Napló, 1972. június (Veszprém, 28. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-23 / 146. szám

v­il og proletárjai egyesüljetek ! NAPLÓ | Hi MSZMP VESZPRÉM MEGYH BiZON­SlCA­CS­I MEGYE JUáCS ilPJi | Tanácskozik az országgyűlés Napirenden az 1971. évi költségvetés teljesítéséről szóló jelentés Csütörtök délelőtt 1X órakor összeült az országgyűlés. Az ülésen részt vettek: Lo­soncai Pál, a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsá­gának első titkára, Fock Jenő, a Minisz­tertanács elnöke, továbbá Aczél György, Apró Antal, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Németh Károly, Nyers Rezső, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagjai, valamint a Köz­ponti Bizottság titkárai és a kormány tag­jai. A diplomáciai páholyokban helyet fog­lalt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés el­nöke nyitotta meg. Napirend előtt meleg szavakkal köszön­tötte az ülésterem vendégpáholyában he­lyet foglaló Indira Gandhi asszonyt, az Indiai Köztársaság hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó miniszterelnökét. A továbbiakban az elnök közölte, hogy a Minisztertanács megbízásából Faluvégi La­jos pénzügyminiszter a Magyar Népköz­­társaság 1971. évi költségvetésének végre­hajtásáról szóló törvényjavaslatot; dr. Ko­rom Mihály igazságügyminiszter a bírósá­gokról szóló törvényjavaslatot nyújtotta be az országgyűlésnek; dr. Gonda György, az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának elnöke pedig a bizottság ne­vében — a Minisztertanáccsal egyetértés­ben — a Magyar Népköztársaság ügyész­ségéről szóló törvényjavaslatot terjesztett be. Az elnök bejelentette, hogy egy képviselő interpellációt nyújtott be, ennek tárgyát dr. Pesta László jegyző ismertette. Apró Antal ezután közölte, hogy az al­kotmány módosítása szükségessé teszi az or­szággyűlés ügyrendjének módosítását. Be­jelentette, hogy módosítás előkészítésére a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság kapott megbízást.. A bizottság módosító ja­vaslatait az őszi ülésszakon terjeszti az or­szággyűlés elé. Apró Antal ezután javaslatot tett az ülés­szak tárgysorozatára, amelyet az Országgyű­lés egyhangúlag elfogadott. A napirend a következő: 1. A Magyar Népköztársaság 1971. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló tör­vényjavaslat. 2. A bíróságokról szóló törvényjavaslat. 3. A Magyar Népköztársaság ügyészségé­ről szóló törvényjavaslat. 4. Interpelláció. Ezután m­ekezdődött a Magyar Népköz­­társaság 1971. évi költségvetésének végre­hajtásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Faluvégi Lajos pénzügyminiszter emelke­dett szólásra. Követ kezet és munkát a gazdasági élet minden területén Tisztelt Országgyűlési Kedves Képviselő ,Elvtársak! Az elmúlt esztendő a IV. ötéves terv első éve volt. Az ötéves terv kidolgozása so­rán körvonalaztuk gazdasági alapjaink fejlesztésének kö­zös útját, meghatároztuk azo­kat az eszközöket is, amelyek biztosíthatják a tervszerű fej­lődést. A gazdasági folyama­tok azonban csak fokozato­san befolyásolhatók és 1971- ben, az új irányzatok mel­lett, még érvényesültek az előző évek jellegzetességei is. Az elmúlt gazdálkodási év meghatározó vonása — amely kifejezésre jut az állami költségvetés végrehajtásában is — az, hogy a nemzeti jö­vedelem az előző évet meg­haladó ütemben, 7 százalék­kal emelkedett. A költségvetési bevételek a termelés és forgalom bővü­lésével, a hatékonyság javu­lásával párhuzamosan emel­kedtek, de valamivel vára­kozásaink alatt maradtak. A vállalatoktól származott a bevételek négyötöd része A bevételek 9 százalékkal nö­vekedtek. Az iparvállalatok költségvetési befizetése több mint 3 milliárd forinttal ki­sebb volt, mint az előirány­zat. A kohászati termékek világpiaci árai ugyanis visz­­szaestek, a költséggazdálko­dás — különösen a gépipari vállalatoknál — nem sokat javult. A megtermelt nemzeti jö­vedelemből a fogyasztást lé­nyegében a gazdasági fe­jlő­déssel arányosan bővítettük A felhalmozás azonban a nemzeti jövedelemnél gyor­sabb volt, ezért a tervtől el­térően alakult a fogyasztás­­felhalmozás aránya és a többletfelhasználást a külke­reskedelem behozatala fe­dezte. tán történő differenciálása, másfelől a családi jövedel­mek kereső-eltartott arány miatti különbségeinek ki­egyenlítése. Szélesítettük a gyermekek eltartásához nyújtott támo­gatást és az öregek társadal­mi ellátását. Kidolgoztuk azokat a javaslatokat, ame­lyek alapján — több más in­tézkedéssel együtt — 1972. év január 1-i hatállyal fel­emeltük a három és több­­gyermekes családok, vala­mint az egyedülálló egy- és kétgyermekes szülők családi pótlékát, a már megállapított nyugdíjakat pedig — reálér­tékük megtartása céljából — 1971-től évenként 2 százalék­kal növeljük. A 3—6 éves gyermekek 59 százalékának van ma helye az óvodákban. Ennek elle­nére csaknem 30 000 felvéte­li kérelmet nem sikerül tel­jesíteni. Ha ezt az igényt az idén akarnánk kielégíteni, az mintegy 1,8 milliárd forint beruházást tenne szükséges­sé. Ilyen összeget csak folya­matosan és szoros társadal­mi összefogással lehet előte­remteni. 1971-ben 41000 gyermeket helyezhettünk el bölcsödében, személyenként (Folytatás a 2. oldalon) A tervezett mértékben emelkedett a lakosság jövedelme Végeredményben a költ­ségvetést 191,6 milliárd fo­rint bevétellel és 194,9 milli­árd forint kiadással zártuk Amint azt már az 1972. évi költségvetés beterjesztésekor jeleztem­­, az állami költ­ségvetésnek a tervezettet meghaladó, kereken 3,3 mil­liárd forint hiánya keletke­zett. Ennek oka az, hogy a vállalatoktól remélt és el­várt bevételeink­ egy része nem folyt be, beruházási költségeink és a társadalmi közös kiadásaink a költség­­vetés végrehajtása során emelkedtek. Az előadó a továbbiakban azt elemezte, hogyan sike­rült valóra váltani gazdaság­­politikánknak azt az alapel­vét, hogy a lakosság élet­­színvonala tartósan, kiegyen­súlyozottan növekedjék, az életkörülmények javuljanak? Elmondotta, hogy a lakos­ság jövedelme a tervezett mértékben emelkedett, az egy keresőre jutó reálbér mintegy 2,5—3 százalékkal, az egy főre jutó reáljövede­lem pedig 5—6 százalékkal nőtt. A mezőgazdasági áruérté­kesítés növekedésével együtt érvényesült az a — már ko­­rábban is ható — irányzat, hogy a parasztság reáljövedel­mének emelkedése a munká­sokét valamelyest megha­ladta. A IV. ötéves terv­ben egészében azonban való­­ra váltjuk az eredeti célt, hogy e két osztály jövedel­mi helyzete azonos mérték­ben­ javuljon. A nemtermelő ágazatokban több jelentős központi bér­­intézkedést hajtottunk vég­re. Több mint 22 000 orvos és gyógyszerész bérét 20 szá­zalékkal emeltük. 10 000 böl­csődei gondozónő és védőnő 15 százalékos, mintegy 50 000 egészségügyi középkáder pe­dig 5—10 százalékos béreme­lést kapott. Mintegy 110 000 pedagógus bére átlagosan 20 százalékkal, a nem pedagó­gus munkakörben foglalkoz­tatott, több mint 50 000 dol­gozó fizetése átlagosan 10 százalékkal növekedett Bér­emelés történt a népművelé­si intézményeknél is. A jövedelmek differenciálásáról A kormány az évben tovább folytatta annak a tö­rekvésnek az érvényesítését, amelynek célja egyfelől a munkából származó jövedel­meknek a teljesítmény alap- Indira Gandhi, Fehér Lajos, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, valamint a megyei és a balatonfüredi vezetők társaságában sétát tett a füredi mólón. Ünnepélyes pillanat: India miniszterelnök­asszonya megkoszorúzta Rabindranath Ta­gore szobrát, a róla elnevezett sétányon. A legnagyobb ért­ék a szabadság és az igazság Indira Gandhi indiai kormányfő látogatása Balatonfüreden Az első pillanatokban ne­héz volt arra gondolni, hogy ez a törékeny alkatú asszony a hazánknál 33-szor nagyobb 550 milliós India első embe­re. Ám megjelenésével, sze­rényen kimért magatartásá­val szuggesztív hatást gyako­rolt a sokezer várakozóra a balatonfüredi móló bejáratá­nál. Asszony létére is fejjel magasodott környezete fölé rendkívüli egyéniségével, halkságában is tiszteletet pa­rancsoló beszédével, megfon­tolt mondataival. Az indiai kormány elnökét Fehér Lajos, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, a Po­litikai Bizottság tagja kísérte el Balatonfüredre. Indira Gandhit Vándor József, a megyei tanács általános el­nökhelyettese fogadta és kö­szöntötte, mint ... „azt a sze­mélyiséget, aki haladó politi­kát valósít meg, s akit meg­különböztetett tiszteletünk és rokonszenvünk övez”. És a tisztelet jeléül dr. Pálffy Károly, a városi ta­nács elnöke a szivárvány minden színét eggyé ötvöző, hatalmas csokrot nyújtott át India kormányfőjének. — Meghívom, tekintse meg a Tagore sétányt és a szob­rot! — szólt Vándor József a vendég százak és százak tapsa kíséretében. _ Boldogan! Örömmel! — mondta vendéglátóinak és mégha program szerint tör­tént is mindez, érződött szó­(Folytatás a 2. oldalon) Faültetés több ezer néző lelkes tapsa kíséretében ott, ahol Tagore fája terebélyesedik. (Fotó: Péterfay Endre) Informátor az ipar és a mezőgazdaság között Megnyitották a Mezőgazdasági Kemizálási Szolgálat tudományos tanácskozását Tegnap a veszprémi Petőfi Színházban ünnepélyes kere­tek között megnyitották a Nehézvegyipari Kutató Inté­zet és a Keszthe­mi Agrártu­dományi Egyetem Mezőgaz­dasági Kemizálási Szolgálata által rendezett tudományos tanácskozást. A megjelöl­t vendégeket dr. Szántó And­rás, a NEVIKI új igazgatója köszöntötte. Részt vett a há­romnapos tudományos ülés megnyitóján dr. Osztrovszky György, az Országos Műsza­ki Fejlesztési Bizottság el­­nökhel­ettese, Gór Nagy Sándor nehézipari miniszt­e­­helyettes, Vándor József a megyei tanács elnökhelyet­tese, dr Láng Géza akadé­mikus, a keszthelyi egyetem rektorhelyettese, Bajczi Gyu­la Veszprém város pártbi­zottságának titkára, valamit a­­megye tudományos életé­nek, mezőgazdasági üzemei­nek több vezetője, és a me­zőgazdaság kemizálásával foglalkozó szakemberek. A tanácskozás tegnapi programjában azok a plená­ris előadások szerepeltek amelyek a magyar mezőgaz­daság kemizálásának jelen­legi helyzetét, várható fejlő­dését elemezték. Elsőként dr. Osztrovszky György emelkedett szólásra Előa­dásának evezető részé­ben azt hangoztatta, hogy szerte a világon élelmezési nehézségekkel küzdenek az emberek. Ezért mindenütt nagy fontosságú a mezőgaz­(Folytatás az 5. oldalon) Együtt ünnepelnek a szövetkezetek Az 50. nemzetközi szövet­kezeti napot együtt ünnepük megyénk termelőszövetkeze­tei, ipari és fogyasztási szö­vetkezetei. Az ünnepi tanács­kozáson a szövetkezetek ve­zető testületei vesznek részt, amelyet július elsején Ajkán, a városi pártbizottság tanács­termében tartanak. Ünnepi beszédet Tóth István, a me­gyei pártbizottság titkára mond. Június 26-án: MÉSZÖV küldöttgyűlés A MÉSZÖV elnöksége jú­nius 28-ára összehívta a me­gyei szövetség küldöttgyűlé­sét. A MÉSZÖV küldöttgyű­lésének napirendjén a me­gyei szövetség alapszabályá­nak megállapítása, a revizori iroda működési szabályzatá­nak jóváhagyása szerepel.

Next