Napló, 1971. október (Veszprém, 27. évfolyam, 230-257. szám)
1971-10-01 / 230. szám
Péntek, 1971. október 1. Tisztelt Döntőbizottság... (2.) „Szószegői“ vállalatok A vállalatok közötti szerződés teljesítés kedvezően alakul. A gazdasági döntőbizottsági ügyforgalomban az utóbbi években számottevően csökkent a szerződésszegési per. 1965-ben, a régi mechanizmus tipikus évében, országosan 62 310 szerződésszegési ügy volt. Tavaly ennek csak egyötöde. A csökkenés elsősorban a kötbérigények körében figyelhető meg, ezek ma az 1965. évinek az 5 százalékát teszik ki. Az arányok megyénkben is hasonlóak. A kevesebb szerződésszegési ügy viszont a korábbinál sokkal bonyolultabb és összetettebb. Megyénkben — mint azt már sorozatunk elején említettük — a szerződéskötési, szerződésszegési ügyek száma ez év első felében 81 volt. Ez utóbbiak három főcsoportba oszthatók. Vannak szerződésszegési perek késedelmes, hibás és elmaradt teljesítések miatt. Példa mindegyikre, az építőipart nem számítva is, bőven akad. Kezdjük az elsővel. A Bakony Művek 1970 májusában szerződést kötött a Magyar Viscosagyárral, amely szerint 1971 január 31-ig 200 ezer darab műszálórsót szállít Nyergesújfalura- A gyártáshoz szükséges import gépi berendezést azonban — rendelése szerint — csak augusztusban kapta meg a Bakony Művek, így januárig nem is teljesíthette szerződését. Nyolcvanhatezer orsót rakott vagonba, a többit az év második negyedében szállította le. A késedelmes szállítás miatt a döntőbizottság 150 ezer forint kötbérrel bírságolta meg a veszprémi gyárat. Az ügy pikantériája, hogy a Viscosa gyár importálni volt kénytelen Nyugat- Németországból a hiányzó műszálorsókat a Bakony Művek által kért 90 forint helyett — darabonként 38 forintért. Nem szerződik a húsipar A szerződések hibás teljesítése a gyakorlatban viszonylag ritkán fordul elő. Egyébként a szerződésszegések, de különösen a kötbérügyek számának ilyen nagyarányú csökkenése elsősorban a szerződéskötési kényszer eltörlésének köszönhető. A szabadon megkötött szerződések jobban figyelembe veszik a reális teljesítési lehetőséget. Ugyanakkor, elsősorban az építőiparban — bár arra következő cikkünkben még visszatérünk — a szerződések nem teljesítését, az esetleges kötbéreket nemigen kérik számon a beruházók. Az ok: az építőipari vállalatok monopol helyzete, a kapcsolatok „ápolása”. (Természetesen csak akkor, ha figyelmen kívül hagyjuk az építőipart.) Az idei 78 szerződésszegési vitából mindössze hét kifogásolja a minőséget, a szavatosságot, a hibás teljesítést. A Csongrád—Bács megyei Élelmiszer és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat például azért indított pert a Badacsonytomaji ÁFÉSZ ellen, mert az a mintától eltérő, rossz minőségű dióbelet szállított Csongrád megyébe. Olyant, amely a szabvány szerint osztályba sem sorolható és nem hozható forgalomba. Követelte a vételár, a 327 ezer forint megtérítését. Ám a vevő az áru átvételekor elmulasztotta a mintavételt, így lehetetlenné vált a felperes által hibásnak minősített és az alperes által szállított dióbél közötti azonosság megállapítása — a döntőbizottság elutasította a keresetet. .Egyébként a hibás szerződésteljesítések alacsony száma nem tükrözi a valóságot, ugyanis a kereskedelemben egyes állandó jellegű kapcsolatok szerződések nélkül jönnek létre- A tejipar általában előzetes szerződéskötés nélkül szállít. A sütőipar csak akkor köt szállítási szerződést, ha a megrendelő elfogadja feltételeit. S ha nem — mint az eseteit többsége igazolja —, nincs kitől számonkérni a rossz minőségű kenyeret- Kínálathiány miatt nincs szállítási szerződésük a vendéglátó és élelmiszerkereskedelmi vállalatoknak a söripari vállalatokkal és a húsiparral. A kereskedelem tehát jogilag nem tudja biztosítani a meghatározott időre, meghatározott minőségben történő kiszállítást, nem képes hatni a választékra. Olcsóbb az import Visszalépett a TÜZÉP A szerződésszegések a késedelmes és a hibás teljesítéskor egyaránt kárt okoznak. De a legnagyobb veszteség a szenvedő felet a szerződések nem teljesítésekor éri. S ezt nem enyhíti semmiféle magyarázat, még a döntőbizottság által a szerződésszegőre mért pénzbírság sem. A Veszprém megyei TÜZÉP Vállalat a múlt évben szerződést kötött a veszprémi háziipari szövetkezettel, amely szerint a szövetkezet vállalkozik a TÜZÉP által szállított gipsz 1,2 kilós csomagolására. A szerződés tervezett értéke nyolc millió forint volt. Teljesítése érdekében a szövetkezet önálló részleget hozott létre, munkásokat vett fel, gépeket vásárolt. A TÜZÉP azonban fél év elteltével meggondolta magát és indokolatlanul felmondta a szerződést (Lehet, hogy olcsóbb partnert talált.) A szövetkezet viszont perelt és a döntőbizottság 120 ezer forint kapacitás lekötési díj megfizetésére kötelezte a TÜZÉP- et. A szövetkezet közvetlen és közvetett vesztesége azonban ennél nyilvánvalóan nagyobb. Egy másik esetben hasonlóan számottevő veszteség érte többek között a Mechanikai Mérőműszerek Gyárát, a Kismotor és Gépgyárat, mert a Nitrokémia Ipartelepek egyszerűen nem szállította le részükre a megígért etilszilikátot, amelyre szerződésben kötelezte magát. A termék gyártását a fűzfői gyár műszaki és munkaerő gondokra hivatkozva szüntette meg. Igaz, e gondokat a szerződés megkötésekor is ismernie kellett volna. Mindenesetre az ügy közel 50 ezer forintjába került a Nitrokémiának, ennyi meghiúsulási kötbért kellett fizetnie — a nyereségből. Mert az új közgazdasági szabályozók — ellentétben a korábbi évekkel — a különböző vállalati bírságokat, kötbéreket, kártérítéseket a vállalati nyereségből vonják le. Andrássy Antal Következik: Kötbérek és beruházások Gyógycipő és minimosoda Megbecsülik a tagokat, a dolgozókat a Pápateszéri ÁFÉSZ-nél Az országban elsőnek a Pápateszéri Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetnél rendszeresítették az arany pecsétgyűrűt azoknak a törzsgárda tagoknak, akik húsz évet eltöltöttek a szövetkezet és tagjai szolgálatában. Ezzel nem merült ki a tagok és a dolgozók megbecsülése a 12 községet egyesítő ÁFÉSZ-nél. Minimosodát létesítettek Csóton, hogy könnyítsenek az asszonyok második műszakján Az iskolai év kezdete előtt 96 elsőosztályos tanuló kapott vállra akasztható iskolatáskát. Egymás után érkeznek a levelek a szülőktől és pedagógusoktól, melyben megköszönik a szövetkezet ajándékát, a különleges közgyűlési alapból vásárolt táskákat. Folytathatjuk a sort azzal, hogy a forgalomba hozott 4,5 millió forint értékű bútort ingyen szállította az idén házhoz a szövetkezet és ugyancsak térítés nélkül viszi a gázt a szövetkezeti tagok háztartásaiba. Csak ez évente több mint 300 ezer forint megtakarítást jelent a 3150 tag számára. A dolgozóinak érdekeit is sokoldalúan védi, azokét, akik a boltokban, a pultok mögött szolgálják ki a falusi vásárlókat. Magasszárú gyógycipőt biztosítanak az eladóknak, és a kollektív szerződésben sikerült elérniük- három nap pótszabadságot kap az az édesanya, akinek 6 éven aluli gyermeke van. Épül a Sió torkolati mű Épül a Sió és a Duna találkozásánál az új torkolati mű. A 350 millió forintos beruházás megvalósulása után állandóan hajózhatóvá teszi a Siót, és a gemenci vadrezervátum árvízvédelmében is szerepe lesz. Képünkön: zsaluzzák a torkolati mű vasbeton vázát (MN foto : Jászai Csaba felv. «* KS) NAPLÓ 3 jó munkához jó légkört Könnyű ezt megállapítani, kimondani, leírni. Nehéz megvalósítani. Nehéz, mert bonyolult. Ahogy a szőttes sokszínű szálból készül, úgy határozza meg sokféle tényező a légkört egy-egy munkahelyen. Ami nem kétséges: a jó légkör elengedhetetlen feltétele a tisztességgel végzett munka. Vagy más szemszögből nézve: jó munkát tartósan csakis jó légkörben lehet végezni, s a jó légkör a még eredményesebb munka serkentője. A kölcsönhatások szövevénye — nem ritkán kuszasága — rejlik amögött, amikor valaki kijelenti: nálunk jó a légkör. Esetleg az ellenkezőjét. Rossz a légkör, idegesek az emberek, mindennapos vendég a vádaskodás, az intrika, a szakmai féltékenykedés. Mitől jó vagy, rossz egy-egy munkahelyi közösség légköre? Ott jó, ahol mindent megértő vezetők vannak, s ott rossz, ahol szigorúak, kemények? Közelebb jutunk a felelethez, ha rögtön tisztázzuk: légkör és hangulat nem tévesztendő össze. Jó légkörű kollektívában is megtörténik, hogy rövid időre megromlik a hangulat. A gyors, nagy erőfeszítést, figyelmet követelő munka, a „most rajtatok a gyár szeme” helyzet — ami nem ritka — teremthet átmeneti idegességet, ideig-óráig tartó feszültséget. Ez azonban egészséges légkör közepette gyorsan elmúlik, nem igényel beavatkozást. Ha megfelelő határok között marad, a munka természetes kísérője. Más a helyzet a közösség tevékenységét, közérzetét hosszú távon jellemző és befolyásoló légkörrel. Ennek változásai már nem tünetszerűek, s nem váratlanul mennek végbe. Napjainkban, a vállalati önállóság előtérbe kerülésével, a munkahelyek légkörének szerepe is fontosabbá lesz. Amíg „valahol fent” meghozott döntéseket kellett végrehajtani, nem volt különösebb jelentősége annak, hogy a légkör milyen. Most azonban a legtöbb dolog — a termékfejlesztés iránya, a műszaki haladás útja, a piacok bővítése, a fölosztható nyereség csoportosítása s így tovább — helyben dől el, s hatásuk, eredményük vagy eredménytelenségük, légkört javít légkört ront. A légkör milyensége erőteljesen befolyásolja a munkát magát, s ezért visszahat az eredményességre. Azaz: szüntelen körforgás alakul ki, ahol mindennek és mindenkinek szerepe, tehát jelentősége van. A minden újtól, a legkisebb kockázattól is óvakodó vezetés először csak a konstruktőröket, s a gyártmányfejlesztésben dolgozók kedvét szegi. A fejlesztés egyhelyben topogása kínos helyzetbe hozza a kereskedelmi osztály embereit, hiszen mind nehezebb eladni termékeiket. Az értékesítés gondjai leállásokat, átcsoportosításokat, kényszerszabadságolásokat majd túlórázásokat eredményeznek a termelő részlegekben ... Csökken a kereset, egész brigádok veszik ki a munkakönyvüket... pénzügyi nehézségek támadnak, a késve elhatározott fejlesztési feladatoknak nincs meg az anyagi fedezete... s így tovább, körbe-körbe. Tehát a vezetésen múlik, jó-e, rossz-e a légkör? A vezetésnek meghatározó szerepe van benne, de az egyéb tényezők sem másodrendűek. Ahogy tégla simul téglára, s alkot falat, úgy épül fel a légkör is az egészen kis közösségektől — a brigádoktól, az egy műszakban dolgozóktól — a nagyig. Hiába dolgozik egy műhelyben sok rendes, becsülettel igyekvő ember, ha néhány ügyeskedő a hangadó, akik kicsúfolják a tisztességet, s úton-útfélen hangoztatják. ..ezért a pénzért” ... Ahogy hiába az is, ha húsz nyílt, egyenes ember hallgatagon szemléli az egyetlen bajkeverőt, intrikust. A légkör soha nem magától való, az egész közösség passzivitása vagy aktivitása határozza meg. Ott, ahol a kommunisták mindent a nevén neveznek, ahol a termelési értekezleten a szakszervezet határozottsággal kéri számon a mulasztásokat, s követel intézkedéseket a panaszok orvoslására, a jó légkör legfőbb fonása nyílik meg. E legfőbb forrás ugyanis a kollektivitás. Mindenki — mindenki érdekében. Vezetők és vezetettek, társadalmi szervezetek, kisebb és nagyobb közösségek sokféle módon kapcsolódnak egymáshoz, s e kapcsolatok éppúgy meghatározói a munka eredményességének, mint a légkörnek. A munka ritmusának, szervezettségének, a vélemények igénylésének és figyelembe vételének, az alkotókedv biztatásának ugyanúgy szerepe van a légkör kialakulásában, mint a bírálat lehetőségének és foganatjának, az egymással szembeni igényességnek és az önbecsülésnek! A jó munkás nem hajlandó silányul végezni dolgát, ne tűrje hát a rossz légkört sem! Úgy mondák: a jó légkör az egyénnek és közösségnek minél jobb harmóniáját megvalósító munkahely fölér egy főnyereménnyel. Igaz. Sőt, talán többel is, mert megfizethetetlen. Ezreket, tízezreket köt szorosan éveken, évtizedeken át munkahelyükhöz az, hogy jól érzik magukat, s örömet lelnek dolguk végzésében. Éppen az ő példájuk biztat, azzal másutt is mód van a telitalálatra. S ha tippeket hozzá az egész kollektíva adja, a nyeremény is az egész közösségé lesz. M. O. Gyümölcsöző gyümölcsös Csetényi őszibarack Kecskemétre Több gondoskodást kíván a málnás Alapanyag a Traubisodához Gyümölcsellátásunk többkevesebb zökkenővel évről évre javul. A budai őszibarack és más tájak termése mellett egyre növekszik a megyénkben termelt gyümölcs választéka is. A csetényi Petőfi Termelőszövetkezet azon kevés gazdaság közé tartozik, melyben van elég munkaerő. A vezetőség helyesen gondolkozott, amikor 145 holdas gyümölcsöst telepített, amely ma már szép jövedelemhez juttatja a tsz-t. Fiatal őszibarackosuk olyan jó termést adott az idén, hogy tíz vagonnal a barack hazájába, a Kecskeméti Konzervgyárba is szállítottak. A többit, az eredeti célnak megfelelően, a Bakony környékén maguk értékesítették, olcsón, 3,5 forint kilónkénti áron. Mindez 300 ezer forint jövedelmet hozott. A 60 holdas málnás kétharmada még nem terem, nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. Oka részben a tavalyi jégkár, a koratavaszi fagy, s részben az elhanyagoltság. A tanulságot levonták, s jövőre több gondot fordítanak erre az egyébként jól jövedelmező gyümölcsre. Legtöbbet a csemegeszőlő ígér. A jó szüret érdekében holdanként 256 mázsa istállótrágyát és 4 mázsa vegyes műtrágyát szórtak ki, melynek kedvező hatása a dús fürtökön látható. A próbaszüretek alapján holdanként 30—40 mázsát várnak. Az értékesítéssel nem lesz gond — tíz vagonnal még a nyáron leszerződtek a Badacsonyi Állami Gazdasággal. Ebből — és több más gazdaság szőlőjéből — készül majd a gyorsan megkedvelt Traubisoda. A legszebb fürtöket, a barackhoz hasonlóan, a piacokon értékesítik, s ami megmarad, abból bor lesz. A csetényiek ötlete bevált, hisz fiatal, alig termőre fordult gyümölcsösük majd csak ezután hozza a több termést. A gyümölcsös nagy érték, mely akkor kifizetődő igazán, ha a nagy termésátlagokért mindent megtesz a gazdaság. Gy. A. „Elektrofilterek“ a levegő tisztítására Elektromágneses téren vezetik át a gázokat „Óriásfilterek’’ gyártását kezdték meg a füstölő, levegőt szennyező gyárak, üzemek számára a Csongrád megyei Vegyesipari Vállalat szentesi üzemében. A Szilikátipari Kutató Intézetben kidolgozott módszer alapján készülő ,,elektrofilter", a tisztításra váró gázokat több tízezer volt feszültséggel létrehozott elektromágneses téren vezeti át. Ennek hatására a szennyeződést jelentő elemi részecskék visszamaradnak a berendezésben, s így nem rontják a környék levegőjét. Román megrendelésre elkészült az első exportpéldány is.