Napló, 1969. július (Veszprém, 25. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-01 / 149. szám

2 Nixon Romániába látogat Dél Cemen is elismerte az NDK-t Tart az ostromgyűrű Ben Hét körül Az egész világsajtó élénken kommentálja Nixon elnök­nek az elmúlt hét végén bejelentett távolkeleti, illetve romá­niai utazását, a kommentárok azonban erősen találgatás-jel­­legűek. A távolkeleti úttal kapcsolatban vannak olyan han­gok is, amelyek szerint ez az utazás már számol a vietnami háború befejezésének perspektívájával és része a „Vietnam utáni" washingtoni politika előkészítésének. l­ehet, hogy ma még korainak tűnnek az ilyen kombinációk, de hosszabb tá­von Washingtonnak feltétlenül szüksége van távolkeleti poli­tikájának „gyötrelmes felülvizsgálására”. Kézenfekvő az a vélemény is, amely szerint Nixont nyugtalanítja egy, az USA nélkül esetleg létre­jövő ázsiai biz­tonsági rendszer lehetősége — két hatalmas ország, India és Japán máris bizonyos érdeklődést mutatott egy ilyen terv iránt — és utazásával ezt a „veszélyt” is szeretné ellen­súlyozni. Ami a romániai utat illeti, a nyugati visszhangra a meg­lepetés a jellemző. Az amerikai sajtó is mindenekelőtt azt hangsúlyozza, hogy a bukaresti út lehetőségétől a hivatalos bejelentés előtt semmi nem szivárgott ki. Washingtonban be­jelentették, hogy az elnök három napot talt Romániában és a tárgyalásokon „kétoldalú kérdésekről, valamint általános nemzetközi problémákról” esik majd szó. Vietnamban változatlanul a DNFF kezében van a ka­tonai kezdeményezés. Rakéták csapódtak be a Saigon köze­lében állomásozó délvietnami ejtőernyős hadosztály törzska­rának főhadiszállására és az amerikaiak, valamint délvietna­mi bábjaik még számos térségben katonai defenzívába szo­rultak. A nagygyűlésen elmondott beszédében Cernik, a CSKP KB elnökségének tagja, a csehszlovák kormány elnöke hangsúlyozta, hogy a Szovjet­unióval való kapcsolatok megszilárdítása és fejlesztése életbevágóan fontos Csehszlo­vákia biztonsága és eredmé­nyes fejlődése szempontjából. Cernik miniszterelnök derű­látóan nyilatkozott a jövő ki­látásairól. ..Hisszük, hogy si­kerül megoldanunk problé­máinkat és állampolgáraink meggyőződnek a szocializmus és a világbéke érdekei által megszabott utunk helyességé­ről” — hangoztatta befejezé­sül a miniszterelnök. Mind lemondtak A görög államtanács bírái tovább dacolnak a katonai rezsim alkotmányellenes in­tézkedéseivel. Hétfőn az or­szág legmagasabb közjogi fó­rumának újabb nyolc tiszt­ségviselője nyújtotta be le­mondását tiltakozásul Sztasz­­szinopulosznak, az államta­nács elnökének törvénytelen eltávolítása miatt. A jogtudós és volt miniszter továbbra sem hajlandó elismerni el­mozdításának jogosságát, s a reá gyakorolt erkölcsi és fi­zikai nyomás ellenére sem tudták kicsikarni lemondását szentesítő aláírását. Az AP jelentése szerint meg nem erősített hírek ter­jedtek el arról, hogy a 24 tagú államtanács valamennyi tiszt­ségviselője szolidaritásból be­nyújtotta lemondását. 53 nap ostromg­yűrűben Az immáron 53 napja szo­ros ostromgyűrűbe zárt Ben Het-i amerikai tábor szaka­datlan ágyúzásán kívül a dél-vietnami népi fegyveres erők tüzérsége az ország egész területén több jelentős támadást hajtott végre. Ezek sorából kiemelkedik, hogy a hazafiak három 122 milli­méteres rakétát küldtek a Saigon közelében tanyázó dél-vietnami ejtőernyős had­osztály törzskarának főhadi­szállására. Az amerikai nagyvezérkart változatlanul aggasztja. Ben Jiet-t különleges alakulatai­nak sorsa. A válságos hely­zet egyik jele, hogy — a be­vett gyakorlattal szemben — az amerikaiak a veszélyes helyzetre hivatkozva, nem hajlandók repülőgépen új­ságírókat szállítani a köz­ponti fennsíkon elterülő tá­borba. A Ben Het-i helyzetről a szomszédos Dak To-ból kül­dött tudósítást Michel Garin francia tudósító. A távirat szerint a táborban a 85 mil­liméteres tüzérségi lövedé­kek sorozatos becsapódását a 60, 82, és 120 milliméteres aknák robbanása váltogatja, majd ezeket időnként hatal­mas dörejjel megszakítják a szovjet gyártmányú 122 mil­liméteres rakéták detonációi. Az állandó tüzérségi tűz mi­att vakondéletmódra kárhoz­tatott amerikaiak ventillá­torokkal, hűtőszekrényekkel és magnetofonokkal ellátott föld alatti bunkerjeik fog­lyai. A DNFF a tábor körül elterülő hegyi dzsungelekben kiépített álcázott tüzérségi ütegállásokból bombázza Ben Hét körzetét, s ezeket az ütegeket szinte folyama­tos amerikai légitámadások sem tudták elhallgattatni. Május 1-től június 29-ig az amerikai tüzérség és légierő a vietnami háború történeté­ben eddig egyedülálló össz­pontosítással támadta a Ben Het-t körülfogó hegyvonula­­tot. Több mint 136 000 löve­dék és 22 000 bomba robbant az ostromlott tábor körül. Az ostromgyűrű azonban oly szoros, hogy az amerikaiak kedd óta csak levegőből tud­­ják eljuttatni az utánpótlást a szorongatott védőknek. Izraeli támadás Az izraeli hadsereg roham­osztagai az 1987. évi háború óta a legmélyebben hatoltak be az Egyesült Arab Köztár­saság területére vasárnap es­ti rajtaütésük során. Egy Tel Avivben kiadott hivatalos ka­tonai közlem­én­y állítása sze­rint a kommandó 140 km-re közelítette meg Kairót és az egyiptomi fővárostól délre, a Nílustól nyugatra súlyosan megrongálták az asszuáni­ Kairó mage f­eszültségű veze­téket. A ke­emény szerint a támadók veszteség nélkül visszatértek támaszpontjukra. Az 191 júniusi háború óta ez volt izraeli kommandó negye­dik, 8 napon belül a második támadása az EAK ellen. Cernik beszéde A Brno mellett elterülő gottwaldovi völgyben vasár­nap megrendezték az immá­ron hagyományos béke-nagy­gyűlést, amelyen részt vett Brno és környéke lakosságá­nak több ezer képviselője. Je­len volt az SZKP voronyezsi területi bizottságának ven­dég­ delegációja is. N­A­P­L­Ó A Minisztertanács ülése (Folytatás az 1. oldalról) Máj egységes állami irányítása, a nemzetközi tudományos kap­csolatokkal való összehangolása, a Magyar Népköztársaság tudománypolitikai elveinek kialakítása és azok megvalósítá­sának szervezése. A Minisztertanács a tudománypolitikai bizottság elnö­kévé dr. Ajtai Miklóst, a kormány elnökhelyettesét nevezte ki. A kormány megvitatta és elfogadta a tudománypolitikai irányelvek végrehajtásához szükséges jogszabályok kidolgo­zásának ütemtervére tett javaslatot. A külkereskedelmi miniszter jelentést tett a külföldi hi­vatalos kiállításokon, vásárokon a magyar részvétel 1970. évi programjának bővüléséről és javaslatot terjesztett elő az 1971-ben megrendezendő külföldi kiállításokon részvételünk programjára. A vásárok és kiállítások száma és jelentősége világszerte növekszik és hagyományos szerepük mellett mindinkább műszaki, tudományos és gazdasági információs központokká is válnak. A magyar kiállítások külföldön — amelyeknek évente mintegy 10 millió látogatója van — jól szolgálják az ország gazdasági érdekeit és egyben hű képet adnak a mai Magyar­­ország életéről, alkotó munkánk eredményeiről. A Minisz­tertanács az előterjesztést elfogadta. A kormány megtárgyalta a mezőgazdasági és élelmezés­­ügyi miniszter jelentését a mezőgazdasági üzemek kiegészítő tevékenységéről és a vita alapján határozatokat fogadott el a kiegészítő üzemi tevékenység további fejlesztésére, az ere­deti célokkal ellentétes szabálytalanságok felszámolására. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. A mezőgazdasági üzemek kiegészítő tevékenységének további rendeltetésszerű fej­lesztése és a szabálytalansá­gok megszüntetése érdekében a kormányhatározat előírja. A lakosság ellátásának cél­jából a tsz-ekben nagyobb ütemben kell fejleszteni a mezőgazdasági termékek fel­dolgozását. Javítani kell az élelmiszeripari vállalatok és a mezőgazdasági üzemek kö­zötti kooperációt, tovább egy­szerűsíteni a termékforgal­mazás rendjét és meg kell te­remteni az állami-szövetke­zeti vegyes társulások közös anyagi érdekeltségét biztosító közgazdasági és jogi előfelté­teleket. Szükséges a mezőgazdasági üzemek közvetlen értékesítő tevékenységének fejlesztése, az értékesítéssel kapcsolatos engedélyezési eljárás egysze­rűsítése. Ugyanakkor szigo­rítani kell az egészségügyi és a minőségellenőrzést. A mezőgazdasági üzemek szolgáltató és egyéb ipari te­vékenységei közül elsősorban azokat kell fejleszteni, ame­lyek az élelmiszergazdaságot, továbbá a helyi szükségletek kielégítését segítik, a kedve­zőtlen adottságú területeken pedig a helyi lakosság foglal­koztatásának növelését teszik lehetővé. A mezőgazdasági üzemek építőipari kivitelezői jogosult­ságát és területi illetékességét úgy kell módosítani, hogy el­sősorban mezőgazdasági üze­mekben és az élelmiszergaz­­daság egyéb területein végez­­zenek építőipari munkát. Gondoskodni kell arról, hogy megismerkedjenek az építőipari kivitelezési szava­tosságra vonatkozó szabá­lyokkal. Szakmunkásutánpót­lásuk biztosításáról, saját munkásaik képzéséről a meg­felelő szakmunkásképző inté­zetekkel együttműködve gon­doskodjanak. A mezőgazdasági termelés­hez szorosan nem kapcsolódó ipari tevékenységet elsősor­ban ott indokolt fejleszteni, ahol a szabad munkaerő rendszeres foglalkoztatása helyben a mezőgazdasági üze­men belül egyéb módon nem oldható meg. Ezeknek a terü­leteknek a fejlesztését regio­nálisan, elsősorban ipari nagyüzemekkel kooperálva, kis- és egyes középüzemek ki­helyezésével, telephelyek lé­tesítésével, általában az ipar hathatós támogatásával cél­­megoldani. A mezőgazdasági üzemek telephelyükön kívül végzett ipari jellegű tevékenységét, az építőipari tevékenység ki­vételével — a már vállalt szerződéses kötelezettségek teljesítésére is figyelemmel — 1970. január 1-ig meg kell szüntetni. A kormány elren­delte, hogy az engedélyeket folyamatosan vonják vissza, a végrehajtást elmulasztó fel­ügyeleti szervek és üzemek vezetői ellen eljárást kell in­dítani. Állami vállalatok és intéz­mények termelőszövetkezeti tagot és alkalmazottat telep­­helyükön sem munkaerő-át­engedéssel (munkaerő-koope­ráció), sem bérmunkával fo­lyamatosan nem foglalkoztat­hatnak. Az ilyen jellegű fog­lalkoztatást és a mezőgazda­sági üzemmel kötött szerző­dést a vállalat és az intéz­mény 1969. szeptember 1-ig köteles megszüntetni. Felül kell vizsgálni a fővá­rosi termelőszövetkezetekben tevékenységi körük méreteit és arányait. Ahol nem a mező­­gazdasági termeléshez kapcso­lódó munkák teszik ki a ter­melési érték nagyobb részét, korlátozni kell ezt a tevé­kenységet. A közvetlen értékesítő és feldolgozó tevékenységek kö­zül elsősorban a vidéki tej-, tejtermék- és kenyérellátást célszerű előnyben részesíteni. Külön fi­gyelmet kell fordí­tani a mezőgazdasági üzem­ben a bérezésre, a munkaidő­re, a kooperációra, a bérmun­kám, a munkavédelemre és a büntetlen előéletre vonatkozó érvényes jogszabályok betar­tanak ellenőrzésére. Biztosítani kell, hogy a ter­melőszövetkezeti alapszabá­lyokban és az érvényes bér­ügyi rendelkezésekben meg­határozott béreken és juttatá­sokon felül semmiféle címen bért vagy juttatást ne fizesse­nek. A kormány felkéri a Szak­­szervezetek Országos Taná­csának főtitkárát, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság, a Termelőszövetkezetek Orszá­gos Tanácsa és az OKISZ el­nökét, hogy állásfoglalásuk­kal, hatékonyabb ellenőrzés­sel segítsék e határozat vég­rehajtását. ”3 ,H.Kedd, 1969. július . Ülést tartott az SZMT (Folytatás az 1. oldalról) munkájában nagyobb fi­gyelmet kell fordítani a brigádok művelődési vál­lalásainak segítésére — állapította meg a beszá­moló.­­ A megfelelő segít­ség hiánya miatt ugyanis a brigádszerződések többségé­ben a művelődési vállalások általános szólamok, nem ér­tékelhetők. A dolgozók műveltségi színvonalának emelése érde­kében végzett munka tárgya­lása során különösen két kér­déssel foglalkoztak sokat a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsának tagjai: a szakszer­vezeti könyvtárakkal és a dolgozók általános iskolájá­val. Igen biztatóak a szakszer­vezeti könyvtárakra és olva­sóikra vonatkozó statisztikai adatok. A megyében működő 113 szakszervezeti könyvtár­nak mintegy huszonötezer beiratkozott olvasója van, s ezek tavaly például há­­romszáznegyvenezer köte­tet kölcsönöztek. Jócskán van azonban gondja is a szakszer­vezeti könyvtá­raknak. Az olvasómozgalom fejlődésének egyik akadályo­zója például az, hogy a mun­kahelyek jelentős részénél még mindig nem oldották meg a könyvtárak elhelyezé­sét. Sok helyen még külön szekrényt sem biztosítottak, ezért 1968-ban több letéti könyvtárat (Moziüzemi Vál­lalat, ingatlankezelő, ven­déglátó) meg kellett szün­tetni. A legkomolyabb gondot azoknak a dolgozóknak a mozgósítása okozza, akik nem végezték el az általános iskola nyolc osztályát. Már­­már aggasztónak tűnik, hogy jelenleg megyénkben a negyven éven aluli dolgozóknak kö­rülbelül 40 százaléka nem fejezte be az általános is­kolát, s a dolgozók általá­nos iskolája iránt az érdek­lődés rohamosan csökken. A legutóbbi oktatási évben mindössze 474-en vizsgáztak a dolgozók általános iskolá­jában. Az SZMT agitációs, propa­ganda és kulturális bizottsá­ga a megyei tanács művelő­désügyi osztályával több íz­ben megbeszélést tartott a mozgósítás érdekében. A kö­zelmúltban egy közösen ki­dolgozott tájékoztatót juttat­tak el minden szakszervezeti bizottsághoz és tanácsi szerv­hez, s a következő oktatási évre már ennek alapján kez­dik meg a szervezést. A fel­szólalók közül többen hang­súlyozták, hogy a jelenlegi helyzeten első­sorban az üzemeken belül kellene segíteni. Arra len­ne szükség, hogy az üze­mek maguk is belássák, hogy a dolgozók alapmű­veltségének megszerzése vállalati érdek is. Ennek a szerteágazó témá­nak a megvitatása után a szakszervezeti választások tapasztalatairól, majd az SZMT elnökségének második félévi operatív tervéről és vegyes ügyekről tárgyalt a Szakszervezetek Veszprém megyei Tanácsa. A tantervi reform "reformjáért" Matematikus vándorgyűlés Veszprémben Tegnap a késő délutáni órákban a Bolyai János Ma­tematikai Társulat, valamint a Műszaki és Természettudo­mányi Egyesületek Szövetsé­gének megyei elnöksége fo­gadást adott a Hotel Veszp­rém különtermében a IX. matematikus vándorgyűlés m­egrendezése alkalmából. A fogadáson megjelent Ábrá­h­­ám Ferenc, az MSZMP me­gyei bizottságának titkára, Szabó Kálmán, az SZMT ve­zető titkára, valamint Jár­mai Ervin, a MTESZ megyei elnökhelyettese is. A vendég­látók nevében dr. Császár Ákos akadémikus egyetemi tanár, a Bolyai társaság fő­titkára üdvözölte a megje­lenteket, majd Gádor End­­réné, a társaság oktatási szakosztályának elnöke adott tájékoztatót a Veszprémben megrendezésre kerülő ván­dorgyűlésről. Július 2-től 5-ig közel 400 általános és középiskolai ta­nár vesz részt a IX. matema­tikus vándorgyűlésen, mely­nek főtémája a folyamatosan megvalósítandó tantervi re­form matematikai kérdései­nek megvitatása. Aktuális a téma, hiszen a reform az 1969/70-es tanévben gyakor­latilag megvalósul, s a hatal­mas léptekkel fejlődő tudo­mány szükségszerűen igényli az alaptudományok oktatásá­nak fejlesztését, további re­formját is. Ismerjük, gyakorlatból tud­juk ma már azokat az elő­nyöket, amelyeket a reform a matematikai oktatásban adott, de módunk nyílt meg­ismerni a további lehetősé­geket is — mondotta többek között munkatársunknak dr. Császár Ákos. — Nyilván­valóvá vált ma már a peda­gógusok előtt is: helyes volt a felismerés, hogy magasabb szintű matematikai oktatás­ra van szükség, azonban a jelenlegi matematikai óra­szám, a kísérleti osztályokat kivéve, kevésnek mutatkozik. Zsúfolt általában a matema­tikai tananyag”. Gádor Endréné tájékozta­tójából kiderült, hogy a tan­tervi reform, elyes vonatko­zásokban további „reformra” vár. Matematikai vonatko­zásban ugyanis az általános iskola alsó, felső tagozatát, valamint a középiskola négy osztályát, tehát a háromszor négy iskolai évet más és más koncepciók szerint reformál­ták meg, így előfordul, hogy a nyolcadik általános mate­matikai tudása kevésnek bi­zonyul a gimnáziumi első osztályos tantervhez. A holnap kezdődő vándor­­gyűlés témái közül csak né­hányat említenénk ízelítőül: matematika történet, mate­matika filozófia oktatása, pszichológia és matematika. A négynapos vándorgyűlésen különben az első napi plená­ris ülést kivéve két szekció­ban vesznek részt az általá­nos és középiskolai tanárok. Magas vízállás a Balatonon Süllyedő sátrak - Vissza Jugoszláviából Idegenforgalmi sziget a Bakony A gyorsan változó időjárás nagyon befolyásolta a bala­toni idegenforgalmat A tá­borokban ötvenszázalékos a kihasználtság, például a 3 ezer személyes balatonfüredi táborban alig vannak más­félezren. Másutt sem jobb helyzet Általános tapaszta­lat, hogy csak a csoportok, az előre szervezett külföldi turisták érkeznek meg. Az egyéni látogatók száma igen alacsony. Sokan — éppen a rossz időjárás miatt — to­vább utaztak Jugoszláviába, de néhány nap múlva visz­­szatértek a Balaton mellé. Mint mondották, ott még a mienknél is viharosabb az időjárás. Ausztriából viszont a legtöbben útnak sem in­dulnak, lemondják az előre rendelt szállásokat. A szom­szédos országban is esős, po­­ros az idő már napok óta. A legtöbben mégis Cseh­szlovákiából jönnek és a Győr—Zirc—Veszprém útvo­nalon érkeznek a Balaton­­parthoz. Többen visszafor­dulnak, de csak a Bakonyig, ahol szállást, kempingezésre alkalmas helyet keresnek és sátort vernek. Szombaton délután például Zircnél egy óra alatt 1 800 személygép­kocsi haladt át, a legtöbb csehszlovák rendszámmal. A Balaton vízszintje igen magas. Az idén nem enged­tek le vizet a Sión és a rend­kívül sok csapadék alaposan megemelte a tó vízszintjét. Ma a talajvíz és a tó szintje azonos. Alsóörsön például a sátrakat tartó cövekek el­süllyednek és pillanatok alatt összedőlnek a sátrak. A kem­­pingekben most töltéssel próbálnak száraz utakat biz­tosítani a lakóknak. Most lenne szükség a fo­kozottabb propagandára, a külföldi és a hazai turisták, üdülők átirányítására a Ba­­konyba. A közelmúltban a Bakonyi Intéző Bizottság kezdeményezésére a Magas­­bakonyi Erdőgazdaság több helyen — elsősorban Csesz­­neknél, a várral szemben, és Veszprémvarsány közelében — pihenőket alakított ki. Hatalmas fatörzseket helyez­tek el asztaloknak és körü­löttük kisebbek szolgálják a székek szerepét. Sajnos, már előfordult, h­ogy a farönkö­ket gépkocsira akarták fel­rakni, de a tolvajokat lefü­lelték.

Next