Napló, 1975. június (Veszprém, 31. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-01 / 127. szám

Szovjet vezetők üdvözlő távirata a kitüntetett Ludvik Svobodának Leonyid Brezsnyev, Nyikolaj Podrognij és Alekszej Koszi­gin pénteken táviratban kö­szöntötte Ludvik Svobodát abból az alkalomból, hogy a szocialista Csehszlovákia javára végzett munkája elis­meréseként, a­z,Csehszlovák Szocialista Köztársaság hő­se” címmel és aranycsillag­gal tüntették ki. A szovjet vezetők tolmácsolták Lud­­vid Svobodának a szovjet kommunisták és a szovjet emberek köszönetét mind­azért, amit a két testvéri nép barátságának erősíté­séért tett. Edward Gierek hétfőn Svédországba utazik Edward Gerek, a LEMP KB első titkára hétfőn hi­vatalos svédországi állami látogatásra utazik. Olof Pal­me svéd miniszterelnök nyi­latkozott a küszöbönálló svéd-lengyel csúcstalálkozó jelentőségéről. Edward Gierek látogatása nemcsak szimbolikus jelen­tőségű — hangoztatta Palme miniszterelnök —. A látoga­tás idején több fontos ál­lamközi egyezményt fogunk aláírni, amelyek magasabb szintre emelik kétoldalú együttműködésünket. Az NDK külügyminisztere a Szovjetunióban A szovjet kormány meghí­vására szombaton hivatalos baráti látogatásra a Szovjet­unióba érkezett Oscar Fisc­her, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizott­ságának tagja, az NDK kül­ügyminisztere. Fischer a Mongol Népköztársaságban tett többnapos látogatás után utazott a Szovjetunióba. Ford megérkezett Spanyolországba, Szadat Salzburgba Gerald Ford amerikai el­nök szombaton délelőtt Brüsszelből Madridba érke­zett. A repülőtéren Franco államfő és Arias Navarro miniszterelnök fogadta. Ford madridi tárgyalásai­nak napirendjén a spanyol­­országi amerikai katonai tá­maszpontok fenntartása és a spanyol—amerikai együtt­működési megállapodás meg­újítása szerepel. A látogatás egyik célja — írja az UPI — az, hogy a szomszédos Portugáliában bekövetkezett események ellensúlyozására kidomborítsa Spanyolország jelentőségét és fontosságát a nyugati szövetségi rendsze­rek számára. Gerald Ford amerikai el­nök szombaton kora dél­után fél órát tárgyalt Mad­ridban Franco spanyol ál­lamfővel. A tárgyaláson je­sen volt Henry Kissinger amerikai külügyminiszter, Navarro spanyol miniszter­­elnök és Pedro Cortina y Mauri spanyol külügymi­niszter. A tárgyalás témájá­ról részletek nem váltak is­meretessé. ★ Szadat egyiptomi elnök szombaton délben befejezte hivatalos bécsi látogatását. Szombaton délután Anvar Szadat — Kreisky kancellár kíséretében — Bécsből Salz­burgba repült. Gerald Ford, az Egyesült Államok elnöke, vasárnap délelőtt Madridból jövet ér­kezik Salzburgba. Az egyip­tomi és az amerikai elnök három alkalommal ül tár­gyalóasztalhoz: vasárnap egy, hétfőn pedig két „munka­ülést” tartanak. Elítélték az egyiptomi elnök elleni összeesküvés vádlottait A kairói legfelsőbb bíró­ság szombaton hozott ítéle­tet annak a 92 személynek az ügyében, akiket Szadat elnök ellen szőtt összeeskü­véssel vádolnak. A vádlot­tak — többnyire diákok — 1874 áprilisában támadást indítottak a kairói katonai műszaki akadémia ellen és azt tervezték, hogy Szadatot lemondásra kényszerítik. A bíróság három vádlott­­ra halálos ítéletet mondott ki, további 29 vádlottat 5 évtől életfogytiglanig terje­dő börtönbüntetéssel sújtott. Hatvan vádlottat felmentet­tek. Megegyezés történt az MFA és a Portugál Szocialista Párt között A portugál szocialista párthoz tartozó­­ miniszterek azonnali hatállyal ismét tel­jes mértékben részt vesznek az ideiglenes kormány mun­kájában. Az erről szóló dön­tés annak a tanácskozásnak az eredményeként született, amely pénteken délután zaj­lott le a legfelsőbb forradal­mi tanács és a szocialista párt küldöttsége között. A szocialisták — mint a szó­vivő közölte — „ígéretet tet­tek az MFA-nak, hogy tel­jes mértékben együttmű­ködnek vele a „szocialista társadalom felépítésében”. A portugál szocialista pártot a kabinetben képvi­selő Mario Soares és Salga­­do Zemida több nap óta boj­­kottálta a kormány tevé­kenységét, tiltakozásul a Republica című lap meg­szüntetése miatt. Több mint két órás saj­tókonferenciát tartott szom­baton délután Brüsszelben Vasco Goncalves portugál miniszterelnök, aki részt vett az Észak-Atlanti Szö­vetség csúcsértekezletén. A miniszterelnök tárgyalásai­ról elmondotta: igyekezett a szervezet valamennyi tagjá­nak világosan kifejteni kor­mánya álláspontját, meg­magyarázni az ország hely­zetét. Bomba robbant Beirutban A libanoni főváros szom­bati viszonylagos nyugal­mát bombarobbanás zavarta meg a koradélutáni órák­ban. A robbanószerkezet a város üzleti központjában detonált, megrongálva az amerikai ITT irodájának szo­báit. Áldozatokról nem ér­kezett jelentés. Egy beiruti katonai szó­vivő szombaton közölte, hogy izraeli katonák pénteken es­te megpróbáltak behatolni a dél-libanoni Aitarun körze­tébe. A libanoni tüzérség a betolakodókat visszavonu­lásra kényszerítette. Aitarun mintegy másfél kilométerre fekszik az izraeli—libanoni határtól. 2 — NAPLÓ — 1975. június 1. vasárnap Í HÍ­I) VILÁG­HÍRADÓ Együttes ülést tartott a Prágai Várban a Cseh­szlovák Szocialis­ta Köztársaság szövetségi gyűlé­sének két háza. A képviselők az elő­terjesztett javas­lat alapján titkos szavazással egy­hangúlag megvá­lasztották Gustav Husakot öt évre a köztársaság elnö­kévé. Képünkön­ az új államfő le­teszi a hivatali es­küt. AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA: HÉTFŐ: II. Margit dán királynő hivatalos látogatáson a Szov­jetunióban. — VDK küldöttség tárgyal Thaiföldön a két ország kapcsolatainak normalizálásáról. — Népi szervezetek felállításáról dönt Lisszabonban a fegyveres erők mozgalmának közgyűlése. KEDD: Az amerikai „fejlesztési hivatal” bezárása Laoszban a két ország közötti megállapodás alapján. — Csúcskonferencia dönt Lagosban IS, nyugat-afrikai állam gazdasági közösségének meg­alakításáról. — 48 óra szünet után újabb fegyveres összecsapások Beirutban, a jobboldali falangisták és palesztinaiak között. SZERDA: ENSZ-határozat: hat hónappal meghosszabbítják az ENSZ-erők mandátumát a Golán-fennsíkon. — Rasid Karami kap megbízást kormányalakításra Libanonban. — új közigazgatási be­osztásról szóló alkotmánymódosítást fogad el a lengyel nemzet­gyűlés. CSÜTÖRTÖK: Brüsszelben megkezdődik a NATO-csúcstalálkozó. — A csehszlovák szövetségi gyűlés köztársasági elnökké választja dr. Gustáv Husákot. — Allón izraeli külügyminisztert Bukarestben fogadja Ceausescu román államfő. FENTEK: Anvar Szadat egyiptomi elnök Belgrádból Bécsbe ér­kezik. — Befejeződik a NATO csúcsértekezlete. SZOMBAT: Moszkvába érkezett Oscar Fischer, az NDK kül­ügyminisztere. — Karamanlisz—Demirel találkozó Brüsszelben. — Ford Madridban. Tíz és tízezrek vettek részt Lisszabonban a Fegyveres Erők Mozgalma (MFA) iránti nagyszabású rokonszenvtüntetésen A libanoni új kormányfő az államelnökkel közösen a békét­lenségek megszüntetésére szólította fel a Falange brigádjait és a palesztin gerillákat. Képünkön: a biztonsági erők alkal­mazottai szétrombolják a főváros utcáin emelt barikádokat Anvar Szadat egyiptomi államfő (jobb­oldalt) Tito elnök meghívására nem hivatalos látogatásra Jugoszláviába érkezett A NATO-csúcs előtt: „Semmi gond, bajtársak, ilyesmi velünk nem történhet!” — mondja Uncle Sam a NATO-legénység­­nek. (National-Zeitung­ Gelsen) így látta a hetet kommentátorunk Gárdos Miklós: A nyugatnémet raj­zoló karikatúrája — mint minden szatirikus rajz — természe­tesen túloz, amikor az ame­rikaiak vietnami vereségét idézi fel a brüsszeli NATO- csúccsal összefüggésben. Azonban minden túlzás nél­kül igaz: Ford elnök első NATO-felléptére erős ha­tással volt mindaz, ami Vietnamban történt. Maga Lunis NATO-főtitkár mon­dotta néhány órával a brüsszeli csúcstalálkozó előtt, hogy „a délkelet-ázsiai vál­tozások következményei egyes körökben bizonytalan­ságot keltettek a NATO jö­vőjét illetően”. Ford elnök mielőtt beszállt a repülőgépbe, éppen az at­lanti egységről beszélt és ugyanezt emlegette a péntek esti brüsszeli záróközlemény is — de a török—görög el­lentét azt mutatja, hogy az egyik legfontosabb NATO- vitát nehéz, sőt lehetetlen a régi módon, washingtoni rá­beszéléssel megoldani. Az amerikai elnök brüsszeli programjában fontos helyet kapott a török és görög mi­niszterelnökkel folytatott tárgyalás, de semmi jele an­nak, hogy a ciprusi sebek gyógyításához Brüsszelben megtalálták a csodaszert. Sem Demirel, sem Kara­manlisz nem tágított eredeti elképzeléseitől. A minap Bécsben, majd Rómában folytattak Ciprusról megbe­széléseket török és görög politikusok, és ott már ki-, derült: Athén csak akkor hajlandó a törökök „szövet­ségi állam”­i koncepcióját még csak megtárgyalni is, ha Ankara előbb visszavonul a szigetország eredetileg gö­röglakta területeinek egy ré­széről, hogy a menekültek visszaköltözhessenek. Ankara viszont a ciprusi probléma amúgy sem könnyű megoldá­sát össze akarja kötni az Égei-tengeri olajlelőhelyek birtoklásának még bonyo­lultabb témájával. A második kérdéscsoport, az úgynevezett „ibériai kér­dőjelek” témája ugyancsak nem tartozik az „atlanti egy­séget megszilárdító” problé­mák közé. Nem világos még, mennyiben elégszik meg Ford és a kérdésekben még az elnöknél is türelmetle­nebb hangot használó Ki­ssinger Goncalves portugál miniszterelnök, ahogy ő mondta „félreértés-eloszlató” nyilatkozatával, amely sze­rint Portugália tiszteletben tartja szerződéses kötelezett­ségeit és ez vonatkozik a NATO-ra is. Az azonban már jól látszik, hogy Ford alig­ha kapná meg a 15 NATO- tagállam többségének he­lyeslését a még csak kör­vonalaiban nyilvánosságra hozott amerikai elképzelés­hez, Spanyolország és a NATO szoros kapcsolatte­remtéséhez. Ez már előre beárnyékolja Ford madridi látogatását. Madrid után Salzburgban ül majd tárgyalóasztalhoz az amerikai elnök. Az előző napokban Belgrádban és a Bécsben vendégeskedő Sza­dat elnök előtt vázolja: van-e az Egyesült Államok­nak újabb elképzelése a közel-keleti válság megol­dására. Ford európai látogatásá­nak bejelentésekor és a brüsszeli csúcs előtti órák­ban is elhangzott: ennek a találkozónak kell állást fog­lalnia: vajon mikor ülnek össze az állam és kormány­fők az európai biztonsági és együttműködési konferencia befejező tanácskozására? a­z eredeti megfogal­mazások később úgy módosultak, hogy ez a kérdés csak „mint a kelet-nyugati kapcsola­tok széles témakörének” egyik részlete került szóba. Persze, tulajdonképpen mindegy, hogy Helsinkiről milyen témával kapcsolatban beszél akár Ford elnök, akár a brüsszeli csúcs más résztvevője. Amikor például Ford elnök és Schmidt nyu­gatnémet kancellár munka­ebédje után félhivatalosan közölték a bonni küldöttség emberei: „fennáll a lehető­sége annak, hogy a helsinki találkozót még a nyár vége előtt összehívják”, az ér­deklődő újságírók nem a téma összefüggései, hanem a várható időpont iránt ér­deklődtek. „A nyár hivata­losan szeptember 21-én ér véget” — hangzott a konk­rét kérdésre a meglehetősen dodonai válasz. Ebben a fe­leletben is ott van az a brüsszeli NATO-csúcsra ér­vényes határozatlanság és a döntéseket megkerülni igyekvő óvatosság, aminek egy magyarázata van: a ti­zenöt NATO-tagállam nehe­zen talál akárcsak két olyan problémakört is, amelyben azonos álláspontot vall.

Next