Napló, 1975. augusztus (Veszprém, 31. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-01 / 179. szám
Világméretű tiltakozás Luis Corvalánért Világméretű tiltakozás bontakozott ki Luis Corvalánnak, a Chilei Kommunista Párt főtitkárának megmentése érdekében. A chilei politikai foglyok kiszabadítása és Corvalán egészségének biztosítása céljából nyilatkozatot tett közzé az Ecuadori Kommunista Párt, a Francia Országos Diákszövetség, a Francia Pedagógusok Országos Szakszervezete. Tiltakozását fejezte ki a Dél-afrikai Kommunista Párt elnöke, Yusuf Mohamed Dadoo. A Chilei EP főtitkárának életét fenyegető veszélyre Marcel Paul, a Nemzetközi Buchenwald Bizottság, valamint a francia deportáltak, internáltak és ellenállók országos szövetségének (FNDIRP) elnöke is figyelmeztetett. A világsajtó is nagy figyelmet szentel Luis Corvalán kiszabadítása ügyének. A Nuestra Palabra, az Argentin Kommunista Párt orgánuma, valamint a La Tribuna Popular című venezuelai kommunista hetilap külön cikkben fejezte ki felháborodását a chilei junta kegyetlensége miatt. 2 — NAPLÓ — 1975. augusztus 1. péntek Folytatja munkáját Helsinkiben az Európai Biztonsági Konferencia zárószakasza GUSTAV HUSÁK: Ez az első alkalom a történelemben ... Az európai biztonsági konferencia csütörtök délelőtti ülésének első szónoka, Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, csehszlovák köztársasági elnök többek között kijelentette: Ez az első alkalom a történelemben, amikor Európa megragadta a lehetőséget arra, hogy megteremtse a béke, a biztonság és a békés együttműködés reális feltételeit, annak ellenére, hogy továbbra is fennállnak politikai, gazdasági, ideológiai és társadalmi különbözőségek. Különösen nagyra értékeljük azt a szerepet, amelyet a konferenciát megelőző tárgyalásokon a Szovjetunió betöltött, nagyra értékeljük a Szovjetunió békepolitikáját. Ugyanakkor elismeréssel adózunk azoknak a reálisan gondolkodó erőknek, valamint a nyugat-európai, az amerikai és a kanadai politikusoknak, akik az európai országok közötti megértés megvalósítására törekednek. A történelem megmutatta — folytatta Gustáv Husák —, hogy Európa földjén számtalan agresszió származott abból, hogy visszaéltek a hatalommal, erőszakoskodtak és népeket nyomtak el. A müncheni diktátum, Csehszlovákia hitleri megszállása, Lengyelország lerohanása, a Franciaország, Jugoszlávia, a Szovjetunió és más európai országok elleni fasiszta támadás, a második világháborúnak mindezek a borzalmai bizonyítják ezt. Ezután Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára mondotta el beszédét. EDWARD GIEREK: A béke rendkívül fontos kérdés a lengyel nép számára A LEMP KB első titkára, a lengyel küldöttség vezetője a többi között a következőket mondotta: A béke rendkívül fontos kérdés a lengyel nép számára, amely hosszú és nehéz utat tett meg függetlensége és szabadsága kivívásáig," országunk, szövetségeseinkkel és barátainkkal együtt komoly erőfeszítéseket tesz a béke megszilárdítása érdekében. Népünk rendkívüli megelégedéssel üdvözli az európai biztonsági és együttműködési értekezlet sikerét, mivel a tanácskozás munkájában kezdettől fogva aktívan részt vettünk. Nagyra értékeljük a résztvevő országok által közösen elért eredményeket, s különösen nagy jelentőséget tulajdonítunk az aláírásra kerülő dokumentumoknak. A tanácskozás megrendezésében és alapvető állásfoglalásaiban a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élése elvének alátámasztását látjuk. Az államközi kapcsolatok alapelveiről szóló nyilatkozat bizonyítja az államhatárok és az államok területi épsége sérthetetlenségének fontosságát. A dokumentum elfogadása azt jelenti, hogy a részt vevő államok egyszer s mindenkorra lemondanak mindenféle területi követelésről. A gazdasági kapcsolatokra vonatkozó határozatok elősegítik a béke anyagi alapjának kibővítését , a kereskedelem szabad fejlődését, az ipari és tudományos-műszaki együttműködést. A tanácskozásnak a kulturális cserére és egyéb kapcsolatokra vonatkozó döntéseit mindenek előtt a jóakarat és a kölcsönös bizalom érdekében kell alkalmaznunk. GISCARD D’ESTAING: Általános az óhaj a dialógusra A délelőtti ülés következő szónoka Valéry Giscard d’Estaing francia köztársasági elnök a brit és a nyugat-német kormányfőhöz hasonlóan úgy értelmezte a helsinki záróokmányt, hogy annak hatálya kiterjed Nyugat-Berlinre is. Állást foglalt a francia „védelmi erő” fenntartása mellett, de ugyanakkor kinyilvánította, hogy Franciaország továbbra is távolmarad a NATO integrált katonai szervezetétől. Majd hangsúlyozta, pusztán az a tény és az a mód, ahogyan ezt az értekezletet megszervezték, bizonyítja az enyhülés szellemét, amely mindnyájunkat előbbre visz. A konferencia legnyilvánvalóbb jelentősége az, hogy a Finlandia palota nagytermében harminchárom résztvevő ország legfelsőbb szintű politikai vezetői vannak jelen. A konferencia bebizonyította, hogy általános az óhaj a dialógusra — mutatott rá a francia államfő, majd így folytatta: A továbbiakban a francia államfő hangsúlyozta: Eddig példa nélkül álló, nagyon jelentős tény, hogy az európai országok legfőbb vezetői összegyűltek Helsinkiben, megismerkedtek egymással, szívélyesen elbeszélgetnek és eszmecserét folytatnak problémáikról. Befejezésül Giscard d’Estaing hangsúlyozta,hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet az enyhülés több mint tízesztendős folyamatát koronázza meg. A francia köztársasági elnök után Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára mondotta el beszédét Leonyid Brezsnyevet követően Liam Crosgave miniszterelnök, az Ír Köztársaság küldöttségének vezetője emelkedett szólásra. Beszédében úgy jellemezte a biztonsági konferencia záródokumentumát, mint „a kapcsolatok megjavítására és a résztvevő államok közötti együttműködés továbbfejlesztésére szóló programot Európa és a világ javára”. Ezt követően Makariosz érsek ciprusi elnök szólalt fel. Makariosz érsek a biztonsági konferencia Európa határain túlható jelentőségét méltatta, elsősorban az államok közötti kapcsolatok alapelveinek megfogalmazását. Makariosz érsek felszólalása alatt, amelyben elítélte Törökország ciprusi katonai intervencióját, a török küldöttség kivonult a konferenciateremből. A ciprusi államfő után Kádár János, az MSZMP KB első titkára, a magyar küldöttség vezetője emelkedett szólásra. Kádár János beszédének elhangzása után, az elnök berekesztette a délelőtti ülést. TITO ELNÖK: A béketörekvés mélyen gyökeret vert a népek tudatában Tito jugoszláv elnök az EBK zárószakasza csütörtök délutáni ülésén elhangzott felszólalásában annak a véleményének adott hangot, hogy a mostani konferencia nem egy folyamat végét, hanem éppen kezdetét jelzi. A jugoszláv államfő az új fejlemények között nagy hangsúllyal szólt az el nem kötelezettség irányvonaláról, ami Jugoszlávia külpolitikájának is alapelve. Rámutatott, hogy „az aktív békés együttélés elvei áthatották e konferencia előkészületeit és megmutatták, hogy milyen mélyen gyökeret vert a népek tudatában az a törekvés, hogy új módokat keressenek a nemzetközi problémák megoldására". Tito elnök az európai biztonsági értekezlet egyik legkiemelkedőbb eredményének azt nevezte, hogy a részvevő államok általános egyetértéssel fogadták a határok sérthetetlenségének elvét. Jugoszlávia nevében ünnepélyesen kijelentetté, ,hogy hazája ezt az elvet kötelezőnek ismeri el. A jugoszláv államfő elismeréssel méltatta az enyhülési és a tárgyalási politika eredményeit, rámutatva, hogy maga az EBK is jelentős mértékben ennek a folyamatnak terméke és egyik legjelentősebb eredménye. Az új kapcsolatok kialakítása Európában, a fokozott együttműködés állandó bővülése — mondotta — feltételezi a tömbökre oszlás megszüntetését? „Mély meggyőződésünk, hogy ez a tartós biztonság és béke létfontosságú feltétele Európában és a világon” — mondotta. A Tito jugoszláv elnök után felszólaló Süleyman Demirel török miniszterelnök — amint az várható volt — beszéde nagy részében a ciprusi kérdéssel foglalkozott és elutasította Karamanlisz görög miniszterelnök előző napi kijelentéseit. A következő szónok, Anker Jörgensen dán miniszterelnök többek között a közös piaci országok tevékenységének jelentőségét emelte ki, majd csatlakozott az előtte felszólaló nyugati küldöttség-vezetőkhöz, amennyiben kevesellte a „harmadik kosár” területén elért eredményeket. Leo Tindemans belga miniszterelnök arról beszélt, hogy a politikai enyhülés iránti óhaj csak akkor lesz őszinte, ha kiegészül a katonai enyhüléssel is. Tindemans is elégedetlenségét fejezte ki a „harmadik kosár”-hoz tartozó kérdésekben elfogadott szövegrészekkel. Ezután Olof Palme svéd miniszterelnök felszólalása következett. A svéd kormányfő hangoztatta: a munka, amelyet Helsinkiben és Genfben közösen végeztünk az elmúlt években, azon a közös meggyőződésen alapult, hogy a háborút nem szabad és nem lehet a nemzeti célkitűzések elérésének eszközéül felhasználni. Bruno Kreisky osztrák kancellár felszólalásában hangoztatta, hogy az aláírásra kerülő okmány — amelynek tartalma, a benne érintett kérdések köre és jellege egyedülálló — az államok közötti magaviseleti kódex a jelenkorban. De bármilyen átfogó és nagyszerű munkást végzett is az értekezlet — folytatta — minden attól függ, hogy mennyire reális tartalommal tudjuk megtölteni az okmányban foglaltakat. A délutáni ülés következő szónoka Urho Kekkonen köztársasági elnök volt A jövőben további együttműködésre lesz szükség, hogy az itt elfogadott elveket átültessük a gyakorlatba, — mondotta többek között. A magunk részéről, mi finnek készek vagyunk a reánk háruló felelősséget vállalni, és minden tehetőt elkövetünk azért, hogy az itt kitűzött célok valóra váljanak — fejezte be beszédét a finn államfő. A portugál felszólalás elmaradása miatt Carlos Arias Navarro, spanyol miniszterelnök szólalt fel. A spanyol kormányfő beszédében nagy súlyt helyezett a biztonság fogalmának szélesebb körű — Európán túlnyúló — értelmezésére és megelégedéssel állapította meg, hogy a záróokmány megnevezi a Földközi-tenger térségét is. A spanyol miniszterelnök beszédével véget ért a biztonsági értekezlet csütörtök délutáni ülése. A konferencia pénteken délelőtt folytatja munkáját. EBK Kétoldalú eszmecserék, találkozók Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára csütörtökön a Finlandia palotában találkozót tartott Kádár Jánossal, az MSZP KB első titkárával. Találkozóra került sor Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Bolgár Népköztársaság államtanácsának elnöke között. Megbeszélést tartott Kádár János dr. Gustáv fiúsakkal, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkárával, a Csehszlovák Köztársaság elnökével és Nicolae Ceausescuval a Román Kommunista párt főtitkárával, a Román Szocialista Köztársaság elnökével. Kádár János látogatást tett Urho Kekkonennél, a Finn Köztársaság elnökénél. A Népszabadság tudósítója arra kérte Kádár Jánost hogy nyilatkozzzon a magyar sajtónak Kekkonen elnökkel folytatott megbeszéléséről. „Kekkonen úrhoz úgy jöttünk el, mint a magyar nép ismert, nagy és őszinte barátjához, és mint az európai biztonsági és együttműködési értekezlet házigazdájához. Tisztelegni jöttünk, üdvözletet átadni, és emlékeztetni Kekkonen elnök urat, hogy meghívása van, és bármikor szívesen látjuk Magyarországon. Emellett azért beszélgetünk gazdasági kapcsoaltunk aktuális kérdéseiről, a nemzzetközi gazdasági problémákról is, amelyekkel együtt kell szembenéznünk”. Csütörtökön Leonyid Brezsnyev az SZKP Központi Bizottságának főtitkára Helsinkiben baráti beszélgetést folytatott Todor Zsivkovval a Bolgár KP Központi Bizottságának első titkárával, az államtanács elnökével. Csütörtökön megbeszélésre került sor Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára és Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke között. A felek pozitívan értékelték az európai értekezlet zárószakaszának menetét. Leonyid Brezsnyev ugyancsak csütörtökön Pierre Elliot Trudeau kanadai kormányfővel is találkozott. ★ A helsinkiülésterem Telefoto—TASZSZ—MTI—KS Folytatódnak a ciprusi görög—török megbeszélések Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára csütörtökön Helsinkiből, az osztrák fővárosba érkezett, hogy részt vegyen a ciprusi kérdésről folyó tárgyalások harmadik fordulóján. A konferencia, amelyen a szigetország török közösségét Rauf Denktas, a görög közösséget pedig Glafkosz Kleridesz képviseli, szombatig tart. Csütörtökön megérkezett Bécsbe a ciprusi török közösség képviselője, Rauf Denktas is. Denktas Ankarából történt elutazása előtt az AFP tudósítójának elmondta, hogy ki fog tartani az ideiglenes kormány létrehozása mellett. Megalakult az új portugál kormány A Portugál Fegyveres Erők Mozgalmának (MFA) Legfelsőbb Forradalmi Tanácsa a csütörtökre virradó éjszaka végetért ülésén megerősítette az MFA közgyűlésének azt a július 26-i döntését, amelynek értelmében ezentúl háromtagú direktórium gyakorolja a politikai katonai végrehajtó hatalmat. A direktórium tagjai: Costa Gomes köztársasági elnök, Vasco Goncalves miniszterelnök és Cielo Sáraiva de Carvalho, a COFCON parancsnoka. Portugáliában véget ért a kormányválság. Az új portugál kormány megalakulását Costa Gomes elnök jelentette be csütörtökön rövid repülőtéri nyilatkozatában, mielőtt elutazott Helsinkibe. A kabinet összetételéről semmit nem közölt. A UPI hivatalos forrásból úgy értesült, hogy a kabinetlistát csak az elnök hazatérése után teszik közzé. Egy fasiszta csoport csütörtökre virradó éjszaka bombamerényletet követett el Evora városában Fernandes Mirandának, a Portugál Kommunista Párt KB-tagjának háza ellen. Emidio Guerreiro, a kormányból kivált demokratikus néppárt (PPD) főtitkára, egy szerdai nyilatkozatában megerősítette, hogy pártja továbbra is folytatja kampányát az MFA és a leendő kormány ellen. Az új nigériai államfő nyilatkozata Az új nigériai vezetés szerdán felfüggesztette a katonai hatalomátvétel után kedden elrendelt éjszakai kijárási tilalmat. Az ország határátkelőhelyei és a repülőterek azonban még mindig zárva vannak. Az új államfő, Muritala Rufai Mohammed dandártábornok szerda esti első nyilvános rádió és televízió beszédében bejelentette, hogy létrehozzák a legfelsőbb katonai tanácsot, a szövetségi államok országos tanácsát, valamint a szövetségi végrehajtó tanácsot, amelyek együtt alkotják majd az új kormányt. Lehetséges, hogy új államokat hoznak létre a nigériai föderáción belül, amely jelenleg 12 szövetségi államból áll. Muritala Rufai Mohammed rádió- és televízió beszédében hangsúlyozta, hogy erős és egységes Nigériát akarnak felépíteni, amely, tiszteletben tartja minden nemzetközi kötelezettségét. Fegyveres összetűzések Argentínában Fegyveres összetűzések törtek ki szerdán este az argentínai Córdoba városában. A Montoneros nevű baloldali peronista gerilla szervezet fegyveresei megszállták az iparváros központjának néhány utcáját, barikádokat emeltek, és tüzet nyitottak a rendőrségre. Pedro Bonanni, két hónapon belül az ország negyedik gazdaságügyi minisztere, közölte, hogy a gazdasági válságnak megoldására különböző intézkedéseket terveznek. Ezek között szerepel a bérek és az árak egyensúlyának megteremtése, a külkereskedelem felélénkítése, a fizetési mérleg kiegyensúlyozása és a befektetések ösztönzése. A gazdasági program bejelentésével közel egyidőben fény derült az ország állami gabonatanácsának pénzügyi visszaéléseire. Perón asszony kormánya szerda este elbocsájtotta a tanács igazgatóságát.