Napló, 1973. december (Veszprém, 29. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-01 / 281. szám
„IDEGEN“ ÉPÍTŐK (II.) Új építésvezetőség a Balaton partján A meglévő és nap mint nap jelentkező beruházási feszültségek feloldása érdekében mind több megyén kívüli, „idegen” építőipari vállalat is segíti feladataink teljesítését. Közülük most a legújabbakat mutatjuk be, azokat amelyek a IV. ötéves terv első éveiben tették ismertté nevüket megyénkben. Az Észak-dunántúli Közmű- és Mélyépítő Vállalat, mint a neve is mutatja , mélyépítő munkákra, így különböző víz-, csatorna, szennyvíz-, út-, vasút-, távfűtési rendszerek építési feladatainak megoldására vállalkozik. A Győr-Sopron, Komárom, Fejér és Veszprém megyében tevékenykedő vállalat alakulásakor, 1971- ben 150 millió forint értékű munkát végzett. Idei terve meghaladja a 350 milliót és több mint 2 ezer embert foglalkoztat. A veszprémi építésvezetőség a múlt év elején alakult, s ez évben vált főépítésvezetőséggé. 1972. I. negyedévében 14 dolgozója még csak másfélmillió forint értékű munkára vállalkozott, az idei terv már meghaladja a 75 milliót, a foglalkoztatottak száma pedig a háromszázat. A főépítésvezetőséghez két, a veszprémi 61-es, és a várpalotai 62-es építésvezetőség tartozik. A többségében Alföldről toborzott építőipari munkások a közeljövőben fejezik be Tapolcán a termelőszövetkezet hígtrágya telepének 4,5 millió forint értékű közmű munkáit. December a határideje a 2,6 millió forint értékű alapozási munkák befejezésének, a balatonfüredi új szabadtéri színpad beruházásánál. A veszprémi építésvezetőség feladata a balatonalmádi szennyvízcsatorna építése is, mely ugyancsak az idén fejeződik be. Veszprémben már átadták a Felszabadulás úti új transzformátor-állomást, s befejezéshez közeledik az Endrődi úti lakótelep közműépítési munkája. A győriek vállalkoztak a házgyár mélyépítési és útépítési munkáinak elvégzésére is. Jelentős feladat a gyulafirátóti tehenészeti istálló megépítése, ennek összes költsége meghaladja a 17 millió forintot. A várpalotai építésvezetőség dolgozói jelenleg a 25 millió forintba kerülő derítőmű építésén, a 126 tési dombi lakás alapozásán, út-, villanyhálózatának kiépítésén és az Inotai Alumíniumkohó készenléti lakótelepének közműfeljesztési munkáin dolgoznak. A 100 személyes óvodát már átadták, a város lakosságának közreműködésével. Az ÉKMV 1974-ben tovább növeli kapacitását és várhatóan mintegy 85 millió forint értékű munkára vállalkozik. A foglalkoztatottak száma is eléri a 400-at. A tervek szerint a veszprémi építésvezetőség dolgozói folytatják a gyulafirátóti tehenészeti istálló építését, befejezik a balatonfüredi szabadtéri színpad még hátralévő munkáit és megkezdik az újabb három Endrődi úti lakóház alapozását. Új feladat az AGROKER veszprémi telepének megépítése, valamint a Felszabadulás úti 200 gerinccsatorna megépítése. Elkezdődik a veszprémi szennyvíztisztító-telep beruházásának második üteme, mely több évre szóló megbízatás s a Kádártai úti 280 lakás alapozása. Itt állítják fel a veszprémi házgyár prototípusait. A várpalotai építésvezetőség jövő évi feladatai közé tartozik a távfűtési rendszer második ütemének megkezdése, a tési dombi iskola alapozása, valamint a 61-es és 62-es lakóépület mélyépítési munkája. A Fűzfői Nitrokémia út, közműfelújítási munkáira is ez az építésvezetőség vállalkozott. E munka értéke meghaladja a 8 millió forintot. Jelentős feladat még a küngösi sertéstelep megépítése. Az építőipari kapacitások további bővítésének jelentős állomása, hogy az Északdunántúli Közmű- és Mélyépítő Vállalat 1974-ben létrehozza harmadik építésvezetőségét is — 63-as elneverzéssel — megyénkben, mely a különböző Balaton-parti munkák elvégzésére vállalkozik. A tervek szerint a leendő építésvezetőség mintegy 150 dolgozója 35—40 millió forint értékű építési munkával birkózik meg a jövő esz,tendőben. (andrássy) Az új balatonfüredi szabadtéri színpad alapozási munkáival már végeztek az ÉKMV dolgozói (Fotó: Péterfay) Az aszály eleonéra: Kilencven vagon zöldség a kemenesszentpéteri tsz-ből Országosan is párját ritkítja a kemenesszentpéteri termelőszövettkezet határa. Köznapi értelemben tulajdonképpen alig van termőföldje. Az itteni föld aranykoronában kifejezett értéke alig egyharmada a megyei átlagnak. Ilyen viszonyok között ebben a gazdaságban létfontosságú az öntözés. Dolgoztak is a vízágyúk, az öntözőberendezések kora tavasztól késő őszig. Most, hogy az év végi összegezőre készülve megvonják a gazdálkodás mérlegét örömmel nyugtázzák: az aszály ellenére az adottságokhoz képest kiváló eredményeket értek el — természetesen elsősorban az öntözött területeken. Száz hektár pilangós területükön az öntözés ellenére is csak kétszer kaszálhattak. A hektáronkénti szénatermés 35 mázsa. A kukorica a viszonyokhozképest kimagasló termést adott: hektáronként 34 mázsát. A silókukorica is jól fizetett: száz hektárról 113 vagon takarmányt takarítottak be. A gazdaság 60 hektáron kertészeti növényeket is termel. Az aszályon kifogva több mint 90 vagon árut adtak a közfogyasztásnak. Különösen káposztából takarítottak be nagy termést, több mint 65 vagon termett. Karfiolból, paprikáiból, uborkából, kelkáposztából és zöldbabból további 25 vagonnyi zöldséget adtak el. A kertészet a kereskedelmi vállalattal szembeni vita ellenére a tervezettnél több mint félmillió forint bevételt biztosított a gazdaságnak. Öntözés nélkül lehetetlen lenne Kemenesszertpéteren a mezei gazdálkodás. A dolognak egyetlen szépséghibája van: az öntözés nagyon nagy költséggel terheli a termelést. Nemcsak az aszállyal, ezzel a tehertétellel is meg kell küzdeniük a szentpéterieknek. Bolgár gépek Magyarországnak Tizenhét százalékkal több bolgár gyártmányú berendezés, gépsor vásárlására kötött szerződést a Technoimpex Külkereskedelmi Vállalat ebben az évben, mint tavaly, így az idén több mint 8 millió rubel értékben importál a Technoimpex faipari gépeket, hidraulikus berendezéseket, szállítóeszközöket, szerszámgépeket és alkatrészeket a bolgár ipartól. Bulgária legjelentősebb magyarországi exporttermékei közé tartoznak a szállítóeszközök — az elektromos és Diesel-motoros targoncák —, valamint a futómacskák, azaz az elektromos emelőszerkezetek. A magyar külkereskedelmi vállalat az idén több mint 1100 targoncát rendelt a Balkanicar-tól. Az év végi „csúcsforgalom” miatti szállítási nehézségektől eltekintve egész évben folyamatosan érkeztek ezek a szállítóeszközök a hazai GÉPTEK Vállalatihoz. A bolgár Balkancar vállalat mindinkább kielégíti a korszerűbb minőségi igényeket is, s az ez évi BNV-n bemutatott új típusokból is szállított már. Nagyrészt megoldott a targoncák karbantartása, alkatrészellátása is; a fővárosban és vidéken egyaránt jól fölszerelt szerviztelepiek látják el ezeket a munkálatokat. Devecserben évente •• Ötezer sertést dolgoznak fel A helyi lakosság, de mindenekelőtt az ajkai iparmedence jobb ellátása érdekében már évekkel ezelőtt húsfeldolgozó üzemet létesítettek Devecserben, a marcalmenti termelőszövetkezetek. Ellentmondó, de úgy igaz, ahogy nőtt a kiváló termékek iránti kereslet, úgy csökkent a vállalkozásban részt vevő gazdaságok száma. Kezdetben heten voltak, jelenleg a kupi és a nagyalásonyi termelőszövetkezet mondhatja magáénak az üzemet. A feldolgozó „étvágyát” kezdetben évente 2 ezer sertés kielégítette, a napjainkban befejezés előtt álló bővítéssel közel háromszorosára növekszik a „húsgyár” kapacitása. Egymillió forintba kerül az építkezés. A beruházás lehetőséget ad az áruválaszték bővítésére és a nehéz fizikai munka csökkentésére is. A tsz-feldolgozó korszerűsítése az idei nagy munkával sem fejeződik be, jövőre újabb egymillió forint ráfordítással, elsősorban a szociális feltételek fejlesztését kívánják elérni. Reflektorfényben a VflZ-csarnok Ritka az olyan hét, hogy legalább egy újságíró ne vetődne el a Bakony Művek VÁZ csarnokába Jönnek az ország minden tájáról, jegyzettömbbel, fényképezőgéppel a kezükben. De sűrűn látogatnak ide tapasztalatcserére kül- és belföldi üzemek, intézmények delegációi is. Reflektorfényben van tehát a VÁZ gyáregység, mondhatni megalakulása óta. És a hírnév nemcsak rangot ad, hanem kötelez is. A legelsők A brigádok közötti munkaverseny idei teljes végeredménye még nem dőlt el. Az azonban már biztos, hogy az első a Petőfi Sándor szocialista címért küzdő brigád lett, mivel éves vállalását november 23-án reggel nyolc órára teljesítette. Ekkor tette le az asztalra a 830 ezredik ablaktörlő motort. — Akkor már páholyban érzik magukat. Ézsiás Dezső brigádvezető komolyan rázza a fejét: — Nem. Az iram ma is éppen olyan, mint a 830 ezredik motor előtt volt. Tartjuk a „formánkat”, hiszen megígértük, hogy a terv teljesítése után sem „lazsálunk”. A VÁZ gyáregységben mindenki komolyan veszi a munkaversenyt. Az üzemcsarnok végében napról napra vezetett táblákon értékelik a brigádok teljesítményét. Majdnem minden két órában, amikor egy szusszanásnyi időre megállnak a szerelőszalagok, a brigádtagok a tábláknál gyülekeznek, s megbeszélik saját maguk és másik teljesítményét. Verseny ez a javából, csak itt nincs nézőközönség, mindenki a „pályán” van. — őszintén szólva már nem nagyon reménykedtünk — folytatja a brigádvezető —, mert még a múlt hónapban is eléggé le voltunk maradva az időarányos tervtől. Előfordult bizony néhányszor, hogy alkatrészhiány miatt állt a szalag. A „finisben” azonban ráhajtottunk, a lehető legkisebbre csökkentettük az egyes művelet üzemidejét. Az alkatrészhiányra is sikerült megnyugtató megoldást találnunk, mégpedig úgy, hogy felvettük a kapcsolatot az egyik alkatrészgyártó brigáddal, amely igen sok áldozatot vállal azért, hogy a szalag ne álljon hiába. Így aztán olyan termelési eredményeket értünk el, amelyeken még magunk is őszintén elcsodálkoztunk. Volt olyan nap, hogy a norma többszörösét hoztuk. Természetesen ezt az ütemet nem is lehetett és nem A Zrínyi Ilona szocialista brigád a legnagyobb a VÁZ gyáregységben, összesen 73 tagot számlál. De emellett a legeredményesebbek közé is tartozik, tavalyelőtt és tavaly is első volt az üzemben. — Hát az idén ez nem sikerült —– mondja egy kicsit szomorúan Rácz Mária brigádvezető. — Sajnos rengeteg volt az állásidőnk, főleg alkatrészhiány miatt. Mi még úgy sem tudunk segíteni magunkon, mint a Petőfi brigád, mert meghibásodott a Zsiguli kürtök festő berendezése. Ez a tény természetesen a mi eredményünkön is éreztette hatását. Most is már vagy negyedórája áll a szalag. A lányok, asszonyok csendben beszélgetnek és figyelik, jön-e már az alkatrész. Valaki hozza a hírt, tíz perc múlva indulhat a szalag . Azt hiszem, mindezek ellenére nem állunk rosszul. A tervet határidő előtt teljesíteni fogjuk, csak nem mindegy, hogy mikor. Itt mindenkinagyon izgul, hogy legalább a második helyet megszerezhessük. Eddigi Anduk Károly főművezető, a gyáregység szakszervezeti bizottságának titkára: — A gyáregységben öszszesen 9 szocialista brigád dolgozik és további hat brigád versenyez a szocialista cím elnyeréséért. Ahogy az eredményeket nézegetem, az az érzésem, hogy mind a hat el fogja nyerni a szocialista címet. Persze, a hivatalos értékelés még hátra van. Elmondja, hogy a VAZ- csarnok létszámának körülbelül a fele dolgozik szocialista, vagy ezért a címért küzdő brigádban. Ez" szép eredmény ahhoz képest, hogy a gyáregység 1970-ben indult, s az első szocialista brigád csak 1972-ben alakult meg. — Meg kell mondani, elég nehezen. Új gárda verődött itt össze, nem nagyon ismerték egymást, s a vezetőknek is volt éppen elég más dolguk, nem nagyon jutott idő a szocialista brigádok szervezésére. Ma persze is kellett hosszú ideig tartani. Célunk inkább az egyenletes, jó átlagteljesítmény. Ezt el is értük, bebizonyítva, hogy a jövő évi 400 ezer darabos terv reális, teljesíthető, eredményeink egyenesen köteleznek erre. A tablót nézegetve kitűnik, hogy elég egyenetlen teljesítményt nyújtott a brigád. Volt, amikor a norma felét sem teljesítették, máskor pedig „begorombultak” és 160—170 százalékot értek el. A brigádvezető mentegetőzik: — Nehogy azt higgye, a norma rossz, mert ennyire túl lehet teljesíteni! Ilyenkor előző nap délután néhányan bennmaradtunk a munkaidő után és előkészítettük az alkatrészt másnapra. Csak így lehetett azt a 160 százalékot elérni. A brigád tablóján egy november 6-a keltezésű, orosz nyelven írt levél látható. A mellette levő fordításból kiderül, hogy a togliatti gyár 45/3-as üzemének 441-es brigádja küldte, amelyik ellenőrzi és beépíti a kocsikba a Bakony Művekből küldött kürtöket. Azt írják, nagyon jó minőségűek a kürtök, s hogy szeretnék felvenni a kapcsolatot a Zrínyi Ilona brigáddal. A válaszlevél már elment, már más a helyzet. Régen túl vagyunk azon, hogy minden áron erőltessük a brigádmozgalmat. Ahol megérett erre a közönség, ott úgyis felvetődik a szocialista címért való küzdelem gondolata. A mi feladatunk most már inkább az, hogy segítsük, támogassuk a munkaversenyben részt vevő brigádokat, s a vezetők ismerjék fel és még jobban aknázzák ki a mozgalomban rejlő lehetőségeket. A Bakony Művek az idén — a gyújtáskapcsoló kivételével — a tervezettnél 30 ezerrel több garnitúrát szállított Togliattiba. A termelésnövekedés 90 százaléka a szocialista brigádok többletmunkájából származik. Olyan erő tehát a munkaverseny-mozgalom a VAZ- csarnokban, amelyre a legnagyobb feladatok megoldásánál is méltán lehet számítani. K. L. Akik még versenyben vannak kiaknázni a lehetőségeket Andezitburkolat az autópályákra Az 500 kilométeres megépítendő autópálya útfelületének kialakítására javaslat készült a Közúti és Útépítő Kutatóintézetnél. Figyelembe vették a kőbányák és a leendő útvonalak egymás közötti távolságát és a kőzetek minőségét, valamint a legcélszerűbb szállítóeszközök alkalmazásának lehetőségeit. A javaslat különösen a futófelület jó minőségét tartja fontosnak, hogy 20—30 évig ellenálljon a forgalom okozta megterhelésnek. A KÖTUKI vizsgálatai szerint az andezitből készült burkolat kopik legkevésbé, míg a leggyakrabban használt bazalt hamar kifényesedik, könnyen csúszóssá válik. Andezitet fejtenek ki egyebek között Szob, Recsk, Komló és Nógrádszövesd bányáiból. Ezeknek a figyelembe vételével az intézet javaslata szerint például a Budapest—Gyöngyös között építendő autópályaszakaszhoz a közeli nógrádkövesdi, vagy szobi bányákból célszerű a szállítás, s a Gyöngyös utáni szakaszhoz az egerbaktai diabáz bánya szolgáltatná az útalapanyagot. A diabáz minősége vetekszik az andezitével. A Tatabánya mellett futó autópálya építési munkálataihoz Szob és Uzsabánya termelné a követ; a szobi bánya anyagát különösen olcsón lehetne a helyszínre juttatni, mert a Dunán uszályon is szállítható. Nagyobb gond az Alföldön áthaladó M 5-ös pálya építése, mert itt nincs a közelben kőbánya. Ezért az intézet szakemberei ide az úgynevezett érdesített homok-aszfaltfelületet ajánlják. Ilyen útfelülettel Örkény mellett már el is készült egy ötkilométeres kísérleti szakasz. Különös előnye, hogy a 60 százalékban homok alapanyagú, zúzalékkal telehintett útfelület esős időben sem csúszik, biztonságosan megkapaszkodhat rajta az autó gumikereke. Egyébként Angliában csaknem valamennyi útburkolat ilyen alapanyagból készül. Egyébként a KÖTUKI nemcsak az autópálya építését segíti kutató munkájával, de országos térképeit is készít, amelyen feltünteti valamennyi útépítésre alkalmas kőlelőhely pontos fekvését, s az itt előforduló kőzetek minőségét. Amelyik vállalat, termelőszövetkezeti, vagy tanács utat kíván építeni, a térkép alapján könynyen eligazodhat, hol szerezheti be legközelebbről az alapanyagot. Eddig 40 kőzetminta gyűlt össze az intézet „adatbank”-jábak az ország különböző vidékeiről. NAPLÓ — 1973. december 1. szombat 3