Napló, 1961. október (Veszprém, 17. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-01 / 232. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! " ' "* V*%-*'’-ZrT \ ; «pr NAPLÓ 12 MSZMP VESZPRÉM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI1. évfolyam — 232. szám, ARA­SO FILLÉR Vasárnap, 1961. október 1. Jobb munkaszervezés — a termelékenység növelésének kulcsa Az országgyűlés nemsokára megvitatja és törvényerőre emeli a második ötéves tervet. Mint is­mert, a Központi Bizottság leg­utóbbi ülésén elfogadta a terv főbb előirányzatait. Ezek már azt a változást is tükrözik, amely a VII. kongresszus óta az ország gazdasági életében végbement, számításba veszi, hogy a terve­zettnél gyorsabb fejlődést sike­rült elérnünk, így megvan a reá­lis lehetősége annak, hogy az ere­detinél magasabb célok elérésére törekedhessünk. Az ipari termelés növekedését a Központi Bizottság 1958-hoz vi­szonyítva, 1965-re a kongresszusi irányelvekben megszabott 65—70 százalék helyett 83—87 százalék­ban irányozza elő. Ennek megfe­lelően az ipari termelés növeke­désének legalább 70 százalékát a munka termelékenységének nö­vekedéséből kell biztosítani — a korábbi kétharmad helyett. Ez az eddiginél is nagyobb követel­mény, s az eddigieknél is na­gyobb feladat megoldása elé ál­lítja nemcsak üzemeink vezetőit, hanem valamennyi dolgozóját is, hiszen 1960-ban a szocialista ipar termelésének növekedését 47,3 százalékban, 1961 első fél évében 56,1 százalékát biztosította ter­melékenységből. " A helyi körülményektől füg­gően sok mód és lehetőség nyílik a termelékenység növelésére: a berendezések korszerűsítése, a technológiák felülvizsgálata, tö­kéletesítése, a normák rendszeres karbantartása, a dolgozók szak­mai műveltségének gyarapítása, a jobb munka- és üzemszervezés sok tartalékot rejt magában. Októberben munkaszervezési és műszaki fejlesztési hónapot tar­tanak üzemeinkben a szakszerve­zetek megyei tanácsa kezdemé­ny­ezésére. Ez a hónap jó alka­lom arra, hogy az egész kollek­tíva összefogásával előbbrelép­­jünk, közelebb érjünk a termelé­kenység növekedésében megsza­bott szinthez. De hogy ez a lépés minél eredményesebb legyen, szükséges, hogy levonjuk a már­ciusi munkaszervezési hónap ta­nulságait. Elsősorban azt, hogy nem szabad általánosságban be­szélni sem a munkaszervezésről, sem a műszaki fejlesztésről. Azok a vezetők tettek helye­sen, akik a legégetőbb kérdést ragadták ki, mint például a Péti Nitrogénműveknél a műszerezett­ség kérdését, a DÉDÁSZ-nál a gépkapacitás problémáját, a tég­lagyáraknál a vontatás helyzetét. A dolgozók pontosan, világosan látták, miben számít segítségük­re a vezetőség, és szívesen vál­lalkoztak hogy javaslataikkal, elgondolásaikkal hozzájárulnak e feladatok megoldásához. A most kezdődő munkaszerve­zési és műszaki fejlesztési hónap­ban mindenütt arra kell töreked­ni, hogy a termelékenységet aka­dályozó részkérdések megoldásá­ra irányítsák a munkások figyel­mét, és ehhez kérjék a dolgozók javaslatait, segítségét. Az eddig eltelt időkben már többé-kevésbé kiderült, hol szo­rít legjobban a cipő. Most arra van szükség, hogy ezekről őszin­tén beszéljünk a dolgozókkal, úgy, hogy érezzék: a vezetők szá­mítanak a javaslataikra, szükség vem a segítségükre.­gyedül csak a veszteségidők csökkentésével is növelni lehet — és kell is — a termelékenységet. A veszteségidőket, elsősorban a munkástól nem függő, az üzem, a vezetés hibájából adódó kiesé­seket a jobb munkaszervezéssel, a műszakok, a gépek jobb kihasz­nálásával, az anyagellátás, a jobb műszaki feltételek biztosításával lehetne a minimálisra csökkente­ni. Hogy ez milyen fontos né­hány, a korábbi veszteségidő ta­nulmányokból vett adat is mu­tatja. A Várpalotai Szénbányá­szati Trösztnél a dolgozóktól nem függő időkiesés 11,12 százalék, a Péti Kőolajipari Vállalatnál 25,1 százalék, a Veszprémi Vágóhíd Vállalatnál 27,3 százalékot muta­tott, de hasonló példát még sokat lehetne említeni. S e veszteség­időket hatékony szervezésig és műszaki intézkedésekkel — és a dolgozók bevonásával, segítségé­vel — lehet és kell is csökkente­ni minden iparágban, minden üzemben. A vegyiparban most a legége­tőbb gond: a műszerezettség fo­kozása. A mostani munkaszerve­zési és műszaki fejlesztési hónap alatt elsősorban ebben kell elő­relépni, de felül kell vizsgálni a létszámhelyzetet is és feltárni­ a belső anyagszállítás korszerűt­lenségéből adódó veszteségeket, és megoldást keresni azok meg­szüntetésére. A szénbányászatban meg kell vizsgálni a szállító- és rakodógé­pek kihasználása fokozásának módjait és a gépi jövesztés növe­lésének lehetőségeit. Törekedni kell a szakaszos robbantás meg­valósítására , ezáltal biztosíta­ni a főszállítóvágatok egyenlete­sebb leterhelését. Az építőiparban az anyagellá­tottság és kiszolgálás hibái aka­dályozzák a folyamatos munka megszervezését. Természetesen az ezzel kapcsolatos nehézségek meg­oldását is napirendre kell tűzni most októberben. Meg kell vizs­gálni, mi az oka, hogy az építő­ipari gépeket rosszul használják ki, és meg kell keresni azokat az akadályokat is, amelyek miatt a korszerű építkezési eljárások még mindig indokolatlanul háttérbe szorulnak megyénk építkezései­nél. A vasiparban hasznos lenne, ha elemeznék a gépkihasználást, fel­tárnák azokat az okokat, ame­lyek a kettő és három műszakos üzemeltetésnél a jobb gépkapa­citás kihasználást akadályozzák. Törekedni kell az új hegesztési eljárások széleskörű alkalmazá­sára, főleg a Balatonfüredi Hajó­gyárban és a Keszthelyi DÉ­­DÁSZ-nál. Jó alkalom a mostani munka­­szervezési és műszaki fejlesztési hónap arra is, hogy — ahol erre mód van — létrehozzák a mér­nök-közgazdász és kiváló munkás brigádokat. A vegyipar példája bizonyítja, hogy ez igen jó, hasz­nos kezdeményezés. Igaz, hogy a legtöbb vállalatnál ma már csoport, vagy egy-egy dolgozó állandóan munka- és üzemszervezéssel foglalkozik, de egyedül megoldani nem tudják a feladatokat. A legközvetlenebbül érdekeltekkel, a munkásokkal összefogva, segítségüket kérve kell lépésről lépésre haladva le­küzdeni a termelékenység növe­lésének akadályait. Mike Ti­born­é Vasutas társadalmi bizottság alakult a KISZ megyei bizottság mellett Pénteken délután a megyei KISZ bizottságon összeültek a megyei vasutas KISZ szervezetek vezetői, valamint szakszolgálati vezetői. Az értekezleten megje­lent Horváth József elvtárs, a Szombathelyi MÁV Igazgatóság tervosztályának vezetője is. Az értekezlet célja az volt, hogy a vasútnál létrehozzanak egy olyan KISZ társadalmi bi­zottságot, amely a Szombat­­helyi MÁV Igazgatóság mel­lett működő ifjúsági tanács­csal, valamint a területi KISZ szervekkel szoros kapcsolat­ban irányítja a munkát. Eddig ugyanis előfordult, hogy a vasúton dolgozó KISZ szervezetek egész más feladatot kaptak a te­rületi KISZ szervektől, mint ami szorosan kapcsolódna a munká­jukhoz. A KISZ Központi Bizott­ságának határozata alapján hoz­ták létre most a Veszprém megyei KISZ Bizottság mellett működő vasutas társadalmi bizottságot. Az értekezleten arról volt szó, hogy ez az új társadalmi szerv miket építsen be munkatervébe, hogyan foglalkozzon a vasutas ifjúságot érdeklő különböző kér­désekkel. Javaslatot sokat kaptak. Egyelőre még nem kész a k­unn­­katervük, azonban ha csak kivo­natosan is, de érdemes foglalkoz­ni a kapott javaslatokkal. Elöljá­róban még annyit, hogy a vas­úton vannak olyan sajátságos feladatok, amelyet a vasutas ifjú­ságnak kell megoldani. Az új társadalmi bizottságnak sokkal szorosabb kapcsolatot kell teremteni a területi KISZ szer­vekkel. Gondoskodni arról, hgy ők is ismerjék meg jobban a vasutas fiatalok munkáját. Igen fontos feladat a szak­mai vizsgákra való mozgósí­tás. Az új társadalmi szervnek ezt igen fontos feladatként kell ke­zelnie. A fiatalok körében ameny a vasúton még elég sok a fegyel­mezetlenség. Ezen változtattvó le­het a felvilágosító, nevelő mun­kával, amit ugyancsak be kell építeni a munkatervbe. Volt már olyan példa, hogy a fiatalok védnökséget vállaltak a vasúton a gépek, berendezések felett. A jövőben az ilyen moz­galmakat szélesebb körben el kel­lene terjeszteni. Persze a társa­dalmi bizottságnak feladata lesz az is, hogy vizsgálja, hogy a KISZ fiatalok végzett munkájukért megkapják-e a megbecsülést Többen javasolták, hogy a tár­sadalmi bizottság foglalkozzék a KISZ-en kívüli fiatalokkal is. Azért, hogy azok közel kerüljenek a KISZ szervezetekhez és a vasút te­rületén is erősíteni lehessen a KISZ-t. Nagyon fontos kérdés, hogy a fiatalok körében ismertessék a párt és KISZ határozatait. Konkrét feladatról is beszéltek. Arról például, hogy a vasút te­rületén igen nagy lehetőségek vannak a fásításra. Horváth Jó­zsef elvtárs, a Szombathelyi MÁV Igazgatóság tervosztály-vezetője elmondotta, hogy azokat a gyü­mölcsfákat —­ mert elsősorban azokról van szó — ültessék a fia­talok, hisz gyümölcsét még élvez­hetik. A tapolcai fűtőház KISZ fia­taljai 150 gyümölcsfa elülte­tésére tettek ígéretet. Sok javaslat elhangzott, talán több, mint ami egy ilyen társa­dalmi bizottság munkatervébe be­lefér. Ezt október 10-re elkészítik, és utána kezdődhet a munka. Az új társadalmi bizottság nagyon sokat tehet a vasút területén dol­gozó KISZ fiatalok és KISZ-en kívüli fiatalok összefogásáért, szervezeti életének erősítéséért. ►^*--------------­ A „Könyvbarát" olvasómozgalom : Olvassanak minden családban! A Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Magyar Nők Országos Tanácsa és a Szövetkezetek Or­szágos Szövetsége együttesen or­szágos olvasó­mozgalom tervezetet készített, majd kiadta megyei szerveinek, hogy dolgozzák ki, beszéljék meg a részleteket. A „Könyvbarát” olvasómozga­lom megszervezésére ültek össze pénteken délelőtt a Hazafias Népfront megyei bizottsága, a nő­tanács, a MÉSZÖV, a megyei ta­nács művelődésügyi osztálya, a KISZ megyebizottság, az Isme­retterjesztő Társulat, a megyei könyvtár és a Könyvterjesztő Vállalat képviselői. Szombaton pedig a megye könyvtárosai gyűl­tek össze­­Badacsonyban a mozga­lommal kapcsolatos teendők meg­beszélésére. A pénteki értekezlet előadója, Varga Béla — a megyei könyv­tár helyettes vezetője — elmond­ta, hogy nagy jelentőségű, társa­dalmunk széles rétegeit megmoz­gató olvasómozgalom szervezésé­hez kezdtek. Magyarországon a fiatalságot a KISZ által szervezett József At­tila Olvasómozgalom megismer­tette az olvasás örömével. A fel­nőtt olvasók száma azonban — különösen falun — nagyon ke­vés. A „Könyvbarát” olvasómoz­galom tűzte ki azt a célt, hogy könyvet adjon a felnőtt olvasók kezébe is. A részvevőknek egy válogatott könyvsorozatot kell elolvasni. A szervezők gondoskodnak arról, hogy ankétokon, irodalmi este­ken megbeszéljenek egy-egy mű­vet és közelebb vigyék irodalmi fejtörőkkel az olvasókhoz. Ter­mészetesen elsősorban nem az a cél, hogy a válogatott műveket végigolvassa a részvevő. Ez a vá­logatás csak irányt mutató lám­pás az irodalom hatalmas kin­csei között. A cél az, hogy meg­szeressék a könyveket, hogy min­den családban legyen legalább egy olvasó. Egész megyénk területén meg­indul majd a mozgalom­, de kü­lönösen három járásban — a veszprémiben, tapolcaiban és pá­paiban — kísérik figyelemmel. A kijelölt könyveket nemcsak a könyvtárban, hanem a könyves­boltokban is megtalálhatja és megvásárolhatja majd az olvasó. Ankét Veszprémben a „Puskák és galambok“ című filmről Tatay Sándor, a Puskák és galambok című film írója októ­ber 5-én az SZMT művelődési háza kebelén belül működő Iro­dalmi Klub meghívására Veszp­rémbe érkezik és részt vesz a film bemutató előadásán. Este nyolc órakor találkozik a megye íróival, újságíróival. A találko­zón a filmmel kapcsolatos kérdé­sekről beszélgetnek. Mai számunkban: A második otthon (2. oldal) A szövetkezet „élharcosa“ (3. oldal) Irodalmi oldalak (6—7. oldal) ------------— Pula, Balatonudvari és Barnag a veszprémi járás legjobbjai az őszi munkákban Az őszi takarmánykeverék, őszi árpa, rozs vetésében, a nap­raforgó, a burgonya és a kuko­rica betakarításában és a silózás­ban együttesen a legjobb ered­ményt a pulai termelőszövetke­zet érte el. Az őszi munkák 95 százalékát már elvégezték. Ha­sonlóképpen jó eredményt értek el Litéren (86 százalék), Tótvá­­zsonyban (83 százalék), Balaton­­udvarin (81 százalék) is. Igen nagy a lemaradás viszont Csopa­kon, ahol alig valamit végeztek el az őszi munkákból. Hidegkú­­ton, Herenden, Bándon. Külön értékelve a silózási ver­senyt — abban is a pulai terme­lőszövetkezet vezet 166 százalé­kos teljesítménnyel, Balatonud­vari (106 százalék) és Barnag (100 százalék) előtt. Sajnos, itt a többi községek általában csak a mun­ka felénél tartanak — Vörösbe­­rény, Öskü pedig nagyon lema­radt. A járási tanács végrehajtó bi­zottsága megdicsérte a­­pulai, a balatonudvari és a barnagi ter­melőszövetkezet vezetőségét és tagságát az eddigi kiváló mun­káért, s felhívta a járás többi termelőszövetkezetének figyel­mét: vegyenek példát a megdi­­csértekről és végezzenek a to­­v­ábbiakban még gondosabb mun­kát, hogy a veszprémi járásban időben befejeződjenek az őszi mezőgazdasági munkák. A Veszprémi Járási Tanács Végrehajtó Bizottságának mező­­gazdasági osztálya értékelte az őszi mezőgazdasági munkák hely­zetét a szeptember 28-i állapot­nak megfelelően. II Colorchemia fiataljainak 5­000 órája a vegyiparért Fiatalos lelkesedéssel dolgoznak a TEQ nevű tyúktápszer stabili­záló üzem építkezésén, szerelésén a Colorchemia fiataljai. A mai napig 4816 órát dolgoztak társa­dalmi munkában. Demján László technikus vezetésével eddig a leg­szorgalmasabban dolgozott Te­­mesi Imre 35, Gál József és Si­mon Árpád 31, Mészáros Pál 29, és Kiss József 26 óra.

Next