Napló, 1974. augusztus (Veszprém, 30. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-01 / 178. szám
„Genf az első lépés a ciprusi rendezés útján" Napi hírmagyarázatunk Érthető módon a világ közvéleményét kedd este óta elsősorban az foglalkoztatja, hogy milyen fogadtatásra talál a Genfben aláírt ciprusi megállapodás. Miközben a szigetországból nem érkeztek nyugtalanító hírek, vagyis a szembenálló felek nem szegték meg a tűzszünetet,, a genfi, háromhatalmi nyilatkozat vegyes visszhangot váltott ki Callaghan angol külügyminiszter szerda reggel a londoni repülőtéren, egyetlen szóval, szokatlanul tömören fejezte ki véleményét, amikor megkérdezték, sikeresnek tekinti-e a genfi tanácskozásokat. Válasza így hangzott: „igen”. Jó jel, hogy Cipruson az élet lassan visszatér a normális kerékvágásba: kinyitottak a bankok és megindult a közlekedés. Denktas, a ciprusi török közösség vezetője „jóhírnek” nevezte a genfi megállapodást. Egyben hangsúlyozta: a ciprusi probléma rendezésében továbbra is a föderatív megoldás híve marad. Kleridesz ügyvezető ciprusi elnök üdvözölte a genfi megállapodást, amely véget vetett a harcoknak. Nagy figyelmet keltett Ecevit török miniszterelnök szerdai üzenete a török fegyveres erők vezérkari főnökéhez. A kormányfő szerint a genfi megállapodás megteremtette ,,a ciprusi törökök jogait biztosító új ciprusi rend alapját”. Véleménye szerint Törökország Genfben tanúsított szilárdságának a legfőbb forrása a török fegyveres erők Cipruson aratott győzelme volt. Ugyanakkor a szélsőjobboldali török nemzeti jólét pártjának vezetője — Ecevit miniszterelnök koalíciós partnere — bírálta a megállapodást. Aggodalmátarra alapozta, hogy a genfi megállapodás bizonyos cikkelyeinek helytelen elemzése esetén Törökország mindent elveszíthet Cipruson. Karamanlisz görög kormányfő első nyilatkozatában hangsúlyozta: a megállapodás kiindulópontot jelent a ciprusi kérdés igazságos rendezéséhez. „Ennek megoldása biztosítaná a kapcsolatok helyreállítását Görögország és Törökország között és szavatolná a békét a világnak ebben a térségében” — mondotta a miniszterelnök. Makariosz ciprusi elnök — aki Londonban tartózkodik — óvatos fenntartással fogadta a genfi megállapodás hírét. Örömének adott kifejezést, hogy a tűzszüneti megállapodás véget vet a vérontásnak, ugyanakkor rámutatott: a török csapatok Ciprusról történő kivonásáról rendkívül homályosan intézkedik a megállapodás. Genf tulajdonképpen az első lépés a ciprusi kérdés útján. Ez derül ki a nyilatkozatok többségéből, mint ahogy a reális adottságok is további tárgyalásokat, az érdekeltek újabb eszmecseréit feltételezik. Vóló ítéletek azonnali felülvizsgálását, valamennyi haladó szellemű poltikai üdözött azonnali szabadonbocsátását! A Magyar Országos Béketanács elnöksége táviratában megdöbbenésének ad kifejezést, hogy a chilei légierő hadbírósága 67 hazafi felett ítélkezett, s csupán három személyt mentett fel. Az elítéltek nem hazaárulók! Az igazság és a békeszerető magyar nép nevében tiltakozunk a törvénytelenül kiszabott büntetések ellen. Követeljük az ítéletek megsemmisítését, a jogsértő módon fogvatartott hazafiak szabadonbocsátását — hangzik a tiltakozás. A Szakszervezetek Országos Tanácsa táviratában szintén erélyesen követeli a chilei légierő katonai törvényszéke által hozott törvénytelen ítéletek megsemmisítését, az elítélt hazafiak azonnali szabadonbocsátását. Táviratban tiltakozott a chilei hadbíróság törvénytelen ítéletei ellen a Magyar Nők Országos Tanácsa is. A TASZSZ a genfi nyilatkozatról Anglia, Görögország és Törökország külügyminiszterei Genfben aláírták a ciprusi helyzettel foglalkozó nyilatkozatot. A nyilatkozat megjegyzi, hogy sürgősen intézkedéseket kell hozni a ciprusi helyzet rendezésére az 1960-as ciprusi nemzetközi szerződéseknek és a Biztonsági Tanács ez év július 20-i határozatának figyelembevételével. A szembenálló felek ciprusi fegyveres erői — hangzik a nyilatkozat — nem terjeszthetik ki a július 30-án ellenőrzésük alatt állt területeket; a három miniszter valamennyi fegyveres erőt felszólított arra, hogy tartózkodjék minden támadó és ellenséges cselekedettől. A nyilatkozat felsorolja a ciprusi biztonság szavatalásával kapcsolatos katonai jellegű intézkedéseket. A miniszterek megállapodtak abban, hogy a Biztonsági Tanács 353-as határozatával összhangban, mielőbb tárgyalásokat tartanak a körzet békéjének és a ciprusi alkotmányos kormányzat helyreállításának biztosítása céljából. E kérdéssel kapcsolatban a tárgyalásoknak augusztus 8-án Genfben kell megkezdődniük. Részt vesznek rajtuk a ciprusi görögök és a ciprusi törökök közösségeinek képviselői is, mivel — mint a nyilatkozat megállapítja — ez idő szerint Cipruson gyakorlatilag e közösségek két autonóm közigazgatása működik. Tiltakozások a chilei ítéletek ellen A magyar közvéleményben széleskörű tiltakozást váltottak ki a chilei terrorhadjárat legutóbbi fejleményei, a légierő hadbíróságának törvénytelen és gyalázatos ítélete. A magyar társadalom felháborodását tolmácsolva, különböző magyar szervezetek Pinochet tábornokhoz és Jose Berdichewski katonai bíróhoz tiltakozó táviratot intéztek. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a Magyar Szolidaritási Bizottság távirata hangsúlyozza: a hazaárulás vádja és a halálos ítélet Carlos Lazora, a Szocialista Párt tagjára, valamint három társára, a súlyos büntetések kiszabása a légierő tisztjeire ,polgári személyekre — azokra, akik hűségesen szolgálták Salvador Allende alkotmányos kormányát, újabb arcátlan kihívás. A reakciós junta nem számol azzal, hogy kegyetlenkedései tovább fokozzák minden jó- szándékú és haladó erő együttérzését és rokonszen-vét Chile sokat szenvedett ■ népével. Közvéleményünk nevében a leghatározottabban követeljük, hogy az igazi vétkesek, a chilei nemzet véreskezű hóhérai hagyjanak fel a bűnös és jóvátehetetlen erőszakkal. Követeljük az alapvető emberi jogok biztosítását, és a legelemibb emberi méltóságot bemocs. INNEN — ONNAN A 106. elem A dubnai Egyesült Atomkutató Intézet tudósai felfedezték a Mengyelejev-féle periódusos táblázat 106. elemét. Korábban a dubnai intézetben fedezték fel a periódusos táblázat eddig ismert legnehezebb 105-ös atomszámú elemét is. Repülő-bébi : ■fteücezer méter magasságban több mint négykilós fiúgyermeket szült egy 21 éves ausztráliai fiatalasszony. Az esemény egy Boeing 747- es repülőgép fedélzetén, Közép-Ausztrália felett szerdán reggel történt. A repülőgép 350 utasa között szerencsére több orvos is volt, s így a repülőgépen szokatlan esemény komplikáció nélkül zajlott le. Az anya és gyermeke egészséges. Meghalt az újszíves Hatvankét nappal a sikeres szívátültetési műtét után tüdőgyulladásban halt meg Ross Hutchson 53 éves auszráliai férfi. Ezzel a hatvankét nappal Hutchson rekordot ért el az ausztráliai újszívesek között Az ausztráliai kontinensen eddig három szívátültetési műtétet hajtottak végre. 2 — NAPLÓ — 1974 augusztus 1. csütörtök Egy hét múlva a képviselőház előtt a Nixon elleni vádak Az amerikai képviselőház jogügyi bizottsága kedden befejezte a Nixon elleni alkotmányjogi vádemelési törvényjavaslat-tervezet feletti vitát. A keddi napon a bizottság 21 szavazattal 17 ellenében jóváhagyta a törvényjavaslat-tervezet harmadik cikkét is, amely a kongreszszussal szembeni engedetlenséggel vádolja az elnököt. A bizottság ugyanakkor elvetette két további cikk belefoglalását a törvényjavaslattervezetbe. Az elnök állítólagos adó visszaélésével kapcsolatos cikket és az 1969-es kambodzsai bombázások törvénytelen elrendelésére vonatkozó cikket — egyaránt 26 szavazattal 12 ellenében — a jogügyi bizottság elvetette. Az alkotmányos vádemelési törvényjavaslat-tervezetet a jogügyi bizottság — a megfelelő bizonyítékok és a bizottság jelentésének mellékelésével — várhatóan egy héten belül terjeszti a képviselőház elé. ■ ■Öröm Athénben Athéniek ezrei várták a genfi aláírás bejelentését a Grande Bretagne Hotel, Karamanlisz miniszterelnök rezidenciája előtt Köszöntjük Sierra Leone államfőjét Hazánkba látogat a Sierra Leone-i államfő, dr. Sinka Stevens köztársasági elnök, hogy viszonozza Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének tavaly őszi hivatalos látogatását. Személyében a mai Afrika egyik legérdekesebb személyiségét látjuk vendégül, aki határozott belpolitikájával és haladó, el nem kötelezett külpolitikájával mindinkább felkeltette a világ közvéleményének érdeklődését és a felszabadulásért, a gazdasági pék elismerését. Losonczi Pál tavalyi látogatása alkalmából a Sierra Leone-i sajtó méltatta annak jelentőségét, hogy ő az első államfő, aki országukba látogat. A magyar államfőt és kíséretét a Sierra Leone-i nép mindenütt nagy lelkesedéssel fogadta. A tárgyalásokon megállapították, hogy a két ország mélységesen egyetért az ENSZ alapokmányának rendelkezéseivel, a béke és biztonság ügyének támogatásával, a gyarmati rendszer, a fajüldözés maradványainak felszámolásával. A két ország kapcsolatai az elmúlt évek során a kölcsönös érdekek alapján bővültek. (Sierra Leone exportjának 65 százalékát az ott bányászott, gyémánt jelenti, további tíz százalékát a vasérc, és bíznak a molibdén-, platina- és krómércbányák feltárásában.) A bányászatban dr. Sinka Stehens határozottan, állami közbeavatkozással serkenti a fejlődést. Most Magyarország és Sierra Leone kapcsolatainak erősödésére számíthatunk. Semmi kétségünk, hogy kedves vendégünk látogatása megerősíti a tavaly kialakult személyes kapcsolatot hazánk vezető politikusaival. Dr. Sinka Stevens, aki élvezi az afrikai, harmadik világhoz tartozó országok bizalmát és megbecsülését s aki a világ nagy nemzetközi kérdéseiben a miénkhez oly közeli nézeteket vall - maga mondta egy nyilatkozatában, hogy külpolitikájának alapja: nyitás mindenfelé. Magyarország népe hasonlóképpen nyitott szívvel, barátsággal köszönti magasrangú vendégét, megerősödésért küzdő afrikai nép forrói watergate-napok A washingtoni forró nyár kellős közepén felforrósodott az oly hosszú ideje húzódó Watergate-ügy. Ezen a héten számos olyan esemény történt, amelyek már lehetővé teszik egy valószínű „menetrend” felvázolását. Ez a menetrend azzal lenne kapcsolatos, hogy Nixon elnök „alkotmányos vád alá helyezése” (angolul: impeachment) mikor és milyen feltételek között következhet be. Mielőtt a menetrend tárgyszerű ismertetéséhez fognánk, előre kell bocsátani: az Egyesült Államokon kívüli országokat a Watergate-ügy " elsősorban abból a szempontból érdekli, hogy milyen hatása lehet a nemzetközi enyhülés irányzatára. Senkinek sem voltak illúziói arról, hogy a pénz és a korrupció milyen szerepet játszik hoszszú évtizedek óta az amerikai politikában, tekintet nélkül az elnök pártállására vagy személyes tulajdonságaira. Épp ilyen kevéssé lepte meg Európát és a világot az, hogy a hatalom a maga belpolitikai céljainak elérésére titkosszolgálati módszereket vagy — az elektronikus korszak kellős közepén — lehallgató készülékeket vesz igénybe. Éppen ezért az Egyesült Államokon kívül sokan értetlenül szemlélték, és álszentnek tartották Nixon elnök ellenfeleinek morális felháborodását. Úgy vélték — és némi joggal —, hogy a megelőző évtizedekben alkalmazott módszerek lényegében nem változtak; a különbség most csupán az, hogy az adminisztráció emberei ügyetlenek voltak, a manipulációk nyilvánosságra kerültek, és ez módot nyújtott Nixon és a republikánus adminisztráció ellenfeleinek egy páratlan hevességű politikai hadjárat megindítására. Nixon, aki belpolitikai értelemben egész életében az amerikai politikai színkép jobbszárnyához tartozott, külpolitikájában az utóbbi években számos pozitív lépést tett. Ez nyilván nem egyéniségének változásából fakadt , hanem abból a nem értéktelen tulajdonságából, hogy képes volt tudomásul venni és felismerni a nemzetközi helyzetben bekövetkezett változásokat. Ezért egészében realista külpolitikát folytatott, ami egyik tényezőjévé vált a nemzetközi enyhülés irányzatának. Az enyhülés szempontjából Nixon személyes sorsának alakulása nem közömbös, de nem is döntő. Az enyhülés irányzatát a nemzetközi erőviszonyok személyektől független fejlődése váltotta ki. Ezt az irányzatot az Egyesült Államok vezető politikai személyiségeinek többsége támogatja. Ráadásul: Nixon 1976-ban,hát valamivel több mint két év múlva egyébként is végleg távozik a Fehér Házból, az enyhülés politikája pedig nem rövid lejáratú taktikai manőver, hanem történelmi tendencia. Persze nem mindegy, hogy a Watergate-ügy menynyire bénítja meg a Fehér Ház külpolitikai cselekvőképességét. Vagy éppen: menynyire teszi lehetővé az enyhülés ellenségeinek, hogy zsarolják a belpolitikailag szorult helyzetben levő adminisztrációt, és megakadályozzák, hogy az ésszerű nemzetközi kompromisszumokat kössön. Ebből a taktikai — de nem elhanyagolható jelentőségű — szempontból az enyhülés folyamatát kétségtelenül zavarhatja, illetve lassíthatja a Watergate-ügy felduzzasztása. A hét eseményei kedvezőtlenek voltak Nixon elnök számára. A nyomás fokozódását már jelezte, hogy a legfelsőbb bíróság — tagjainak jó részét maga Nixon nevezte ki — egyhangúlag kötelezte az elnököt: szolgáltassa ki az ügyet vizsgáló Sirica szövetségi bírónak a Fehér Házban folytatott beszélgetések még meglevő magnetofonszalagjait — szám szerint hatvannégyet. A Legfelsőbb Bíróság döntése olyan taktikai vereséget jelentett Nixon számára, amely befolyásolta az ügyet vizsgáló képviselőházi bizottság munkáját. Ez a harmincnyolc tagú bizottság (teljes nevén: a képviselőház jogügyi bizottsága) fogalmazza meg a Nixon elleni alkotmányos vádemelés cikkelyeit és szavaz arról, hogy ajánlja-e a képviselőháznak a vádemelést. Az első lényeges cikkelyt megfogalmazták, és az „az igazságszolgáltatás akadályozásával” vádolta az elnököt a Watergate-ügy kapcsán. A második cikkelyt, amely „a hatalommal való visszaéléssel” vádolja az elnököt, ugyancsak jóváhagyták. Az első cikkelyt a bizottság 27:11 arányban, a másodikat 28:10 arányban fogadta el. Ez azt jelenti, hogy az első esetben hat, a második esetben hét köztársaságpárti képviselő is a vádemelést ajánlotta. Így gyengének tekinthető Ford alelnöknek az az érvelése, hogy a Watergate-ügyet a demokraták „pártpolitikai célokra” akarják felhasználni. Miután a jogügyi bizottság befejezte munkáját, körülbelül tíz nappal később kerül az ügy a képviselőház elé, ahol augusztus utolsó hetére várható a szavazás. A képviselőházban egyszerű szótöbbséggel döntenek. Ez — figyelembe véve a jogügyi bizottság republikánus tagjainak a magatartását —valószínűvé teszi, hogy a képviselőház is a vádemelés mellett szavaz. Ennek azonban Nixon elnök szempontjából (noha természetesen súlyos politikai csapás) még mindig nincs döntő jelentősége. A képviselőház esetleges Nixon-ellenes döntése ugyanis a szenátus elé kerül, amely bírósággá alakul át, s dönt az alkotmányos vádemelésről. Ez nem büntetőjogi, hanem kifejezetten alkotmányjogi kérdés. ■■ Amennyiben a szenátus mint bíróság az elnököt bűnösnek találja, akkor távoznia kell hivatalából, és helyét Ford jelenlegi alelnök venné át — természetesen csak 1976-ig, a következő elnökválasztás időpontjáig. Ehhez a döntéshez azonban már nem egyszerű többség kell, hanem kétharmados többség. Kétes, hogy — hacsak időközben valamilyen elsöprő erejű új bizonyíték nem merül fel — a szenátusban Nixon ellenfelei elérik-e ezt a többséget. Amennyiben nem, Nixon hivatalban marad, és az ügy lezárul. Természetesen óriási erők csapnak össze ezekben a hetekben az amerikai belpolitika kulisszái mögött. Az összecsapásokban a világot elsősorban érdeklő külpolitikai kérdések alárendelt szerepet játszanak. Sokkal inkább személyi, párttaktikai és a novemberi részleges választásokkal összefüggő pozícióharcról van szó. Emellett jelentős szerepe lesz annak is, hogy a szenátus tagjainak jó része — személyes véleményétől függetlenül — magának az elnöki hivatalnak a tekintélyét kívánja majd megóvni. Mindez a Nixont napjainkban érő súlyos politikai csapások ellenére a Watergate-ügy vitáját továbbra is teljesen nyílttá teszi. -i e