Napló, 1971. április (Veszprém, 27. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-22 / 94. szám

•»érni is ■■ in ■— Béketüntetés kezdődött az amerikai fővárosban Napi külpolitikai kommentárunk TÉVES ÉS TRAGIKUS KONFLIKTUSNAK nevezte a Pentagon indokínai kalandját a szenátus külügyi bizottságának szerdai kihallgatásán Mansfield demokrata szenátor. „A vietnami háború sok százezer ember pusztulását és rokkanttá válását okozta, óriási anyagi eszközöket emésztett fel, amelyeket Amerika sürgető belső problémáinak megoldására lehetett volna fordítani” — fűzte hozzá. McGovern demokratapárti szenátor leszögezte: „Az amerikai nép számára nincs sürgetőbb feladat, mint a vietnami háború befejezése” Hozzátette: „A történelem folyamán a valóság és a szólamok között soha nem volt még olyan szörnyűségesen nagy különbség, mint amilyen jelenleg Amerika deklarált délkelet-ázsiai céljai és az amerikai politika konkrét eredményei között van” — tette hozzá. Éppen most derült új fény arra, hogy a valóság és a szólamok között csakugyan milyen nagy különbség van. „A szabad világ védelme, a kommunizmus elleni harc” — ez a deklarált szólama, mottója az USA vietnami jelenlétének. Hogy ezzel szemben, Washington nagyhatalmi politikájáról, imperialista uralmának és befolyásának fenntartásáról van szó, azt eddig is tudtuk. Most azonban, a szenátus külügyi bizottságában folyó kihallgatások során, váratlanul új momentum vetődött fel. Eddig nem ismert, vagy legalábbis agyonhallgatott új gazdasági motívumok. Lehetséges-e, hogy az USA indokínai beavatkozásának oka az olaj? — vetette fel most több képviselő a szenátus külügyi bizottságában. Fulbright szenátor, a bizottság elnöke közölte: ő már érdeklődött. A külügyminisztérium először azt válaszolta neki: szó sincs olajról. A napokban viszont újabb levelet kapott: ebben már beismerték, hogy a hadiflotta egységei részt vettek az olajkutatásban az indokínai parti vizeken! Most már sokan azt is határozottan állítják: a kutatások nyomán kiszivárgott a titok, a szakértők szerint Dél-Vietnam partjai közelében a tengerfenék Délkelet- Ázsia leggazdagabb olajkincsét rejti. Az amerikai monopóliumok törekvése, hogy koncessziót kapjanak e kincs kiaknázására. Éppen most Allende chilei elnök, mondotta egy sajtókonferencián. „A természeti kincsek államosítása szuverén joga minden olyan országnak, amelyet az ENSZ elismer. Ha a chilei nép nemzeti kincseinek visszaszerzésében az imperializmus ellenállásába ütközik, az nem akadályozhatja meg az államosításban”. Az amerikai monopoltőkéseknek s a kezükben lévő vezető politikusoknak persze más a véleménye. Szerintük: az ő szuverén joguk más népek természeti kincseinek a kiaknázása is. Például: Vietnam népének természeti kincsére, újonnan felfedezett olajára is természetesen ők kívánják rátenni a kezüket. Még ha ez, mint cikkünk elején már idéztük' Mahsfield szériáértri'sisak. Lizánez tíz ember pusztulását és' rokkanttá válását” okozza is. Az is mindegy nekik, hogy áldozataik között ért mennyi a vietnami és menynyi az amerikai. Az olaj kapzsi bajnokainak nem számít az egyszerű emberek vére szerint, jelentősen hozzájárulna a nemzetközi feszültség enyhítéséhez és az egyetemes béke megszilárdításához — hangsúlyozta Koszigin. Karjalainen finn miniszterelnök szerdán a Krím félszigeten lévő Szinferopolba repült, ahonnan majd viszi,szautazik hazáját. Veteránok tüntetése Washingtonban a vietnami háború ellen A Vietnami veteránok a háború ellen elnevezésű mozgalom hétfő óta Washingtonban tüntető előőrsei nagy felháborodással fogadták Warren Burger főbírónak azt a kedd esti döntését, amely megtiltja további táborozásukat a kormányzati negyed központjában. A kormány első tilalmát hétfőn a fellebviteli bíróság érvénytelennek nyilvánította, s bizonyos egészségügyi és rendészeti előírások betartása esetén megengedte éjszakai táborozásukat. A kormány kérésére Warren Burger, a legfelső bíróság elnöke felülbírálta a döntést és szerda este életbe lépő hatállyal ismételten kitiltotta az indokínai háború azonnali befejezését követelő veteránokat a kormány épületekkel szegélyezett Mail-ról, a Fehér Ház és a Capitolium között húzódó parkövezetből. Szerdán délelőtt a veteránok egyhangúlag úgy döntöttek, hogy a főbírói tilalom ellenére a Mall-on maradnak. Egyébként szerdáin több száz veterán vonult a Pentagon elé, hogy — mint hangoztatták — „önként feladják magukat a Vietnamban elkövetett háborús bűnökért". A kormány mindeddig tehetetlennek bizonyult a háború ellen fellépő veteránokkal szemben, akikre Nixon elnök „Amerika legjobb fiaiként” szokott hivatkozni. A veteránok tüntetéssorozatával egyidejűleg folytatódik a szenátus külügyi bizottságának nyilvános meghallgatása az indokínai háborúról, illetve a háború sürgős és záros határidőn belüli befejezésére előterjesztett törvényjavaslat-tervezetekről. Koszigin és Karjaiainen a szovjet—finn szerződésről Björn Olof Alholm, Finnország moszkvai nagykövete szerdán ebédet adott Ahti Karjaiainen finn miniszterelnök tiszteletére, az ebéden résztvett Alekszej Koszigin, miniszterelnök és más szovjet vezetők. Pohárköszöntőjében Karjaiainen kijelentette: a „finn —szovjet kapcsolatok az 1948-as barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés szilárd alapjaira épülnek, s jó példát szolgáltatnak két különböző társadalmi, politikai rendszerű nép közötti kapcsolatok helyes fejlesztésére”. A finn miniszterelnök nagyjelentőségűnek nevezte a gazdasági, műszaki és ipari együttműködés fejlesztéséről kedden, Moszkvában aláírt szovjet—finn szerződést és a gazdasági jegyzőkönyveket. Jar Ahti Karjalainen finnországi hivatalos látogatásra hívta meg Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnököt és megújította a más szovjet vezető személyiségeknek szóló meghívásokat. Válaszában Alekszej Koszigin kijelentette: „Úgy vélem, hogy mindkét fél joggal lehet elégedett az utóbbi napokban megtartott tárgyalásaink eredményeivel. Az olyan méretű és jelentőségű intézkedések, mint a kedden aláírt szerződés a kétoldalú gazdasági, műszaki és ipari együttműködés fejlesztéséről, lehetővé teszik a gazdasági együttműködésünk hosszú időre szóló és tartós jellegének biztosítását.” — Mind a Szovjetunió, mind Finnország erőfeszítéseket tesz az összeurópai értekezlet előkészítéseire. Az értekezlet,meggyőződésünk NAPLÓ. Kairó magyarázatot kér az USA-tól Az EAK sürgős magyarázatot kért az amerikai kormánytól azzal a hírrel kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok újabb 12 Phantom típusú vadászbombázót szállít Izraelnek, s további szállítmányok jóváhagyását mérlegeli, a szóbanforgó tranzakcióról a keddi New York Times számolt be. Az Egyesült Államok — mutat rá az Al Ahram az egyiptomi álláspontot ismertetve — figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy az EAK-ba irányuló állítólagos szovjet fegyverszállítások ürügyén indított izraeli kampány igazi célja a Biztonsági Tanács határozatának szabotálása, a megszállt arab területek kiürítésének megtagadása. Len Nol maradt Cheng Heng kambodzsai államfő — a korábbi jelentésekkel ellentétben csak ma fogadta el Lem Nol miniszterelnök lemondását és ugyancsak ellentétben a korábbi jelentésekkel őt bízta meg az új kormány megalakításával, nem pedig Sirik Matakiiniszterelnök-helyettest — tűnik ki a phnom penn-i rádiónak az AFP által idézett közleményéből. A jelentésből nem tűnik ki, hogy Lon Nol a megbízást elfogadta-e vagy sem. Hírek a világpolitikából (Bécs, AP) ötnegyed óra hosszat tartott a SALT tárgyalások szerdai fordulója. Az ülést a szovjet nagykövetségen tartották Bécsben. A következő megbeszélést jövő szerdára tűzték ki. Egy szóvivő szerint most azért nem tartanak hetenként két ülést, mert alacsonyabb színtan naponta folynak tárgyalások technikai jellegű kérdésekről, például a Moszkva—Washington forró drót korszerűsítéséről. (Athén, Reuter) A görögországi junta ágyúk díszsortüzeivel, ünnepélyes tedeumokkal és hősi emlékművek megkoszorúzásával ünnepelte szerdán a hatalomra jutásának negyedik évfordulóját. Ellenállási csoportok röpcédulákkal árasztották el a főváros utcáit. (Manila, AFP) Egy fülöp-szigeti bíróság szerdán maximálisan négy év és kéthónapi börtönre ítélte Benjamin Mendoza bolíviai festőt, aki a múlt év novemberében merényletet kísérelt meg az ázsiai körutazáson járó VI. Pál pápa ellen. VDK-nyilatkozat a fogolykérdésről Nguyen Thanh Le, a VDK Párizsban tárgyaló küldöttségének szóvivője szerdán sajtóértekezletet tartott a francia fővárosban. Kijelentett, hogy a VDK nem fog külön tárgyalásokat folytatni az amerikai foglyok szabadon engedéséről, viszont mihelyt az Egyesült Államok meghatározta teljes és végleges kivonulásának időpontját, tárgyalóasztalhoz ülhetnek az amerikai és az észak-vietnami hivatalos megbízottak, hogy megkezdjék a tűzszünet részleteinek és a foglyok hazatelepítésének megvitatását.. Emlékeztetett arra, hogy a franciák elleni felszabadító háborúban ejtett foglyokat is szabadon engedték, röviddel a genfi megállapodások, 1954 július 20-i aláírása után. Huszonöt évvel a kézfogás után Születésnapját ünnepli a Német Szocialista Egységpárt Az 1946. április 21-én megnyílt és április 22-én végetért konferenciáról a világsajtó archívumaiban, a párttörténeti múzeumokban számtalan dokumentumot, fényképet őriznek. Egy kép ezek közül bizton lehet állítani — valamennyi jelentős gyűjteményben megtalálható. A felvétel Wilhelm Piecknek, Németország Kommunista Pártja elnökének és Otto Grotewohlnak, a Szociáldemokrata Párt elnökének kézszorítását ábrázolja. Egyetlen pillanatba sűrűsödik a kétnapos tanácskozás lényege — és sok évtizedes nehéz küzdelem. Huszonöt évvel ezelőtt a konferencia határozata kimondta a két német munkáspárt egyesülését, a Német Szocialista Egységpárt megalakulását. Németország keleti felében megvalósult az, amit a munkásosztály legjobbjai olyan régen követeltek, ami Hitler megállítására egyedül lett volna alkalmas — a munkáspártok egysége. A kézfogás, az összekulcsolódott ujjak, a szövetség és a barátság szimbóluma az egyesült pártnak jelképévé vált. Jelvényén ma is ez látható. Huszonöt évvel az esemény már a lassan történelemmé váló időszakra emlékezve — éppúgy, mint az az egy fénykép — egy szó hallatszik ki legerősebben a konferencia hozzászólásaiból. Szükségszerűség. Szükségszerű volt, hogy kezet fogjanak egymással a munkásosztály pártjai. Európa történelménk legvéresebb háborúján volt túl és nagy tanulságokon is túljutott. Németországban is — valamennyi megszállási övezetben — 1945-ben. 1946-ban nagyon sokan éreztek, már azt, amit Wilhelm Pieck, az egyesülés ötödik évfordulóján, 1951-ben eképpen határozott meg: „A jobboldali szociáldemokrata pártvezérek azzal, hogy az egységes ellenállási mozgalom létrehozását megakadályozták, megfosztották a német munkásosztályt attól a lehetőségtől, hogy saját erejéből küzdje le a szörnyű fasizmust”. Az ország gazdasági helyzetéről fogalmat alkothatunk a korabeli statisztikák alapján. Ezekben ilyen adatok szerepelnek: a mai NDK területén megsemmisült vagy használhatatlannál vált a lakóépületek 50 százaléka (ezek legnagyobb része természetesen a városokban), a gépgyártó kapacitás 70 százaléka, a szállítóeszközök 60 százaléka... Nem volt hús, nem volt kenyér, nem volt fűtőanyag. Walter Ulbricht az ország akkori hangulatára így emlékezett vissza: „Negyedszázaddal ezelőtt az emberek millióinak gondolkozását depresszió és kiúttalanság jellemezte. Mély megrázkódtatásokat és csalódásokat élve át, a náci ideológiától megfertőzve, a legtöbb ember képtelen volt tájékozódni és semmiféle kiutat sem látott”. 1945. júniusában — nem sokkal a fasizmus leverése után — azonban ébredtek már azok az erők, amelyek felismerték, mit kell tenni a közöny és a depresszió Németországában. Az ő erőfeszítéseik vezettek a két munkáspárt egyesüléséhez , és egyenes vonalban az NDK mai eredményeihez. S ha ezen a napon az egyesülésre emlékezünk is, érdemes megjegyezni, már egy évvel korábban létrejött a két német munkáspárt akcióegysége. Ezt bizonyítja 1945 júniusi programjuk. A kommunista párt felhívása így hangzott: „Ebben a helyzetben a német nép alapvető érdekei azt követelik, hoggy induljunk el az antifasiszta-demokratikus kormányzat, a parlamenti demokratikus köztársaság felé vezető úton, amelyben a nép minden demokratikus joga és szabadsága biztosítva van”. A szociáldemokrata párt felhívásából: ,Építsük fel az antifasiszta-demokratikus német köztársaságot”. Huszonöt évvel ezelőtt még a polgári demokratikus átalakulás megvalósítása, a gazdaság talpraállítása volt a cél. Azóta, negyedszázad alatt döntő változás történt. A Német Demokratikus Köztársaság ma a világ kilencedik ipari állama. A NSZEP megvalósította programját, hű maradt ahhoz a célkitűzéshez, amelyet hónapot évvel miliő nehéz körülemények között magáénak fogadott. Megvalósult a munkásmozgalom egysége az NDK területén. Az NSZEP a szocialista és más országok kommunista és testvérpártjainak szilárd szövetségese. Politikai, gazdasági, kulturális téren egyaránt megszilárdult a demokratikus Németország. Sikerült megteremteni az évszázad leghoszszabb békés időszakát Európában és német földön Az 1963-as VI. pártkongresszusa — a szocializmus programjának elfogadása óta — nagy intenzitással folyik a szocializmus építése a Német Demokratie-"" Köztársaságban. Az NSZEP most VIII. kongresszusára készül. Néhány hét választja csak el a huszonötödik születésnap ünnepségeit a nagy tanácskozástól. A huszonöt év alatt megtett út pedig egyenes vonalban köti össze a két eseményt. Az összefonódott kezekocialista országot építenek. A magyar nép megbecsüléssel és bizalommal köszönti az NDK negyedszázados pártját és további sikereket kíván a békéért és a szocializmusért folytatott harcához. K. A. Az NDK a világ kilencedik ipari hatalma lett. Képünkön a rostocki kikötőmunkások korszerű technika segítségével a hajókról közvetlenül a vasútra rakodnak.. Csütörtök, 1971 április 31. Koszorúzás Dimitrov mauzóleumánál A Bolgár Kommunista Párt X. kongresszusán részt vevő magyar pártküldöttség Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának vezetésével szerdán délután, a kongresszus szünetében koszorút helyezett el Georgi Dimitrovnak, a bolgár és a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő személyiségének mauzóleumánál. A vörös szegfűkoszorú szalagjának feliratán ez áll: „Georgi Dimitrovnak a Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége.” Számos más testvérpárt küldöttsége is elhelyezte a megemlékezés koszorúját .somitrov mauzóleumánál. Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, az SZKP küldöttségének vezetője a Bolgár Kommunista Párt kongresszusa szerdai ülésén szólalt fel. A képen Brezsnyev mögött balra Todor Zsivkov, a BKP KB első titkára, a háttérben jobbszélen Kádár János, az MSZMP KB első titkára, a magyar küldöttség vezetője, a háttérben balra Edward Gierek, a LEMP KB első titkára, a lengyel delegáció vezetője. (A Napló képtávírója) Magyar— osztrák külügyi konzultáció Dr. Arno Halusa nagykövet, az Osztrák Köztársaság külügyminisztériumának főtitkárhelyettese és Marjai József külügyminiszterhelyettes a két külügyminisztérium közötti rendszeres konzultáció keretében az elmúlt napokban eszmecserét folytatott a két országot érdeklő nemzetközi kérdésekről és a magyar—osztrák kapcsolatok fejlődéséről. Dr. Arno Halusa-t fogadta Péter János külügyminiszter. Amerika elfogadta Izrael szuezi tervét 7 . Az Egyesült Államok állítólag elfogadta Izrael álláspontját, amelynek értelmében Egyiptom egy „részleges megállapodás esetén nem vonulhat be a Szuezi-csatorna Izrael által kiürített keleti partjára. Ezzel egyidejűleg viszont — mondják Jeruzsálemben egyiptomi technikusok átkelhetnének a túlpartra. Mint ismeretes, Anvar Szadat elnök a minap kijelentette: ha Izrael kiüríti az egyiptomi területeket, az EAK-ot semmi sem akadályozhatja meg szuverén jogainak gyakorlásában.