Napló, 1970. szeptember (Veszprém, 26. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-01 / 204. szám
Ceruzát a kézbe! »Ma, szeptember else«*■ jén, egész belpolitikánk alakulása szempontjából nagyjelentőségű, s éppen ezért igen felelősségteli munka kezdődik országszerte, a Magyar Szocialista Munkáspárt tagjai sokezer taggyűlésen több, mint százezer emberről alkotnak — gondos mérlegelés után — bizalomteli véleményt: ezek az általunk ismert és becsült emberek alkalmasak arra, hogy vezessék a pártalapszervezetet, a csúcsvezetőséget, a pártbizottságot és így tovább, a pártot végső soron. Ez a vélemény azonban ezen a pártvezetőség-választáson nem egészen ugyanúgy alakul ki, mint korábban. Mint minden igazán egészséges folyamat, a párton belüli demokrácia fejlődése sem áll meg a mérlegelés egyéni felelősségre szabott szabadságánál. Tovább megy ennél ezen az 1970-es pártvezetőség-választáson. Nemcsak a jogot adja meg, de meg is követeli, hogy minden egyes párttag — senki véleményétől nem befolyásolva, tehát titkosan — aktív szavazással nyilvánítsa véleményét a szeptemberi taggyűléseken. Mit jelent ez az aktív szavazás? Azt, hogy ezen a választáson mindenkinek kézbe kell vennie a ceruzát. Mert most nem elég jóváhagyólag az urnába dobni a jelölő bizottság által javasoltak listáját. Sok helyen — éppen e demokratikus és felelősségteli mérlegelés következtében — nem annyi a jelölt, amennyi a pártvezetőség taglétszáma, hanem több. S akkor az érintetlenül hagyott „bedobott” lista, érvénytelen szavazatot jelent. Igenis véleményt kell nyilvánítani, ki kell választani minden párttagnak az általa legalkalmasabbnak talált embereket; kollektív ítélet csak így — mindenki véleménynyilvánításával — érvényesülhet. Ez a pártdemokrácia fejlődéséből következő kollektív felelősség megnyilvánulási formája 1970-ben. Előfordulhat, hogy valaki feláll a szeptemberi taggyűlések valamelyikén, s azt mondja, én még a jelölőbizottság javaslatán kívül mást, ezt meg ezt az elvtársat is előterjesztem jelöltként? Előfordulhat. Különösen, ha a jelölő bizottság figyelmen kívül hagyott néhány véleményt. Joga van ehhez bármelyik párttagnak? Igen. Fel kell venni a javasoltakat a listára? Fel kell venni. S akkor jönnek — ceruzáikkal a kézben — a párttagok, a kollektív akarat képviselői, egyenként, s aktív állásfoglalásukkal megvalósítói is , ha a szeptemberi taggyűléseken egyéni felelősségvállalásukból kialakul — mert a pártdemokrácia jegyében ki kell hogy alakuljon — a kollektív döntés, az egyszersmind záloga annak, hogy a leghelyesebb, a leghasznosabb, legigazabb döntés alakult ki. Aztán több, mint százezer pártvezető — e szorosan megerősített bizalom jegyében — dolgozhat a párt politikájának megvalósításán. Sztankay József Világ proletárja) Kedd, 1970 szeptember 1. Ára 80 fillér XXVI. évfolyam — 204. szám Az iparszerű állattartás új feladatokat állít a szakemberképzés elé Nemzetközi állattenyésztési tanácskozás Keszthelyen A XII. Georgikon Napok programja keretében tegnap nemzetközi állattenyésztési tanácskozást rendeztek a Keszthelyi Agrártudományi Egyetemen. A tanácskozásra eljöttek az európai állattenyésztők napokban befejeződött budapesti konferenciájának résztvevői is. A 16 országból származó 72 külföldi szakembert dr. Bélák Sándor az egyetem rektora, az MTA levelező tagja üdvözölte. Dr. Bélák Sándor megnyitójában ismertette a külföldi vendégekkel az egyetem történetét és tájékoztatta őket arról, hogy a keszthelyi felsőoktatási intézményben az alapítók iránti tisztelet jeléül rendezik meg minden nyáron a Georgikon vitanapokat Ezeknek a témáját mindig a mezőgazdaság legfontosabb problémái közül választják ki. Az idei tanácskozás témájául a korszerű állattenyésztés oktatásának problematikáját látták a legaktuálisabbnak. A tudományos ülésszak vitaindító előadását dr. Kovács József, a keszthelyi egyetem állattenyésztési tanszékvezetője, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa tartotta, A korszerű állattenyésztés oktatásának kívánalmai a felsőoktatásban címmel. Előadásának bevezetőjében elemezte azokat a feladatokat, amelyeket a fejlett, főleg iparszerű módszerekkel folyó termelési eljárások bevezetése jelent a jövő szakemberei számára. Hangsúlyozta, hogy az egyre inkább elterjedő nagyüzemi állattartás irányításában összhangban kell lenni a mérnökök biológiai és műszaki ismereteinek. Hiszen a modern berendezések, az automata etetők és itatok üzemeltetését a biológia törvényszerűségeinek kell szabályozni. A mezőgazdasági mérnökök jelenlegi képzésében ezeknek az ismereteknek az aránya megfelelő. A termelési technológiák gyors fejlődése azonban szükségessé teszi a specialisták számára is az állandó továbbképzést. Az egyetemek feladata, hogy korszerű kutatási eredményeikkel és oktatási formáikkal ezt biztosítsák. A legmagasabb szintű, s egyben igen erősen specializált szakismeretekre kell szert tennie a különböző állattenyésztési ágazatok fejlesztésén dolgozó kutatóknak és oktatóknak. A kimunkált új termelési eljárások csakis gazdaságos alkalmazásuk révén terjednek el. Ezért szükséges a magasabb szakmai képzettséggel rendelkezők számára is a közgazdasági áttekintőképesség. Mivel az iparszerű termelés a koncentráció és specializálódás jegyében fejlődik tovább, egyre inkább szakosított ismeretek kívánatosak az alsóbb szintű állattenyésztőknél is. Az állatgondozó szakmunkásoknál ma már elengedhetetlenek a zootechnikai, állategészségügyi és műszaki ismeretek. A középszintű mezőgazdasági szakembereknek — technikusoknak, műszakvezetőknek — inkább szervezési, adatfeldolgozó feladatok ellátására kell felkészülniük. A tudományos ülésszak vitájának résztvevői azt hangsúlyozták, hogy a mezőgazdasági szakmunkásképzést mielőbb az ipari szakképzés szintjére kell emelni. Pillanatnyilag ugyanis igen kevés a beiskolázási lehetőség, és az oktatás szintje sem mindenütt kielégítő. Az állattenyésztési tanácskozás külföldi vendégei főként azokról a tapasztalatokról számoltak be hozzászólásaikban, amelyeket a magyar állattenyésztő nagyüzemek meglátogatásakor szereztek. Nemzetközi tapasztalatcsere a MESZOV-nél 30 MILLIÁRD ZLOTYI EGY MEGYÉBEN — LENGYEL SZÖVETKEZETI VEZETŐK LÁTOGATÁSA — A MODERN ASSZONYOK KLUBJA Az Országos Szövetkezeti Tanács vendégeként 26 ország szövetkezeti mozgalmának vezetői érkeztek hazánkba, a Budapesti Mezőgazdasági Kiállítás alkalmából. A külföldi küldöttek egy-egy megyét keresnek fel ezekben a napokban és ismerkednek a magyar szövetkezetek életével tevékenységével. A lengyel delegáció hétfőn Veszprém megyét kereste fel. Feliks Stawicki, a Varsói Területi Szövetség elnöke és Jozef Andraczke, a mezőgazdasági gépeket forgalmazó szövetkezeti vállalat igazgatója a MESZÖV-ben kezdte tájékozódását. Levitusz Károly, a MESZÖV elnöke, Rétsági Péter, elnökhelyettes, valamint a titkárságok vezetői fogadták a vendégeket. Levitusz Károly ismertette a megye általános fogyasztási és értékesítő, lakás- és takarékszövetkezeteinek helyzetét, eredményeit, a megyei szövetség felépítését és kapcsolatát a különböző szövetkezetekkel. Rövid idő alatt valóságos nemzetközi tapasztalatcsere alakult ki. Feliks Stawiczki elmondotta, hogy a Varsói Területi Szövetség a legnagyobb Lengyelországban. Csak községekben tevékenykednek a hozzátartozó szövetkezeteik, és 1,7 millió lakosról gondoskodnak. A 130 községben 220 szövetkezet működik. Az évi forgalom eléri a 30 milliárd zlotyit. A Varsó megyében tevékenykedő területi szövetség szövetkezetei egy év alatt 1,3 millió sertést vásárolnak fel, 200 ezer tonna burgonyát, 350 ezer tonna kenyérgabonát biztosítanak közfogyasztásra. Ehhez természetesen jelentős beruházásokra van szükség. Az évi beruházások összege eléri a 300 millió zlotyit, aminek 45 százaléka az ellátást szolgálja, 37 százaléka az ipari és szolgáltató tevékenység fejlesztését biztosítja. Lengyelországban nagy gondot fordítanak a mezőgazdasági szakmai tanácsadásra, ezért a megyében 450 klubot hoztak létre amelyekben rendszeresen foglalkoznak a továbbképzéssel. Érdekesség a modern aszszonyok klubja a községben. — Három éve kezdtük el az asszonyklubok szervezését — mondotta Feliks Stawicki — és ma már kétszáz ilyen klubbal rendelkezünk. Igen népszerűek, saját konyhával, varrodával rendelkeznek. Ezen kívül a falusi lakosság, az apró községek egészségügyi ellátása érdekében úgynevezett egészségügyi szövetkezetek jöttek létre, melyekben orvosok és középkáderek tömörültek. Sajátos szervezési forma Lengyelországban, hogy a területi szövetségek mellett szövetkezeti nagykereskedelmi vállalatok is működnek, melyek bizományban biztosítják az árut a boltok számára. Ellenőrzik a fogyasztást, tanácsokat adnak a kirakatrendezésre és havonként forgatják az árut a választék bővítéséért. A vendégeket tegnap délelőtt fogadta Józsa János, a megyei pártbizottság titkára, majd ellátogattak az ajkai iparmedencébe, ahol tájékozódtak az ipari munkásság ellátásáról, a szövetkezeti kereskedelem gyors ütemű fejlődéséről, a szakosításról. Délután a Badacsony Hegyközség Szakszövetkezetnél folytatták megyei körútjukat a lengyel szövetkezeti küldöttek. A keszthelyi móló, hátterében az épülő Hotel Helikon (Fotó: Borbás János) Több mint százezer látogató a mezőgazdasági kiállításon Valódi vasárnap volt az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás első vasárnapja: a koradélutáni órákban már több mint százezren járták a pavilonokat, ismerkedtek a látnivalókkal Az első órák után valóságos érdeklődési gócpontok alakultak ki: a szakmai közönség főként a miniszteri vándordíjjal büszkélkedő somogyszili Petőfi TSZ, nádudvari Vörös Csillag TSZ és a budapesti Duna TSZ áruit, a Mezőhegyesi Állami Gazdaság az Alsótengelici Kísérleti Gazdaság, illetve a Budapesti Konzervgyár termékeit kísérte figyelemmel, a laikusok az érdekesebb látnivalóknak szenteltek hosszabb időt; állandó embergyűrű vette körül a Korotai Egyesülés TSZ 550 kilós hízóját, s az Egyesült Államok-beli Purina cég szobányi műtehenét. A játékoskedvű pestiek már csak becenevén, itt-tehénként emlegetik az ismeretterjesztést szolgáló „berendezést” Az érdeklődő végigsétálhat a ,,tejúton”: a tehén belsejében kísérheti nyomon a tejképződést. Hogy az illúzió még teljesebb legyen, időnként el-elbődül a műtehén magnetofon torka. A kiállítás reprezentatív éttermében, a debreceni Arany Bika kezelésében működő kerthelyiségben az orjaleves volt a sztár, a dunakömlődi halászcsárdában a halleveseknek, halászléknak volt nagy keletje Telt ház volt a Matyócsárdában, a Birka-csárdában is. (Képes beszámolónk megyei kiállítóinkról az oldalon.) Tanévnyitó a Tanácsakadémián Ma tanévnyitó ünnepséget rendeznek a veszprémi Tanácsakadémián. Dr. Lóczi László igazgató nyitja meg a tanévet, majd dr. Kovács Tibor főigazgató, a tanácsok feladatairól, a készülő tanácstörvényekről és a választási rendszerről tart bevezető előadást a hallgatóknak. A mai nappal indul a községi tanácsok vb-titkári képzése. A kétéves szakoktatási tanfolyam elvégzése után sokoldalúan képzett államigazgatási szakembereket kapnak a községek. Jelenleg 16 megyéből 116 hallgató kezdi meg a tanulást. Zárógyakorlatok a megye legnagyobb járásában A Vöröskereszt és a polgári védelmi törzsparancsnokság közös szervezésében rendezik meg a zárógyakorlatokat a veszprémi járás egészségügyi szakaszai, összesen 39 szakasz tagjai számolnak be tudásukról, szakmai ismereteikről. Tegnap megalakult a járásban az ellenőrzést végező három repülőbizottság Tagjai ellenőrzik a zárógyakorlatokat és értékelik a teljesítményeket. Eddig a városlődiek érték el a legjobb eredményt, és 100 ponttal az élen vannak. Ma Vörösberény és Szentkirályszabadja vizsgázik a zárógyakorlaton. Lukács György átvette a Goethe-díjat Hétfőn a fővárosi tanács végrehajtó bizottságának üléstermében átadták Lukács Györgynek a Goethe-díjat Az eseményre — Sarlós Istvánnak, a fővárosi tanács vb-elnökének meghívására — küldöttség érkezett a Majnamenti Frankfurtból, Walter Möller főpolgármester vezetésével. A Goethe-díjat és oklevelet Walter Möller nyújtotta át Lukács Györgynek. Az ünnepségen részt vett tudományos és kulturális életünk számos kiválósága. A balatoni évadzáró gálaest minden szereplője együtt énekelt a közönséggel. (Fényképes beszámolónk a nyár utolsó nagy rendezvényéről az 5. oldalon). (Fotó: Borbás)