Napló, 1967. szeptember (Veszprém, 23. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-01 / 206. szám
Péntek, 1961. szeptember L Kalocsai paprika Háromszáz vagonra való fűszerpaprika „készült” az 1900 vagonnyi feldolgozott termésből az idén a kalocsai Paprikaüzemben. Ízléses dobozokban indul a piacra a paprika. (MTI fotó : Mező Sándor felvétele) Mintavásárlás a raktárban Budapesten a napokban új mintaboltot nyitott a Ruházati Mintatervező Vállalat. Különös , raktár ez: csillogó tükörfalú, faburkolatú, nagy helyiség, bőrfotelekkel, lakkozott asztalokkal, a manökenek részére fenntartott bemutató hellyel. Ide járnak most már néhány nap óta az ország minden részéből a ruhagyárak és a KTSZ-ek megbízottai. tj mintákat, új divatholmikat vásárolnak itt. Közük a kívánságaikat, s ekkor előlép egy maneken, bemutatja az elképzeléseikhez leginkább illő divatkreációkat. A megrendelő olykor 15—20 modell közül választhatja ki a legtetszetősebbet. A vásárlás a következőképpen zajlik le: a megrendelő megkapja a modellt, vagyis az eredeti darabot, valamint az összes műszaki adatot, a méreteket, színmintákat. Ennek birtokában azután „otthon” a gyárban, vagy a műhelyben sorozatban kezdik készíteni a terméket. Előfordul, hogy valaki ,,monopol-árut” vásárol, vagyis olyan modellt, amelyet más gyár, más vállalat nem gyárthat. A Ruházati Mintatervező Vállalatnál ilyenkor átadják az eredeti dokumentumot is. Ezek a monopol-termékek azután szép kiállításban, kis szériában kerülnek forgalomba A mintaterem csak néhány napja működik, de már sokan érdeklődnek külföldről is. Hasznát azonban leginkább azok a gyárak, vállalatok látják, amelyeknek nincs önálló tervező irodájuk. Most készen kapják a műszaki leírást és azt a képet, illetve modellt, amely mutatja, milyen lesz az új termék. Vagyis: gyártásra készen viszik haza a legújabb, legdivatosabb, a forgalomba még ki sem került ruhákat, köztük olyanokat is, amelyeket most kezdenek hordani Párizsban, Londonban, Moszkvában. A Ruházati Mintatervező Vállalat a monopol termékek eladásával jelentős összeghez jut, a vidéki ktsz-ek, gyárak pedig a legújabb modellek birtokában versenyképesek lesznek az új mechanizmusban a hazai piacon és külföldön egyaránt. . . « Ji APLö 3 Tudományos vizsgálatok a baktériumok rozsdakeltő szerepének tisztázására Különös „tünetek“ A szovjet Tomasov professzor vizsgálatai Hatástalanok az eddigi bevonatok Több nagyvárosunkban rejtélyes körülmények lyukadtak ki a földben között lefektetett új gázvezetékek. A gyors műszaki vizsgálat eredménye ismét — mint annyi más esetben — a rozsdát tette „felelőssé” a szerkezete. A kémikusok laboratóriumi elemzése már az első jelentésnél tovább ment, és rendkívül érdekes módon bebizonyította, végeredményben baktériumok okozzák a csövek kilyukadását.. . — Valójában mi is történt vitatott esetekben? — kérdeztük a vizsgálatsorozat szakmai irányítóját, dr. Bácskai Gyulát, az intézet osztályvezetőjét. — Előre kell bocsátanom — mondotta —, hogy ismereteink szerint a baktériumok csak a korróziós folyamat meggyorsításában ludasak. Tehát távolról sem állíthatjuk, hogy a csövek baktérium-invázió hatására közvetlenül lyukadtak ki. Ellenben egy percig sem lehet vitás, hogy a baktériumok életműködése közben keletkeztek a fémek megtámadó anyagok. felületét Ilyen például a kénhidrogén, amely az úgynevezett szulfát-redukáló baktériumok terméke. Veszélyesebb az egycsillós — Hogyan pusztítanak az egysejtűek? pusztulásáért. A szakemberek azonban eléggé különös ,,tüneteket” észleltek és ezért a veszprémi Nehézvegyipari Kutató Intézet korróziós szakértőinek tanácsát kérték. Ezúttal a gyakorlatban is igazolva láthatjuk a szovjet Tomasov professzor megállapítását: végeredményben elektrokémiai folyamat játszódik le. Például a kénhidrogén hatására a fémfelületen parányi galvánelemegységek keletkeznek, amelyeknek anód részein rohamos pusztulásnak indul a fém. Rendkívül érdekes, hogy az egy csillószőrrel rendelkező baktériumok a legveszélyesebbek, hiszen csak egy „ponton” mozognak és az itt leadott termékeik koncentráltabban támadnak. A „mozgékonyabb ”, több csillószőrrel bíró egysejtűek aránylag veszélytelenebbek, hiszen „szétviszik” a kénvegyületet. Ezek után milyen védekezést ajánl a fém „betegségeket” okozó baktériumok ellen? Mi történt a föld alatt? Baktériumpusztító vegyszerek — Éppen itt a téma egy másik bökkenője: a korrózió ellen eddig használt bevonatok ilyenkor nemcsak alkalmatlanok, de egyenesen károsak is. A csövek bevonására használt cellulóz tartalmú anyagok a talajban rothadásnak indulnak és valóságos melegágyai lesznek a baktérium tenyészeteknek. Azokon a helyeken tehát, ahol bizonyítható a veszély, új óvó anyagokat kell használnunk. De, gondolnunk kell arra is, hogy a bevonatok baktériumölő anyagokat is tartalmazzanak, mert csak így tudjuk megnyugtatóan megelőzni a károkat. Intézetünk kísérleti telepein behatóan foglalkozunk többek között ezekkel a kérdésekkel is — mondotta befejezésül dr. Bácskay Gyula kandidátus, s hozzátette, hogy külföldön is egyre behatóbban kutatják baktériumok rozsdakeltő szerepét. Épül az almádi szálloda (Fotó: Szabó) 4 honismereti tevékenység gazdája: a Hazafias Népfront (Tudósítónktól) A Hazafias Népfront Pápai Járási Bizottsága elhatározta, hogy a honismereti munka felkarolásával segíti művelődésügyi szerveket művelődéspolitikai elveink gyakorlati megvalósításában. E célból „nem érdemli meg jelenét az a nép, amely múltját nem becsüli” — mottóval létrehozta honismereti, műemlék- és természetvédő szakbizottságát, amelynek vezetésére Tungli Gyula gimnáziumi tanárt kérte fel. A szakbizottság feladata, hogy a következő években segítséget nyújtson az öntevékeny honismereti munka szervezetté, rendszeressé tételében, s hogy segítse, támogassa a járás területén szép számmal működő amatőr gyűjtőket, régészeket. A szakbizottság kapcsolatot létesít a pápai honismereti szakkörökkel is. —G— Munkakönyvében — amelyben az utolsó beírás 1929. november 16. volt, ami azt jelenti, hogy immáron tizedik hónapja nem dolgozik — így festi le a hatóság: „Arca: rendes, haja: barna, szája: rendes, szeme: barna, foga: szabályos, termete: közepes.” Már ekkor, a könyv kiállításakor — ellopták mosolyát, mely legényes, keskeny bajsza körül bujkált, ellopták csokoládébarna arcának kedves, ravaszkás tekintetét, amelyet talán kisfiúsán oldalra választott haja kölcsönzött neki. Utolsó estéjéről a lapok csak ennyit írtak: „Darnyik János, 28 éves galgahévízi állványozó már a forró szeptember 1-ét megelőző este elindult a fővárosba.” „ Ez is hogy történt? Tíz órakor keltette az asszony. Aludt már a család, a három gyerek. Csak Mihók Rózsa virrasztóit, hogy a csillagok feljöttével keltse urát, útnak indulni az erdőkön át, gyalogosan Pestnek, munkáért, kenyérért. Nem vitt magával mást, csak a tarisznyáját Üresen. Nekivágott a feketedő estének — nagy törzsű tölgyek kísérték Gödöllőig, — onnan már az érkező hajnal világította meg fehéren az utat a város felé. Reggelre ért be Pestre. Régi pallérját, Gazsó Mihályt kereste, talán ő valahogy be tudná szerezni munkába. De nem találta se otthon, se az épületeknél. Üresek az állványok, amerre ment, mintha ünnep, komoly vasárnap lenne. — Gazsót keresed? — mondják neki a sétáló, ismerős kőművesek, állványozók, — akkor csak gyere velünk, ő is kint van most a Ligetben... S már viszi őt is a hullám, csepp a bizakodó, erős sodrú folyamban. Aréna itt... Hár így történt... 1930. szeptember elsején zajlott le a Horthy-fasizmus korának legnagyobb munkástüntetése Budapesten, sok tere... Kiáltja ő is: „Munkát, kenyeret!”, s lóbálja magasba —mintha zászlaja lenne — a tarisznyáját kétoldalt rendőrcsapat sorakozik arcvonalba. Az Andrássy útról már éles karddal vagdalkozó lovasrendőrök vágtattak feléjük. A rendőrgyűrű a Vajdahunyad vára felé szorítja a tömeget. Mikor a karcsú, kis hídon áthaladnak, ezt mondja a szomszédjának, Deszpoda Mihály kőművesnek: „Tizenegy éve jártam itt utoljára... Itt kértem meg egy vasárnap Rozim kezét, akkor építettük együtt a papírgyár kéményeit.” Ekkor dördültek el a rendőrök fegyverei. Itt, a Vajdahunyad vára tövében halt hősi halált Darnyik János állványozó, Deszpoda Mihálynak ideje sem volt, hogy elbúcsúzzék, lefogja pajtása szemét, menekült az éles kardok elől. Aztán, mikor tiszta lett a tér, jött a rendőri bizottság és hivatalosan megállapította: „Egy állványozót, Darnyik Jánost, megölt a tüntetők egy eltévedt golyója.” Megállapította, hogy munkakönyvébe az utolsó bejegyzés 1929. november 16. Megállapította még — hivatalosan —, hogy az elhunytnál egy üres tarisznya volt, pénztárcájában 4, azaz négy fillér. Csak vasárnap reggel tudták meg Galgahévízen a vasutasoktól, hogy a község lakossága egy emberrel kevesebb lett. Mihók Rozália fekete kendőt kötött, és sógorával beutazott a városba, megnézni a férjét. De nem engedték, hogy lássa: ehhez rendőri engedély kell. Elmentek a főkapitányságra. ba, Mikor temetni vitték a szülőfalujaBudapestről Galgahévizig, az út tele csendőrrel. Pedig a koporsót nem is a főúton hozták; kora hajnalban, titokban indult el a hullaszállító a mellékutakon — talán éppen arra, amerre néhány nappal ezelőtt szegény Darnyik János a városba indult. Még a határból is bejöttek a kint dolgozó parasztok a temetésre. Szuronyok gyűrűje fogta körül a gyászoló tömeget. Mikor az utolsó rög is a sírdombon pihent, ment az özvegy a bérelt „lakásba”, összecsomagolt, mindenüket hátára vette, s maga előtt engedve a gyerekeket, elindult a szomszéd községbe, anyjához, Hévízgyörkre. Mert ott kellett hagyniuk a házat, amelyben laktak, most már egy percig sem hiteleztek nekik. Másnap este fogta Mihók Rózái a férje tarisznyáját — s akárcsak az ura —, a csillagok feljöttével megindult az erdőnek, Pestnek. Ment, keresni azt a Gazsó Mihály pallért, akitől Darnyik János is munkát remélt. Végigment a Kerepesi úton, s ahol csak állványok nyúltak a magasba, kérdezte az embereket: merre találhatja meg Gazsó Mihály pallért, aki őnéki bizton munkát szerez. A kőművesek — az Aréna út végén — nem engedték, hogy tovább menjen: felvétették téglahordozónak. Közös kívánság volt ez: fel kellett Mihók Rózsit venni. Kicsi volt a munkahely — az élet —, összébb húzódtak hát a szegények, helyet szorítottak az özvegynek. Kőbányai György Idám Hack idejében korszerű volt Útépítés, korszerűsítés Veszprém megyében * Veszprémben két zöld tábla mutatja az irányt Füred és Almádi felé egy sárga ház tövében. Ebben a házban kapott helyet két éve a Közúti Igazgatóság kirendeltsége, hogy végre a megye önmaga kezelje az utak korszerűsítésének sürgető kérdését Vágó Istvánnal, a kirendeltség igazgatójával beszélgettünk erről a nagyon is szem előtt levő témáról. Veszprém megyében 1900 kilométer út van a KPM kezelésében. Ezek jórésze korszerűtlen, a forgalomnak nem megfelelő makadám és földút. Az utak forgalmasak, menetrendszerű járatok közlekednek. A Bakony és a Balaton idegenforgalma is nagy. Jövőre Tihanyig vezet az új út . Az idén az utak korszerűsítésére 190 millió forintot fordítunk. Fő feladat a 8-as és a 71-es számú út korszerű, kiszélesített nyomvonalon való megépítése. A 84- es számú vonal már főközlekedési útmajdnem teljes egészében elkészült. Ez munka főként az idegenforgalom szempontjából jelentős. A balatonalmádi és csoMég sok helyen tapasztalhatjuk, hogy a kátyusodásokat az út szélén található zúzalékos földdel töltik fel. Az útra így visszakerült anyag, a por és a gumidefekt forrása. A makadám utak karbantartásának egyetlen módja ez a sokat bírált módszer. A gumiabroncsok szívó hatása a kőút teljes szétbomlását eredményezné, ezért kell a felületre koptató bevonatot teríteni. Mivel a makadám és a földút alkalmatlan gépkocsi közlekedésre, terveink szerint a jövő év végéig ezeket megszüntetjük. A maka-paki országutak résével egyidőben korszerűsnúgynevezett „hármas csomópont” épül, amely a 8-as számú út veszélyes átkelési szakaszát, valamint az eddig bírálható tájékoztatást is megoldja. Ez folyamatosan, a következő három évben valósul meg. dám utakat itatásos módszerrel portalanítjuk, ami természetesen csak egy kis lépés a korszerűsítés terén, de karbantartásuk meggyorsul és a járműveket rongáló kátyusodás megszűnik. Hogy mennyire fontos a Veszprém megyei utak rendbe hozása, azt az is bizonyítja, hogy a legnagyobb hitelkeretet kapjuk. Természetesen tudni kell azt is, hogy 1 kilométer út korszerűsítése 1,4 millió forintba kerül, új út építése pedig még költségesebb. 20 motoros útőr Az útépítő vállalatok kapacitása nem képes kielégíteni a megrendeléseket. Az anyagi fedezet gyorsabb tempót is lehetővé tenne. Főként munkaerőhiánya okozza a gyakori határidő módosítást, az anyagellátás sem zavartalan. Az almádi ás füredi utak tervek szerint az idén készültek volna el, de az átadási idő későbbre tolódott. Az iparosodott környezet „elszippantja” a kevésbé kényelmes útépítési munkáról a telepített üzemekbe a dolgozókat Ez a munkaerő hiány vállalatunknál is érződik. Az utak rendben tartására útőröket alkalmazunk, ezek feladata a padka nyírás, kátyúk betömése, táblák pótlása. A jelenlegi gárda már kiöregszik és az alacsony kereseti lehetőség miatt pótlás. Orvoslásul nincs után„útrendőr” szolgálatot Motorkerékpárral szervezünk, járják az utakat, megszüntetik a hiányokat és jelentik az észlelt nagyobb rongálódásokat Az útépítés gyára az ország határaival van körülkerítve. Nincs szükség látogatási engedélyre, mindenki láthatja a „termelés” fejlődését, és hiányosságait. Az utak építésénél pénzrel és időre van szükség. 1970-ig a főközlekedési utakra 33E millió, a bekötő utak korszerűsítésére 28 millió forintot fordítanak megyénkben. Eredménye már sok helyen megmutatkozik. RIEDEL LORAN'S A vizes makadám a múlté