításra váró probléma húzódik meg. Néhány igen fontos cikkből, mint az égetett mész, tő­zeg, bútor, nem teljesítették a tervet tavaly a tanácsi vállalatok. A beruházásoknál előfordult, hogy például a sümegi lakásépít­kezés valóságos költsége 19 szá­zalékkal meghaladta az előirány­zatot, vagy a várpalotai iskola építése a tervezett 313 nap he­lyett 1452 napig tartott. Az idén az elemzőbb, jobb irányításra vár az a feladat, hogy ezeket a fogyatékossá­gokat kiküszöbölje. Felszólalások sora következett még, majd Bakos István elvtárs válaszai után a tanács a munka­tervet elfogadta. Második napirendi pontban a tanács a tervgazdálkodási állan­dó bizottság munkáját tárgyalta meg. Határozatban mondta ki, hogy bár Bolyki Zoltán és Czuhad­völgyi László á. b. tagok munká­jukért dicséretet érdemelnek, mégis ez az állandó bizottság volt az, amely valamennyi közül a leggyengébb munkát végezte. Ezután Baski Sándor elvtárs, — akinek v. b. tagságát és elnök­­helyettesi beosztását időközben az Elnöki Tanács jóváhagyta — a tanács színe előtt letette a hi­vatali esküt. Befejezésül három interpellá­ciót tárgyalt meg a tanács, és mindháromra adott választ jóvá­hagyta.

Next