Napló, 1976. március (Veszprém, 32. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-02 / 52. szám
Folytatja munkáját az SZKP XXV. kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról) más gazdasági szervek fordítsanak nagyobb figyelmet a termelés megszervezésében tapasztalható felszámolására, hiányosságok a termelési kapacitások kihasználásának javítására. A tervezet megvitatása során előterjesztett javaslatokat és kiegészítéseket nagy figyelemmel fogjuk meg.Melyek voltak az ország fejlődésének fő gazdasági eredményei az utóbbi öt évben? Fokozódott gyors ütemben a nép jóléte, fejlődött a szocialista termelés, meggyorsult a tudományos-műszaki haladás. Az ipari melés, a beruházások és terv népjólét emelését szolgáló új intézkedésekhez ráfordítások abszolút történt növekedésének mértékét tekintve a IX. ötéves terv országunk történelmének legjobb ötéves terve. A Központi Bizottság beszámolójában Leonyid Iljics Brezsnyev melegen és szeretettel beszélt munkásosztályunk, kolhozparasztságunk és értelmiségünk nagyszerű munkasikereiről, és valamennyi küldött forró helyeslése közepette tolmácsolta nekik a konkresszus mély köszönetét. A gazdasági fejlődés eredményeit legteljesebben az ország nemzeti jövedelme jellemzi, amely a közfogyasztásnak és a vagyon növelésének nemzeti forrása. A nemzeti jövedelem a IX. ötéves tervben 34 százalékkal volt nagyobb, a VIII. ötéves tervben- mint A nemzeti jövedelem 75 százalékát fogyasztásra, a többit pedig felhalmozásra fordítottuk. Ha a mindenkori fogyasztási alapokhoz hozzászámítjuk azokat a felhalmozási összegeket is, amelyeket lakóházak, iskolák, kórházak, kulturális-oktatási intézmények, sportlétesítmények, a kommunális és szolgáltató üzemek építésére fordítottunk, akkor kiderül, hogy a nemzeti jövedelem több mint 80 százalékát használtuk fel közvetlenül népjólét céljaira. A nemzeti a jövedelemnek a fogyasztásra fordított része nagyobb volt, mint az előző öt évben. Engedjék meg, hogy most az SZKP XXIV. kongresszusán kitűzött szociális program megvalósításában elért főbb eredményekkel foglalkozzam. A IX. ötéves terv feladatul tűzte ki az egész lakosság jólétének emelését, s ugyanakkor azt, hogy különleges figyelmet kell fordítani a dolgozók kisebb jövedelmű kategóriái életszínvonalának emelésére. Ennek megfelelően sikerült lényegesen emelni nép életszínvonalát. A munakások és az alkalmazottak átlagos havi bére öt év alatt 20 százalékkal nőtt és elérte a 146 rubelt, a társadalmi alapokból történő kiegészítő kifizetésekkel és juttatásokkal együtt pedig a havi 198 rubelt. Jelentős előrehaladás történt a falusi lakosság életfeltételeiben. A kolhoztagok munka szerinti javadalmazása öt év alatt 25 százalékkal emelkedett. Az elmúlt öt évben növelték a munkások, alkülvizsgálni, a jelen dokumentum végleges formába öntése és az ötéves terv kidolgozása folyamán. A szovjet nép lelkes helyesléssel fogadta pártunknak a tizedik ötéves tervre vonatkozó új programdokumentumát, és ezzel kifejezésre juttatta, hogy egyöntetűen támogatja a párt gazdasági és szociális politikáját. A szovjet társadalom előrehaladt a kommunizmus anyagi-műszaki alapjai létrehozásának útján. A kilencedik ötéves terv teljesítésének eredményeként jelentősen növekedett, az utóbbi tíz évben gyakorlatilag megkétszereződött az ország gazdasági potenciálja. Ez világosan kitűnik, ha a Szovjetunió népgazdasága kilencedik ötéves tervben elért fejlődésének mutatóit összehasonlítjuk a nyolcadik és a hetedik ötéves terv mutatóival: mazottak, kolhoztagok és hivatásos katonák öregségi és rokkantsági nyugdíját, emelték a főiskolai hallgatók, a szakközépiskolai és a műszaki tanintézeti tanulók ösztöndíját, bevezették minden dolgozó nő teljes fizetéssel azonos terhességi és szülési segélyét, és más ilyen irányú intézkedéseket is tettek. A lakosság egy főre jutó reáljövedelme országunkban megközelítőleg minden 15 évben megkétszereződik Más szavakkal: egy emberöltő alatt a szocialista társadalom többször is a fogyasztás minőségileg új színvonalát éri el Az 1971—1975-ös években a kiskereskedelmi áruforgalom 36 százalékkal növekedett a fő élelmiszer- és iparcikkek szilárd állami kiskereskedelmi mellett. Gyorsabban árszintje növekedett a hús, a húskészítmények, a tojás és más termékek értékesítése, a lakosság évente csaknem millió személygépkocsit egyvásárolt, hétszer többet, mint 1970-ben. A IX. ötéves terv az intenzív tömeges lakásépítkezés immár negyedik ötéves terve is volt. 1971—1975-ben több mint 11 millió lakást és családi házat építettek, ezek alapterülete eléri az 544 millió négyzetmétert. Ez lehetővé tette 56 000 000 szovjet állampolgár nyainak javítását, lakásviszon azt, hogy áttérjünk a lakások elosztásában az „egy családnak egy lakás” elv alkalmazására. Az utóbbi négy ötéves lemiben összesen felépített lakások alapterülete meghaladja a kétmilliárd négyzetmétert. Ilyen mértékű építkezést a történelem nem ismer. Szociális programunk olyan különféle déseket is tartalmaz, intézkedmelyek a munka- és életkörülmények, az oktatás, orvosi ellátás és környezetvédelem javítására irányulnak. A kilencedik ötéves tervidőszak egyik vívmánya, hogy lényegében áttértünk a fiatalok általános középiskolai tankötelezettségére. A szociális program megvalósítását az tette lehetővé, hogy az anyagi termelés gyors ütemben emelkedett. Az ipari termelés egész mennyisége 1975-ben — az 1970-es évhez arányítva — 43 százalékkal növekedett, s ez megfelel a XXIV. pártkongresszus irányelveinek. A nehézipari termelés volumene tekintetében túlteljesítettük az ötéves tervfeladatokat. Hazánk úgy érkezett a tizedik ötéves terv küszöbéhez, hogy megbízhatóan el van látva tüzelő-, nyers- és alapvető szerkezeti anyaggal. 1975-ben 491 millió tonna kőolajat, 289 milliárd köbméter földgázt, 701 millió tonna szenet, 1038 milliárd kilowattóra villanyáramot termeltek. A fűtőanyag-energetikai bázis gyors fejlődése révén lényegében véve sikerült kielégíteni a szovjet népgazdaság szükségleteit és teljesíteni a külföldi országoknak szóló tüzelőanyagszállításokkal kapcsolatos szerződéses kötelezettségeket. 1975-ben 14 millió tonna acélt olvasztottak, műtrágyából 90 millió tonnát, cementből 122 millió tonnát termeltek. A gépgyártás öt év alatt 1,7-szeresére növelte teljes termelését. A gépkocsigyártás több mint kétszeresére, a mezőgazdasági gépek gyártása 1,8-szeresére, az automatikai műszerek és eszközök gyártása 1,9-szeresáre, a számítástechnikai eszközöké pedig 4,3-szeresére növekedett. Öt év alatt körülbelül 1000 könnyű- és élelmiszeripari létesítmény épült fel. Iparunk egyre több fogyasztási cikket állít elő. A fogyasztási cikkek gyártása egészében véve 37 százalékkal, a háztartási, kulturális, jóléti és tartós fogyasztási cikkeké 1,6-szeresére növekedett. Az utóbbi öt évben következetesen dolgoztak a párt által kidolgozott, a mezőgazdaság fejlesztését célzó hosszútávú komplex program megvalósításán. Erre a célra több, mint 131 milliárd rubelt fordítottak, a népgazdaság összes vagyis beruházásainak több mint egynegyedét. A kilencedik ötéves tervidőszakban a mezőgazdaság 1 millió 700 ezer traktort, 449 ezer kombájnt, 1 millió 102 ezer teherautót és sok más gépet kapott. Mindez a mezőgazdasági dolgozók önfeláldozó munkájával párosulva, az elmúlt öt esztendő rendkívül súlyos időjárási viszonyai ellenére is, lehetővé tette, hogy a mezőgazdasági termelés átlagos évi volumenét a nyolcadik ötéves tervidőszakhoz viszonyítva 13 százalékkal növeljük. Átlagosan 14 millió tonnával növekedett az évi gabonahozam és 26 százalékkal a nyersgyapot hozama. Ugyanakkor a mezőgazdasági termelés egészében véve nem érte ötéves tervben kitűzött el az feladatokat, s ez szükségszerűen megmutatkozott az élelmiszer- és könnyűipar fejlődésének ütemén. Lenin rámutatott, hogy az egész falusi életmód szocialista átszervezésében legfontosabb az anyagi bázisnak, a technikának, a traktoroknak és a gépeknek a földművelésben történő tömeges alkalmazása, a tömeges méretű villamosítás". Milyen képet mutat szocialista falunk e követelmények fényében? íme néhány adat. A traktorok, kombájnok és gépkocsik motorjainak együttes teljesítőképessége a mezőgazdaságban az utóbbi tíz esztendő során körülbelül 80 százalékkal növekedett, a mezőgazdasági munka egy dolgozóra jutó elektromos ellátottsága pedig több, mint kétszeresére. A falusi lakosság gyökeresen megváltozott. élete A kolhoztagok, valamint az állami gazdaságok sai és alkalmazottai munkaházainak, illetve lakásainak 99 százalékában van villany. Több tízezer községnek van földgázvezetéke. Gyors ütemben növekszik a falusi dolgozók jövedelme. Körülményeik és életfeltételeik sok mindenben a városlakókéihoz közelednek A falvakban egyre több a kulturális és kényelmi tartós fogyasztási cikk — rádió, televízió, hűtőgép stb. A falu életében végbement gyökeres változások lényegében új szakaszt jelentenek a szocialista társadalmi termelés fejlődésében, amelynek alapját a lenini szövetkezeti terv vetette meg. az átalakulását a párt jól átgondolt agrárpolitikája eredményezte. A XXIV. pártkongresszus által megfogalmazott irányelvek végrehajtásában egyik legfőbb eredménynek tekinthető az ország termelési potenciáljának jelentős növekedése. A kilencedik ötéves tervben több mint 500 milliárd rubelt fordítottak beruházásokra. A kilencedik ötéves tervben meggyorsult a tudományos-műszaki fejlődés és 23 százalékkal növekedett a társadalmi munka termelékenysége, s ez 20 millió dolgozó munkája megtakarításának felel meg. A XXIV. pártkongresszus irányelveinek megfelelően a kilencedik ötéves tervidőszakban tovább fejlődött a közlekedés és a hírközlés minden ága. Javult a lakosság e szolgáltatási fajtákkal való ellátása. Az elmúlt időszakban azonban nem sikerült teljes mértékben megoldani számos problémát, megszüntetni a népgazdaság szűk keresztmetszeteit. Különösen érvényes ez a beruházásokra. A gazdasági kérdések megoldásában gyakran tatható szűklátókörű, tapaszbürokratikus magatartás. A gyors tudományos-műszaki fejlődés ellenére sem kielégítő a tudományos és a technikai vívmányok bevezetésének jelenlegi Számos tudományos üzeme, intézmény teljesítménye nem megfelelő. Éppen ezért az új ötéves terv nagy figyelmet szentel a fogyatékosságok kiküszöbölését, a kedvező gazdasági tendenciák megerősítését és fejlesztését célzó intézkedéseknek. Az utóbbi öt év alatt a Szovjetunió előbbre lépett a fejlett tőkésországokkal folytatott gazdasági versenyben. Ipari termelésünk évi átlagban 7,4 százalékkal növekedett, miközben például az Egyesült Államokban és a A tizedik ötéves terv feladatait Szovjetunió meghatározta „a nép gazdasága 1976—1980 évi fejlesztésének fő irányai” című, az SZKP XXV. kongresszusa elé terjesztett tervezet. Az ötéves terv fő feladata, hogy következetesen megvalósítsa a kommunista pártnak a nép anyagi és kulturális színvonala emelését célzó irányvonalát a társadalmi termelés dinamikus és arányos fejlesztése hatékonyságának növelése, a tudományos-műszaki fejlődés meggyorsítása, a munka termelékenységének növelése és a népgazdaság valamennyi ágazatában a munka minőségének jól történő minden eszközjavítása alapján. A tizedik ötéves terv új szakasz a pártnak a társadalmi- gazdasági fejlesztése, a kommunizmus anyagi-műszaki bázisa építése területén követett hosszútávú irányvonala megvalósításában, amelyre a kibontakozó tudományos-műszaki forradalom viszonyai közepette kerül sor. A népgazdasági tervekben különös nyomatékot kap a termelés intenzitásának a tudományos-műszaki haladás és a mindenre kiterjedő takarékossági rendszer alapján történő elmélyítése. Ez az ötéves terv nagy erőfeszítéseket a mezőgazdasági irányoz előtermelés fellendítését szolgáló program megvalósítására. A népgazdasági tervek előirányozzák a szocialista gáz-Közös Piac országaiban 1,2 százalékkal. Ez az irányzat nem időleges jellegű. Huzamosabb időszak alatt is — 1950 és 1975 között — Szovjetunióban és más szocialista országokban — a KGST tagországaiban — az ipari termelés növekedésének évi átlagos üteme több mint kétszer akkora volt, mint a fejlett tőkésországokban, vagyis 9,6 százalék a 4,6 százalékkal szemben. Ennek eredményeként már a kilencedik ötéves terv előtt bármely más országnál több nyersvasat, vasércet, mangánércet és krómércet, szenet és kokszot, cementet, kálisót és foszfátot, traktort, motoros és villamosmozdonyt, gyapotot, gyapjút, lent és néhány más termékfajtát, az elmúlt ötéves tervidőszakban pedig már több acélt, kőolajat és műtrágyát gyártottunk, illetve termeltünk. A tőkés világ 1974 második felétől kezdve súlyos gazdasági válságban szenved. A tőkés országokban magasra kültség, szökött a munka,ésfokozódik a dolgozóknak a jogaikért vívott harca. Jellemző, hogy a jelenlegi nehézségek még a burzsoá közgazdaságokat is arra késztetik, hogy elgondolkodjanak az egész tőkésrendszer hibáin, azon, hogy az nem képes megbirkózni a folyamatos fejlődés feladataival, és még kevésbé választ találni a társadalmi-gazdasági haladásnak a XX. század utolsó negyedében a világ előtt álló kérdéseire. A társadalmi alapvető kérdéseire a fejlődés szocialista világ ad választ. A szocialista országok testvérpártjainak legutóbbi kongresszusai, az SZKP XXV. kongresszusa, valamint számos más országban folyó a kongresszusi előkészületek meggyőzően bizonyítják, hogy a szocialista közösség fejlődésének olyan ragyogó távlatai vannak, amelyek gazdaság állandó, tervszerű a növekedésén alapszanak. Problémáinkat, akármilyen nagyok is, mindig az egész társadalom érdekeinek megfelelően oldottuk és oldjuk meg, s biztosak vagyunk kommunizmus nagy ügyének a sikerében. Vasági integráció további elmélyítését, a munkamegosztás nemzetközi adta előnyök teljesebb kiaknázását. A hatalmas termelési és tudományos-műszaki potenciálú fejlett szocialista társadalom gazdasága módot adott arra is, hogy a kongresszusi irányelvtervezetben meghatározzuk a szociális fejlesztésnek és a nép életszínvonala emelésének átfogó programját. A pártnak a jövedelmek és a fogyasztás terén folytatandó politikája — mint eddig is — abból indul ki, hogy a lakosság jövedelemnövekedésének legfőbb útja a munkabér-emelés, amely a jövedelmek egész növekedésének háromnegyed részét teszi majd ki. E politika célja nemcsak a dolgozók fogyasztásának tervszerű növelése, hanem az is, hogy fokozódjék munkabérek és a kolhoztan gok javadalmazásának ösztönző szerepe, a jövedelem fokozott mértékben függjön a termelés végső eredményeitől, hatékonyságának növekedésétől. A munkások és alkalmazottak átlagos keresete öt év alatt 16—18 százalékkal emelkedik és 1980-ban eléri a 170 rubelt. A tizedik ötéves terv időszakában teljes mértékben befejeződik a munkabér, valamint a nem termelői szférában foglalkoztatott, közepes fizetésű kategóriákhoz tartozó dolgozók bér-, fizetés- és keresetminimumának felemelése, s megkezdődik a munkások és alkalmazottak minimális bér-, fizetés- és kereset emelésének új szakasza. A párt politikája előirányozza a város és a falu között meglévő szociális-gazdasági és kulturális különbségek következetes megszüntetését. A jelenlegi ötéves terv időszakában a kolhozparasztoknak a közös gazdaságból származó jövedelmei 24—27 százalékkal emelkednek majd, vagyis gyorsabban növekednek, mint a munkások és alkalmazottak átlagos keresete. A kolhozban a munka díjazása a termelékenység növelése alapján emelkedik majd. A lakosság számára a társadalmi fogyasztási alapokból történő kifizetések és juttatások öt év alatt 28—30 százalékkal emelkednek és értékük 1980-ban eléri a 115 milliárd rubelt. Egész sor új szociális intézkedés valósul majd meg ezeknek az alapoknak a terhére. Ezek közül az egyik legfontosabbnak tartjuk, hogy a nők gyermekük egyéves koráig részlegesen fizetett szülési szabadságot kapjanak. Az egyéb intézkedések között meg kell említeni a munkások és alkalmazottak, valamint a kolhozparasztok minimális öregségi nyugdíjának emelését. Az ötéves terv előirányozza a áruforgalom növekedésének magas ütemét: volumene 27—29 százalékkal emelkedik. Különösen gyorsan emelkedik a lakosság tartós fogyasztási cikkekkel való ellátása. Az ötéves terv végére páldául gyakorlatilag minden szovjet családnak lesz televíziós készüléke, rádiója, hűtőgépe. A jövedelmek értékállandóságát az alapvető fogyasztási cikkek szilárd állami kiskereskedelmi árának fenntartása, esetleges csökkentése szavatolja, egyik vívmánya ez tervgazdálkodásunknak, amely védve van az összes kapitalista országra kiterjedő infláció hatásától. Az új ötéves terv időszakában folytatódik az országban a nagyarányú lakásépítés. Ezekben az években összesen 545—550 millió négyzetméternyi lakóterület épül fel. Javul a lakások minősége, kényelmesebbek, jobban tervezettek lesznek. A lakások döntő többségét — mint eddig is — az állam építi. A lakásépítéssel közvetlenül összefügg az óvodai és a bölcsődei hálózat kiterjesztése. Megfelelő összegeket irányozunk elő gyermekintézmények építésére. Rendszerünk, szocialista társadalmunk humanizmusa mindenkor, még a legnehezebb időkben is szembeötlően megnyilvánul a munkakörülményekről, az egészségvédelemről, a szovjet emberek műveltsége és kulturális színvonala emeléséről való gondoskodásban. A tizedik ötéves terv is nagyszabású szociális intézkedéseket irányoz elő e téren. Az új ötéves terv időszakában jelentősen növekszik a társadalmi tényezők szerepe a termelés fejlesztésében és hatékonyságának növelésében. A káderek szakképzettségének színvonala, kollektívák gyakorlatias, alakotó szelleme és az egészséges szociális-pszichológiai légkör, a dolgozók megfelelő életkörülményeiről való gondoskodás, a vállalatoknál a kulturális intézmények i sportkomplexumok létrehoszása — mindez érdekesebbé és tartalmasabbá teszi az ember életét, kedvezően hat a termelés eredményeire. A lakosság egészségvédelme területén az új ötéves terv lehetővé teszi a lakosság szakorvosi szükségleteinek teljesebb kielégítését, a dolgozók üdültetési feltételeinek megjavítását és az orvosi megelőző tevékenységet. Az ötéves terv időszakában tovább fejlődik az általános iskola intézménye. A tanintézetek minden kategóriájában javulni fog az anyagi bázis, tökéletesedik az oktatási folyamat, hogy a fiatal nemzedék mind mélyebb és szilárdabb ismereteket szerezzen, s a kommunista öntudat és erkölcs szellemében nevelkedjék. (Folytatás a 3. oldalon) I. A Szovjetunió gazdasági fejlődésének eredményei II. A tizedik ötéves terv alapvető társadalmi és gazdasági feladatai a IX. ötéves terv terv (teljes teljes volumene ötéves volu- százalékban men milliárd a VII. öt( a VIII. ötrilholdon 1Q01. éves terv éves terv rubelben, 196a (1961_1965) (1966—1970) ös árakon) teljes volumenéhez képest A fogyasztásra és a felhalmozásra felhasznált nemzeti jövedelem 1563 186 134 Ipari termelés 2308 (x) 186 145 Mezőgazdasági termelés 455 137 113 A beruházások volumene 501 203 142 Üzembehelyezett új állóalapok értéke 468 202 144 Kiskereskedelmi áruforgalom 933 206 140 A társadalmi fogyasztási alapokból a lakosságnak történt kifizetések és juttatások folyó árakon 392 225 143 A lakosság pénzbevételei folyó árakon 1178 213 142 , 1967. július 1-i árakon 2 — NAPLÓ — 1976. március 2. kedd