Napló, 1973. november (Veszprém, 29. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-01 / 256. szám

Heti két ülést tartanak a bécsi haderőcsökkentési tárgyalásokon Szerdán délben Quarles van Afford holland nagykö­vet, aki a NATO-országok álláspontja összehangolásá­nak feladatát látja el a kö­zép-európai haderőcsökken­tés témakörében, sajtóérte­kezleten közölte, hogy a bé­csi haderőcsökkentési tár­gyalások kezdeti szakaszá­ban heti két ülést tartanak, mégpedig a keddi és csütör­ Kedden adták át a Boszporuszon átívelő,Európát Ázsiával összekötő óriáshidat (Telefoto — AP—MTI—RS) 2 Befejeződött a békeerők moszkvai világkongresszusa A küldöttek jóváhagyták a záródokumentumokat Napi hírmagyarázatunk ITÁLIA elsőszámú mumusa, az infláció. Mariano Rumor középbal kormánya eddig derekasan igyekezett megtartani a hivatalba lépésekor meghirdetett programot. Ám a meg­élhetési költségek emelkedése ellen eddig nem sikerült hatá­sos fegyvert találnia. Annak ellenére, hogy a három szak­­szervezeti szövetség, a CGIL, a CISL és az UIL vezetői már többször is tanácskoztak a kormány pénz- és gazdaságügyi­­ minisztereivel, a „hatok” eszmecseréi mindeddig nem hoz­ták meg a várt eredményt. Annál is inkább aggasztó ez az olasz kisemberek, min­denekelőtt a bérből és fizetésből élő milliók számára, mert az árstop a mai nappal megszűnik. Ezt a körülményt a szélsőséges olasz elemek igyekeznek kihasználni. Mindenekelőtt az olasz neofasiszták, akik az utóbbi napokban Rómában, Bariban, Nápolyban és több más városban verekedéseket provokáltak, baloldali pártok és szakszervezeti vezetők ellen hajtottak végre támadásokat. A legsúlyosabb provokáció színhelye Róma egyik munkáskerü­lete volt, ahol a szocialista párt Av­anti című lapjának fesz­tiválját zavarták meg a jobboldali suhancok. A verekedés hét sebesültjét kórházban ápolják. Észak-Olaszországban a carabinierik — az olasz csendőrök — egy titkos neofasiszta kiképzőtábort lepleztek le. A táborban Mussolini egykori ro­­hamosztagosainak mintájára suhancokat képeztek ki nem­csak a kerékpárláncok és a vasdorongok „célszerű” használa­tára, hanem lőfegyverek, sőt géppuskák kezelésére is. Az Olasz Kommunista Párt ismét nyomatékosan figyel­meztette a kormányt a neofasiszta veszélyre. Enrico Berlin­­guer, a párt főtitkára egy közelmúltban elhangzott beszédé­ben Chile példáját idézte, rámutatva, az olasz reakció mind arcátlanabb provokációira. Ugyanakkor hangsúlyozta: az OKP a „konstruktív ellenzék” szerepében igyekszik kikény­szeríteni a balközép kormánytól újabb intézkedéseket a dol­gozók helyzetének javítására, s mindenekelőtt az infláció megfékezésére. A koalíciós kormányban részt vevő szocialisták a hét elején tartott központi vezetőségi ülésén ugyancsak a meg­élhetési költségek emelkedése állt De Martino főtitkár refe­rátumának középpontjában. Ami pedig a szakszervezetek álláspontját illeti, a három szövetség összehangolt és egységes tervet dolgozott ki, amelynek lényege: csak akkor nyúlnak az idei őszön az általános sztrájk fegyveréhez, ha a kormány eltér gazdaságpolitikai programjától. Felhívás a világ népeihez Szerdán délelőtt a béke­­erők moszkvai világkong­resszusának utolsó napján a békefórum plenáris ülést tartott. Az ülés első részét a már­tírhalált halt afrikai szabad­ságharcosok és külön is Amilcar Cabral, a Bissau- G­uinea és a Zöldfoki-szige­­tek afrikai függetlenségi pártja merénylet áldozatául esett főtitkára emlékének szentelték. A küldöttek egy­perces néma felállással adóz­tak Amilcar Cabral emléké­nek. A szerda délelőtti plená­ris ülésen ezután előterjesz­tették a kongresszus 14 bi­zottságának tevékenységé­ről szóló beszámolókat. Az egyes bizottságok képviselői 10—10 perces beszédben szá­moltak be arról a munkáról, amelyet a bizottságokban vé­geztek. A békeerők moszkvai vi­lágkongresszusának záróülé­se szerdán késő délután ült össze, hogy jóváhagyja a kongresszus záródokumentu­mait, amelyek szövegét az összekötő bizottság szerda délutáni ülésén öntöttek vég­leges formába. A záróülés először a kong­resszusnak a világ népeihez intézett felhívását hagyta jó­vá, majd a Biztonsági Ta­nács közel-keleti határoza­tainak támogatására szólí­totta fel a világ közvélemé­nyét egy külön erre a célra megfogalmazott rövid nyi­latkozatban. Ezt követően Mihail Zimjanyin, az ösz­­szekötő bizottság szovjet al­­elnöke felolvasta a kong­resszus nyilatkozatát, amely a bizottságokban végzett munka eredményeit összege­zi. A békeszerető erők világ­kongresszusa felhívta a világ népeit, hogy az igazságos és tartós béke szavatolása érde­kében egyesítsék erőfeszíté­seiket. A szerdán elfogadott fel­hívás többek között leszöge­zi, hogy a békeszerető erők sikerei következtében az utóbbi időben javulni kez­dett a nemzetközi politikai légkör. Realitássá vált az a remény, hogy a mai és a jö­vőbeni nemzedékek megme­nekülhetnek a nukleáris ka­tasztrófa rémétől­ töki napokon. Hozzátette, hogy hosszú, bonyolult tár­gyalásokra számítanak, de a végső megállapodást illetően a NATO bizakodó. Scheel a Szovjetunióban Walter Scheel, a Német Szövetségi Köztársaság al­­kancellárja és külügyminisz­tere szerdán megérkezett a szovjet fővárosba. Scheel várhatóan csütörtö­kön és pénteken folytat majd beható véleménycserét szov­jet vendéglátóival, a szomba­ti napot pedig Moszkvában városnézésnek szenteli. Ha­zatérése vasárnapra várható. Nixon fogadta Fahmit Nixon elnök szerdán kö­zép-európai idő szerint a késő esti órákban fogadta Iszmail Fahmit, Szadat egyiptomi elnök különmeg­­bízottját, aki kedden négy­órás megbeszélést folytatott Kissinger külügyminiszter­rel. Az intenzív diplomáciai erőfeszítések átfogó jellegé­re utal az a tény, hogy Kissinger és Fahmi megbe­széléseit követően Dobrinyin washingtoni szovjet nagykö­vet, Kissinger külügyminisz­ter társaságában találkozott kedden este Camp David­­ben Nixon elnökkel. Fah­­mi­val tervbe vett szerdai ta­lálkozóját követően Nixon csütörtökön Golda Meir iz­raeli kormányfőt fogadja a Fehér Házban. Az amerikai fővárosban egyébként egyre nagyobb nyugtalansággal figyelik a közel-keleti konfliktus kap­csán kiélesedő ellentéteket az USA és nyugat-európai NATO partnerei között. Kissinger külügyminiszter állítólag kijelentette: „az Atlanti Szövetség európai tagjai úgy viselkedtek a vál­ság folyamán, mintha nem is létezne a szövetség. Nem törődöm azzal, hogy mi tör­ténik a NATO-val, torkig vagyok vele” — fakadt ki. Golda Meir elutazott az Egyesült Államokba Golda Meir izraeli minisz­terelnök szerdán Tel Aviv­­ból elutazott az Egyesült Ál­lamokba, hogy Nixon elnök­kel megvitassa a közel-kele­ti helyzettel kapcsolatos kér­déseket. Repülőtéri sajtónyi­latkozatában közölte, hogy elsőrendű fontosságot tulaj­donít a tárgyalásokon a fo­golykérdésnek. Elkísérte útjára Golda Meirt Aharon Yariv tábor­nok, a hírszerzés volt főnö­ke, Mordehai Gazit kabinet­főnök és Lior tábornok, ka­tonai tanácsadó. Elutazása előtt Golda Meir Dajan hadügyminiszterrel, Eban külügyminiszterrel és Kenneth Keating amerikai nagykövettel tárgyalt. — NAPLÓ — 1973. november 1. csütörtök 1969 óta először t­­őkés országokkal is aktív a külkereskedelmi forgalmunk . Az év első kilenc hó­napjában az export 20, az import 6,6 százalékkal volt magasabb, mint tavaly ilyenkor — mondotta szer­dai sajtótájékoztatóján Ve­ress Péter külkereskedelmi miniszterhelyettes. Az első háromnegyed évben külke­reskedelmi aktívumunk a szocialista országokkal nőtt, s 1969 óta először a tőkés or­szágokkal is aktívvá vált külkereskedelmi egyenle­günk. A tőkés országokba 31 százalékkal több árut ex­portáltunk, s onnan 16 szá­zalékkal többet hoztunk be, mint tavaly ilyenkor. A szo­cialista országokba 15 szá­zalékkal növeltük az expor­tot, az onnan származó im­port pedig egy százalékkal emelkedett Gépexportunk igen erőtel­jesen növekszik, aminek egyik oka, hogy a beruházá­si ütem túlzott gyorsulásá­nak visszafogásával jelentős mennyiségű gépipari termék szabadult fel export-célokra. Az export fokozódásában erősen közrejátszott a tőkés piaci konjuktúra további élénkülése, s nem kevésbé az ottani inflációs tenden­ciák. A tőkés piacon az árak egy év alatt több mint tíz százalékkal emelkedtek, vagyis azonos mennyiségű terméket magasabb áron tudtunk eladni, mint ko­rábban. Ugyanakkor termé­szetesen a nyugatról szár­mazó importcikkek ára is nőtt, mégpedig tavaly és ez év elején exportcilkkek­ek áránál kisebb az utóbbi idő­ben azonban annál nagyobb mértékben, vagyis az úgy­nevezett cserearány az el­múlt negyedévben számunk­ra némileg romlott. A miniszterhelyettes a külkereskedelem jövő évi várható alakulásáról szólva elmondta,­­hogy meg akar­juk őrizni a tőkés országok­ba irányuló kivitelünk nö­vekvő ritmusát, s arra tö­rekszünk, hogy az import növekedése ne haladja túl az export fokozódását. Az izraeli hadsereg legyőzhetetlenségének teóriája múlandó Szadat elnök sajtóértekezlete Kairóban a bel- és külföl­di sajtó 350 képviselője előtt megtartott sajótértekezletén szerdán Anvar Szadat egyip­tomi­­ elnök hangsúlyozta, hogy országa kész együttmű­ködni az ENSZ-szel a Biz­tonsági Tanács határozatai­nak haladéktalan megvaló­sítása érdekében. A határo­zatok a közel-keleti hadicse­lekmények beszüntetését és megfelelő égisz alatt az ér­dekelt felek közötti tárgya­lások megtartását irányoz­zák elő az igazságos és tar­tós béke helyreállítása érde­kében. Az elnök rendkívül jelen­tősnek nevezte azokat a kapcsolatokat, amelyeket Egyiptom a legmagasabb szinten tart fenn a Szovjet­unióval és az Egyesült Ál­lamokkal a közel-keleti vál­ság politikai rendezése ér­dekében. Bejelentette, hogy Zajjat külügyminisztert el­nöki tanácsadóvá nevezte ki és rövidesen Franciaország­ba küldi, hogy Pompidou el­nökkel tárgyaljon. Kissinger amerikai külügyminiszter — jelentette be az egyiptomi elnök — november 6-án és 7-én látogat el Kairóba. Hozzáfűzte, hogy ez idő sze­rint a közel-keleti válságban az Egyesült Államok konst­ruktív magatartást tanúsít. Emlékeztetett arra, hogy Kuznyecov szovjet külügy­miniszter-helyettes Kairó­ban tartózkodik, s hogy Ko­szigin szovjet miniszterelnök is járt az egyiptomi fővá­rosban. A vele folytatott tárgyalásokon — közölte Szadat — a tűzszünetről és a Biztonsági Tanács 242. szá­mú (1967. novemberében el­fogadott) határozatának tel­jesítéséről volt szó. A közel-keleti helyzet tár­gyalásos rendezéséről szólva az egyiptomi elnök hangsú­lyozta, hogy Egyiptom nem hajlandó közvetlen megbe­széléseken tárgyalni Izrael­lel. Egyiptom olyan békét akar, ami nem részmegoldá­son alapul, hanem vonatko­zik Szíriára és a palesztínai­­akra is. Az igazságos és tar­tós béke megteremtése felé vezető úton az első lépést azzal kell megtenni, hogy Izrael visszavonja csapatait az október 22-i állásokba — hangsúlyozta az elnök. A Biztonsági Tanács erre vo­natkozó határozatának és a szembenálló fegyveres erők szétválasztásának megvaló­sítása után következhet a békekonferencia — közölte, hozzáfűzve, hogy a Szuezi-csatornát négyhónapos elő­készítő munka után lehet megnyitni. Utalt az egyipto­mi elnök arra, hogy az olaj fegyvere nem személyek el­len irányul,­­célja az arab nemzet jogainak biztosítása. Az izraeli hadsereg le­győzhetetlenségének teóriája múlandó és Izraelnek már most be kell látnia ezt — jelentette ki Szadat és hang­súlyozta, reméli, hogy Izrael ebből a háborúból megta­nulta a biztonság új elméle­tét, aminek négy megfonto­láson kell alapulnia: Egyip­tom felkészült a hosszú há­borúra; felkészült arra, hogy veszteségeket okozzon az el­lenségnek és maga is elszen­vedjen veszteségeket; nem ér semmit sem a megfélem­lítés, sem a megaláztatással való fenyegetőzés, végezetül pedig a háború kétfrontos és mindkét front szilárd és megbízható. Szadat elnök emlékeztetett arra, hogy az Egyesült Álla­mok olyan modern fegyve­rekkel látta el Izraelt, ame­lyeket eddig még maga sem alkalmazott. A harcok első három napjában Izrael 500 páncélost vesztett a sínai fronton, s ezt ő maga is el­ismerte. Az izraeli beszivár­gás a Szuezi-csatorna nyu­gati partjára, lélektani és politikai célokkal kezdemé­nyezett reménytelen kaland, öngyilkos támadás — hang­súlyozta az elnök. Rámuta­tott, hogy az egyiptomi har­madik hadsereg ott van a Szuezi-csatorna mindkét partján, s ha nem mondták volna ki a tűzszünetet, a harmadik hadsereg támadás­ba lendült volna a beszivár­gók ellen. Az elnök utalt ar­ra, hogy a katonai vezetők többször is engedélyt kértek az izraeli állások megsem­misítésére. A Szovjetunió és az Egye­sült Államok által felaján­lott tűzszünetet két okból fogadtam el — jelentette ki Szadat elnök: az egyik az volt, hogy a nagyhatalmak szavatolták, a hadviselő fe­lek október 22-i állásaikban szüntetik be a tüzelést; a másik ok az volt, hogy ígé­retet tettek a Biztonsági Ta­nács 1967. november 22-i határozatának megvalósítá­sára, amely az izraeli csa­patok kivonását írja elő az 1967-es agresszió során el­foglalt területekről. Ezen kí­vül — tette hozzá Szadat — nem készültem fel arra, hogy az Egyesült Államok ellen harcoljak. Kissinger Kairóba látogat Az egyiptomi kormány meghívására november 7-én Kairóba látogat Henry Ki­ssinger amerikai külügymi­niszter - közölte szerdán az egyiptomi kormány. ELTEMETETT ILLÚZIÓK (Dobosné Mary Zsuzsi sorsa) A szép Dobos Zsuzsan­nának el kellett temetnie illúzióit. Magyarországon mint színésznő, az ország kedvence volt. Nyugaton sztriptíz-lokálokban lé­pett fel, hogy meg tud­jon élni — írja a nyugat­német „Quick” című lap. A lányok keletről gyak­ran nagy illúziókkal érkez­nek az arany Nyugatra. A csalódás azután jóformán el­kerülhetetlen. Hogy milyen kemény az egzisztenciáért folytatott harc, arról a magyar Dobos Zsuzsanna sokat mesélhetne. Hogy megélhessen, Düssel­dorfban a Femina-bárban egy ideig sztriptíztáncosnő­­ként kellett fellépnie. Otthon, Magyarországon, sztár volt, ezrek rajongták körül és tisztelték. Amikor a televízióban szerepelt, a fél ország a képernyő előtt ült. Dobosné Mary Zsuzsi, a táncdalénekesnő az ország kedvence volt. Zsuzsi és férje, Attila ra­gyogóan élt. Villában laktak, egy Mercedes és egy BMW kocsijuk volt, mindent meg tudtak venni maguknak. Ennek ellenére Nyugatra mentek. Mindig vártuk — számol be Dobos Zsuzsanna —, hogy legalább mint turisták egy­szer Nyugatra utazhassunk. 1970-ben végre sikerült: kapcsolataink révén útleve­let kaptunk nyugat-európai kiutazási engedéllyel. Az­előtt csak a szocialista or­szágokba tehettünk látoga­tást. Férjem úgy vélte: ez jó le­hetőség számunkra. Nyuga­ton maradtunk. És én vele maradtam. Mindig vele tar­tottam, akármit akart. Először Olaszországba, az­után Svájcba, onnan az NSZK-ba utaztunk. Attila itt akart maradni. Mert né­metül beszélt. Ellentétben velem. Én egy szót sem ér­tettem. Az első napokat a Rodeni­­tónál töltöttük férjem egyik barátjánál, az is magyar és szintén fogorvos, mint Atti­la. Münchenben azután egy ügyvéd megszerezte nekünk az írást, amellyel elismerik, hogy politikai menekültek vagyunk. Végül Attila állást kapott mint fogorvos, Felső- Pfalzban. Nehéz idők voltak, gyere­ket vártam, rettenetes hon­vágyam volt. Szegényes la­kásban laktunk, konyha nél­kül­i kétségbeejtő volt. Szó­ba sem jöhetett, hogy haza­térjünk Magyarországra, mert ott négyévi börtön várt ránk. 1971. februárjában azután megszületett Angela. Attila ideges volt, munkája nem ment jól, állását otthagyta. Igen, és azután megismer­tem a barátját, Klapka György reklámszakembert. György szintén magyar me­nekült, egyszerűen magával vitt Düsseldorfba. Azóta ott élek vele együtt.” Attilától Dobos Zsuzsanna időközben elvált. Minthogy a házasságot a magyar jog sze­rint kötötték, két magyar ügyvéd bonyolította le a vá­lást Budapesten, a házastár­sak távollétében. Dobos Attila most mint fogorvos dolgozik. „A lá­nyom nála van — mondja Zsuzsanna —, ott jobban gondoskodnak róla.” A táncot a Femina-bár­ban abbahagyta. Jelenleg mint grafikusnő dolgozik Klapka reklámirodájában. Düsseldorf nagyon tetszik neki. „Egy kis Budapest, igen divatos és elegáns. És min­denekelőtt: sok magyar is­merősünk van itt. Hamar összebarátkozunk. Hogy házasság nélkül élek egy férfivel, az Magyaror­szágon is lehetséges lenne. Csak nem szállodában, ott házasságlevelet kérnek." (Megjelent a „Quick” című magazinban)

Next