Napló, 1966. február (Veszprém, 22. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-01 / 26. szám

a Teljes embargó Rhodesia ellen LONDON A Wilson-kormány hiva­talosan bejelentette, hogy teljes kereskedelmi tilalmat — embargót — léptet élet­­be Rhodesia ellen. Az angol kormány ugyanakkor fi­gyelmeztette a többi orszá­gokat, hogy semmilyen fe­lelősséget nem vállal azok­ért az adósságokért, ame­lyeket a Smith-kormány a november 11-i szakítás óta magára vállalt, vagy ezután vállal magára. A bejelentés szerint sem­miféle angol árut nem sza­bad Rhodesiába szállítani. Az­­új embargó-rendelet február 2-án lép életbe. t Az EAK a magyar kormányra látogatását vár a KAIRÓ . A kairói sajtó több cikk-­­ben foglalkozott a magyar­­egyiptomi kapcsolatok fej­lődésével és jelezte, hogy, Kállai Gyula látogatása al­­kalmából gazdasági, keres­kedelmi, tudományos-mű-­­szaki és kulturális egyezmé­nyek aláírására is sor kerül. A lapok megírták, hogy az EAK gazdag programmal várja a magyar vendégeket. Hivatalos tárgyalások szer­dán és vasárnap lesznek, közben pedig a helváni vasmű és textilgyár, a pira­misok, az asszuáni nagygát, a Kima-vegyiművek, Luxor és Karnak meglátogatására kerül sor. A program kul­turális része múzeum-láto­gatásokat tartalmaz. Zaka­­ria Mohieddin miniszterel­nök és felesége kedden va­csorát ad a magyar kor­mányfő és felesége tisztele­tére. A vacsora-meghívást Kállai Gyula és felesége jö­ö­vő hétfőn viszonozza. A magyar delegáció szállása heliopoliszi Rübben köztár­sas­gi palotában lesz. Az Akhbar hétfőn közöl­te Kállai Gyula nyilatkoza­tát, címében kiemelve, hogy a két ország együttműkö­dése szüntelenül fejlődik és , hogy a magyar kormányfő látogatása elmélyíti majd a két nép barátságát. A Gum­­hurija Kállai Gyula élet­rajzát ismerteti. Az Ahram bejelentette, hogy a kor­mány bizottságot nevezett ki, amely dr. Szolimán Hu­­zajen-nek, a kulturális ügyek miniszterének elnök­letével hivatalosan elkíséri a magyar vendégeket az EAK-ban minden útjukon. A Masza közölte, hogy a magyar kormányfőt a repü­lőtéren kedden délben­­ Za­­karia Mohieddin miniszter­­elnök fogadja és elkíséri a Kubbeh palotába. „A hadsereg és az indonéz nép­­ egységes“ Sukarno elnök vasárnapi beszéde DJAKARTA Sukarno elnök vasárnap a djakartai Bung Camo stadionban 100 ezer ember előtt beszédet mondott az ország vezető muzulmán pártja ,a Nahdatul Ulama párt fennállásának 40. év­fordulója alkalmából. Mél­tatta azokat a kapcsolato­kat, amelyek évtizedek alatt közbe és a muzulmánok pártja között kialakultak. Félórás beszédében — amelyet a rádió is közvetí­tett — cáfolta azokat a hí­reszteléseket, amelyek sze­rint azt tervezi, hogy rö­videsen elhagyja Indonéziát és Tokióba költözik. Ha­sonlóképpen imperialista koholmánynak nevezte a nyugati hírügynökségeknek azt a jelentését is, hogy Su­­bandria első miniszterel­nökhelyettes Rómába mene­kült, mert a hadsereg veze­tői le akarnak számolni ve­le. Sukamo tagadta, hogy ellentétek lennének közte és a katonai vezetők között. „A hadsereg és a fe indonéz nép egységes” — jelentette ki. Végül arról szólt, hogy­ a különböző híresztelések ellenére jó egészségnek ör­vend és el tudja látni fel­adatát Befejezte munkáját az OKP kongresszusa A hétfő délelőtti ülésen végetért az OKP 11. kong­resszusa. Első napirendi pontjának vitája Longo fő­titkár zárszava után a kül­döttek egyöntetűen jóvá­hagyták a beszámolót és az OKP KB téziseit. Ugyan­ezek egyöntetűen elfogad­ták az OKP 11. kongresz­­sátusának politikai határo­satét. NAPLÓ Az amerikaiak felújították é­si Észak-Vietnam bombázását Az amerikai harci repü­lőgépek hosszabb szünet el­teltével hétfőn ismét foly­tatták az Észak-Vietnam el­leni légi agressziót. Nyugati hírügynökségek az amerikai kormány dur­va agressziós lépését előre megjósolták. Először is az­zal, hogy a Washingtonban folyó nons-n-stop kormány­tanácskozásokon Johnsont az Észak-Vietnam ellen in­tézett támadások felújítása felé sodorják, s hogy John­son elvileg már előzőleg Heves partizántámadások Dél- Vietnamban . A bombázások felújításának nemzetközi visszhangja eldöntötte ezt a kérdést. Másrészt azzal, hogy a wa­shingtoni kormány értesí­tette barátait közeli tervei­ről. A harcok Dél-Vietnam te­rületén is fokozódó heves­séggel folynak tovább. Az első amerikai légi gyors­hadtest főhadiszállásán be­jelentették, hogy valószínű­leg teljesen megsemmisült az a dél-vietnami rendőr­­egység, amelyet a Da Nangtól 88 kilométernyire délre eső dombvidéken a partizánerők körülzártak. A dél-vietnamiakkal együtt néhány amerikai katona is elpusztult. A közép-vietnami fennsí­kon az első amerikai légi gyorshadosztály alakulatai folytatják a „vagány” fe­dőnevű „k­is-rombolt” had­műveletet. Az amerikaiak 282 embert megöltek, 77-et mint hadifoglyot, 229-e mint gyanúsítottat, elhur­coltak. A hétfői amerikai bom­batámadásban a 7. flottához tartozó Ranger és Kitty Hawk anyahajó, valamint a légierő gépei vettek részt A légierő gépei Thanh Hoától 32 kilométernyire északra egy kompkikötőt 40 kilométernyire Vinh vá­rostól délre pedig folyami uszályokat támadtak. A Ranger gépei Észak-Viet­nam fölött két támadást hajtottak végre, és bombái­kat Dong Hói várostól dél­keletre egy hídra, valamin a várostól 32 kilométernyi­re északnyugatra fekvő Quang Khe kikötőre dob­ták. A bejelentés szerint a behatoló amerikai gépek a légelhárítás igen heves tüzébe kerültek és egy gép Dong Hei közelében a ten­gerbe zuhant.­­ A nyugati távirati irodák az észak-vietnami bombá­zások felújításáról kiadott hivatalos közlést, amelyet gyorshírben továbbítot­ak, egyöntetűen úgy kommen­tálják, hogy az előzmények ismeretében az amerikai lé­pés senkit sem lepett meg. A japán miniszterelnök szóvivője kijelentette: „igen sajnálatos”, hogy Amerika a bombázások felújítása mellett döntött. „A bombázások folytatását csak a sajnálkozás és ki­ábrándulás érzésével fogad­hatjuk” — jelentették ki hivatalos finn kormánykö­rök. Egy film margójára A magyar mozikban most nagy sikerrel vetí­tik az ítélet Nürnbergben című amerikai filmet. Stanley Kramer alkotása náci bírák peréről szól és azzal — az azóta sajnos ezerszeresen beigazolódott próféciával — fejeződik be, hogy a filmben szereplő, életfogytiglanra ítélt vádlottak ha­marosan szabadlábon lesznek. Az NSZK-ban azonban újra és újra kiderül, hogy vannak bűnösök, akik bíróság elé sem kerül­tek, sőt magas állásokat töltenek be. Emlékszünk még Oberlanderre, a lengyelországi hóhérra, aki hosszú időn át Nyugat-Németország minisztere volt, Globkéra, a hírhedt náci nürnbergi törvények egyik szerzőjére, Adenauer szürke eminenciására. Mind­kettőjük — és még sok más társuk — bűneit az NDK leplezte le és a nemzetközi felháborodás késztette Bonnt nagy nehezen ezeknek a háborús bűnösöknek a leváltására. Most az NSZK legmagasabb méltóságáról, Lüb­­ke köztársasági elnökről közöltek kínos tényeket a demokratikus Berlinben, hiteles okmányok tanúsága szerint személyesen részt vett koncentrációs tábo­rok terveinek kidolgozásában. Végül a legfrissebb fejlemény az, hogy — ugyancsak az NDK cáfolhatat­lan bizonyítékai alapján — Bonn kénytelen volt leváltani Kurt Webert, a karlsruhei szövetségi bí­róság politikai büntetőtanácsának elnökhelyettesét. ...Nézzük a moziban az „Ítélet Nürnbergben”-t és arra gondolunk: mondanivalója milyen félelme­tesen aktuális a ma Nyugat-Németországában is. (ha­) ML február L Támogatni kell a taskenti nyilatkozatot Indira Gandhi beszéde Indiai Pakisztáni Baráti Társaság alakult Új DELHI Indira Gandhi asszony, India miniszterelnöke va­sárnap beszédet mondott Delhiben a mártírok nap­ján. Beszédében Indira Gandhi többek között kije­lentette: a taskenti nyilat­kozat első lépés az India és Pakisztán közti vitás kér­dések békés rendezésének útján. A nyilatkozat terem­tette helyzetet minden esz­közzel fenntartani és támo­gatni kell Delhiben megalakult az indiai—pakisztáni baráti társaság. M. Cs. Khanua közmunka- és lakásügyi mi­niszter, a társaság alakuló ülésén felszólalva­ kijelen­tette: az egész világ népei elismerik, hogy a háború nem lehet vitás kérdések megoldásának eszköze. Eb­ből a szempontból k­ell szemlélni a taskenti nyilat­kozatot is. Angiva másik V. Marx lakóhelyei Londonban Mili­cista friss virágok a High­ Gate-i síron London sok nevezetességéről közismert, de azt, hogy ez a város volt a nemzet­közi munkásmozgalom és az orosz for­radalom egyik bölcsője, már keveseb­ben tudják. 1847-ben itt ülésezett a Kom­munista Liga II. kongresszusa, amely megbízta Marxot és Engelst a Kommu­nista Kiáltvány megírásával. 1864-ben Londonban alakult meg az I. Interna­­cionálé. 1902-ben Lenin feleségével, Na­­gyezsda Krupszkájával költözik ide a Finsbury-i, Hallford Square 30-ba. A bol­sevik párt több kongresszusát szintén Londonban tartotta. Marx nyomában Marx Károly 1849-től haláláig, 1883-ig, tehát 34 esztendőn át lakott Londonban öt különböző helyen. Első londoni lakó­helye, ahová 1849-ben költözött, a Chel­­­­sea kerületbeli Ardenson Street 4. sz. ház. Chelsea ma London egyik legdrá­gább és legelegánsabb kerülete. A két­emeletes ház most is rendkívül muta­tós, jól ápolt, s mivel szuterénes, a járdá­tól embermagasságú rács választja el. Az első emeletig fehér olajfestékkel festett vöröstéglás házba közvetlenül az utcáról léphetünk be. A Kentis Town Grafton terrace 44—46. ' számú házban, amelyet azóta kettéosztot­tak, 1856 és 64 között lakott Marx, s itt írta a Tőke IV. kötetét.­­ A ma már kettéosztott épület balol­dali szárnya megőrizte eredeti formáját. Klasszicista stílusban épült, ezt bizonyít­­t­ta az erkély csipkézete, az ablakok fe­letti mintázat, s látszanak az épület ere­deti terméskövei is. A jobboldali épület­­­­részt bizonyára többször átalakították, s valamelyest modernizálták, végered­­­­ményben megváltoztatva az épület kül­­­­sejét. Falait — angol szokás szerint —­­ olajfesték takarja, ez esetben a második­­ emeletig. A járda és az épület­ között itt is vas­rácsozat van, sőt néhány lépcsőfokon át lehet bejutni a házba. 1850—56 között a Soho-beli Dean­ Street 28. számú ház első emeletének két szo­­r­bájában lakott Marx és családja. Itt írta a Tőke legnagyobb részét. A két szoba alatt most Quo Vadis nevű jólmenő olasz étterem bejárata van. A sors iróniája ez, hiszen közismert, mennyit nélkülöztek Marxék éppen ebben a lakásban. Remél­hetőleg annak idején nem egy jólmenő olasz étterem volt az éhező Marx család ablaka alatt. Élete utolsó éveiben Marx a Kentis Town-i Maitland Park Road 1, illetve 41 számú házban lakott. Innen vitték utolsó útjára Marx-ot, a High Gate-i régi teme­tőbe. A II. viágháború idején ezeket bomba döntötte romba. Ma tanácsi ke­zelésű munkáslakások tömbjei emelked­nek itt. Londonban állítólag 292 hivatalos em­léktábla jelzi jeles emberek egykori la­kóhelyeit, de közülük egy sem jutott ko­runk géniuszának, Marx Károlynak. A közelmúltban a Pravda londoni tudósí­tója végigjárta Marx volt lakóhelyeit, megkérve a tulajdonosokat, engedélyezzék egy egyszerű emléktábla elhelyezését há­zuk falán. Az esetek többségében — „el­bűvölő” udvariassággal ugyan — de visz­­szautasították a kérés teljesítését. Akadt olyan is, aki — óvatosan bár — azt kér­te, adják meg az adatokat, s ő elkészít­teti a táblát A High Gate-i temetőben Az egyetlen Marx emlékmű London­ban a High Gate-i temetőben van, a csa­ládi sír felett Az öreg temető bejáratá­val szemben a sor végén áll a sír. Ide temették Marxot, feleségét Jenny West­­falent, lányát és unokáját. A sír fölött embermagasságú kőtömbön nyugszik Marx közismert hatalmas bronz portréja. És a síron mindig friss virág, annak je­léül, hogy ha nem is jutott Marxnak Lon­don városában egyetlen emléktábla sem, az emberiség nem felejt. Emléke örökké él, s tisztelői — angolok és külföldiek egyaránt — megkeresik az öreg londoni temetőben Marx Károly sírját, hogy el­helyezzék rajta a kegyelet friss virágait. Boros Béla Marx emlékmű a High Gate-i temetőben.

Next