Napló, 1965. szeptember (Veszprém, 21. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-01 / 205. szám
Nyolc nappal a határidő előtt készítette el a turbinák főjavítását az Inotai Erőműben a turbina karbantartó szocialista brigád. Ezzel három napra elegendő energia termelését tették lehetővé az alkohó számára. Baloldali képünk: Hajdú Gyula és Rideg István turbina lakatosok az elgőzölögtető berendezés csöveit cserélik. * Befejeződtek a turbina nagyjavítások az Inotai Erőműben. A kijavított négy színre festett turbinák és mérőórák a korszerű erőmű képét tükrözik. Jobboldali képünk: az újjászületett turbina üzem. Fotó: Szabó Megyénk iparvállalatai az ELSŐ HAT HÓNAPBAN 13 millió forint értékkel küldtek többet külföldre, mint az előző év azonos időszakában. Ugyanakkor meg kell említeni, hogy a minisztériumi vállalatok félévi tervében közel 6 millió forinttal kevesebb export szerepelt, mint az előző évben; 18 exportáló vállalat közül tíznek a terve sem érte el az 1964 évit! Végül a felsőbb szervek intézkedései, valamint az üzemek kezdeményezései nyomán mindössze 5 vállalat termelése maradt el az egy évvel korábbitól. Mindez a laza tervezéssel magyarázható, amit igazol az is, hogy a vállalatok jelentős tervlemaradása ellenére megyénkben 21 százalékkal túlteljesítettük az export feladatokat. (A minisztériumi ipar 5 vállalata, illetve gyáregysége mellett nem teljesítette külföldi kötelezettségét a tanácsi és a szövetkezeti ipar.) Tervezési fogyatékosságokra hívja fel a figyelmet az is, hogy például a peremartoni Ipari Robbanóanyaggyár 1459,6 százalékra, a veszprémi Építőgépgyártó és Javító Vállalat viszont csak 30,6 százalékra teljesítette tervét. A fogyatékos tervezés aztán károsan hatott a termelő vállalatok, de a külkereskedelmi szervek tevékenységére is. Feltételezhető, hogy az alacsonyan megállapított exporttervek mintegy tartalékul szolgálnak a vállalati terv minőségi mutatóinak teljesítéséhez. Nagyobb baj ennél, hogy a tervek évközi módosítása, vagy például ehhez az anyagok biztosítása sok költséget és utánjárást igényel másutt is, és csak növeli a kapkodást. Örvendetes jelenség, hogy az idén gazdaságosabban készültek az export áruk. Egyrészt csökkentek a hazai ráfordítások, másrészt jobb a minőség és a korszerűbb konstrukciók következtében magasabb árat értünk el a piacokon. De javult a gazdaságosság az export összetételének változása miatt is. Több előnytelenül értékesíthető termék kivitelét beszüntették, vagy erősen csökkentették (zsíralkohol, csiszolatlan ajkai pohár stb.). Ez viszont azt is jelenti, hogy jelentős gyártókapacitások alnak kihasználatlanul s más irányú hasznosításuk, vagy korszerűsítésük eleste vontatottan halad. A fejlődés ellenére megállapítható, hogy exportra termelő egységeink nem fordítanak kellő figyelmet a gazdaságosság vizsgálatára, illetve annak biztosítására. Jellemző, hogy mindössze négy helyütt ismerik az export-gazdaságosság első félévi alakulását! Mindezt elsősorban a népgazdasági szemlélet és megfelelő érdekeltségi rendszer hiánya okozza. A Pápai Textilgyárak és a Hungarotex Külkereskedelmi Vállalatnak a Naplóban is ismertetett gazdasági kísérlete épp a közös érdekeltséget kívánja biztosítani. Az eredményességről végleges megállapítást még nem lehet tenni, de már most is kétségtelen, hogy egyes elemeit más vállalatoknál is lehetne alkalmazni. (Eddig mindössze a Herendi Porcelángyár részéről tapasztaltunk érdeklődést a kísérlet iránt) Amikor exportunk GAZDASÁGOSSÁGÁRÓL SZÓLUNK, beszélni kell a minőségről is. Mert a gyengébb minőség miatt az elmúlt évek során nemegyszer csak jelentős árengedménnyel tudtunk néhány terméket értékesíteni, amivel veszélyeztettük a piac szilárdságát és bővítését is. Tapasztalataink szerint évről évre csökkennek a minőségi kifogások, örvendetes javulás tapasztalható a pápai Elekthermaxnál, a balatonfüredi hajógyárnál. Ugyanakkor televízió és rádiókészülék exportunkban sok nehézséget okoznak a kárák gyakran ismétlődő hibái, vagy egy másik terület: a Pápai Textilgyár termékeiből jelentős menynyiséget küldtek vissza Finnországból, Ausztriából, NSZK-ból és Angliából. A megyei vállalatok exportmunkájának javulása ellenére még mindig jelentős tartalékaink vannak. Ezek feltárásához és kiaknázásához javítani kell a vállalatok, gyáregységek, a felügyeleti szervek és a külkereskedelem kapcsolatát, amit a megyei pártbizottság exportbizottsága is fontos feladatnak tart. Tapasztalataink szerint a legtöbb nehézség mögött nem megfelelő viszony található. Pártszervezeteinknek az eddigieknél is többet kell tenni a kapcsolatok élővé és — az egész népgazdaság számára — hasznossá tételére. A Chemolimpex és az ARTEX külkereskedelmi vállalatok pártszervezeteivel már kialakított jó kapcsolatok is ennek szükségességét bizonyítják. PÁRTSZERVEZETEINK ELSŐSORBAN A KÖLCSÖNÖS BIZALOM MEGTEREMTÉSÉÉRT tehetnek sokat. Nagy szükség lenne erre például az Ajkai Üveggyár és a Ferumion Külkereskedelmi Vállalat esetében. Pártunk gazdaságpolitikai célkitűzései szükségessé teszik, hogy nagyobb figyelmet fordítsunk az exportnövelő beruházásaink gazdaságosságának vizsgálatára. Egy-két példa arra hívja fel a figyelmet, hogy ezek a számítások nem mindig megalapozottak. A helyenként tapasztalható bizonytalanság és az üzemek, berendezések késői átadása veszélyezteti versenyképességünket. Korunk rendkívül gyors technikai fejlődése, a termékféleségek állandóan növekvő száma gyors és határozott munkát igényel. Nem kevésbé fontos az is, hogy törekedjünk az eddig importált anyagok hazai előállítású termékekkel való pótlására. Ilyen törekvéssel azonban csak elvétve találkozunk. AZ ELSŐ FÉLÉV TANULSÁGAI AZT BIZONYÍTJÁK, hogy vállalataink csupán vállalati érdekekből kiindulva, gyakran fordulnak felügyeleti szerveikhez — nem egy esetben a megyei pártbizottsághoz olyan igényekkel, amelyek kielégítése tőkés országokból történő importot von maga után. Ugyanakkor tapasztalható az is, hogy a termelés korszerűsítéséhez rendelkezésre álló beruházási lehetőségeket vállalataink nem ismerik, vagy kényelmi okok miatt nem veszik igénybe.gy félév export TAPASZTALATAINAK ÖSSZEGEZÉSE a hiányosságok ellenére is azt bizonyítja: mind inkább érvényesül ezen a területen a Központi Bizottság december 10-i határozata. A következetesebb végrehajtás mellett ma már nagyobb figyelmet kell fordítani a távlati fejlesztési tervek kialakítására, illetve ilyen tervezetek elkészítésének szorgalmazására, mert a következő sikereknek ez a feltétele. Vundele György Külkereskedelmi bizonyítvány 83 millió forint többlet, javuló minőség — de a gazdaságosságra több gondot kell fordítani . NAPLÓ Széljegyzet Brigádvezetők értekezletén integy százhúsz ünneplőruhás bányász gyűlt össze a minap Várpalotán, hogy a Várpalotai Szénbányászati Tröszt szocialista brigádmozgalmának féléves eredményeit, a további teendőket megvitassa. A szocialista brigádvezetők értekezlete mindig rangos fórum e mozgalom útjának egyengetésében. Ennek indult most is. Értékes, részletes beszámolók hangzottak el bevezetőül, amely a termelési eredmények, feladatok ismertetésekor sokoldalúan mutatta meg a kapcsolatot a szocialista brigádmozgalommal. Dicsért, elmarasztalt, vitát ingerlően tálalta mondanivalóját a százhúsz fős hallgatóságnak. Az utolsó indítékot az értekezlet második fontosabb részéhez, a hozzászólásokhoz a tröszt igagatójának szavai adták meg. Elmondotta, hogy a tröszt az első félévet 16 tonnás adósággal zárta, és az árbevétel is 6 millió forinttal kevesebb a tervezettnél, ami a minőség romlására mutat. Ez a viszonylag gyenge eredmény azonban nem lehet senkinek lehangoló, mert jó — és nem megfeszített munkával — az év végéig pótolható. És kikre számíthatnának elsősorban a jó munkában, mint a szocialista brigádokra. A tröszt igazgatója a feladatok körvonalazásánál igen közvetlenül ehhez kért segítséget. De a hallgatóság, amelynek aktív szerepet biztosított az értekezlet jellege, úgyszólván néma maradt, összesen tizen szólaltak fel, és ebből heten vezetők, meghívott vendégek voltak. Közöny, érdektelenség, fásultság? Igen, csak a szóalakok közt válogathatunk — a lényeg egy marad —, ha az értekezlet második részét jellemezni akarjuk. És a miértet kutatni igen nehéz, mert szinte érthetetlen volt ez a jelenség. A bevezetés tényleg vitaindító, szinte vitát provokáló volt, s a téma önmagában is jó vitaalap. Mert ha a szocialista brigádmozgalom eredményei kiválóak a Várpalotai Szénbányászati Trösztnél, biztosan nem marad belül a többet, jobbat akaró szó. Ha gyengék az eredmények, akkor pedig kötelességük a szocialista brigádvezetőknek az előbbrelépés módjait keresni. Beláthatatlanul nagy dolog a szocialista demokrácia — hangoztatjuk sokszor — és ez így igaz. A szocialista brigádmozgalom ugyan csak csepp a demokrácia tengerében, de sajnos eléggé általános jellemző a várpalotai példa: nem tudunk élni lehetőségeivel. Közben minden eszköz, hogy a hatalom részesei a hatalom teljes irányítói legyenek, csakhogy a „fegyverforgatást” még mindig nem tanultuk meg. (— Bocsor —) M » Ember és gép jól vizsgázott 249 kombájn 64 ezer hold termését takarította be — 50 kombájnos teljesített 300 holdon felül — Surányi Károly, Sudár István (Berhida) és Zelenka Ferenc (Csabrendek) az élenjárók Három kombájnos — kettőszázhuszonhat vagon gabona. A technika, a gépek olyan nagy segítséget adnak az embernek, hogy el sem tudjuk képzelni, milyen mérhetetlen gond lett volna az idei aratási kombájnok nélkül. A kettőszázhuszonhat vagon nem elképzelés. Ennyi a három gép és vezetőjének eddigi nyári teljesítménye. A Gépállomások megyei igazgatósága értékelte a kombájnosok eddigi munkáját. A három legjobb kombájnos: Surányi Károly, Sudár István (Berhida), és Zelenka Ferenc (Csabrendek) a nyári idényben ez ideig kettőezer negyven holdról kettőezerkettőszázötvenöt tonna gabonát takarított be. Hány száz arató kellett volna ekkora terület Maratásához és mennyi a gabona kicsépeléséhez! Igaz, megfeszített, kora reggeltől késő estig tartó munkával, de a három ember megbirkózott a nagy feladattal. Igazságtalanok lennénk, ha csak a legjobbak teljesítményéről emlékeznénk meg. A gépállomások 249 kombájnja vett részt az idei aratásban. Ez a viszonylag nem nagy géppark több mint 64 ezer holdról vágta le, csépelte el a gabonát. Az egy kombájnra jutó átlagteljesítmény a megyében 257 hold. Érdekesen vallanak a számok. A Berhidai Gépállomás kombájnállománya pontosan megegyezik a nemesgulácsival. Az előbbiben 330 hold teljesítmény jut egy kombájnra, a gulácsiban 215 hold. Természetesen lehet és van is szerepük a gépek vezetőinek abban, hogy egy gép mit produkál (mennyire mestere a munkájának, milyen gyorsan tudja kijavítani a működés közben előforduló hibákat, stb....) De az idén talán minden korábbinál meghatározóbb szerepe volt — épp a sok csapadék miatt — a „terepnek”, a talajadottságoknak. És a tereppel jól megbirkóztak a gépek. Ennél nagyobb dicséretet alig lehet mondani a javító-szerelők munkájáról. Talán még soha sem sikerült olyan jól a gépjavítás, mint az idén, se talán soha annyi szerelő sem kombájnolt még, mint a nyáron. Az alkatrészellátottság szinte összehasonlíthatatlanul jobb volt a tavalyinál — dicséret az iparnak, a kereskedelemnek, az AGROKER-nek. Sok tényező egymással szorosan összefüggő egyszerre hatásának az eredménye ez a 64 ezer hold. Az, hogy 50 kombájnos 300 hold felett teljesíthetett, az, hogy 249 vezetője az idén dolgozott, s nem bosszankodott és várt az ékszíjra... Nagy munkát végeztek — elismerés mindannyiuknak! — a rendrearatók is. A kombájnok ésszerűbb kihasználása, a gépekkel való okos gazdálkodás sok helyen a kétmenetes aratást igényelte. A rendrevágó gépek levágták a gabonát, majd néhány napi száradás után (közben a talaj is „megerősödött”, s elbírta a több tonna súlyú kombájnokat) a kombájn felszedte és elcsépelte azt. A gépállomások rendrevágó gépei mintegy 29 ezer holdon végezték el munkájukat — az egy gépre eső teljesítmény 281 hold. A kombájn „sokoldalú” gép. Ha lehet egy menetben arat és csépel, ha szükséges felszedi a rendrevágott gabonát, ha sietős a munka — mint most, a késői aratás, a tennivalók összetorlódása miatt — képes keresztből csépelni. Ezt kell most szorgalmazni! Már csak néhány ezer hold lábon álló gabona van a megyében. A csépelni való, sajnos, meg jóval több ennél. A kombájnok és vezetőik ezért egyre nagyobb számban már a „második műszak” nagy munkájában, a cséplésben vesznek részt. Mert az idő sürget, biztonságos helyre kell juttatni a holnap kenyerét. ()