Napló, 1972. március (Veszprém, 28. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-01 / 51. szám

----------------------------- - Zöld utat a lakásépítkezéseknek: Igazodni a lehetőségekhez és az igényekhez Megbeszélés Veszprém fejlesztéséről Veszprém ez évi fejlesztési gondjairól feladatairól kap­tak tájékoztatót tegnap a megye vezetői azon a ta­nácskozáson, melyet a Veszprém Városi Tanács szék­házában rendeztek. A megbeszélésen részt vett Pap János, az MSZMP Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Radnóti István a megyei tanács elnöke, dr Spilák An­tal, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályve­zetője, István János, a me­gyei tanács elnökhelyettese. Béres András, a városi párt­bizottság titkára. Kiss Já­nos, a városi tanács elnök­­helyettese. Dr. Bodogán János, a vá­rosi tanács elnöke tájékozta­tójában elmondotta, hogy a dinamikusan fejlődő megye­­székhely beruházásainak irá­nyítása koordinálása rendkí­vüli erőfeszítéseket igényel. A tanács mintegy 300 mil­lió forint, a minisztériumi ipar és a szövetkezetek mintegy 200 millió forint értékű beruházást tervez­nek ez évre. Igazodva az anyagi lehetősé­gekhez és az építőipari ka­pacitáshoz, a városi tanács elsősorban a lakás- és a szo­ciális, kommunális létesít­­mények érzését szorgalmaz­za. Az előzőre a megyei ál­lami építőipari vállalat, míg az utóbbira — az óvodák, bölcsődék, iskolák építésére — a Tanács I-es számú Épí­tőipari Vállalat vállalkozott. Az egyéb tervezett beruhá­zásokra később, a IV. ötéves terv utolsó és az V. ötéves terv első éveiben kerül sor. Mialatt azonban a városi ta­nács a tervzzésben, az anya­gi eszközökben „zöld utat” biztosított a lakásépítkezé­seknek a megyei állami épí­tőipari vállalat sorozatosan adós maradt feladatának tel­jesítésével Ez évben a Fel­­szabadulás úti új lakótelepen mintegy 639 lakásnak kelle­ne megépülnie, a mened épí­tőipari vállalat azonban csak 428-ra vállalkozik. A hiányzó lakások meg­építése érdekében a városi tanács és a megyei beru­házási vállalat több me­gyén kívüli építőipari vál­lalattal kezdett sikeres tárgyalásokat. A továbbiakban a városi tanács elnöke szólt a mély­építő vállalatok, a DUVIÉP, a VIÉP eredményes munká­járól, a sikeresen alkalma­zott NDK-s könnyűszerkeze­tekről, melyekből óvodákat szerelnek, s a forfa elemek­ből készülő iskolaépítkezé­sekről Elmondotta, hogy a Veszprém városi fejlesztési feladatok maradéktalan megoldása érdekében a kö­zeljövőben a városban dol­gozó építőipari szervezetek részvételével kommunista aktíva ta­nácskozást szervez a váro­si tanács és a városi párt­­bizottság. A mene vezetői ezt köve­tően néhány­ részletkérdés alanos megvitatásával egyez­tették a megyei tanács lehe­tőségeit a város, a megye­székhely igényeivel, s meg­határozták azokat a főbb tennivalókat, melyben a me­gyei pártbizottság közvetlen segítségére is szükség van. A tájékoztatót és a vitát köve­tően a megye vezetői megte­kintették Veszprém építke­zéseit. A tegnapi megbeszélés be­fejeztével dr. Radnóti Ist­ván, a megyei tanács elnöke elmondotta munkatársunk­nak, hogy a veszprémi ta­nácskozással befejeződött az a munkaértekezlet-sorozat, melyet a megy­­ vezetői az egyes városok tanácsi és párt vezető­ivel folytattak. A tapasztalatok alapján — mondotta — ez rendkívül hasznosnak bizonyult. A vá­rosok vezetői is igényelték az ilyen szintű tanácskozá­sokat, míg a megye vezetői sok segítséget kaptak a me­gyei feladatok­ megoldásához. A megbeszélések bebizonyí­tották, hogy a városfejleszté­si politikában is egy nyel­ven beszélnek a városok ve­zetői, s mindenütt az okos és reális várospolitikai elv érvényesül. Ugyan­ak-kor a megbeszélések eredményeként például Veszprém fejlesztési alapjá­nak átcsoportosításával anyagi segítséget nyújt Keszthely városának. Köve­tésre méltó a pápai város­gazdálkodási vállalat dina­mikus fejlesztése is, vala­mint az az erőfeszítés, me­lyet a munkás lakta telepü­lések jobb kereskedelmi el­látása érdekében fejtenek ki Ajkán és Várpalotán.­­ A városok vezetőivel létesített közvetlen munkakapcsolat tehát — hangsúlyozta a me­gyei tanács elnöke — feltét­len hasznos, s a jövőben többször élnek e módszerrel a megyei tanács vezetői is Márciusban a községek gondjainak jobb megisme­rése érdekében a megye ve­zetői hasonló eszmecserét folytatnak a járási pártbi­zottságok és a járási hivata­lok vezetőivel. Zöldellnek a növények a klímakamrában. Szita Kornélia laboráns ellenőrzi, hogy megjelentek-e már a kártevők a fakadó növényeken. (Képes beszámolónk a megyei növény­védő állomásról a 3. oldalon) Legyen a népfront a szocialista demokrácia gyakorló fóruma Pullai Árpád a Hazafias Népfront ajkai városi bizottsága választó gyűlésén Ajkán a Hazafias Népfront városi bizottsága tegnap ren­dezte meg újjáválasztó gyű­lését. Megjelent a gyűlésen Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára, a város országgyűlési képviselője, Rostási József, a KISZ megyei bizottságának első titkára, a megyei párt-vb tagja, dr. Hardy Zoltán, a megyei tanács vb. titkára, dr. Nemecz Ernő, a Hazafias Népfront országos elnökségé­nek tagja, a megyei bizott­ság elnöke, Semsei György, a városi pártbizottság titká­ra, dr. Ádám­ István, a váro­si tanács elnöke. Kincs Istvánnak, a nép­front városi elnökének meg­nyitója után Müller János, a népfront városi titkára be­számolt a négyéves munká­ról. Külön hangsúlyozta a társadalmi összefogás ered­ményét a „Tiszta — virágos Veszprém megyéért’’ mozga­lomban a KISZ által kezde­ményezett „Egy napot a vá­rosért" felajánlásban az óvo­da építésben, a környezetvé­delemben. A társadalmi munka értéke tavaly megha­ladta a kétmillió forintot és egy lakosra 105 forint ju­tott Érdemes leírni: a IV. ötéves tervben 6,3 millió fo­rint értékű társadalmi mun­kát terveztek Ajkán. A példamutató társadalmi összefogásra jellemző, hogy a város vállalatai, szövetkeze­tei, intézményei a tervidő­szakban 42 millió forinttal járulnak hozzá a szolgáltató és kulturális létesítmények megvalósulásához. Pullai Árpád azzal kezdte hozzászólását hogy a nép­front-bizottság tiszteletre és elismerésre méltó munkát végzett Majd a népfront közéletünkben elfoglalt he­lyét elemezte. A közéleti de­mokrácia­­őrzésében jelölte meg a népfront szerepét. Le­­gyen a szocialista demokrá­cia gyakorló fóruma — mon­dotta, majd így folytatta: Legyen ellenőrző erő, nyílt fórum a népfront, ez nem gátolja, ellenkezőleg segíti a tanácsok munkáját. E ha­talmas szervezet politikai je­lenléte, kezdeményező kész­sége óriási erő. Nem játszhat mellékes szerepet Pártunk számára a népfront politika nem taktikai kérdés. Nem a 700 ezer kommunista építi fel ezt a várost, ezt az or­szágot, hanem a népfront mozgalomba tömörült, vala­mennyi, a szocializmusért tenni kész állampolgár. A népfront legyen az a szervezet amelyik a társa­dalmi aktivitást olyan em­berekre bízza, akik másutt nem funkcionálnak. Sajnos, ma még gyakran találkozunk ugyanazokkal az arcokkal, egyeseket túlhalmoznak fel­adatokkal, címekkel. Éppen az legyen a népfront prog­ramja, hogy a társadalom különböző rétegeiből új sze­mélyiségeket, új­ tisztségvi­selőket emel ki. Végül arra hívta fel a fi­gyelmet Pullai Árpád, hogy a népfront, soha ne tegyen különbséget kis és nagy dol­gok között. Foglalkozzon azokkal az apró teendőkkel is, amelyek az emberek­ szí­véhez, mindennapjához ta­padnak. Az ajkai népfr­ontgyűlésen megválasztották a városi bi­zottságot és az elnökséget. A bizottság elnöke Kincs Ist­ván, alelnöke Berkes Gyula és Kauker József, titkára pe­­dig Koller Ferenc lett. Szoros együttműködés a tömegszervezetekkel Pápán hétfőn este rendez­ték meg a Hazafias Népfront városi bizottságát megválasz­tó gyűlést a pártiszékház nagytermében, több mint hár­omszáz érdeklődő jelenlété­ben. A gyűlés elnökségében helyet foglalt László József a Hazafias Népfront megyei elnökségének tagja, a TIT megyei titkára, Szabó Gyula, a városi pártbizottság t­tiká­ra, Gyenese László, a városi tanács elnöke, Györke Imré­­né, a város országgyűlési képviselője is. A bizottság beszámolóját a népfront-mozgalo­m pápai helyzetéről, és az elmúlt 4 éves ciklusban elért ered­ményekről, illetve a jelent­kező hiányosságokról Hazai Sándor, a Hazafias Népfront városi titkára ismerteb be. A legjelentősebb eredmény az, hogy szoros együttműködés alakult ki a városi pártbi­zottság iránymutatásával és segítségével a tömegszerve­zetek, mozgalmak között. Így vált lehetővé, hogy Pápán évenként több mint 1 millió forintos társadalmi munká­val járult hozzá a lakosság a város fejlesztéséhez. A szo­cialista hazafiasság és nem­zetköziség érzését fejleszthet­­ték számos baráti rendez­vénnyel. E program­ban első helyet kapott a magyar-szov­jet barátság ápolása. A beszámolót követően Szabó Gyula, a városi párt­bizottság titkára méltatta el­ismeréssel a népfront-mozga­lom helyi eredményeit. Lász­ló József elnökségi tag 20 pá­pai népfront-aktivistát tünte­tett ki a Hazafias Népfront megyei bizottsága elismerő oklevelével Tóth Kálmán elnök javas­latára a nagygyűlés 67 tagú elnökséget választott, amely megtartotta első ülését. A bizottság elnöke Gulyás Fe­renc,a titkára ismét Hazai Sándor lett. Az a­lelnökök száma négy. A nagygyűlés 17 tagú kül­döttséget választott a Haza­fias Népfront megyei kül­döttértekezletére. A fsi­lionispensiusra kiürülve korszerű mezőgazdaság csak fejlett ipari bázison lehetséges A Bakonytáji Tsz­ Szövets­ég küldöttértekezlete Veszprémben A Balaton-part, a Bakony­­vidék és a veszprémi fennsík tem­etőszövetkezeteinek kö­vetei tanácskoztak tegnap a megyeszékhelyen. Negyven­­három közös gazdaság 86 küldöttet választott, hogy a kongresszust előkészítő ta­nácskozáson hallassa a ter­melőszövetkezetek nyolcez­res tagságának szavát. A Ba­konytáji Tsz­ Szövetség kül­döttértekezletén részt vett dr. Nyíri Béla, a TOT titká­ra, Vándor József, a megyei tanács általános elnökhelyet­tese. Dobson Ferenc, a me­gyei pártbizottság gazdaság­politikai osztályának helyet­Németh Ervin, a veszprém­­varsányi tsz és egyben a Ba­konytáji Tsz-Szövetség elnö­ke szóbeli kiegészítést fűzött az írásos beszámolóhoz. Ez után aktív eszmecsere ala­kult kd, valamennyi felszóla­lás közös jellemzője a reális, felelős hang volt, a fejlődés útjában álló akadályok elhá­rításának segítése. Koszteczky József, a szent­­gáli termelőszövetkezet elnö­ke volt az első felszólaló. Ar­­ról a törekvésükről beszélt, hogy a szakosodás jegyében erőforrásaik­at a hústerme­lésre (szarvasmarha, juh) összpontosítják. Megemlítet­te, hogy a termelőszövetke­zetek szociális ellátásban hátrányos helyzetben vannak és ezen változtatni kell. Mindezek mellett hozzáfűzte: gazdasági eredményeik elvá­laszthatatlanok az ipar fejlő­désétől, a munkások ereje­Ez a hang jutott kifejezés­re Szakács István, bakomy­­saesttkirályi tsz elnök felszó­lalásában is, auláikor assz­­ej­tes vezetője. Jelen, voltak a veszprémi járás és a megye­­székhely politikai, társadal­mi szerveinek képviselői, gazdasági vezetők, a társ­szö­­vetkezetek megbízottai­ szítésétől. A javuló gép-, műtrágya, és növényvédő­szer ellátást említette. A tanácskozás vissza-visz­­szatérő gondolata az osztály­szövetség, a munkás-paraszt kapcsolat volt. Schwarcz Jó­zsef, a romándi tsz elnöke ezt úgy fejezte ki, hogy az ellátás javítása, így a zöld­ségtermesztés fokozása nem csupán gazdasági feladat". Dr. Nyíri Béla hangsúlyozta: élelmiszergazdaságunk tisz­teletreméltó eredményeket ért el, de tovább kell lép­nünk. Az viszont fejlett ipart követel, nélküle elképzelhe­tetlen a termelés bővítése. A tsz kongresszusra készülünk, de nem szűk szakmai szem­pontok vezérlik az ágazatban dolgozókat, hanem az egész népgazdaság egészének egyenletes, kiegyensúlyozott fejlődésének szolgálata. tegette, hogy a néhány év­vel ezelőtti súlyos mérleghi­ányt a helyi adottságok ész. (Folytat­s a 2. oldalon) Árukapcsolat, osztály kapcsolat Több áru a termelékenységből M­ai szántunk foHalm­ából: —• ! Tíz ember tízezer tonnát (3. oldal) Olvasóink, levelezőink írják (4. oldal) Jogi tanácsok (4. oldal) Pardon, egy betétlapra... (5. oldal) Külföldi utazás, rendkívüli béremelések (5. oldal)

Next