Napló, 1975. augusztus (Veszprém, 31. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-01 / 179. szám

Világméretű tiltakozás Luis Corvalánért Világméretű tiltakozás bontakozott ki Luis Corva­­lánnak, a Chilei Kommunis­ta Párt főtitkárának meg­mentése érdekében. A chi­lei politikai foglyok kis­za­­badítása és Corvalán egész­ségének biztosítása céljá­ból nyilatkozatot tett köz­­­zé az Ecuadori Kommunista Párt, a Francia Országos Diákszövetség, a Francia Pedagógusok Országos Szakszervezete. Tiltakozá­sát fejezte ki a Dél-afrikai Kommunista Párt elnöke, Yusuf Mohamed Dadoo. A Chilei EP főtitkárának éle­tét fenyegető veszélyre Marcel Paul, a Nemzetközi Buchenwald Bizottság, va­lamint a francia deportáltak, internáltak és ellenállók országos szövetségének (FNDIRP) elnöke is figyel­meztetett. A világ­sajtó is nagy fi­gyelmet szentel Luis Cor­valán kiszabadítása ügyé­nek. A Nuestra Palabra, az Argentin Kommunista Párt orgánuma, valamint a La Tribuna Popular című ve­nezuelai kommunista heti­lap külön cikkben fejezte ki felháborodását a chilei junta kegyetlensége miatt. 2 — NAPLÓ — 1975. augusztus 1. péntek Folytatja munkáját Helsinkiben az Európai Biztonsági Konferencia zárószakasza GUSTAV HUSÁK: Ez az első alkalom a történelemben ... Az európai biztonsági konferencia csütörtök dél­előtti ülésének első szóno­ka, Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, csehszlovák köztársasági elnök többek között kijelentette: Ez az első alkalom a tör­ténelemben, amikor Európa megragadta a lehetőséget arra, hogy megteremtse a béke, a biztonság és a bé­kés együttműködés reális feltételeit, annak ellenére, hogy továbbra is fennáll­nak politikai, gazdasági, ideológiai és társadalmi kü­lönbözőségek. Különösen nagyra érték­­eljük azt a szerepet, ame­lyet a konferenciát megelő­ző tárgyalásokon a Szovjet­unió betöltött, nagyra érté­keljük a Szovjetunió béke­politikáját. Ugyanakkor el­ismeréssel adózunk azoknak a reálisan gondolkodó erők­nek,­­ valamint a nyugat-eu­rópai, az amerikai és a ka­nadai politikusoknak, akik az európai országok közötti megértés megvalósítására törekednek. A történelem megmutatta — folytatta Gustáv Husák —, hogy Európa földjén számtalan agresszió szár­mazott abból, hogy vissza­éltek a hatalommal, erő­szakoskodtak és népeket nyomtak el. A müncheni diktátum, Csehszlovákia hitleri megszállása, Lengyel­­ország lerohanása, a Fran­ciaország, Jugoszlávia, a Szovjetunió és más európai országok elleni fasiszta tá­madás, a második világhá­borúnak mindezek a bor­zalmai bizonyítják ezt. Ezután Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára mondotta el beszédét. EDWARD GIEREK: A béke rendkívül fontos kérdés a lengyel nép szá­mára A LEMP KB első titká­ra, a lengyel küldöttség ve­zetője a többi között a kö­vetkezőket mondotta: A béke­­ rendkívül fon­tos kérdés a lengyel nép számára, amely hosszú és nehéz utat tett meg függet­lensége és szabadsága kiví­vásáig," országunk, szövet­ségeseinkkel és barátaink­kal együtt komoly erőfeszí­téseket tesz a béke megszi­lárdítása érdekében. Né­pünk rendkívüli megelége­déssel üdvözli az európai biztonsági és együttműkö­dési értekezlet sikerét, mi­vel a tanácskozás munká­jában kezdettől fogva aktí­van részt vettünk. Nagyra értékeljük a résztvevő or­szágok által közösen elért eredményeket, s különösen nagy jelentőséget tulajdoní­tunk az aláírásra kerülő dokumentumoknak. A tanácskozás megrende­zésében és alapvető állás­­foglalásaiban a különböző társadalmi rendszerű orszá­gok békés egymás mellett élése elvének alátámasztá­sát látjuk. Az államközi kapcsolatok alapelveiről szóló nyilat­kozat bizonyítja az állam­határok és az államok terü­leti épsége sérthetetlenségé­nek fontosságát.­­ A doku­mentum elfogadása azt je­lenti, hogy a részt vevő ál­lamok egyszer s mindenkor­ra lemondanak mindenféle területi követelésről. A gazdasági kapcsolatok­ra vonatkozó határozatok elősegítik a béke anyagi alapjának kibővítését , a kereskedelem szabad fej­lődését, az ipari és tudo­mányos-műszaki együttmű­ködést. A tanácskozásnak a kultu­rális cserére és egyéb kap­csolatokra vonatkozó dön­téseit mindenek előtt a jó­akarat és a kölcsönös biza­lom érdekében kell alkal­maznunk. GISCARD D’ESTAING: Általános az óhaj a dialógusra A délelőtti ülés követke­ző szónoka Valéry Giscard d’Estaing francia köztársa­sági elnök a brit és a nyu­gat-német kormányfőhöz hasonlóan úgy értelmezte a helsinki záróokmányt, hogy annak hatálya kiterjed Nyugat-Berlinre is. Állást foglalt a francia „védelmi erő” fenntartása mellett, de ugyanakkor kinyilvánítot­ta, hogy Franciaország to­vábbra is távolmarad a NATO integrált katonai szervezetétől. Majd hangsúlyozta­, pusz­tán az a tény és az a mód, ahogyan ezt az értekezletet megszervezték, bizonyítja az enyhülés szellemét, amely mindnyájunkat előbbre visz. A konferencia legnyilván­valóbb jelentősége az, hogy a Finlandia palota nagyter­mében harminchárom részt­vevő ország legfelsőbb szintű politikai vezetői vannak jelen. A konferen­cia bebizonyította, hogy általános az óhaj a dialógus­ra — mutatott rá a francia államfő, majd így folytatta: A továbbiakban a francia államfő hangsúlyozta: Ed­dig példa nélkül álló, na­gyon jelentős tény, hogy az európai­­ országok leg­főbb vezetői összegyűltek Helsinkiben, megismerked­tek egymással, szívélyesen elbeszélgetnek és eszmecse­rét folytatnak problémáik­ról. Befejezésül Giscard d’Es­taing hangsúlyozta,­­hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet az enyhülés több mint tíz­­esztendős folyamatát koro­názza meg. A francia köztársasági elnök után Leonyid Brezs­nyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára mondotta el beszédét Leonyid Brezsnyevet kö­vetően Liam Crosgave mi­niszterelnök, az Ír Köztár­saság küldöttségének veze­tője emelkede­tt szólásra. Beszédében úgy jellemezte a biztonsági konferencia zá­ródokumentumát, mint „a kapcsolatok megjavítására és a résztvevő államok kö­zötti együttműködés tovább­fejlesztésére szóló progra­mot Európa és a világ ja­vára”. Ezt követően Makariosz érsek ciprusi elnök szólalt fel. Makariosz érsek a bizton­sági konferencia Európa ha­tárain túlható jelentőségét méltatta, elsősorban az álla­mok közötti kapcsolatok alapelveinek megfogalmazá­sát. Makariosz érsek felszóla­lása­­ alatt, amelyben elítélte Törökország ciprusi katonai intervencióját, a török kül­döttség kivonult a konfe­renciateremből. A ciprusi államfő után Kádár János, az MSZMP KB első titkára, a magyar kül­döttség vezetője emelkedett szólásra. Kádár János beszédének elhangzása után, az elnök berekesztette a délelőtti ülést. TITO ELNÖK: A béketörekvés mélyen gyökeret vert a népek tudatában Tito jugoszláv elnök az EBK zárószakasza csütörtök délutáni ülésén elhangzott felszólalásában annak a vé­leményének adott hangot, hogy a mostani konferencia nem egy folyamat végét, hanem éppen kezdetét jelzi. A jugoszláv államfő az új fejlemények között nagy hangsúllyal szólt az el nem kötelezettség irányvonaláról, ami Jugoszlávia külpoliti­kájának is alapelve. Rámu­tatott, hogy „az aktív békés együttélés elvei áthatották e konferencia előkészületeit és megmutatták, hogy milyen mélyen gyökeret vert a né­pek tudatában az a törek­vés, hogy új módokat ke­ressenek a nemzetközi prob­lémák megoldására". Tito elnök az európai biz­tonsági értekezlet egyik leg­kiemelkedőbb eredményének azt nevezte, hogy a részve­vő államok általános egyet­értéssel fogadták a határok sérthetetlenségének elvét. Jugoszlávia nevében ünne­pélyesen kijelentetté, ,­hogy hazája ezt az elvet kötele­zőnek ismeri el. A jugoszláv államfő elis­meréssel méltatta az enyhü­lési és a tárgyalási politi­ka eredményeit, rámutatva, hogy maga az EBK is je­lentős mértékben ennek a folyamatnak terméke és egyik legjelentősebb eredmé­nye. Az új kapcsolatok ki­alakítása Európában, a fo­kozott együttműködés állan­dó bővülése — mondotta — feltételezi a tömbökre osz­lás megszüntetését? „Mély meggyőződésünk, hogy ez a tartós biztonság és béke lét­­fontosságú feltétele Európá­ban és a világon” — mon­dotta. A Tito jugoszláv elnök után felszólaló Süleyman Demirel török miniszterel­nök — amint az várható volt — beszéde nagy részé­ben a ciprusi kérdéssel foglalkozott és elutasította Karamanlisz görög minisz­terelnök előző napi kijelen­téseit. A következő szónok, An­ker Jörgensen dán minisz­terelnök többek között a közös piaci országok tevé­­­kenységének jelentőségét emelte ki, majd csatlakozott az előtte felszólaló nyugati küldöttség-vezetőkhöz, amennyiben kevesellte a „harmadik kosár” területén elért eredményeket. Leo Tindemans belga mi­niszterelnök arról beszélt, hogy a politikai enyhülés iránti óhaj csak akkor lesz őszinte, ha kiegészül a ka­tonai enyhüléssel is. Tindemans is elégedetlensé­gét fejezte ki a „harmadik kosár”-hoz tartozó kérdé­sekben elfogadott szövegré­szekkel. Ezután Olof Palme svéd miniszterelnök felszólalása következett. A svéd kor­mányfő hangoztatta: a munka, amelyet Helsinki­ben és Genfben közösen végeztünk az elmúlt évek­ben, azon a közös meggyő­ződésen alapult, hogy a háborút nem szabad és nem lehet a nemzeti célkitűzések elérésének eszközéül fel­használni. Bruno Kreisky osztrák kancellár felszólalásában hangoztatta, hogy az alá­írásra kerülő okmány — amelynek tartalma, a ben­ne érintett kérdések köre és jellege egyedülálló — az államok közötti magavisele­ti kódex a jelenkorban. De bármilyen átfogó és nagy­szerű munkást végzett is az értekezlet — folytatta — minden attól függ, hogy mennyire reális tartalommal tudjuk megtölteni az ok­mányban foglaltakat. A délutáni ülés következő szónoka Urho Kekkonen köztársasági elnök volt A jövőben további együtt­működésre lesz szükség, hogy az itt elfogadott elve­ket átültessük a gyakorlat­ba, — mondotta többek kö­zött. A magunk részéről, mi finnek készek vagyunk a reánk háruló felelősséget vállalni, és minden tehetőt elkövetünk azért, hogy az itt kitűzött célok valóra vál­janak — fejezte be beszé­dét a finn államfő. A portugál felszólalás el­maradása miatt Carlos Ari­­as Navarro, spanyol mi­niszterelnök szólalt fel. A spanyol kormányfő be­szédében nagy súlyt helye­zett a biztonság fogalmá­nak szélesebb körű — Eu­rópán túlnyúló — értelme­zésére és megelégedéssel ál­lapította meg, hogy a záró­okmány megnevezi a Föld­közi-tenger térségét is. A spanyol miniszterelnök beszédével véget ért a biz­tonsági értekezlet csütörtök délutáni ülése. A konferencia pénteken délelőtt folytatja munkáját. EBK Kétoldalú eszmecserék, találkozók Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára csütör­tökön a Finlandia palotában találkozót tartott Kádár Jánossal, az MSZP KB el­ső titkárával. Találkozóra került sor Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára és Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Bolgár Népköztár­saság államtanácsának el­nöke között. Megbeszélést tartott Ká­dár János dr. Gustáv fiú­sakkal, Csehszlovákia Kom­munista Pártja Központi Bi­zottságának főtitkárával, a Csehszlovák Köztársaság el­nökével és Nicolae Ceauses­­cu­val a Román Kommunista párt főtitkárával, a Román Szocialista Köztársaság el­nökével. Kádár János látogatást tett Urho Kekkonennél, a Finn Köztársaság elnökénél. A Népszabadság tudósítója arra kérte Kádár Jánost hogy nyilatkozzzon a ma­gyar sajtónak Kekkonen el­nökkel folytatott megbeszé­léséről. „Kekkonen úrhoz úgy jöttünk el, mint a ma­gyar nép ismert, nagy és őszinte barátjához, és mint az európai biztonsági és együttműködési értekezlet házigazdájához. Tisztelegni jöttünk, üdvözletet átadni, és emlékeztetni Kekkonen el­nök urat, hogy meghívása van, és bármikor szívesen látjuk Magyarországon. Emel­lett azért beszélgetünk gaz­dasági kapcsoaltunk aktuá­lis kérdéseiről, a nemzzetközi gazdasági problémákról is, amelyekkel együtt kell szembenéznünk”. Csütörtökön Leonyid Brezsnyev az SZKP Közpon­ti Bizottságának főtitkára Helsinkiben baráti beszél­getést folytatott Todor Zsiv­­kovval a Bolgár KP Köz­ponti Bizottságának első tit­kárával, az államtanács el­nökével. Csütörtökön megbeszélés­re került sor Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB fő­titkára és Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ság elnöke között. A felek pozitívan értékelték az eu­rópai értekezlet zárószaka­­szána­k menetét. Leonyid Brezsnyev ugyancsak csütör­tökön Pierre Elliot Trudeau kanadai kormányfővel is ta­lálkozott. ★ A helsinki­­ülésterem­ Telefoto—TASZSZ—MTI—KS Folytatódnak a ciprusi görög—török megbeszélések Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára csütörtökön Hel­sinkiből, az osztrák főváros­ba érkezett­, hogy részt ve­­gyen a ciprusi kérdésről fo­lyó tárgyalások harmadik fordulóján. A konferencia, amelyen a szigetország török közösségét Rauf Denktas, a görög közösséget pedig Glaf­­kosz Kleridesz képviseli, szombatig tart. Csütörtökön megérkezett Bécsbe a ciprusi török kö­zösség képviselője, Rauf Denktas is. Denktas Ankarából történt elutazása előtt az AFP tu­dósítójának elmondta, hogy ki fog tartani az ideiglenes kormány létrehozása mel­lett. Megalakult az új portugál kormány A Portugál Fegyveres Erők Mozgalmának (MFA) Legfelsőbb Forradalmi Ta­nácsa a csütörtökre virradó éjszaka végetért ülésén megerősítette az MFA köz­gyűlésének azt a július 26-i döntését, amelynek értelmé­ben ezentúl háromtagú di­rektórium gyakorolja a po­litikai katonai végrehajtó hatalmat. A direktórium tagjai: Costa Gomes köztársasági elnök, Vasco Goncalves mi­niszterelnök és Cielo Sá­raiva de Carvalho, a COF­­CON parancsnoka. Portugáliában véget ért a kormányválság. Az új por­tugál kormány megalakulá­sát Costa Gomes elnök je­lentette be csütörtökön rö­vid repülőtéri nyilatkozatá­ban, mielőtt elutazott Hel­sinkibe. A kabinet összeté­teléről semmit nem közölt. A UPI hivatalos forrásból úgy értesült, hogy a kabi­netlistát csak az elnök ha­zatérése után teszik közzé. Egy fasiszta csoport csü­törtökre virradó éjszaka bombamerényletet követett el Evora városában Fernan­des Mirandának, a Portugál Kommunista Párt KB-tag­jának háza ellen. Emidio Guerreiro, a kor­mányból kivált demokrati­kus néppárt (PPD) főtitká­ra, egy szerdai nyilatkoza­tában megerősítette, hogy pártja továbbra is folytatja kampányát az MFA és a leendő kormány ellen. Az új nigériai államfő nyilatkozata Az új nigériai vezetés szerdán felfüggesztette a katonai hatalomátvétel után kedden elrendelt éj­szakai kijárási tilalmat. Az ország határátkelőhelyei és a repülőterek azonban még mindig zárva vannak. Az új államfő, Muritala Rufai Mohammed dandár­tábornok szerda esti első nyilvános rádió és televízió beszédében bejelentette, hogy létrehozzák a legfel­sőbb katonai tanácsot, a szövetségi államok országos tanácsát, valamint a szö­vetségi végrehajtó taná­csot, amelyek együtt alkot­ják majd az új kormányt. Lehetséges, hogy új álla­mokat hoznak létre a nigé­riai föderáción belül, amely jelenleg 12 szövetségi ál­lamból áll. Muritala Rufai Moham­med rádió- és televízió be­szédében hangsúlyozta, hogy erős és egységes Nigériát akarnak felépíteni, amely, tiszteletben tartja minden nemzetközi kötelezettségét. Fegyveres összetűzések Argentínában Fegyveres összetűzések törtek ki szerdán este az argentínai Córdoba városá­ban. A Montoneros nevű baloldali peronista geril­la szervezet fegyveresei megszállták az iparváros központjának néhány utcá­ját, barikádokat emeltek, és tüzet nyitottak a rendőr­ségre. Pedro Bonanni, két hónapon­ belül az ország ne­gyedik gazdaságügyi minisz­tere, közölte, hogy a gazdasá­gi válságnak megoldására kü­lönböző intézkedéseket ter­veznek. Ezek között szere­pel a bérek és az árak egyensúlyának megteremté­se, a külkereskedelem fel­élénkítése, a fizetési mérleg kiegyensúlyozása és­ a be­fektetések ösztönzése. A gazdasági program be­jelentésével közel egyidőben fény derült az ország állami gabonatanácsának pénzügyi visszaéléseire. Perón asszony kormánya szerda este elbo­­csájtotta a tanács igazgató­ságát.

Next