Napló, 1965. december (Veszprém, 21. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-01 / 283. szám

a Az angol külügyminiszter a Szovjetunióban Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter — jobbról — üdvözli Michael Stewart brit külügyminisztert — balról — aki négynapos hi­vatalos látogatásra novem­ber 29-én a szovjet fővá­rosba érkezett. (Telefoto — MTI Külföl­di Képszolgálat) Tárgyalások Szikkim ügyében Dasha indiai külügyi államminiszter hétfőn magá­hoz kérette az Egyesült Államok és a Szovjetunió nagy­követeit és tárgyait velük az indiai szubkontinens hely­zetéről — közölte Új-Delhiben egy hivatalos szóvivő. Szingh indiai külügyminiszter a parlamentben ki­jelentette, hogy Kína megváltoztatta álláspontját a szikkimi határral kapcsolatban. ■ Kína korábban elismerte India illetékességét Szik­kim védelmében, most viszont különbséget tesz a Szik­kim és Tibet, illetve India és Tibet közötti határvonal tekintetében — mondotta Szingh. Tito Ausztriába látogat Bécs (MTI) Kedden hivatalosan bejelentették, hogy Tito ju­goszláv elnök elfogadta Janas osztrák köztársasági elnök meghívását és később megállapítandó időpont­ban hivatalos látogatást tesz Ausztriában. A bonni kormányprogram vitája a Bandestagrea A BONN A Bundestagban tovább folyik a vita Erhard kor­mányprogramja fölött. A vita középpontjában első­sorban gazdasági kérdések állnak. Schiller professzor, az SPD gazdasági szakértő­je rámutatott arra, hogy 1964 nyara óta alaposan megváltozott az NSZK-ban a gazdasági helyzet. A kül­kereskedelmi mérleg ko­rábbi zsíros feleslegei ala­posan leolvadtak, ugyanak­kor a létfenntartási költsé­gek rekordtempóban emel­kedtek. Az inflációs tenden­ciáért a kormány a szak­­szervezetek bérköveteléseit akarja felelőssé tenni, hol­ott az inflációs irányzatot elsősorban a kormány mér­téktelen költekezése erősí­ti: az államháztartási ki­adások 1965 első felében 12,6 százalékkal emelked­tek, míg a társadalmi ter­melés értéke csak 5,2 szá­zalékkal nőtt A kormány az inflációs veszély láttán most vészfék után kapkod, a kiadások előirányzott csök­kentése azonban ko­rántsem kielégítő, az egész gazdasági és pénzügyi po­litika felülvizsgálására van szükség. Schmücker gazdaságügyi ■miniszter válaszában elis­merte: őt is aggasztja az ár­drágulási hullám, ami a nyugatnémet márka érték­­csökkenését vonja maga után, de arra hivatkozott, hogy az NSZK ezen a téren még mindig kedvezőbb helyzetben van, mint a leg­több nyugateurópai ország. A gazdaságügyi miniszter által közölt adatok szerint az NSZK-ban az árszínvo­nal 1960 óta 15,8 százalék­kal emelkedett, míg Fran­ciaországban 22, Olaszor­szágban pedig 27 százalék­kal. Schmücker ezután rá­mutatott arra, hogy a közös piaci válság különösen bo­nyolulttá teszi a helyzetet, mert az inflációs tendenciát közös intézkedésekkel kel­lene megfékezni egész Nyu­­gat-Európában és ez nem történhet meg, amíg a vál­ság tart, így a közös piaci országok közben egymást fertőzik meg inflációval. ­ Ghánai önkéntesek jelentkeztek Rhodesia felszabadítására Smith fenyegetése­i Gibbs rezidenciájából kipakolnak LONDON A nyugati hírügynöksé­gek értesülése szerint ked­den előreláthatóan megér­kezik Zambiába az angol légierő egyik egysége. A Wilson-kormány előre­láthatólag csak fegyverte­len felderítőgépeket vezé­nyel Zambiába, ezenkívül jelképes szárazföldi egysé­get küldenek a kelet-afrikai országba. A Reuter világosan le­szögezi: a kormány dönté­sének fő célja annak meg­akadályozása, hogy más af­rikai országok siessenek Zambia segítségére. A hír­­ügynökség ezzel kapcsolat­ban utal arra, hogy Gháná­ban hétfőn háromezer ön­kéntes jelentkezett Rhode­sia felszabadítására. Az an­gol csapaterősítés másik célja biztosítani a zambiai repülőtereket, hogy szükség esetén légihíddal tarthassák fenn Zambia külkereske­delmét, ha Rhodesia lezár­ná a területén keresztül ve­zető tranzit­utakat. Malcolm McDonald, Ang­lia kelet- és közép-afrikai különmegbízottja a kor­mány hétfői rendkívüli ülé­se után repülőgépen Zam­biába indult Ugyanakkor Smith rho­­desiai miniszterelnök fe­nyegető pózt öltött. A mi­niszterelnök nyilatkozatot adott a Spiegel című folyó­iratnak és kijelentette, hogy országának fegyveres erői lőni fognak az angol ejtő­ernyősökre, ha azokat be­vetnék Rhodesia ellen. A rhodesiai kormány em­berei hétfőn ismét megje­lentek Gibbe kormányzó rezidenciáján és folytatták az épület kirámolását. A rendőrség felügyelete alatt elszállították az íróasztalo­kat és írógépeket. Clifford Dupontnak, a Smit-kor­­mány által kinevezett rezi­densnek székhelyére. Gibbs kormányzó, akit a rhodesiai kormány nem ismer el töb­bé a királynő képviselőjé­nek, egyébként tiltakozott az ellen, hogy le akarják foglalni bulawayói reziden­ciáját. A Smith-kormány állítólag felszólította Gibb­­set, hogy ürítse ki a szó­­banforgó épületet. NAPLÓ A hadsereg sürgeti Sukarnot: Egész Indonéziában tiltsa be a kommunista pártot Djakarta A Reuter jelentése sze­rint az indonéz hadsereg kedden betiltotta a nyugat­­kalimantani kommunista pártszervezet tevékenysé­gét és ezzel további lépést tett kommunistaellenes had­járatában. A betiltó rende­let a hadsereg tájékoztató­jában jelent meg. A nyugat-kalimantani kommunista pártszerve­zetek betiltásával most már négy tartományban büntették meg erőszako­san a kommunista párt működését. Eddig a nyugatiával, a Molukka (Fűszer) szigetek és a dél-sulawesi (dél-cele­­beszi) kommunista párt­­szervezeteket oszlatták fel. Mint a Reuter megjegyzi, a hadsereg sürgeti továbbra is a „húzódozó” Sukarno elnököt, hogy egész Indonéziában tilt­sa be a kommunista pár­tot. Nasution tábornok, had­ügyminiszter hétfőn felszó­lította az Egyesült Muzul­mán Pártot, fokozza tevé­kenységét a kommunista mozgalom ellen. Az Indonéz Katolikus Párt kéréssel fordult Su­­kamóhoz, hozzon intézkedéseket a növekvő gazdasági vál­ság ellensúlyozására — jelenti az Antara. Az árak ebben a hónapban je­lentősen emelkedtek és a munkások élelmezése ne­hézségekbe ütközik. IBS. Caverbar­d Az ENSZ-közgyűlés megszavazta a leszerelési világértekezlet megtartását Kínát is az értekezletre Az ENSZ-közgyűlés hét­fő esti plenáris ülésén 112 szavazattal, ellenszavazat nélkül, egy tartózkodás mellett (Franciaország), el­fogadták az elsőszámú po­litikai bizottságnak azt a határozatát, hogy legkésőbb 1967-ig tartsa­nak leszerelés értekezlet­­tet az összes államok­­ részvételével, beleértve a­ Kínai Népköztársaságot is. Nem vett részt a szava­zásban a csangkajsekista klikk megbízottja. A közgyűlés által jóvá­hagyott határozat újabb erőfeszítéseket szorgalmaz abból a célból, hogy a vi­lágbéke megszilárdítása ér­dekében írjanak alá hathatós nem­zetközi ellenőrzéssel meg­valósítandó egyezményt az általános és teljes le­szerelésről. A határozat jóváhagyta az el nem kötelezett orszá­gok 1964-ben Kairóban, megtartott értekezletének azt a döntését, hogy hívja­nak össze leszerelési világ­értekezletet minden állam részvételével. Sürgeti vé­gül, hogy alakítsanak szé­les képviselettel rendelke­ző bizottságot a történel­mi jelentőségű találkozó előkészítésére. Franciaország választás előtt * Banán-érlelő — Analfabétizmus — Család­­védelem — Tucatnyi antó ára egy öröklakás F­ranciaország — nemcsak Párizs. A főváros és közvetlen környéke lé­­lekszámban lehet az ország lakos­ságának egyhatoda, de a nagy kiterjedé­sű „hexagon” (ötszög, utalás Franciaor­szág formájára) minden része fontos: Kelet-Franciaország az acél hazája, a délnyugati rész a földgázé, a csodás azúr­­part az idegenforgalomé, ott a vegyipar fejlődött, emitt a textilipar, itt a gépko­csigyártás fellegvárait találjuk, amott a francia mezőgazdaság szolgáltatja az or­szág kenyerét... A vidék fejlesztése, a decentralizálás, az ipartelepítés a francia tervezők fő­gondja lenne. Persze, ha feltételezzük is a jószándékot, a kapitalista gazdasági rendben a terv (az ötödik ötéves terv kez­dődik 1966 január 1-én!) és az állami­rá­­nyítás gyakran ütközik bele az egyéni érdekekbe, amelyek vagy meghiúsíthat­ják a párizsi elképzeléseket, vagy­­ azokat éppen a saját profitszerzési szük­ségleteikhez igazítják! Rouen városában járva kísérőnk a de­centralizálást némi iróniával dicsérte. A Szajna torkolati vidékén fekvő ősi vá­rost (piacán égették meg Johannát, az or­­léansi szüzet 1431-ben), a tőkések hajlan­dók voltak belevonni ipartelepítési elgon­dolásaikba, mert­­ közel van Párizshoz. (140 kilométerre esik a fővárostól.) Van is aztán itt a kikötőben óriási banán-érlelő raktár, itt rakják ki-be a gépkocsikat a Szajnán feljött tengeri ha­jókról és hajókra, (tízezerszám láttunk Ford Taunus-okat és Simca-kat, Volks­­wagen-eket és Renault-kat) itt épült meg a Sidéler acélipari tröszt nagy cső­gyára, amelyben a szaharai olajkutak varratnélküli csöveit fúrják ki a lotharin­­giai kohászat adta acélöntvényekből, és így tovább. De Közép-Franciaország elmaradott megyéibe már kevés jut a nagy beruhá­zásokból Ráadásul itt a mezőgazdaság is csak keserves kenyeret ad. Franciaország politikai térképén az ilyen vidékek rég­től fogva ellenzékiek. Az ellenzékiség vi­szont azt is eredményezi, hogy ezek a te­rületek ki-kimaradnak, amikor az álla­mi költtégvetés „bőségszarujából” oszto­gat a kormány... Az elmaradott vidékekről is származ­hatnak azok az ifjak, akikről megdöb­benve halljuk Párizsban az Ulm­ utca vi­lághírű pedagógiai intézetében: a soro­záskor kiderült róluk, hogy analfabéták. (Egyébként vendéglátónk, a kitűnő pe­dagógiai szakember arra hívta fel ott a figyelmünket, hogy kialakulóban van egyfajta „modern analfabétizmus” is: a fiatalok az iskolákból kikerülve csak a rádiót hallgatják, csupán a televíziót né­zik, még újságot sem vesznek a kezük­be.) Franciaországban büszkék a demográ­fiai előretörésre: 1946-tól 1960-ig több mint ötmilliót tett ki a népszaporodás, kétszer annyit, mint amennyivel Francia­­ország népessége 1860-tól 1946-ig növe­kedett ... A 30-as esztendőkben egyesek, még a francia nép elsorvadásáról beszél­tek, most hivatalos propaganda-téma is a francia nép életerejének megnyilvá­nulása. Nem szabad elfeledkezni azonban,, hogy a Népfront-kormány idején egész sor családvédelmi intézkedést hoztak,­­ hogy a második világháborút követő első esztendőkben az ideiglenes kormány a kommunista miniszterek kezdeményezé­sére növelte tovább a szociális juttatáso­kat. (Párizsban ma is „elsőbbségi kár­tyájuk” van a sokgyermekes szülőknek. Már három gyermek után megkapják az­igazol­ványt, amelynek birtokában pél­dául az autóbuszra várók sorát megelőz­ve juthatnak fel a zsúfolt járműre.) Meg kell­ mondanunk, hogy Franciaországban magasabb összegű a családi pótlék, mint nálunk, s azt sem szabad figyelmen kí­vül hagynunk, hogy az ún. „egyetlen ke­reső pótléka” kijár azoknak a dolgozók­nak, akiknek a felesége kénytelen ott­hon maradni a gyermekek mellett... A lakáselosztásban is előnyben része­sülnek a sokgyermekes családok. A „csökkentett bérű lakások”, francia rövi­dítésük szerint HLM-lakások többnyire a népes családoknak jutnak. A bökkenő persze az, hogy az állam a számbeli igé­nyek töredékének biztosíthat csupán ilyen, viszonylag olcsó és a mi szövetke­zeti lakásainkhoz hasonló otthont. Az el­lenzék De Gaulle elleni kampányában az egyik nyomós érv, hogy a személyi ha­talom évei alatt nem növekedett a HLM- lakások építési üteme. A háborúban elpusztult Caen városá­ban jártunk egy 5000 lakásosra tervezett új városrészben. Ízléses, korszerű házak, parkokkal játszótérrel, bisztróval és ló­verseny fogadóirodával, A templom is van már, de gyógyszertár még nincs. A tőkés vállalkozásnak számító patikát egy Algériából hazatelepülő gyógyszerésznek tartották fenn, ilyen azonban eddig nem jelentkezett s ezért üresen áll az üzlet­­helyiség. A­z öröklakás drága, mint a patika, Párizsban a jobb negyedekben négyzetméterenként 2000 (igen, kétezer!) új frankot is elkérnek. (Hozzá­vetőleg 10 000 forint a lakás minden egyes négyzetméteréért!) Az utóbbi évek­ben, főleg az Algériából hazatelepült gazdag franciák vásárló- és spekuláló kedve miatt, megkétszereződtek az árak. A középosztálybeli életszínvonalhoz illő öröklakás árából tucatnyi új gépkocsi megvételére tennék. De autóban lakni, ugye, lehetetlen. WHy Jets­yt A következő számban: Télen is nő a fű — Folyóban az rack — Az agi­iné

Next