Napló, 1962. május (Veszprém, 18. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-02 / 101. szám

2 II APLO A budapesti dolgozók százezreinek vidám, színpompás felvonulása Tizennyolcadszor kö­szöntötte szabadon a ■főváros és az egész or­szág népe a munka és a nemzetközi munkás­összefogás ünnepét. A zászlók, a feliratos táblák, a májusiak, a léggömbök tízezreinek ezer színben pompázó erdeje alatt százezrek hömpölyögtek az ün­nepi díszbe öltözött útvonalakon. Öregek, a munkásmozgalom veteránjai, köztük olyanok, akik ma már ötvenedszer tüntetnek a munkásság nemzet­közi összefogása mel­lett, s jól emlékeznek még azokra az évekre, amikor tilos volt a felvonulás, amikor rendőr és spicli je­gyezte titokban, kik hiányoznak a munka­helyről május 1-én , s mégis, ünneplőbe öl­tözött tüntetőkkel né­pesedett be a Király­erdő, a Népliget, a hű­­vösvölgyi Nagyrét, a budai hegyek sok tisz­tása. S ott meneteltek a felvonulók között a fiatalok, akik minder­ről már csak az öre­gek elbeszéléséből tudnak. Büszkén vit­ték a zászlókat kezük­ben, abban a tudat­ban, hogy ha az öre­geidnek megvolt a maguk dolga, a szo­cializmus megalapo­zása, rájuk sem kis feladat vár: a kom­munizmust már ők fogják felépíteni, öre­gek és fiatalok együtt vitték és mutatták or­szág-világnak a szo­cializmus építésében eddig elért sikereket, vitték a világ népei­nek zászlait s léptük együtt dobbant a vi­lágszerte tüntető és felvonuló százmilliók lépteivel, valamennyi világrész lakóinak bé­két, munkát és jólé­tet, a még elnyomás­ban élő országok dol­gozóinak szabadságot, emberi, életet követe­lő embermilliárdok szívdobbanásával. Amíg felharsannak a harsonák Napsugarai, de hűvös hajnal köszöntötte az ünnepi díszbe öl­töztetett várost. Reggel 6 órakor még üresek voltak az utcák, szür­ke csíkjuk tisztára mosdatva fény­lett. Egy órával később már itt is, ott is ünneplőbe öltözött, vi­dám csoportok siettek gyalog, vil­lamoson, autóbuszon és teher­autókon a találkozóhelyek felé. Kilenc órakor már a Dózsa György tér és a környező mellék­utcák sarkán álltak a „nyitó” ke­rületek éssorai. A X. kerületet a Vegyipari Gép- és Radiátorgyár vezette, amely most kapta meg a Minisztertanács és a SZOT ván­dorzászlaját és az élüzem címet. A IV. kerület élén a HPS dolgo­zói várták az indulást. A VII. ke­rület is új élüzemét, a Csatorna- és Vízvezetéképítő Vállalatot ál­lította az első sorokba. A csepe­liek, a XX. kerületiek a munkás­­mozgalom veteránjainak soraival nyitották meg húszezer főnyi fel­vonuló oszlopukat. A hatalmas térre torkolló utcákból elővirított a II., a IX., a XXI. és a XXII. kerület éldekorációja. És az élcso­portok mögött végeláthatatlan so­rokban üzemek, intézmények, hi­vatalok dolgozói. Nemcsak fel­nőttek, gyerekek is, minden cso­portban sok-sok gyerek. És népi táncosok. Színpompás ruhákban, a várakozási idő megkönnyítésére, no meg a hűvös idő legyőzésére a Dembinszky utcában vidáman ropta a körcsárdást a Budapesti Bútorgyár tánccsoportja. Amott táblákat osztogattak. Aztán­­ a hangszórók szerte­sugározták a harsonajelt, felcsen­dült az első induló, harsogott a „Békét a világnak!” jelszó. A hatalmas térség Ajtósi-Düh­­rer sor felőli torkolatánál indu­lásra készen, a menetet indító, az úttest teljes szélességében ívelő fehér betűkből a felirat: Éljen május 1. Mögötte gurulóműre épí­tett, sárga selyemmel bevont, vö­rös virágokkal díszített hatalmas, emlékoszlopszerűen kiképzett 1- es. A fehér felirat és sárga egyes tompa színeinek hátteréül ott so­rakozik a KISZ­ nyitó menetoszlo­pának száz és száz vörös selyem zászlaja. Pompás színhatás. A Szakszervezetek Országos Taná­csának székháza előtti fronton a munkásőrség tagjainak acélszürke zubbonya, vörös nyakkendője és a rendőrök fehér egyenruhája, a házak ablakában lengő zászlók sora, képek és feliratok keretezik az ünnepi látvány színterét. Szemben, középen a dísztribün vörös és fehér színei, virággir­landjai az egyszerű vonalak hatá­sával kötik le a tekintetet. Jobb­ra és balra hosszan nyúlnak el a meghívott ezrek számára épített lelátók. A megvalósult jelszó A felvonulás kezdete előtt mint­egy félórával apránként benépe­sülnek az emelvények. Együtt né­zik innen a felvonulást az MSZMP Központi Bizottsága, az Elnöki Tanács, a kormány tag­jai, a­ diplomáciai testületek szá­mos vezetőjével és tagjával, a testvéri országok és baráti álla­mok szakszervezeti delegációinak vezetőivel és tagjaival, a mun­kásmozgalom régi harcosaival, irodalmi, művészeti életünk szá­mos képviselőjével, a hazánkban időző külföldi turisták csoportjai­val, az üzemek kitüntetett dol­gozóival és azok gyermekeivel. . A lelátók mögött­­ elhelyezett megafonok indulókat harsognak. A tribünön három lépésnyi te­rületen hallani egy időben arab, német, angol, olasz, orosz, román, magyar szót. Magyarok magya­rokkal, régen látott harcostár­sakkal és barátokkal, magyarok külföldiekkel, békeharcos kül­földiek más nemzetbeliekkel ráz­nak kezet, ölelkeznek össze. Ta­lán a világ másik oldalán talál­koztak legutóbb. „Világ proletár­jai, egyesüljetek” hirdeti a mun­kásosztály nemzetközi jelszavát a házak dekorációinak felirata és a jelszó itt a tribünön megeleve­nedik, az emberekben testesedül meg. Az emelvényekkel szemben, nyolc-tíz sor mélységben, a térség teljes hosszát betölti az ünneplő nézőközönség. Háromnegyed tízkor a Politikai Bizottság tagjai, elindulnak a gyü­lekezőhelyek felé, hogy együtt vonuljanak fel az induló kerüle­tek dolgozóival. Előkerülnek a fényképezőgépek, a közönség „ké­szenlétbe” helyezkedik. A főtri­bünön megjelenik mosolyogva és integetve, Dobi István, Kádár Já­nos és Münnich Ferenc, majd megszólalnak a kürtök és Brutyó János, a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának főtitkára üdvözli a megjelenteket és felvonulókat. Dobi István, az első magyar Lenin-Békedíjas Odaítélték az 1961. évi Nemzetközi Lenin-Békedíjakat A Nemzetközi Lenin-Békedíjakat odaítélő bizottság az 1961. évi díjakat a béke megőrzéséért és megszilárdí­tásáért folytatott harcban szerzett kimagasló érdemeiért a következők­nek ítélte oda: K­war­e Nkrumah ghanai állam­férfinak, Pablo Picasso francia festőművész­nek, közéleti személyiségnek, Dobi Istvánnak, a Magyar Népköz­­társaság államférf­iának, Faiz Ahmad Faizu pakisztáni köl­tőnek, társadalmi személyiségnek, Olga Pobiete de Espionosa chilei közéleti személyiségnek. A bizottság döntését kommen­tálta Dimitrij Szkobelcin akadé­mikus. Szkobelcin akadémikus Dobi Istvánról elmondotta, hogy a kitüntetett egész életét a népe boldogságáért vívott harcnak, az emberi­ haladás ügyének szentel­te. Fiatal éveitől kezdve tevéke­nyen részt vett a dolgozók felsza­badító mozgalmában, bátran har­colt a kizsákmányolás ellen, a szegények védelmében. A máso­dik világháború időszakában az ellenállási mozgalom egyik veze­tője, szilárd antifasiszta harcos volt. A Magyar Népköztársaság megalakulásától fontos állami és társadalmi munkát végez, tevéke­nyen részt vesz a békem­ozgalom­­ban. * A Nemzetközi Lenin­ Béke­­díjakat odaítélő bizottság április 20-i ülésén nyilatkozatot fogadott el, amelyben többek között ez áll: „A Nemzetközi Lenin Békedíj- pott­ás, miután számításba vet­te az egyetemes leszerelési és béke-világkongresszus átfogó és reprezentatív jellegét, egyszers­mind nagy jelentőséget tulajdo­nítva a különböző nézeteket valló politikusok, társadalmi személyi­ségek és kulturális kiválóságok, valamint a leszerelésért és a nemzetközi együttműködésért küz­dő különböző szervezetek talál­kozójának, meghívja a Lenin-bé­­kedíjasokat, vegyenek részt a kongresszuson és minden eszköz­zel támogassák munkáját”. Dobi István: „A nagy kitüntetés népünket is további helytállásra, munkára ösztönzi" Dobi István, a Nemzetközi Le­­nin-Békedíj első magyar kitünte­tettje nyilatkozott a Magyar Táv­irati Iroda munkatársának: „ Meghatott érzéssel vettem tudomásul a moszkvai jelentést, amely a Nemzetközi Lenin-Béke­­díjjal történt kitüntetésemről adott hírt — kezdte nyilatkoza­tát Dobi István. Beszélt a két világháború pusz­tításairól, a Szovjetunió leszere­lési javaslatáról, majd így foly­tatta: — A magyar nép számára kü­lönlegesen értékes a béke fenn­tartása. Országunk tömérdek kárt szenvedett a háborúban. A felsza­badulás óta csodálatos fejlődés ment végbe nálunk. A szegény­ség, nyomorúság országa voltunk Horthy idején. A Szovjetunió és más barátaink segítségével, né­pünk bámulatos erőfeszítéseinek eredményeképpen a szocializmus virágzásnak indult országa let­tünk. A párt, a dolgozó nép egy­­ségére, bizalmára támaszkodva, a tömegekkel egyetértésben irá­nyítja a nagy országépítkezés munkáját. Mikor népünk érzéke­nyen­ figyel a világpolitika ese­ményeire és öntudatosan, hatá­rozottan áll a béke ügye mellé, ebben az állásfoglalásban nem a háborútól való félelem, irányítja, hanem az az elhatározottsága, hogy minden fenyegetéssel és ve­széllyel szemben megőrzi, meg­óvja a maga új országát, népi hatalmát és szocialista építkezé­sének minden eredményét.­­ A nagy kitüntetés, amely­ben részesítettek, úgy érzem, nemcsak engem kötelez arra, hogy tovább haladjak a szocializmus, a haladás, a béke ügyének hűsé­ges szolgálatában, hanem hitem szerint népünket is további helyt­állásra és az eddiginél még ered­ményesebb építőmunkára ösztön­zi— fejezte be nyilatkozatát Dobi István. (MTI) így ünnepelt a világ­erőt sugárzó díszszemle, impozáns felvonulás Moszkvában A moszkvai Vörös téren már a kora reggeli órákban zsúfolá­sig megteltek a teret övező tribünök. Tíz óra előtt néhány perccel a Lenin mauzóleum mellvédjén megjelentek a kommunista párt és szovjet állam vezetői, élükön Hruscsovval és Brezsnyevvel. A Kreml nagy órája pontosan 10-et mutatott, amikor Malinovszkij marsall, a Szovjetunió honvédelmi minisztere fogadta Krilov marsallnak, a díszszemle parancsnokának jelentését és köszöntötte a felsorakozott csapatokat. Ezután a szovjet honvédelmi minisz­ter beszédet mondott. Utána megkezdődött a csapatok felvonulása. Az alakulatok élén Krilov marsall haladt, mögötte dobos díszszázad következett, majd a katonai akadémiák hallgatói nyitották meg a menetet. A főváros népe hatalmas tapssal köszöntötte a Frunze-aka­­démistákat, akik közül eddig már ötszázan kapták meg a Szovjet­unió Hőse kitüntetést, és a Zsukovszkij katonai akadémia hall­gatóit, akikkel együtt tanul a két szovjet űrhajós, Jurij Gagarin és German Tyitov. A Történeti Múzeum oldalán először a Kalinyin nevét viselő gépkocsizó gárdahadosztály egységei tűntek fel, majd öt­hatos sorokban páncélozott kétéltűek, ejtőernyős szállítókocsik és a had­sereg félelmetes ütőerejét képviselő harckocsi-alakulatok követ­keztek. Ezt követően hatalmas kaliberű és hordtávolságú, önvonta­­tású fegyverek, a korszerűsített Katyusák vonultak fel, s ezután került sor a kis-, közép- és nagyhatósugarú rakétákra, köztük a világ legkorszerűbb fegyvereire, az interkontinentális, ballisztiku­s rakétákra. A mintegy félórás katonai díszszemle és felvonulás után a szovjet köztársaságok sportszövetségeinek színpompás csoportjai töltötték meg a teret és szemkápráztató gúla­gyakorlatokkal szó­rakoztatták az egybegyűlt moszkvaiakat. Tizenegy óra előtt néhány perccel, kilenc oszlopban indult meg a szovjet főváros dolgozóinak ünnepi menete. Száz és száz­ezrek kórusban kiáltott jelszavakkal, dallal, tánccal köszöntötték, üdvözölték a Szovjetunió Kommunista Pártját és kormányát, nagy hazájuk és a világ népeit. Népünnepélyek Kínában A Kínai Népköztársaság ünnepi díszbe öltözött fővárosában a dol­gozók népünnepélyeket tartottak május elsején. A különböző mű­velődési házak­ és kultúrpaloták parkjait vidám, ünnepi ruhába öltözött pekingiek töltötték meg. A főváros terein, az ünnepi al­kalomra összeállított színpadokon a pekingi színházak művészei szórakoztatták a lakosságot. A stadionokban sportbemutatókat tartottak. A dolgozók felvonulásában részt vettek a párt és a kormány ve­zetői. Az egyik sportpalotába Csu Te látogatott el, a dolgozók kultúrpalotájának parkjában ott volt Csou En-laj. Castro üzenete Fidel Castro, a Kubai Köztár­saság miniszterelnöke május el­seje alkalmából üzenetet intézett a szovjet dolgozókhoz. „Kuba népe nevében a május elsejei ünnep alkalmából üd­vözletünket küldjük a Szovjetunió dolgozó népének. Ki szeretnénk fejezni együttérzésünket, elragad­tatásunkat és hálánkat. Ki sze­retnénk fejezni már csak azért is, mert tudjuk, mennyit tett a szovjet nép, hogy megsegítse köz­társaságunkat az imperialista agresszióval szemben” — mondja üzenetében. A kubai főváros százezres felvo­nulással ünnepelte május elsejét. A felvonulást követő tömeggyű­lésen Fidel Castro mondott be­szédet. Május 1-én a francia munkás­ság előtárta szociális követelései­nek listáját is: a béremelés mel­lett a heti munkaidő leszállítá­sát, a fizetett szabadság tartamá­nak növelését igényli. Az egy he­te lezajlott nagy vasutassztrájk nyomatékot adott a dolgozók kö­veteléseinek­ A bécsi Ringen A Ringen vonult fel a bécsi kommunisták­ május elsejei tün­tető menetének­ impozáns, zász­lós osztaga. Kékinges ifjúkommu­­nista fiúk és lányok magasra emelt vörös selyem zászlóinak egybeolvadó folyama öntöttte el a Ringet. A hagyományos „Vörös Bécs” képét tükrözte ezen a hi­deg, de napfényes május elsején. A dísztribün elé érkező etven­­ruhás vasutasok, postások, tűzol­tók és olajipari munkások zárt oszlopainak ütemes éljenzését dü­börögve visszhangozták az oszt­rák parlament falai: „Köszöntjük a szovjet, a magyar, a csehszlo­vák kommunistákat! Éljen a pírt!” 650 000-en Tokióban A japán fővárosban 650 000 em­ber ünnepelte május elsejét, az országban hatmilliónál is többen vettek részt a különböző tünteté­seken és ünnepségeken. Tokióban 16 000 főnyi rendőrséget mozgósí­tottak. A párizsi munkásszékház előtt Párizsban több tízezres tömeg gyűlt egybe a munkásszékház, a Bourse de Travail sok harcot lá­tott épülete körül. A CGT május 1-i nagygyűlésén a részvevők hi­tet tettek a francia nép békevá­gya mellett, egyben pedig hangot adtak a francia dolgozók követe­léseinek. Ezek sorából kiemelke­dik a fasizmus letörésének jel­szava: a francia munkásosztály azt követeli a de gaulleista kor­mánytól, hogy végre számolja fel az OAS-t, állítsa a nyaktiló alá a fasiszta terrorszervezet elfo­gott vezéreit, Salant és Jouhaud-t, végezzen tisztogatást a hadsereg és a rendőrség soraiban. A francia dolgozók millióinak nevében a párizsi május 1-i tömeggyűlés szónokai sürgették az eviani fegy­verszüneti egyezmény őszinte és teljes végrehajtását, Algéria füg­getlenségének a gyarmatosító hátsó gondolatok nélküli elisme­rését. j­n- 1963. május 1 Ajka „Kossuth”: A torpedó visz­­szalő. Angol film. 10 éven alul nem ajánlott. Devecser „Szabadság”: Esőcsináló. Amerikai film. 10 éven alul nem ajánlott. Hévíz „Park”: Jó utat autóbusz. Magyar film.­­Korhatár nélkül. Keszthely „Petőfi”: Pesti házte­tők. Magyar film. 14 éven alul nem ajánlott­ Pápa „Petőfi”: Három testőr. Francia film. 14 éven alul nem ajánlott. Sümeg „Petőfi”: Tavaszi vihar. Csehszlovák film. 10 éven alul nem ajánlott. Tapolca „Petőfi”: Szombat este, vasárnap reggel. Angol film. Csak 18 éven felülieknek. Veszprém „Vörös Október”:­­Lel­kiismeret lázadása III. NDK film. 14 éven alul nem ajánlott. Zirc „Alkotmány”: Dr­ Faustot el­vitte az ördög'. Csehszlovák film. 10 éven alul nem ajánlott. mm

Next