Napló, 1969. március (Veszprém, 25. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-01 / 50. szám
2 Nixon tárgyalt, a fiatalok tüntettek Az amerikai—olasz tárgyalásokon olyan megegyezés született, hogy fokozni kell a NATO-országok konzultációit, különös tekintettel a valószínűnek látszó amerikai—szovjet tárgyalásokra. A közel-keleti helyzetet érintve mindkét fél hangsúlyozta: a válság további éleződését minden lehetséges eszközzel meg kell akadályozni. Hírügynökségi jelentések szerint a csütörtök délutáni és esti heves Amerika-ellenes tüntetések során a minderség 139 fiatalt, főként diákot tartóztatott le. Közülük azonban, csupán nyolcat tartottak őrizetben. Az összecsapások méreteire jellemző, hogy 35 rendőr sebesült meg. Rómán kívül Milánóban voltak a legnagyobb szabású tüntetések. Tüntetésekre voltak Bolognában, Padovában. Egy barna esőkabátot viselő férfi pénteken délelőtt a tömegből Richard Nixon gépkocsijához rohant, állítólag azzal a szándékkal, hogy petíciót nyújtson át az amerikai elnöknek. Az incidens röviddel azután történt, hogy az elnök megkoszorúzta Rómában az ismeretlen katona síremlékét. Némi dulakodás után a férfit lefogták és őrizetbe vették. Pénteken folytatódtak az Amerika-ellenes tüntetések az olasz fővárosban. A város több pontján tűztek össze fiatalok a rendfenntartó erőkkel. Diákok megrohamozták a Daily American című amerikai lap kiadóhivatalát, valamint az American Express amerikai utazási iroda kirendeltségét és bezúzták az ablakokat. Több amerikai zászlót nyilvánosan elégettek. Heves összecsapásra került sor a Chigi-palota környékén is, ahol Nixon Rumor miniszterelnökkel tárgyalt. Körülbelül ötven személyt őrizetbe vettek. ★ Már az Orly-i repülőtérre való megérkezésekor elhangzott üdvözlőbeszédek is megadták Nixon amerikai elnök párizsi tárgyalásainak alaphangját. Sem De Gaulle tábornok, sem az amerikai elnök nem tett említést a közelmúlt viszályaira. A beszédek elhangzása után a két elnök De Gaulle tábornok gépkocsiján a Quai d'Orsau-ra hajtatott, ahol Nixon elnök szállása van párizsi tartózkodása idején. Nixon amerikai elnököt amint De Gaulle tábornok társaságában az Orly-repülőtérről a Quai d’Orsay-n levő szállásra hajtatott, az útvonal mentén tüntetők ellenséges kiáltásokkal fogadták. A tüntetők elsősorban az amerikaiak vietnami agressziója ellen tiltakoztak és szolidaritásukat nyilvánították a vietnami néppel. A Francia KP pénteken délután tiltakozott amiatt, hogy a Nixon elleni tüntetések során a rendőrség önkényesen letartóztatta a Francia KP több aktivistáját, közöttük egyik Párizs, városi tanácsost, a Kommunista Ifjúsági Szövetség több vezetőjét egy volt párizsi kommunista képviselőt és a CGT Val de Marne megyei titkárát Nixon egyébként is viharos római látogatásának egyik „legforróbb” pillanata: egy férfi hirtelen áttört a tömegen, és Nixon kocsija után vetette magát, hogy — mint később állította — átnyújtson neki egy írásbeli petíciót. Képünkön: a motoros testőrség elsodorja a különös kérelmezőt (A Napló képtávírója) A világpolitika eseményeiből Nixon Rómában és Párizsban Mégis Nyugat-Berlinben lesz az elnökválasztás? A nemzetközi közvélemény az elmúlt napokban feszült érdeklődéssel figyelte a Nyugat-Berlin körül alakuló fejleményeket. Nem volt vitás, hogy a nyugatberlini szenátus az NDK javaslatára csak formailag mondja ki a választást, a döntés Bonnban történik. Úgy tűnik , hacsak az utolsó pillanatban nem jön közbe valami váratlan fordulat, hogy a Rajna partján ismét, mint már annyiszor, a hidegháborús szellem győzedelmeskedett a józanság felett. Miután ugyanis Diehl államtitkár, a bonni kormány szóvivője kijelentette: „Minden amellett szól”, hogy a nyugatnémet elnökválasztásokat március 5-én mégis nyugat- Berlinben tartják meg, kijelentését Schütz nyugatberlini kormányzó polgármester szinte szó szerint megismételte egy sajtókonferencián. Az NDK vezető lapja, a Neues Deutschland kommentárban állapítja meg: ismét megkerülték Bonnban és Nyugat-Berlinben a probléma magvát, azt az alapvető tényt, hogy Nyugat- Berlin nem tartozik a Német Szövetségi Köztársasághoz. Nixon nyugateurópai körútja most már nemcsak diplomáciai értelemben, nemcsak a kulisszák mögött, hanem a szó közvetlen értelmében is mind viharosabbá válik. Miközben a római Quirinale palotában folytak az amerikai-olasz tárgyalások, tüntetések egész sorozata kavarta fel az „örök város’* megszokott rendjét. Az egyetemen súlyos közelharcot vívtak a baloldali és jobboldali diákok, számos helyen tekintélyes tömegek tüntettek a NATO és Amerika egész politikája ellen. A tüntetések során több száz előállítás és sebesülés történt, sőt egy fiatal egyetemista, a 24 éves Domenico Congedo, az egyetemi verekedés során életét vesztette. De Gaulle elnök párizsi rezidenciáján, a tárgyalóasztalnál azonban sokkal nagyobb problémák várják Nixont. Az amerikai elnök érkezésekor ugyan az orly repülőtéren „az Egyesült Államok legrégibb barátjának és szövetségesének’’ nevezte Franciaországot, és De Gaulle is szólt „a két országot összekötő két évszázados barátságról” — de a szépen formás mondatok nem téveszthettek meg senkit. Johnson elnöksége alatt a két ország jóviszonyának csak romjai maradtak meg és senkinek nem lehetett illúziója afelől: az Atlanti-óceánon átívelő híd újjáépítése — ha egyáltalán megkezdődik — még esztendőket vehet igénybe. Schütz nyilatkozata Schütz nyugatberlini kormányzó polgármester pénteken délben Nyugat-Berlinben a sajtó képviselői előtt kijelentette: ,,feladta a reményt” hogy megegyezésre jutnak az NDK-val a határátlépési engedélyekre vonatkozó tárgyalások megindulása ügyében, s ezért most már eldöntött kérdésnek lehet tekinteni, hogy az NSZK elnökválasztásra március 5-én Nyugat-Berlinben kerül sor. Jakubovsszkij és Szemjonov Berlinben Ivan Jakubovszkij marsall, a Varsói Szerződés egyesült fegyveres erőinek főparancsnoka és Vlagyimir Szemjonov külügyminiszter-helyettes pénteken Berlinbe érkezett. Fogadta őket Walter Ulbrich, az NDK Államtanácsának elnöke. A baráti és szívélyes légkörben lefolyt megbeszélésen teljes egyetértésben tárgyaltak meg fontos, közérdekű kérdéseket. A vietnami holdújév alkalmából közzétett nyilatkozat kiemeli: ,,a Vietnamról folyó párizsi négyhatalmi értekezlet megnyitása nagy horderejű politikai esemény volt, a konferencia menete azonban azt mutatja, hogy az Egyesült Államok és a saigoni rezsim küldöttei állandóan akadályokat gördítenek a rendezés útjába.” Folytatódik a DNFF offenzívája Hatalmas pergőtűzzel és rakéta-támadásokkal folytatódott pénteken a DNFF harcoló alakulatainak immáron hatodik napja tartó koratavaszi offenzívája. A DNFF legújabb hadijelentéseiben beszámolt arról, hogy az általános támadássorozat közben felszabadították a pacifikációs program keretében létesített számos úgynevezett stratégiai falu lakosságát. A közlemények azt is hírül adják, hogy Dél- Vietnam több körzetében, egyebek között Saigon közelében, sok helységben népfelkelés tört ki. A falusiak lelkesen fogadták a hazafiak előrenyomuló osztagait és menetoszlopait, s élelmet és szállást adtak nekik. A nép mindenütt odaadóan támogatta a DNFF hadműveleteit. Nyugati távirati jelentések szerint az offenzíva hatodik hajnalán a DNFF az ország mind a négy harcászati övezetében rakéta és nehézgránát támadásokat indított az amerikai expedíciós hadsereg és a délvietnami csatlós kormány támaszpontjai ellen. Különösképpen súlyos károk érték a Da Nang-i és a Long Binh-i óriás támaszpontokat. A Da Nang-i bázisra becsapódó 122 milliméteres szovjet gyártmányú rakéták felrobbantottak egy amerikai hadianyag raktárt. A robbanás — mint az AFP tudósítója jelentette — megreszkettette szinte az egész várost. Az amerikai szóvivők a későbbi sajtótájékoztatón anynyit elismertek, hogy az amerikai haditengerészet három hajója, amely a támaszpont a város kikötőjében horgonyzott, súlyosan megrongálódott. Essolt elít mecék Pénteken délelőtt Jeruzsálemben az ország nagy halottjainak temetőjében ünnepélyes külsőségek között eltemették Levi Eskol miniszterelnököt. A temetésen a politikai élet és a katonaság vezetőin kívül csak néhány ország alacsonyszintű küldöttsége jelent meg. Meglepetésre nem volt ott a temetésen egyik legközelebbi barátja, akitől a miniszterelnökséget átvette, a 82 éves Ben Gurion. ÍzSKVSZ kV Liftin'»»» A szakszervezeti világszövetség titkársága pénteken nyilatkozatban szólította fel a világ szakszervezeteit és dolgozóit, hogy vállaljanak még erősebb szolidaritást a vietnami dolgozókkal és néppel. NAPLÓ Szombat, 1969. március . Elhúnyt Nauényi Géza A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatal, a kormány titkársága, az MSZMP országházi bizottsága és a Magyar Újságírók Országos Szövetsége mély megrendüléssel közli, hogy Naményi Géza elvtárs, a Minisztertanács Tájékoztatási Hhivatalának vezetője február 28-án, élete 53. évében hosszú szenvedés után elhunyt. Temetése március 4-én, kedden, 13 órakor lesz a Farkasréti temetőben, a Fővárosi Tanács által adományozott díszsírhelyen. Naményi Géza elvtársat a Minisztertanács saját halottjának tekinti. Naményi Géza 1916. szeptember 5-én született Miskolcon. A gimnáziumi érettségi letelte után a Felső-Magyarországi Reggeli Hírlap szerkesztőségében dolgozott, mint gyakornok. 1938-ban kitanulta a villanyszerelő szakmát, majd a felszabadulás után munkája mellett sikeresen elvégezte a Budapesti Műszaki Egyetemet, ahol elektromérnöki diplomát szerzett. 1945 óta volt tagja a pártnak. A felszabadulás után először a Felvidéki Népszavánál, majd Miskolcon az Északmagyarország szerkesztőségében dolgozott különböző vezető beosztásokban. 1955 elejétől az Esti Budapest rovatvezetője, majd a szerkesztőbizottság tagja. Az ellenforradalom után részt vett a kormány Tájékoztatási Hivatalának megszervezésében, rövid ideig az Esti Hírlap szerkesztőbizottsági tagja, ezután a Tájékoztatási Hivatal osztályvezetője, majd elnökhelyettese, 1959-től vezetője volt. Kiemelkedő munkásságáért a Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Magyar Szabadság Érdemrend ezüst fokozatával és a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntette ki. Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Megerősítette a Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között kötött kulturális és tudományos együttműködési egyezményt. Törvényerejű rendeletével a felsőfokú híradás és műszeripari technikum, valamint a felsőfokú villamosgépipari technikum egyesítésével létrehozta a művelődésügyi miniszter felügyelete alatt álló Kandó Kálmán villamosipari műszaki műszaki főiskolát. Elhatározta megyei (fővárosi) bírósági és járásbírósági (városi, városi kerületi bírósági) népi ülnökök 1969. május 16 és június 30. közötti választását. Megtárgyalta és elfogadta az igazságügyminiszter jelentését a kegyelmi ügyek intézésének 1968. évi tapasztalatairól. Tizenkét esztendővel ezelőtt írta alá a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kormánya az első kulturális és tudományos együttműködési egyezményt. Ennek alapján sokrétű, gazdag kulturális csere fejlődött ki országaink között. Az 1968. novemberében aláírt új egyezmény alapvető vonása, hogy a kulturális és tudományos cserék mellett a közös munkára — együttes kutatásokra, alkotásokra — helyezi a hangsúlyt. Ennek megfelelően mindkét fél széleskörűen fejleszti a kooperációt és a szakosítást, támogatja közös kutatóintézetek és tudományos laboratóriumok felállítását, kutató-, tervező- és szerkesztőkollektívák létrehozását, a közös és kölcsönös publikációs tevékenységet. A szakemberek megkülönböztetett figyelmet fordítanak a társadalomtudományok eredményeinek az ideológiai harcban való közös felhasználására Külön fejezet foglalkozik a kölcsönös szakemberképzéssel, az oktatási együttműködéssel. Ennek keretébena két fél elősegíti" a felsőoktatási intézmények és az egyes tanszékek közötti közvetlen kapcsolatok kibővítését, az oktató-nevelő és kutató tevékenység összehangolását. Támogatják oktatók, nyelv- és irodalomtanárok, lektorok közreműködését és munkavállalását egymás országában. Az eddiginél szélesebb keretek között teszik lehetővé egyetemi hallgatók és aspiránsok képzését egymás egyetemein és főiskoláin, továbbá részvételüket termelési gyakorlatokon, nyelvtanfolyamokon, és szoros együttműködést valósítanak meg a tudományos minősítés területén. A berlini „Alex" álakkui Berlin történelmi múltú Alexanderplatzán hónapok óta alig van forgalom. Itt most az építőgépek, a szállítóautók vették át az uralmat. Gyalogosok, akiknek sietős az útjuk, bizony nehezen vergődnek keresztül rajta A régi, egykor igen sűrűn beépített és a második világháború során súlyos károkat szenvedett Alexanderplatz egy része lesz a főváros újonnan kialakuló szocialista városközpontjának. Sok más fővárostól eltérően Berlin eljövendő „City”-je a társadalmi élet központja is lesz. Ez annyit jelent, hogy a főváros számára elengedhetetle közigazgatási épületeken kívül lakóházakat is építenek a központba, továbbá színházak, mozik, iskolák, üzletett és vendéglők is kerülnek majd oda. Aki a 9-es autóbusszal — amely egyébként egyike azon kevés nyilvános közlekedési eszközöknek, amelyek még közvetlenül érintik a mai építkezés közelét — végighalad a városon. -Öz már ki tudja venni a majdani Alexanderplatz és a szomszédos utcák körvonalait. Dominál a TV-torony, amely a második legmagasabb ilyen jellegű enmény Európában, s rövidesen eléri végső magasságát: 360 métert. Már messziről barátságosan integet piros-fehér mintázatú antennahordozója és az óriási ezüstös kupola, amelyben a szükséges technikai berendezéseken kívül vendéglő is lesz. 1968 október 1-re nyersépítkezésben elkészült a „Stadt Berlin” szálloda, amelynek 39 emelete 2000 szállodai vendég számára biztosít helyet. A belső építési és szerelési munkálatok csaknem együtt készülnek az épület falaival, így az építkezés ideje nagyon megrövidül. A Hotel „Stadt Berlin” külseje kék lesz, a legvilágosabbtól a legsötétebb színárnyalatban. Egy épülő új áruház ugyancsak kékszínű lesz, rajta, kívül számos négyemeletes irodaépület, lakóház-magasépületek és két központi üzemi étkezőépület. Az új városközpont kialakításába betervezték a meglévő két régi toronyházat, amelyek 1929 és 1932 között épültek, ezeket rekonstruálták és részben megemelik. Már megkezdték az építését mindazon épületeknek, amelyek elkészítését 1970-re tervezik. 1970 után — amikorra elkészül már véglegesen az Unter der Linden útja is — megkezdődik az ugyancsak történelmi múltú Friedrichstrasse rekonstruálása és az új városközpontba való beillesztése, öszszesen kereken 600 hektárnyi területen kell az elkövetkező évek során teljes rekonstrukciót végezni. A főváros átalakításában az építők határideje az első szakasz befejezésére: 1969 októbere. Ekkor ünnepli megalakulásának 20. évfordulóját a Német Demokratikus , A TV-torony építkezése Az épülő Stadt Berlin Hotel