Napló, 1965. december (Veszprém, 21. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-01 / 283. szám
1908. december 1. „Zabigyerek" 17 ezer forintért em gyerekről van szó, hanem gépről, de igenis „zabi”, bár van apja, sőt hárman is — ország világ előtt — magukénak vallják. Lőrincz Árpád, ifj. Rottenbücher Antal és Wetzl Ferenc, a zirci tsz gépész szakemberei szerkesztették azt a burgonyaültető gépet, amelyet hálálkodva használnak már évek óta egy sor termelőszövetkezetben, állami gazdaságban. Sikere volt az Országos Mezőgazdasági Újító Kiállításon, oklevelet nyert; a lábodi bemutatón a KGST szakemberei is elismeréssel szemlélték... A tapasztalat bizonyítja: jó, hasznos a gép, enyhít a munkaerőgondon (napi teljesítményével 10 ember munkáját takarítja meg), gyorsítja a munkát, egyszerű, alkatrésze jóformán nincs is. Jól igazodik a dombvidékek adottságaihoz, nem töri le az előcsíráztatott burgonya csíráit sem, mint akárhány külföldi gép teszi. Ennyi jó szó azonban még nem elég, hogy törvényesítsék. A Zirci Járási Tanács mezőgazdasági osztálya a Földművelésügyi Minisztériumhoz fordult, és engedélyt kért, hogy a gépből, a járási szükségletnek megfelelően, húsz darabot készíthessen a helybeli gépállomás. Százötvenhárom forintba került a telefonbeszélgetés Zirc és az FM között, de az eredmény: nem lehet gyártani. Az „érvek” nem automatizált a gép, jobb ennél a francia és a csehszlovák burgonya ültető is. Majd vásárolunk külföldről. Hogy a külföldi gépek vásárlásához deviza kell — mit tesz az nekünk, gazdagok vagyunk. A zirci gép ára 17 ezer forint, a külföldieké 47—50 ezer ez megint más szempont. Zircen már rendelkezésre áll a gyártáshoz szükséges anyag, a beruházási hitelösszeg — csak a gyártási engedély hiányzik. Ami igaz, az igaz: szemre szebb is, bonyolultabb is akárhány külföldi automata burgonyaültető gép. Az, hogy nem szuperálnak a bakonyi dombvidéken, bármennyi devizát is fizetünk érte — úgy látszik — csak a termelőknek okoz gondot. Az FM ügyintézőjét láthatóan nem zavarja ez. Mert igenis kell a zirci gép. Ne váltsuk meg gyártásának világszabadalmi jogát, de az igényelt húsz gépre szükség van. Mégsincs minden veszve! Az FM ugyan nem ad engedélyt, de ha a Gépállomási Főigazgatóságnak nincs ellenvetése, gyártsák... — szólt a budapesti telefon. Még mondja valaki, hogy nincs zöld útja nálunk az emberi leleménynek, nevezetesen a mezőgazdasági újításoknak! IV. J. N Néphadseregünk jövendő parancsnokai Fennállásának tizenötödik évfordulóját ünnepli néphadseregünk legmagasabb szintű oktatási intézménye, a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia, ahol vezető szakembereket, parancsnokokat képeznek. A középiskolát, majd a négy esztendős tiszti iskolát elvégzett és legalább 5 éves gyakorlattal rendelkező, kiváltó minősítésű tisztek kerülhetnek ide. Az akadémia hallgatói tanulmányi éveik során általános ismereti, hadtudomány jellegű, technikai és társadalomtudományi tantárgyak ismereteit sajátítják el a legmagasabb szinten. bonyolult haditechnikai műszerek kezelését sajátítják el a hallgatók. Hadászati órán. NAPLÓ Felújítják a sínhálózatot, generálozzák a gépeket TELI MUNKÁK A TÉGLAGYÁRAKBAN (Tudósítónktól) A téglagyártás jelenleg még — egy-két korszerű üzemet kivéve — az idényjellegű iparágak közé tartozik. Ez azzal a sajnálatos körülménnyel jár, hogy a rossz idő beálltával a nyersanyaggyártó üzemek dolgozóinak zömét, főleg a női munkaerőket, hátralévő fizetéses szabadságuk letöltése után téli fagyszünetre kell küldenünk. Az élet azonban nem áll meg a gyárakban. El kell végeznünk a lefedési, (meddő földréteg eltávolítás!) munkákat. Ha az időjárás megengedi tereprendezési munkák folynak, és megkezdődött a nyersgyártó gépek szétszerelése, amelyeket, ha szükséges generáloznak. Felújítjuk a sínhálózatokat, nyerstégla szállító bulikat, hogy márciusra, az idény megkezdésére készen álljan csak. Még az idén a beruházási keretből szárítószíneket építünk és bővítjük a Homokbödögei Téglagyár kemencéjét. E munkák zömét építőipari részlegünk végzi, a nyersgyártásnál felszabadult férfi dolgozók segítségével Azokon a telepeken, ahol kellő mennyiségű nyerstégla áll rendelkezésünkre, kemencéinket majdnem egész télen üzemeltetjük. A leállítás után pedig elvégzik a kemencejavítást. (Fodor Miklósné) Választóvonal egy káposztáskert Az ellentétek faluja volt mindig Pécsely, az alig 730 lelkes kisközség. A felszabadulás előtt két részből állt: Nemespécselyből és Nagypécselyből. Egy körjegyzőséghez tartoztak, de külön bírót választottak. A képviselőtestület tagjai egyenlő arányban képviselték a két helység érdekeit. — Először 1947-ben egyesültünk — emlékeznek a tanácstagok. Nemespécselyre „kereszteltük a falut.. — Három év múlva Pécsesdre rövidültünk. Az egykori két községet ma egy káposztáskert választja el egymástól. Néhány négyszögöl az egész, mégis kutatják, keresik még a közeledés útjait az emberek. Amióta a magánkorlátok ledőltek, ha lassan is, de egységesedett a falu. — Három szövetkezetben dolgoztunk 1959-ben — meséli egy nyugdíjas állat 1» Megalakult a mezőgazdasági könyvbarátok köre A Hazafias Népfront Országos Tanácsának klubjában kedden megalakult a mezőgazdasági könyvbarátok köre. Dr. Sárkány Pál, a Mezőgazdasági Könyv és Folyóirat Kiadó Vállalat igazgatója, bevezető előadás,. követő vitában felszólalt Veres Péter író is. Majd dr. Soós Gábor földművelésügyi miniszterhelyettes hangsúlyozta: a Földművelésügyi Minisztérium egyetért a Mezőgazdasági Könyvbarátok Körének megalakulásával, s tevékenységét támogatni fogja. Hívó szóra várnak a KISZ rakodó brigádok Pápán KISZ fiatalok segítsége. A városi KISZ bizottság közreműködésével megszervezett KISZ rakodóbrigádok például tavaly 110 vagon árut raktak ki, illetve raktak vagonokba, gépkocsikra. Nagy segítség volt ez, jelentősen csökkentették a vasúti kocsik állását, segítette a gépkocsik jobb kihasználását. Ez évben is folytatódott a tavalyi gyakorlat, de csak egyoldalúan. .A KISZ brigádok továbbra is tartották illetve tartják vállalásukat, s rendelkezésére állnak a MÁV-nak, az AKÖV-nek, vagy a vállalatoknak, ha igénylik munkájukat. Az idén azonban érthetetlenül kevesebb az igény, s a brigádok „kapacitása” nincs kihasználva. A diákotthonokban lakó középiskolás fiatalok 5—5 brigádja a MÁV és az AKÖV hívó szavára vár. A megállapodás szerint szombaton délután és vasárnap tudnának dolgozni, mert akkor van szabadidejük. Érdekes, éppen ebben az időszakban van a legtöbb gond a rakodásokkal, s várnak kirakásra a vagonok. A MOM intézet két 20—20 fős brigádja a MÉK helyi kirendeltségét segítette tavaly, s mintegy 80 vagon áru be és kirakását végezték el. Ez évben még nem igényelték munkájukat. A textilgyárban szervezett brigád tagjai például hétközben bármikor munkához látnának, ha felkérnék őket. Eddig csak néhány vagon szén kirakásánál kérték segítségüket. A városi KISZ bizottságtól kapott tájékoztatás szerint az idén mindössze 9 vagon áru kirakásánál vették igénybe a fiatalok segítségét. Pedig lett volna munka bőven, s örömme dolgoznának ezen a fiatalok, mert ezáltal keresethez is jutnának, de ha nem kérik őket! — Mayer — (Tudósítónktól) A vasúti és gépkocsi szállítások lebonyolítását nagymértékben akadályozza Pápán is a rakodómunkás hiány. Az utóbbi években igen hasznos volt a Rendelés a senki földjén Belepte a hó a pécselyi utakat. A hómaró már kétszer szántotta szét a kristályos hófalat, de akad még dolga a karszalagos útőrnek is. — Korán megjött a tél — jegyzik meg az utasok. — Várhatott volna még — néz fel az útőr... A hót modern, korszerűen felszerelt orvosi rendelőt három évig építették a pécselyiek. A községfejlesztési alapból félmillió forintot fordítottak e célra, a társadalmi munka értéke is számottevő. Három évvel ezelőtt hangzott el az első javaslat az egyik tanácsülésen. — Építsünk orvosi rendelőt. — Helyes — rúgták a tanácstagok. — De hova? — akadtak meg később. — Nemespécselyre — hangzott az egyik részről. gyekből minden havat a völgykatlanba sodort a szél... — Jöjjön velünk — invitálják később. — Hova? — A senki földjére... Tüdőszűrést hirdettek mára. — Hogyisne!... Szebben mutat nálunk — zajongtak a másik részről. Hosszú vita után megegyeztek, s az új orvosi rendelő alapját a két községrész között, a „senki földjén" rakták le. A háromszobás, garázsos modern körzeti orvosi rendelőbe azóta ellenségeskedés nélkül járnak be az emberek. Jönnek Dörgicséről és Akasiból is: a fekvő betegeket házi betegápoló látogatja. Havonta kétszer megérkezik Füredről a tanácsadó védőnő is: sokan felkeresik egy-egy alkalommal. gondozó. Mi cselédek, már korábban megalakítottuk az Új tavaszt, de nem akartak közénk jönni a gazdák... Egymással sem jöttek ki: a nemespécselyiek és a nagypécselyiek is külön alakítottak termelőszövetkezetet, Petőfi és Rákóczi néven. A tsz már közös — két év múlva egyesültünk — mondják a termelőszövetkezetben. — Rájöttünk: külön-külön nem boldogulunk. Nagyobb beruházásra nem volt erőnk: kisüzemi módon gazdálkodtunk nagyüzemi keretek között. — S most boldogulnak? — Tavaly 54 forintot ért egy munkaegység, jól bevált a szőlőtermelés... Az idei év gyengébb, talán elérjük a 30 forint tervezettet. — Megszűntek a közösben az ellentétek? — Megszűnőben vanunk... A nagy dolgokban egyetértünk, a kicsiben is egyre jobban eligazodunk. Jobban, de kevesebben Hajdanában külön szórakoztak a két községrész fiataljai: ma a közös kultúrházban találkoznak esténként és vasárnaponként. Az új pártszékházba eljárnak a nemespécselyiek is, pedig a másik községrészre építették. Az idén — községfejlesztésből — két autóbuszvárakozót létesített a községi tanács: mindkét községrész elégedett Minden évben arányos részt fordítanak községfejlesztésre a „választóvonalon” túl s innen is a községben. — Évről évre jobban élnek a pécselyiek — mondja Váry Kovács Rózsa vb titkár... Jelenleg 26 televíziót s hét személygépkocsit tartunk nyilván, jól tápláltak, jól öltözöttek az emberek. Kár, hogy lélekszámban nem szaporodunk, inkább fogyunk. Kihalnak Itt lakók a házakból: 1945 óta csak hat új ház épült, vidékiek telepednek a megüresedett lakóházakba. A tél beálltával megkezdődnek a falusi népművelési munkák Pécselyen. Egyik községrész sem vonakodik a közös rendezvényektől: a szövetkezet egyesülése óta rések nyíl- tak a pécselyi „senki föld jén is.. Kánfe Avária 5 két község között Jól vizsgázott 20 új szőlőfajtajelölt A Szőlészeti Kutató Intézet számos új szőlőfajta jelölttel rendelkezik. Főleg a csapadékos vidékek részére, nemesítették az „Egri csillagok” gyűjtőnévhez tartozó új fajtákat. Bár az idén a peronoszpóra országszerte sok kárt tett a szőlőben, ezek permetezés nélkül is jó termést adtak, s minőségük elérte a „Leányka”-ét és a többi ismert Eger-környéki faj léét. A Szőlészeti Kutató Intézet kísérleti telepein az idír összesen mintegy 20 ensmege- és Lemzőlő fajtajelölt vizsgázott, az időjárás támasztotta rendkívül nehro felvételek mellett is sikeresen. A kutató ,1,1,4?et többezer holdnyi törzse - I lepre elegendő szarocítói anyaggal is rendelkezik be- tőlük.