Napló, 1972. június (Veszprém, 28. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-24 / 147. szám
Vikág proletárjai egyesüljetek ! |NAPLÓ Szombat, 1972. június 24. Ára: 1 forint XXVIII. évf. — 147. szám A tömegpropaganda tanfolyamok társadalmi igényt elégítenek ki A szakszervezeti tömegpolitikai oktatásról tanácskozott az SZMT elnöksége A SZOT elnökségének a szakszervezeti politikai tömegoktatás fejlesztéséről szóló 1971 március 1-i határozatát követően a Szakszervezetek Megyei Tanácsa 1971 június 22-én megvitatta a feladatokat, majd ennek alapján szervezte meg az 1971—72-es oktatási évet, amelyről a kultúrbizottság november 19-én számolt be az elnökségnek. Tegnap délelőtt Veszprémben, az SZMT székházában, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa elnöksége Martinké Mátyás elnök, a Várpalotai Szénbányák Vállalat igazgatója vezetésével megvitatta az 1971—72. évi szakszervezeti tömegpolitikai oktatás tapasztalatait és az 1972—73. évi tennivalókat. A beszámolóban Haller Gyula, a kultúrbizottság vezetője rámutatott, hogy az utóbbi oktatási évben a tömegpropaganda tanfolyamok tartalma jobban igazodott a társadalmi szükségletekhez, a dolgozók érdeklődéséhez. Ezt a célt szolgálta ,A világpotika időszerű kérdései a tanfolyam megszervezése, valamint a nő- és ifjúságpolitikai határozat végrehajtásáról szóló előadássorozat is. Az oktatási témák megvitatása segítette mind az ismeretek gyarapítását, mind az üzemi, munkahelyi demokrácia további erősítését. Az 1971—72-es oktatási évben összesen 5364 dolgozó vett részt a tanulásban, közülük 2236 volt a nő és 1150 a fiatalkorú. Ez azt jelenti, hogy az induló létszám az előző évhez képest 11 százalékkal emelkedett, vagyis a megyében a szervezett dolgozók 13,8 százaléka tanult a szakszervezeti tanfolyamokon. A hallgatók nagy része, 78 százaléka fizikai dolgozó volt. A tanfolyamokat öszszesen 660 propagandista vezette, s azok politikai és általános képzettségét, módszerét a hallgatók többsége elégedettséggel nyugtázta, csakúgy, mint a szemináriumok vezetésének javuló színvonalát. A részvevők javaslatára az elnökség köszönetét fejezte ki a tömegpolitikai oktatás megszervezésében jó munkát végzett, nem függetlenített alapszervezetek vezetőinek, aktíváinak, a szemináriumokat vezető propagandistáknak és kérte a szakmai megyebizottságokat, hogy a maguk területén nyilvánosan is ismerjék el ezeket a sikereket. A tanácskozás részvevői elismeréssel szóltak a beszámoló és a határozati javaslat alaposságáról és a kiegészítésekkel elfogadták. Ezután Lukács László, a szervezési és káderbizottság vezetője ismertette az elnökség 1972. évi II. félévi tervét, amelyet a kiegészítések után elfogadtak. Venczel János, az SZMT titkára a két elnökségi ülés között végzett munkáról adott részletes tájékoztatót. A felszólalásokra Martinkó Mátyás, az SZMT elnöke válaszolt és felhívta a figyelmet arra, hogy a következő tanévben is támaszkodni kell azokra a nagy gyakorlattal és szakmai érettséggel, politikai hozzáértéssel rendelkező propagandistákra, akik eddig is jól helytálltak még akkor is, ha nem rendelkeznek magasabb szakszervezeti, vagy pártiskolai végzettséggel. Az elnökség nevében támogatta azt a javaslatot, hogy a tanfolyamokon az egyes szakkérdések megvitatásánál a propagandisták kérjék fel előadónak az illető témák legjobb ismerőit, s ha erre mód van, akkor külső előadókat is hívjanak meg. Kádár János fogadta az Olasz Kommunista Párt küldöttségét Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára fogadta az Olasz Kommunista Párt küldöttségét, amely Giorgio Napolitano-nak, a párt Politikai Bizottsága tagjának vezetésével ideológiai, kulturális és tudománypolitikai kérdések tanulmányozására érkezett hazánkba. Az elvtársi hangulatú megbeszélésen jelen volt Aczél György és Óvári Miklós, a Központi Bizottság titkárai. Tanévzáró az egyéves pártiskolán Tegnap tartották meg a Veszprém megyei pártbizottság Oktatási Igazgatóságán az egyéves pártiskola tanévzáró ünnepségét. Patkós Albertné tanszékvezető megnyitó szavai után a megyei pártbizottság nevében Szász András, osztályvezető köszöntötte a végzett 22 hallgatót. Gyimóthi Dénes, az oktatási igazgatóság igazgatója záróbeszéde után átnyújtotta a hallgatóknak az okleveleket. Előadások négy témakörből Folytatódott a kemizálási szolgálat tudományos tanácskozása Az ünnepélyes veszprémi megnyitó után tegnap Keszthelyen, az Agrártudományi Egyetemen folytatódott a keszthelyi oktatási intézmény és a NEVIKI mezőgazdasági kemizálási szolgálata által rendezett tudományos tanácskozás. A tudományos ankét második napján az ország legkülönbözőbb intézményeinek gazdaságainak kemizálással foglalkozó szakemberei, öszszesen négy témakörben tartották meg előadásaikat. A műtrágyázás, a növényvédelem, a kemizálási irányzatok a fehérje-takarmányozásban, valamint a korrózió védelem a mezőgazdaságban elnevezésű szekciókban az egyes kutatási és gyakorlati területek legújabb felfedezéseiről, tapasztalatairól számoltak be egymásnak a mezőgazdaság kemizálásának szakértői. A tegnapi programot szakmai kisfilmek vetítése is kiegészítette. Minisztertanácsi delegáció utazik Lengyelországba A Minisztertanács Tanácsi Hivatalának delegációja hétfőn Lengyelországba utazik. A küldöttség tíz napon át tanulmányozza a lengyel államigazgatási munkát, a helyi tanácsok tevékenységét. A minisztertanácsi delegáció tagja lesz dr. Hardy Zoltán, a Veszprém megyei Tanács végrehajtó bizottságának titkára is. Szelestey László kiállítása Képzőművészeti kiállítás nyílt meg tegnap délután Várpalotán, az inotai Béke Művelődési Otthon földszinti nagytermében. Szelestey László, a Várpalotán élő festőművész mutatkozott be ezúttal a közönségnek. A megnyitó ünnepségen Szíj Rezső művészettörténész méltatta Szelestey László művészetét és mostani kiállítását, majd az első vendégek megtekintették a kiállított műveket. A kiállítás július 2-ig lesz nyitva. Befejezte munkáját az ©eszílg gyállé® A beterjesztett törvényjavaslatokat a képviselőház egyhangúlag elfogadta Pénteken az országgyűlés folytatta a Magyar Népköztársaság 1971. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat vitáját. Az ülésen részt vettek: Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP KB első titkára, Aczél György, Apró Antal, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán és Nyers Rezső, az MSZMP politikai Bizottságának tagjai, valamint a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője. Apró Antal elnöki megnyitó szavai után folytatódott a költségvetési törvényjavaslat vitája. Több felszólalás után az országgyűlés a beterjesztett törvényjavaslatot elfogadta. Ezután a bíróságokról és az ügyészségről szóló törvényjavaslat került sorra. Korom Mihály igazságügyminiszter emelkedett szólásra. Az új bírósági törvény igazságszolgáltatásunk fejlődését szolgálja . Állam és jogrendszerünkben fontos szerepük van az igazságszolgáltatásra vonatkozó jogszabályoknak. Alkotmányunk 5. fejezete tartalmazza a bíróságok működésének és szervezetének legfontosabb alapelveit, a részletes szabályok megalkotását pedig törvényre utalja. Az előterjesztett törvényjavaslat ennek a célnak kíván eleget tenni azzal, hogy részletesen szabályozza a bíróságok szervezetével és hatáskörével összefüggő kérdéseket — mondotta bevezetőül dr. Korom Mihály, majd hangsúlyozta: — Hazánkban szilárd a törvényes rend. Aki törvényeinket megsérti, megbüntetjük. Ugyanakkor jogrendszerünk minden becsületes állampolgár számára biztosítja a nyugodt és félelem nélküli életet. Ezután dr. Korom Mihály arról a munkáról beszélt, amelyet a bíróságok és a döntőbizottságok végeznek. — A bíróságok és döntőbizottságok nene az ügyek százezreivel foglalkoznak — mondotta. — 1971-ben első fokon csaknem 100 000 büntető és 200 000 polgári peres ügy indult a bíróságokon. A gazdasági döntőbizottságok több mint 35 000, a területi munkaügyi döntőbizottságok pedig mintegy 14 000 munkaügyi vitában hoztak megfelelő határozatot. A bíróságokon és döntőbizottságokon évente több millió állampolgár fordul meg A továbbiakban az igazságszolgáltatás társadalmi hatásáról beszélt, majd így folytatta: — Nem lehet hallgatni néhány olyan körülményről sem, amely ma nagy mértékben nehezíti és lassítja az ügyintézést. Gondolok itt többek között eljárási jogszabályaink bonyolultságára, nehézkességére, amelyeket még ebben az esztendőben jelentősen egyszerűsíteni fogunk. De szólni kell a gyakorta tapasztalható alaptalan pereskedésekről is. Ma az a helyzet, hogy a bíróság minden hozzá érkezett üggyel érdemben köteles foglalkozni akkor is, ha előre látható, hogy az igény alaptalan. Arany János óta kevés változás történt a „ha per, úgymond, hadd legyen per!” felfogáson. Az eljárási törvények módosítására irányuló munkánkban arra törekszünk, hogy ezt a „betegséget” megfelelő jogszabályok is segítsék megszüntetni. Mindezt úgy kell megvalósítani, hogy egyetlen állampolgárt sem akadályozzunk a jogos érdekeinek bírósági védelmében, és a szocialista törvényesség érvényesülése csorbát ne szenvedjen. A miniszter a továbbiakban az előterjesztett törvényjavaslat legfontosabb rendelkezéseiről szólt, majd a bíróságok állami szervezetünkben elfoglalt helyzetéről beszélt. Alkotmányunknak megfelelően rendelkezik úgy a törvényjavaslat, hogy a Legfelsőbb Bíróság gyakorol elvi irányítást az összes bíróságok bírói működése és ítélkezése felett. Ennek érdekében mondja ki azt is, hogy a Legfelsőbb Bíróság irányelvei és elvi döntései a bíróságok számára kötelezőek. Ugyancsak ezt a célt szolgálja, hogy a Legfelsőbb Bíróságon gazdasági és munkaügyi kollégiumokat hozunk létre, amelyek szervezetileg is elősegítik az egész igazságszolgáltatás munkájának jó áttekintését és az egységes irányítás hatékonyságának növelését. Ha ehhez még hozzátesszük, hogy változatlan marad a Legfelsőbb Bíróság elnökének a jogerős bírósági ítéletekkel kapcsolatos törvényességi óvási joga, illetőleg ezek elbírálásának a legmagasabb bírói hatáskörben való megtartása vagy a jogértelmezési feladat kiemelése, akkor még világosabban jut kifejezésre a Legfelsőbb Bíróság alkotmányos szerepének teljesen indokolt növekedése. A szónok ezután a minisztérium igazságszolgáltatással kapcsolatos tevékenységéről beszélt, majd így folytatta: " A törvényjavaslatnak a bírák választására vonatkozó rendelkezései ugyancsak teljes összhangban vannak alkotmányunkkal. A hivatásos bírák választásával — a Legfelsőbb Bíróság bíróit kivéve — több mint két évtizedes gyakorlatot adunk át a múltnak. Az a tény, hogy a hivatásos bírák választása oly magas állami vezető testület hatáskörébe került, mint Népköztársaságunk Elnöki Tanácsa, kifejezésre juttatja a bírói tevékenység fontosságát, a bírák társadalmi megbecsülésének növekedését. Egyben ez fontos biztosítéka a bírói függetlenségnek és az igazságszolgáltatás demokratizmusának is. — A bírói függetlenség helyes értelmezéséhez hozzátartozik annak hangsúlyozása is, hogy az nem jelent valamiféle szabadosságot, mindentől való függetlenséget. Bíráink a szocialista állam és társadalom ügyét szolgálják, annak törvényeit alkalmazzák. A törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy az eljárási törvényekben meghatározandó esetekben bírósági tanács helyett első fokon egyesbíró hozzon döntést. Esetleges tévhitek vagy félreértések elkerülése végett szeretném leszögezni, hogy az igazságszolgáltatásban a nép részvételének alkotmányos elvét fő szabályként változatlanul hagyjuk. A dolgozó nép közvetlen részvételét biztosító ülnökrendszer a szocialista igazságszolgáltatás nagy vívmánya. Kifejezi rendszerünk demokratizmusát. A gyakorlat jól igazolta az ülnökrendszer életrevalóságát. Korom Mihály befejezésül a következőket mondotta: — Bizonyos, hogy az új bírósági törvény, valamint a hozzá kapcsolódó többi jogszabály és azok sikeres végrehajtása — elősegíti igazságszolgáltatásunk további fejlesztését. Ezután megkezdődött a napirend vitája, melynek során felszólalt dr. Szakács Ödön, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és dr. Szénási Géza legfőbb ügyész. Felszólalásaikat az alábbiakban kivonatosan ismertetjük. Mai szántunk tartalmából! Számadás egy év munkájáról (3. oldal) Vendégvárás, vendéglátás (3. oldal) Csökken a kánikula (4. oldal) Balatoni szél — három alkotónak (5. oldal) Keszthelyi képeslapok (5. oldal) Szabad szombat (9—10—11. oldal) A rádiók és a tévék jövő heti műsora (12—13. oldal) Szabadpiaci árak városainkban (16. oldal) Dr. Szakács Ödön beszéde — Az alkotmány — jelentőségének megfelelően — külön fejezetet szentel a bírósági szervezeteknek, természetesen csak a legalapvetőbb elveket tartalmazza, de utal arra, hogy a bíróságokra vonatkozó szabályokat külön törvény állapítja meg — mondotta bevezetőül. Ezután a munkaügyi viták bírósági hatáskörbe utalásának szükségességét elemezte Hangsúlyozta: " A bírósági hatáskör kiszélesítése megfelel az igazságszolgáltatás egységesítését célzó törekvéseknek, szervezetileg is elősegíti az egységes jogértelmezést és jogalkalmazást, megteremti az alapot az elvi irányítás egységesebbé tételéhez, s mindezek folytán a szocialista törvényesség erősödését szolgálja. A továbbiakban a szónok részletesen szólt a Legfelsőbb Bíróság munkájáról, jogkörének bővüléséről, majd így folytatta: " A Legfelsőbb Bíróságon a bírák különböző kollégiumokat alkotnak, tehát az egyes kollégiumokba beosztva végzik munkájukat. A javaslat a munkaügyi és a gazdasági jogvitáknak bírósági útra való terelése folytán a Legfelsőbb Bíróságon a jelenlegi három kollégium, a büntető, katonai és polgári kollégium mellett két további kollégium szervezését rendeli el. — A törvényjavaslatot, mint jogfejlődésünk fontos megnyilvánulását, az egész jogásztársadalom nevében örömmel üdvözölte a Legfelsőbb Bíróság elnöke, majd — az alkotmányban előírt kötelességének eleget téve — beszámolt az országgyűlésnek a Legfelsőbb Bíróság működéséről. Vázolta a Legfelsőbb Bíróság ítélkezésének és elvi irányító tevékenységének fő jellemzőit, feladatait. A többi között elmondotta, hogy — A Legfelsőbb Bíróság az elmúlt két évben — az általános jellegű elvi iránymutatások mellett — több mint 2200 büntető és csaknem 2700 polgári perben, összesen tehát mintegy 5000 konkrét ügyben hozott ha(Folytatás a 2. oldalon)