Napló, 1972. június (Veszprém, 28. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-24 / 147. szám

Vikág proletárjai egyesüljetek ! |­NAPLÓ Szombat, 1972. június 24. Ára: 1 forint XXVIII. évf. — 147. szám A tömegpropaganda tanfolyamok társadalmi igényt elégítenek ki A szakszervezeti tömegpolitikai oktatásról tanácskozott az SZMT elnöksége A SZOT elnökségének a szakszervezeti politikai tö­megoktatás fejlesztéséről szó­ló 1971 március 1-i határo­zatát követően a Szakszer­vezetek Megyei Tanácsa 1971 június 22-én megvitatta a feladatokat, majd ennek alapján szervezte meg az 1971—72-es oktatási évet, amelyről a kultúrbizottság november 19-én számolt be az elnökségnek. Tegnap dél­előtt Veszprémben, az SZMT székházában, a Szakszerve­zetek Megyei Tanácsa elnök­sége Martinké Mátyás elnök, a Várpalotai Szénbányák Vállalat igazgatója vezetésé­vel megvitatta az 1971—72. évi szakszervezeti tömegpo­­litikai oktatás tapasztalatait és az 1972—73. évi tennivaló­kat. A beszámolóban Haller Gyula, a kultúrbizottság ve­zetője rámutatott, hogy az utóbbi oktatási évben a tö­megpropaganda tanfolyamok tartalma jobban igazodott a társadalmi szükségletekhez, a dolgozók érdeklődéséhez. Ezt a célt szolgálta ,A világpo­tika időszerű kérdései a tan­folyam megszervezése, vala­mint a nő- és ifjúságpoliti­kai határozat végrehajtásáról szóló előadássorozat is. Az oktatási témák megvitatása segítette mind az ismeretek gyarapítását, mind az üzemi, munkahelyi demokrácia to­vábbi erősítését. Az 1971—72-es oktatási év­ben összesen 5364 dolgozó vett részt a tanulásban, kö­zülük 2236 volt a nő és 1150 a fiatalkorú. Ez azt jelenti, hogy az induló létszám az előző évhez képest 11 száza­lékkal emelkedett, vagyis a megyében a szervezett dol­gozók 13,8 százaléka tanult a szakszervezeti tanfolyamo­kon. A hallgatók nagy része, 78 százaléka fizikai dolgozó volt. A tanfolyamokat ösz­­szesen 660 propagandista ve­zette, s azok politikai és ál­talános képzettségét, mód­szerét a hallgatók többsége elégedettséggel nyugtázta, csakúgy, mint a szemináriu­mok vezetésének javuló színvonalát. A részvevők ja­vaslatára az elnökség köszö­netét fejezte ki a tömegpoli­tikai oktatás megszervezésé­ben jó munkát végzett, nem függetlenített alapszerveze­tek vezetőinek, aktíváinak, a szemináriumokat vezető pro­pagandistáknak és kérte a szakmai megyebizottságokat, hogy a maguk területén nyil­vánosan is ismerjék el eze­ket a sikereket. A tanácskozás részvevői elismeréssel szóltak a be­számoló és a határozati ja­vaslat alaposságáról és a ki­egészítésekkel elfogadták. Ez­után Lukács László, a szer­vezési és káderbizottság ve­zetője ismertette az elnökség 1972. évi II. félévi tervét, amelyet a kiegészítések után elfogadtak. Venczel János, az SZMT titkára a két el­nökségi ülés között végzett munkáról adott részletes tá­jékoztatót. A felszólalásokra Martin­kó Mátyás, az SZMT elnöke válaszolt és felhívta a fi­gyelmet arra, hogy a követ­kező tanévben is támaszkod­ni kell azokra a nagy gya­korlattal és szakmai érett­séggel, politikai hozzáértés­sel rendelkező propagandis­tákra, akik eddig is jól helytálltak még akkor is, ha nem rendelkeznek magasabb szakszervezeti, vagy pártis­­kolai végzettséggel. Az el­nökség nevében támogatta azt a javaslatot, hogy a tan­folyamokon az egyes szak­kérdések megvitatásánál a propagandisták kérjék fel előadónak az illető témák legjobb ismerőit, s ha erre mód van, akkor külső elő­adókat is hívjanak meg. Kádár János fogadta az Olasz Kommunista Párt küldöttségét Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titkára fogadta az Olasz Kommu­nista Párt küldöttségét, amely Giorgio Napolitano-nak, a párt Politikai Bizottsága tagjának vezetésével ideológiai, kulturális és tudománypolitikai kérdések tanulmányozására érkezett hazánkba. Az elvtársi hangulatú megbeszélésen jelen volt Aczél György és Óvári Miklós, a Központi Bi­zottság titkárai. Tanévzáró az egyéves pártiskolán Tegnap tartották meg a Veszprém megyei pártbizott­ság Oktatási Igazgatóságán az egyéves pártiskola tanévzáró ünnepségét. Patkós Albertné tanszékvezető megnyitó sza­vai után a megyei pártbizott­ság nevében Szász András, osztályvezető köszöntötte a végzett 22 hallgatót. Gyi­­móthi Dénes, az oktatási igazgatóság igazgatója záró­beszéde után átnyújtotta a hallgatóknak az okleveleket. Előadások négy témakörből Folytatódott a kemizálási szolgálat tudományos tanácskozása Az ünnepélyes veszprémi megnyitó után tegnap Keszt­helyen, az Agrártudományi Egyetemen folytatódott a keszthelyi oktatási intézmény és a NEVIKI mezőgazdasági kemizálási szolgálata által rendezett tudományos tanács­kozás. A tudományos ankét máso­dik napján az ország legkü­lönbözőbb intézményeinek gazdaságainak kemizálással foglalkozó szakemberei, ösz­­szesen négy témakörben tar­tották meg előadásaikat. A műtrágyázás, a növényvéde­lem, a kemizálási irányzatok a fehérje-takarmányozásban, valamint a korrózió védelem a mezőgazdaságban elnevezé­sű szekciókban az egyes ku­tatási és gyakorlati területek legújabb felfedezéseiről, ta­pasztalatairól számoltak be egymásnak a mezőgazdaság kemizálásának szakértői. A tegnapi programot szak­mai kisfilmek vetítése is ki­egészítette. Minisztertanácsi delegáció utazik Lengyelországba A Minisztertanács Tanácsi Hivatalának delegációja hét­­f­őn Lengyelországba utazik. A küldöttség tíz napon át ta­nulmányozza a lengyel ál­lamigazgatási munkát, a he­lyi tanácsok tevékenységét. A minisztertanácsi delegáció tagja lesz dr. Hardy Zoltán, a Veszprém megyei Tanács végrehajtó bizottságának tit­kára is. Szelestey László kiállítása Képzőművészeti kiállítás nyílt meg tegnap délután Várpalotán, az inotai Béke Művelődési Otthon földszinti nagytermében. Szelestey László, a Várpalotán élő fes­tőművész mutatkozott be ez­úttal a közönségnek. A megnyitó ünnepségen Szíj Rezső művészettörténész méltatta Szelestey László művészetét és mostani kiállí­tását, majd az első vendégek megtekintették a kiállított műveket. A kiállítás július 2-ig lesz nyitva. Befejezte munkáját az ©eszílg­ g­yállé® A beterjesztett törvényjavaslatokat a képviselőház egyhangúlag elfogadta Pénteken az országgyűlés folytatta a Ma­gyar Népköztársaság 1971. évi költségveté­sének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat vitáját. Az ülésen részt vettek: Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP KB első titkára, Aczél György, Apró Antal, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán és Nyers Rezső, az MSZMP politikai Bizottságának tagjai, va­lamint a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai kép­viseletek több vezetője. Apró Antal elnöki megnyitó szavai után folytatódott a költségvetési törvényjavaslat vitája. Több felszólalás után az országgyűlés a beterjesztett törvényjavaslatot elfogadta. Ezután a bíróságokról és az ügyészségről szóló törvényjavaslat került sorra. Korom Mihály igazságügyminiszter emelkedett szó­lásra. Az új bírósági törvény igazságszolgáltatásunk fejlődését szolgálja . Állam és jogrendsze­rünkben fontos szerepük van az igazságszolgáltatásra vo­natkozó jogszabályoknak. Al­kotmányunk 5. fejezete tar­talmazza a bíróságok műkö­désének és szervezetének leg­fontosabb alapelveit, a rész­letes szabályok megalkotását pedig törvényre utalja. Az előterjesztett törvényjavaslat ennek a célnak kíván eleget tenni azzal, hogy részletesen szabályozza a bíróságok szer­vezetével és hatáskörével összefüggő kérdéseket — mondotta bevezetőül dr. Ko­rom Mihály, majd hangsú­lyozta: — Hazánkban szilárd a törvényes rend. Aki törvé­nyeinket megsérti, megbün­tetjük. Ugyanakkor jogrend­szerünk minden becsületes állampolgár számára bizto­sítja a nyugodt és félelem nélküli életet. Ezután dr. Korom Mihály arról a munkáról beszélt, amelyet a bíróságok és a döntőbizottságok végeznek. — A bíróságok és döntő­­bizottságok nen­­­e az ügyek százezreivel foglalkoznak — mondotta. — 1971-ben első fokon csaknem 100 000 bün­tető és 200 000 polgári peres ügy indult a bíróságokon. A gazdasági döntőbizottságok több mint 35 000,­ a területi munkaügyi döntőbizottságok pedig mintegy 14 000 mun­kaügyi vitában hoztak meg­felelő határozatot. A bírósá­gokon és döntőbizottságokon évente több millió állampol­gár fordul meg A továbbiakban az igaz­ságszolgáltatás társadalmi hatásáról beszélt, majd így folytatta: — Nem lehet hallgatni né­hány olyan körülményről sem, amely ma nagy mérték­ben nehezíti és lassítja az ügyintézést. Gondolok itt töb­bek között eljárási jogszabá­lyaink bonyolultságára, ne­hézkességére, amelyeket még ebben az esztendőben jelen­tősen egyszerűsíteni fogunk. De szólni kell a gyakorta ta­pasztalható alaptalan peres­kedésekről is. Ma az a hely­zet, hogy a bíróság minden hozzá érkezett üggyel ér­demben köteles foglalkozni akkor is, ha előre látható, hogy az igény alaptalan. Arany János óta kevés vál­tozás történt a „ha per, úgy­mond, hadd legyen per!” fel­fogáson. Az eljárási törvé­nyek módosítására irányuló munkánkban arra törek­szünk, hogy ezt a „betegsé­get” megfelelő jogszabályok is segítsék megszüntetni. Mindezt úgy kell megvalósí­tani, hogy egyetlen állam­polgárt sem akadályozzunk a jogos érdekeinek bírósá­gi védelmében, és a szocia­lista törvényesség érvénye­sülése csorbát ne szenvedjen. A miniszter a továbbiak­ban az előterjesztett tör­vényjavaslat legfontosabb rendelkezéseiről szólt, majd a bíróságok állami szerveze­tünkben elfoglalt helyzetéről beszélt.­­ Alkotmányunknak meg­felelően rendelkezik úgy a törvényjavaslat, hogy a Leg­felsőbb Bíróság gyakorol el­vi irányítást az összes bíró­ságok bírói működése és ítél­kezése felett. Ennek érdeké­ben mondja ki azt is, hogy a Legfelsőbb Bíróság irány­elvei és elvi döntései a bíró­ságok számára kötelezőek.­­ Ugyancsak ezt a célt szolgálja, hogy a Legfelsőbb Bíróságon gazdasági és mun­kaügyi kollégiumokat hozunk létre, amelyek szervezetileg is elősegítik az egész igaz­ságszolgáltatás munkájának jó áttekintését és az egysé­ges irányítás hatékonyságá­nak növelését. Ha ehhez még hozzátesszük, hogy változat­lan marad a Legfelsőbb Bí­róság elnökének a jogerős bí­rósági ítéletekkel kapcsola­tos törvényességi óvási joga, illetőleg ezek elbírálásának a legmagasabb bírói hatáskör­ben való megtartása vagy a jogértelmezési feladat ki­emelése, akkor még világo­sabban jut kifejezésre a Leg­felsőbb Bíróság alkotmányos szerepének teljesen indokolt növekedése. A szónok ezután a minisz­térium igazságszolgáltatással kapcsolatos tevékenységéről beszélt, majd így folytatta: " A törvényjavaslatnak a bírák választására vonatko­zó rendelkezései ugyancsak teljes összhangban vannak alkotmányunkkal. A hivatá­sos bírák választásával — a Legfelsőbb Bíróság bíróit ki­véve — több mint két évti­zedes gyakorlatot­ adunk át a múltnak. Az a tény, hogy a hivatásos bírák választása oly magas állami vezető tes­tület hatáskörébe került, mint Népköztársaságunk El­nöki Tanácsa, kifejezésre juttatja a bírói tevékenység fontosságát, a bírák társa­dalmi megbecsülésének nö­vekedését. Egyben ez fontos biztosítéka a bírói független­ségnek és az igazságszolgál­tatás demokratizmusának is. — A bírói függetlenség he­lyes értelmezéséhez hozzá­tartozik annak hangsúlyozá­sa is, hogy az nem jelent valamiféle szabadosságot, mindentől való függetlensé­get. Bíráink a szocialista ál­lam és társadalom ügyét szolgálják, annak törvényeit alkalmazzák.­­ A törvényjavaslat lehe­tővé teszi, hogy az eljárási törvényekben meghatározan­dó esetekben bírósági tanács helyett első fokon egyesbíró hozzon döntést. Esetleges tévhitek vagy félreértések el­kerülése végett szeretném le­szögezni, hogy az igazság­szolgáltatásban a nép rész­vételének alkotmányos elvét fő szabályként változatlanul hagyjuk. A dolgozó nép köz­vetlen­ részvételét biztosító ülnökrendszer a szocialista igazságszolgáltatás nagy vív­mánya. Kifejezi rendszerünk demokratizmusát. A gyakor­lat jól igazolta az ülnök­rendszer életrevalóságát. Korom Mihály befejezésül a következőket mondotta: — Bizonyos, hogy az új bírósági törvény, valamint a hozzá kapcsolódó többi jog­szabály és azok sikeres vég­rehajtása — elősegíti igaz­ságszolgáltatásunk további fejlesztését. Ezután megkezdődött a na­pirend vitája, melynek során felszólalt dr. Szakács Ödön, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és dr. Szénási Géza legfőbb ügyész. Felszólalásaikat az alábbiakban kivonatosan is­mertetjük. Mai szántunk tartalmából! Számadás egy év munkájáról (3. oldal) Vendégvárás, vendéglátás (3. oldal) Csökken a kánikula (4. oldal) Balatoni szél — három alkotónak (5. oldal) Keszthelyi képeslapok (5. oldal) Szabad szombat (9—10—11. oldal) A rádiók és a tévék jövő heti műsora (12—13. oldal) Szabadpiaci árak városainkban (16. oldal) Dr. Szakács Ödön beszéde — Az alkotmány — jelen­tőségének megfelelően — kü­lön fejezetet szentel a bíró­sági szervezeteknek, termé­szetesen csak a legalapve­tőbb elveket tartalmazza, de utal arra, hogy a bíróságok­ra vonatkozó szabályokat kü­lön törvény állapítja meg — mondotta bevezetőül. Ez­után a munkaügyi viták bí­rósági hatáskörbe utalásának szükségességét elemezte Hangsúlyozta: " A bírósági hatáskör ki­­szélesítése megfelel az igaz­ságszolgáltatás egységesítését célzó törekvéseknek, szerve­zetileg is elősegíti az egysé­ges jogértelmezést és jogal­kalmazást, megteremti az alapot az elvi irányítás egy­ségesebbé tételéhez, s mind­ezek folytán a szocialista törvényesség erősödését szol­gálja. A továbbiakban a szónok részletesen szólt a Legfelsőbb Bíróság munkájáról, jogköré­nek bővüléséről, majd így folytatta: " A Legfelsőbb Bíróságon a bírák különböző kollégiu­mokat alkotnak, tehát az egyes kollégiumokba beoszt­va végzik munkájukat. A ja­vaslat a munkaügyi és a gazdasági jogvitáknak bíró­sági útra való terelése foly­tán a Legfelsőbb Bíróságon a jelenlegi három kollégium, a büntető, katonai és polgári kollégium mellett két továb­bi kollégium szervezését ren­deli el. — A törvényjavaslatot, mint jogfejlődésünk fontos megnyilvánulását, az egész jogásztársadalom nevében örömmel üdvözölte a Legfel­sőbb Bíróság elnöke, majd — az alkotmányban előírt kötelességének eleget téve — beszámolt az országgyűlés­nek a Legfelsőbb Bíróság működéséről. Vázolta a Leg­felsőbb Bíróság ítélkezésének és elvi irányító tevékenysé­gének fő jellemzőit, felada­tait. A többi között elmon­dotta, hogy — A Legfelsőbb Bíróság az elmúlt két évben — az ál­talános jellegű elvi irány­­mutatások mellett — több mint 2200 büntető és csak­nem 2700 polgári perben, összesen tehát mintegy 5000 konkrét ügyben hozott ha­(Folytatás a 2. oldalon)

Next