Napló, 1967. szeptember (Veszprém, 23. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-01 / 206. szám
■ 2 NAPLÓ ilySnisztertanács ülése Kormányhatározat a mezőgazdasági nagyüzemek jövedelemszabályozási rendszeréről A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A mezőgazdasági és élelmezésügyi és az igazságügyminiszter előterjesztette a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről, valamint a földtulajdon és a földhasználat továbbfejlesztéséről szóló törvények tervezetét. Ezeket a kormány június 22.-i ülésén már megtárgyalta, majd az országgyűlés állandó bizottságainak javaslatait és észrevételeit figyelembe véve az előterjesztők több vonatkozásban módosították. A kormány a két törvény tervezetét megvitatta, elfogadta, s úgy határozott, hogy az országgyűlés elé terjeszti. A pénzügyminiszter benyújtotta a gazdasági és pénzügyi ellenőrzés rendjének szabályozásáról szóló törvényerejű rendelet tervezetét. A Minisztertanács úgy határozott, hogy a tervezetet a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elé terjeszti. Az Országos Tervhivatal elnökének előterjesztése alapján a kormány megvitatta és elfogadta az 1968. évi népgazdasági terv kidolgozásának alapjául szolgáló főbb célkitűzéseket és irányelveket. A pénzügyminiszter és a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter javaslatai alapján a kormány határozatot és rendeletet hozott a mezőgazdasági üzemek jövedelemszabályozási rendszeréről, továbbá a földadóról, valamint a mezőgazdasági termelőszövetkezetek jövedelemadójáról. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter jelentést tett a nyári mezőgazdasági munkák végrehajtásáról és az őszi munkákra való felkészülésről. A kormány a jelentésit tudomásul vette. Elismerését és köszönetét fejezte ki a mezőgazdasági üzemek, a felvásárló vállalatok dolgozóinak és mindazoknak, akik odaadó munkájukkal elérték, illetve előmozdították, hogy a búza holdankénti átlagtermése meghaladta a 14 mázsát, s bár a vetésterület a felszabadulás előttihez képest kereken 1 millió holddal kevesebb, ez a termés újig fedezi a lakosság teljes ellátását. A kormány kötelezte az illetékes minisztereket és az országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy az őszi munkák sikeres elvégzéséhez szükséges intézkedéseket tegyék meg. Felkéri a mezőgazdaság és valamennyi érintett vállalat, intézmény és szervezet dolgozóit: tegyenek meg mindent a kapásnövények, a szőlő és a gyümölcs eredményes betakarításáért és feldolgozásáért, s az őszi munkák gondos elvégzésével biztosítsák a jövő évi megfelelő termés feltételeit. A Minisztertanács az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökének előterjesztése alapján módosította a bizottság szervezetéről és működéséről szóló, 1962-ben kiadott határozatát. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. A mezőgazdasági nagyüzemek jövedelemszabályozási rendszeréről szóló kormányhatározatt egységes szerkezetben foglalja össze"a mezőgazdasági nagyüzemek (termelőszövetkezeteknek, állami gazdaságoknak, jobb mezőgazdasági egészeszövetkezetek közös gazdaságainak) a gazdaságirányítás új rendszerében érvényesülő támogatási, anyagi érdekeltségi és adózási rendszerét, így a közismert — a mezőgazdasági termelőszövetkezetek támogatását tartalmazó — 3004-es kormányhatározat megújítása nem szükséges. A közelmúltban meghirdetett árintézkedések következtében a vásárlási mezőgazdasági felárszínvonal emelkedik. Mivel a mezőgazdasági nagyüzemek még ennek eredményeként sem tudják termelési, beruházási költségeiket teljes egészében az árbevételből fedezni — bár az intézkedések hatására a saját források aránya a korábbihoz képest számottevően növekszik —, továbbra is szükséges a mezőgazdaságban felhasznált ipari anyagok, beruházások és szolgáltatások után állami támogatások, kedvezmények nyújtása. Az alkalmazásra kerülő ártámogatási rendszer alapvető célkitűzése, hogy a mezőgazdasági üzemek beszerzési árszínvonala számottevően ne emelkedjék. A kormányhatározat fontos intézkedése, hogy a mezőgazdaság gépesítéssel kapcsolatos költségei, az új gépek és a pótalkatrészek beszerzési árai, valamint gépavítás és gépi munka díjai számottevően nem emelkedhetnek. Ez az intézkedés elősegíti az anyagi-műszaki bázis további fejlesztését. A mezőgazdasági nagyüzemek beruházásainak támogatása a jövőben is fennmarad, de a támogatás módszere megváltozik: az eddig férőhelyenként és az ültetvényeknél katasztrális holdanként meghatározott támogatást a jövőben egyszerűbb módon, a beruházások költségének százalékában kell meghatározni. A támogatás összegének meghatározásához alapul vehető beruházási költségek felső határát normatívák kiadása útján szabályozzák. A gazdaságpolitika érvényesítése érdekében az ártámogatás mértéke különböző lesz. Például 70 százalékos az ártámogatás a szarvasmarha- és a sertéstenyésztés épületeire; az ültetvények közül a Cseresznye, a meggy, a kajszi és a bogyós gyümölcsök, valamint a történelmi borvidékeken végzett minőségi borszőlő-telepítésekre; 50 százalékos a támogatás az öntözőtelepek létesítése, a feldolgozó- és tárolóépületek, valamint az üzemi járulékos beruházások megvalósítása esetén; 30 százalékos a támogatás például a csemegeszőlő és az egyéb gyümölcstelepítések után. Nem nyújtható támogatás a termeléspolitikai szempontból nem indokolt beruházásoknál, például őszibarack és télialma-telepítések után. Továbbra is teljes egészében a központi költségvetés terhére lehet megvalósítani a mezőgazdasági üzemek bekötőútjainak, távvezetékeinek építését, valamint az új erdőtelepítési és fásítási beruházásokat. A határozat rendelkezései kiterjednek a mezőgazdasági üzemek talajvédelmi, talajjavítási, vízrendezési és a rét, valamint legelőjavítási munkálatok támogatására is. A talajvédelmi munkák növelése és az üzemi erőforrások fokozott bekapcsolása érdekében a jövőben a teljes állami támogatás megszűnik, folyósítása az összes költség meghatározott százalékában (70, illetve 50 százalék) történik. A vízrendezés céljára nyújtott állami támogatás öszege a jelentős belvízkárok mielőbbi elhárítása érdekében növekszik. A kormány határozata — nagy népgazdasági fontosságára tekintettel — továbbra is jelentős támogatást biztosít az állattenyésztés, különösen a szarvasmarhatenyésztés és a gyapjútermelés fejlesztéséhez. 1968-tól kezdve a termelőszövetkezetek a jelenlegi támogatás helyett a közös tulajdonban lévő tehenek és előhasi üszők élveszületett borjai után egységesen 2000 forint állami támogatást kapnak. Az állami gazdaságok szarvasmarhatartását az értékesített tej mennyisége és az értékesített vágó- és hízó-marha árbevétel után megállapított ártámogatással kell segíteni. Fontos népgazdasági érdek a háztáji-, a kisegítő- és az egyéni gazdaságok marha állományának szarvasfenntartása és fejlesztése. Ezért csak a gazdaságok adás-vételi szerződés keretében a jelenlegi 3000 forintos támogatással szemben 5000 forintos árkedvezménnyel vásárolhatnak vemhes üszőt. A kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek és állami gazdaságok továbbra is pénzbeni állami támogatásban részesülnek, minthogy áruértékesítésből származó alacsonyabb bevételeikből az átlagosnál nagyobb termelési költségeik nem térülnek meg A kedvezőtlen adottságú állami gazdaságok részére — a nyereségérdekeltségi rendszerrel összefüggésben — az árbevétel arányában lehet támogatást biztosítani. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek szakmai vezetésének erősítését jól segítette a korábbi határozatok alapján folyósított állami támogatás. Ezt a támogatást a jövőben fokozottabban a fiatal szakemberek munkábalépésének, illetve letelepedésének előmozdítására kell fordítani. A korábbi határozat alapján kihelyezett szakemberek részére a kiegészítő javadalmazás továbbra is fizethető. A kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetekben a határozat alapján engedélyezett kiegészítő javadalmazásokat egy alkalommal két évre meg lehet hosszabbítani és kivételesen új kiegészítő javadalmazást is lehet engedélyezni. A jövedelemszabályozás rendszerével összefüggésben az új intézkedések módosítják a mezőgazdasági területeket általában érintő földadókat, valamint a mezőgazdasági termelőszövetkezetek jövedelemadóját. Az 1968-tól alkalmazásra kerülő földadó-rendelet szerint az adózók köre bővül, mert a rendelkezés többek között az állami gazdaságokra is kiterjed A földadó továbbra is a föld kataszteri tiszta jövedelmét veszi alapul. A földadó-kulcsok a föld értékével együtt arányosan növekednek. Az a gazdaság, amelynek egy holdjára eső aranykorona-érték 4-nél kevesebb, mentesül a földadó fizetése alól A földadót pénzben kell fizetni.A jövedelemadó a termelőszövetkezetekben továbbra is a tagok részesedése alapján kerül kivetésre, 6 százalékos adókulcs alkalmazásával. A termelőszövetkezeti alkalmazottak bére után 1968 január 1-től 17 százalékos társadalombiztosítási járulékot kell fizetni. Péntek, 1967. szeptember 1. Huszonnyolc éves tanulság Huszonnyolc esztendővel ezelőtt, 1939 szeptember elsején támadt a náci hadigépezet Lengyelországra. Hiába volt a nyugati hatalmak békítgetése és engedékenysége, a Csehszlovákia feldarabolását eredményező müncheni egyezmény nem elégítette ki Hitlert, inkább vérszemet kapott a további büntetlen hódításokra. És azon a huszonnyolc évvel ezelőtti hajnalon, 4 óra 45 perckor az állig felfegyverzett Wehrmacht ledöntötte a lengyel határsorompókat, a Luftwaffe még a földön megsemmisítette a lengyel légierőt , s Hitler serege akadály nélkül törhetett előre. A Lengyelország határait „garantáló” angol és francia hadseregek lábhoz tett fegyverrel várakoztak, s miközben a nácik Varsót és Lodzot bombázták, az angol légierő gépei hatmillió röpcédulát dobtak a német városokra ... Ezzel az agresszióval vette kezdetét a második világháború, amelynek során a német fasizmus csaknem egész Európát leigázta. Két esztendővel később a Wermacht betört szovjet földre, de ez megpecsételte a hitlerizmus sorsát. A fasizmus és támogatóinak, csatlósainak legfőbb célja az októberi forradalom országának megsemmisítése volt, kísérlet arra, hogy feltartóztassák azt a történelmi folyamatot, amely a kapitalizmus pusztulásához vezet. A második világháború azonban antifasiszta felszabadító háborúvá változott azok számára, akik Európában Németország, Olaszország s ezek csatlósai, illetve Ázsiában Japán ellen harcoltak. Közel hat esztendőn át mintegy negyven millió ember pusztult el, városok százai, falvak tízezrei dőltek romba. A fasizmus azonban nem tört át! A háború fő terheit viselő Szovjetunió hadserege Berlinig kergette vissza és barlangjában mért halálos csapást a fasiszta fenevadra. S ugyanígy a Szovjetunió belépése a Japán elleni hadjáratba, siettette azt a fegyverletételt, amelyet huszonkét évvel ezelőtt, 1945 szeptember 2-án a Missouri csatahajó fedélzetén a japán megbízottak aláírtak. Azóta is a Szovjetunió és a szocialista országok küzdöttek a legkövetkezetesebben egy újabb világégés ellen, igyekeztek minden módon megakadályozni a fasizmus és a nyugatnémet militarizmus újjáéledését. A békés egymás mellett élésért, az európai biztonságért és az általános leszerelésért, az atomfegyverek eltiltásáért és az általános leszerelésért folyó küzdelem mind ezt szolgálja. Az agresszív tervek elől nem békítgetéssel, hanem erőink megszilárdításával, az agresszor leleplezésével és elszigetelésével kell küzdeni — tanítja a mai világ számára is a huszonnyolc esztendővel ezelőtti hajnali orvtámadás leckéje. S. T. • •Ülést tartott a megyei tanács (Folytatás az első oldalról) művelésben, a kulturális és agitációs munkában való fokozottabb együttműködésükkel foglalkozott. Vizer Imre tanácstag a községi tanácsok és a községi pártszervezetek jó kapcsolatának szükségességéről beszélt, majd több olyan példát említett, ahol az újjáválasztott tanácsok munkája részben ezen az alapon tud lényegesen többet nyújtani, mint a korábban működő. Dr. Lóczi László hozzászólásában a községi tanácsok vezetőinek képzésével, hivatástudatuk fejlesztésével foglalkozott. Orbán István tanácstag a községi tanácsok és pedagógusok kapcsolatának fontosságát elemezte, s rámutatott hogy a pedagógusok és a tanács együttműködése különösen az iskolán kívüli munkában, a tudatformálásban szorul javításra. Dr. Károlyi József a Minisztertanács Tanácsszervek osztályának munkatársa arról a fokozott felelősségről beszélt, amely az új gazdasági mechanizmus bevezetése során a községi tanácsok vezetőit fogja terhelni. Külön szólt a tanácsok és a termelőszövetkezetek kapcsolatáról, s rámutatott, hogy a jövőben a gazdasági kérdésekbe való beavatkozás helyett a tanácsok politikai felelőssége fog megnőni. Puskás Tibor a beszámolónak" a tanácsok és az iskolák kapcsolatát elemző részéhez szólt hozzá, s konkrétan beszélt a csetényi községi tanács, illetve az ottani pedagógusok kapcsolatáról. Rostási József a KISZ és a tanácsok együttműködésével foglalkozott. Végül Beregi Gusztáv, Csonka Dezső Felföldi Sándor hozzászóló és sa után dr. Bodogán János a napirend előadója adott választ az elhangzottakra. Hangsúlyozta, hogy a hozzászólások is megerősítették azt az érzést, hogy a megyei tanács sajtó bizottsága jól végreértékelte a községi tanácsok munkáját és helyesen határozta meg azok fő feladatait. Kitért a hozzászólásokban többször érintett iskola-tanács kapcsolatokra is. Hangsúlyozta, hogy a tudatformálás követelményei nem nélkülözhetik ezeknek jó együttműködését és a jövőben minden eszközt meg kell ragadni a jó kapcsolatok megteremtésére. A beruházáspolitika új irányával kapcsolatban elmondta, szakítani kell a „mindenhol egy kicsit” elvével, és a jövőben óvakodni kell az olyan még ma is előforduló hibáktól hogy 4—500 lelkes falvakban orvosi rendelőt, lakást, iskolát építenek, ugyanakkor a közelben lévő regionális községekben elmaradnak ezek a beruházások. Végül bejelentések és interpellációk következtek. Mészáros Lajos tanácstag interpellációjában azt kifogásolta, hogy a berhidai vasútállomáson a teheráru forgalmat meg akarják szüntetni, ami igen érzékenyen érintené a község lakosságát. Az interpellációra a megyei tanács építési és közlekedési osztály vezetője válaszolt s elmondta, hogy az állomáson lévő iparvágány használatát a későbbiekben sem tervezték megszüntetni, de az interpellációban kifogásolt intézkedést különben is felülvizsgálják. A tanácsülés az interpellációra adott választ elfogadta. Kürti András: Női-Három küldetése Fantasztikus kisregény 3. Kispest, Budapest XIX. kerülete, ipari jellege ellenére sok tekintetben falura emlékeztet. Különösen este. Vannak gyéren világított, szűk utcái, előkertes, földszintes házakkal, nem egy helyen rozzant fakerítés húzódik a járda szélén. Ilyen a Hanka utca is, ahol most senki sem jár, csak az ötödik ház kerítése előtt kínlódik a zárral egy alacsony termetű, sovány férfi. Csikordulva mozdul végre pántjain az ajtó, a férfi belép, tétova mozdulattal zárná be maga mögött az ajtót, de a kulcs kiugrik a kezéből, hát legyint és bizonytalan léptekkel indul befelé. Ez az ittas férfi Sovák Ede, a ,,Gigant” építőipari elemgyártó kótéesz gépkocsielőadója. Itt lakik, magántulajdona ez a szobakonyhás házikó. Egyedül lakik, agglegény. Az előszobában leteszi aktatáskáját, benyit a konyhába, felgyújtja a villanyt, lehuppan egy hokedlira és a fehérre meszelt falat bámulja. Az alkohol nem szabadította meg gondjaitól. A falat bámulja és lelki szemei előtt újra eljátszódik a ma délutáni fegyelmi tárgyalás. A fejére olvasták, hogy kárbavész a dolgozók iparkodása, az ő hibájából nem tudja teljesíteni tervét a szövetkezet, a generál-kivitelezők kötbérrel fenyegetőznek, veszélyben az osztalék, mert az előregyártott elemek nem kerülnek ki idejében az építkezés színhelyére. És amikor ő védekezésül felmutatta a munkanaplóját, szállítási diagramjait, amelyek szerint ő helyesen és tervszerűen programozta be a fuvarozást, a műszaki osztály vezetője, Suberle kartárs gorombán értésére adta, hogy a házakat nem papírból építik, a legszebben kiállított fuvarlevél sem változtat azon, hogy munkák holnap öt helyen is leállnak, a anyag híján. Mit felelhetett volna erre? Kisebbíti a felelősségét, ha bevallja, hogy nem bír a sofőrökkel, lépten-nyomon becsapják, három fekete fuvar mellé illesztenek csak be egy szövetkezeti szállítást?! Nem szólt semmit, a leváltására tett javaslatot is zokszó nélkül vette tudomásul, jobb is lesz, gondolta, ezentúl főjön másnak a feje. Ekkor kért szót Boronka Gizi, a villanyszerelő részleg technikusa, fegyelmi referens, hogy ő mindezek ellenére bízik Sovák kartársban, lehetőséget kell adni Sovák kartársnak a hibák kijavítására, emberek vagyunk, a lónak négy lába van, és így tovább és ezzel végleg víz alá nyomta őt. Mert most már ha ördögből angyallá is változnának a gépkocsivezetők, akkor sem tudnák még egy hét alatt sem ledolgozni a restanciát, nem is említve a közben jelentkező új fuvarokat, ő pedig, akitől Gizikó védőbeszédének hatására nem vonta meg a bizalmát a vezetőség, rövid időn belül még nehezebb helyzetbe kerül. Sóhajtott, lesz ami lesz, feltápászkodott a hokedliról és nekikészülődött, hogy feketét főzzön magának, hadd tisztuljon kicsit a feje. Villanyfőzőjét feltette az asztalra, a tartályt megtöltötte vízzel, visszacsavarta a kupakot, mokkacukrot, kiskanalat, csészét készített elő, aztán a főző zsinórját bedugta a konnektorba. Pakk! Szikra pattant ki a konnektorból, sötétbe borult a konyha. Rövidzárlat! Sovák előbb ösztönösen kirántotta a zsinórt, aztán nagyot káromkodott, ezen a napon minden összeesküszik ellene. Fegyelmi tárgyalás, bizalom megújítása, rövidzárlat. Tapogatózva elérte az ajtót, kikeveredett az előszobába, onnan az udvarra, a ház sarka felé botorkált, mert a villanyóra ott volt a falba építve, egy erre a célra kialakított kis fülkében, felette a biztosítékok táblája. De csak a mérő billentyűje csapódott le. Felnyomta, rögtön kivilágosodott a konyha ablaka. Ment volna vissza a lakásba, amikor a konyhából kiszűrődő fényben ezüstösen csillogó valamit vett észre hátul, a gyümölcsfái között. Már amennyire állapota engedte, ■ szilárd léptekkel indult hátra a kertje, hogy tisztázza a helyzetet. Beért a fák közé és földbe gyökerezett a lába. Hatalmas fémhenger állott a tisztáson, a teteje elveszett a lombok között.