Napló, 1976. július (Veszprém, 32. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-01 / 154. szám
Joszip Broz Tito Befejezte munkáját az európai kommunista és munkáspártok értekezlete A nemzeti kisebbség jogainak elhanyagolása ellentétes a legelemibb emberi jogokkal (Folytatás az 1. oldalról) Joszip Broz Tito beszédében kijelentette, hogy meggyőződése szerint az ezen a konferencián kialakult nyílt és szabad eszmecsere jelentősen hozzájárul, hogy megvalósulhassanak a konferencia céljai. A szocializmus erői képesek túlszárnyalni mindazokat a pozitív politikai, gazdasági és szellemi értékeket, amelyeket a demokrácia eddig fel tudott mutatni. A nemzeti kisebbség jogainak figyelmen kívül hagyása, azok jogainak elhanyagolása ellentétes a legelemibb emberi jogokkal, és különösen ellentétes a nemzeti kérdés marxista-leninista megközelítésével. A kommunista mozgalom problémáiról szólva, Tito hangsúlyozta, hogy minden forradalmi mozgalom közvetlenül saját munkásosztályának és saját népének felelős, s pozitívan hat a nemzetközi kapcsolatok fejlesztésére, ha figyelembe veszik, hogy a szocializmusért vívott harcának különböző útjai lehetségesek. Utalt arra, hogy milyen felemelő politikai légkörben történt ennek a konferenciának az előkészítése, s milyen kitűnő a konferencia légtere is. Itt teljesen nyílt a légkör, mindenki megértő a másik álláspontja iránt, vagy lehetővé válik egymás álláspontjainak jobb megismerése és a fő kérdésekben könnyebb kialakítani egységes álláspontot. Meggyőződése, hogy a szocializmus feltartóztathatatlan világfolyamat. Ezután Lars Werner, a (svéd) Baloldali Párt-Kommunisták elnöke, majd Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt KB főtitkára következett felszólalásra. Felvonása az internacionalizmus — hangsúlyozta Enrico Berlinguer. — Ez azt jelenti, hogy elkötelezetten részt vesz abban az akcióban, amely hazájában és nemzetközi méretekben kibontakozik, részt vesz a dolgozók, a népek közös mozgalmában, akik, illetve amelyek saját társadalmi és politikai felszabadulásukért, a nemzeti függetlenségért, az egész emberiség békéjéért és haladásáért küzdenek.” Berlinguer annak a véleményének adott hangot, hogy ez a mozgalom már túlnő a kommunista pártokon, s a legkülönbözőbb szellemi irányzatú politikai és társadalmi erőket ragadja magával. Ebben a széles és differenciált mozgalomban uralkodó tendencia a mai társadalom problémáinak megoldását olyan úton keresi, amely a szociatizmushoz vezet. Beszéde további részében elemezte a nyugat-európai testvérpártok közöttiegyüttműködés egyes területeit, majd általában a kommunista és munkáspártok közötti szolidaritásról szólt. Az olasz pártvezető hangsúlyozta, a be nem avatkozás elvének tiszteletben tartása nem zárja ki, hogy szabad megítélni más pártok elméleti és politikai állásfoglalásait, valamint a nemzetközi élet és a munkásmozgalom bizonyos fejleményeit. „Más kommunista és munkáspártokhoz tartozó elvtársak is kifejtettek beszédeikben és cikkeikben — egyenesen vagy közvetve — bíráló megjegyzéseket orientációnkról vagy meggyőződésünkről. „Óhajunk is, hogy a nagy témákban tovább folytatódjék a vita a munkásmozgalomban, a barátság és a megértés szellemében, mind szabadabban és nyíltabban.” Enrico- Berlinguer beszéde befejező részét a parlamenti változások utáni olaszországi helyzet elemzésének szentelte. Erich Honecker Az Európa jövőjéért folyó harcban nagy súlya van a kommunisták szavának A Német Szocialista Egységpárt azt a szilárd akaratát fejezi ki, hogy hozzá fog járulni ahhoz, hogy az európai békéért, biztonságért és együttműködésért vívott harcban új sikerek szülessenek — kezdte beszédét Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára. Ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy az Európa békés jövőjéért folyó harcban milyen nagy súlya van a kommunisták szavának. Az imperializmus egyik legnagyobb csalása, amikor úgy tünteti fel a dolgot, hogy az enyhülés egyúttal területi státus quot is jelent a kapitalista kizsákmányolás és a szocializmus között. Olyan elméleteket hirdetnek, mintha a világot befolyási szférákra osztották volna fel. Ezért aztán igyekeznek beavatkozni más népek belügyeibe. Ilyesmi elsősorban az Egyesült Államok és az NSZK uralkodó köreiben jelentkezik. Ez egyértelműleg a népek nemzeti önrendelkezési jogának megtagadása. Ez a konferencia is viszszatükrözte: a szocialista és a kapitalista országok munkásosztályának közösek az érdekei. Senki sem felejti el, hogy aharci feltételek természetesen különbözőek, hiszen ezek a teljesen különböző társadalmi-gazdasági rendszerekből fakadnak. Erich Honecker után Enrico Berlinguer, az Olasz Kommunista Párt főtitkára mondta el hozzászólását. Alvaro Cunhal Portugália új, demokratikus rend kezdetét éli át Berlinguer beszéde után következett Dominique Urbany, a Luxemburgi Kommunista Párt elnöke, majd a berlini értekezlet szerda délelőtti ülésén Alvaro Cunhal, a Portugál Kommunista Párt főtitkára következett. Bevezetőben rámutatott, hogy az enyhülés, a különböző gazdasági és társadalmi rendszerű országok közötti együttműködés kedvező feltételeket teremt a népeknek a demokráciáért, a haladásért, és a valódi nemzeti függetlenségért vívott harcához. A portugál forradalom — mondotta a továbbiakban — megteremtette az előfeltételeket a diplomáciai kapcsolatok felvételére a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal. Kivételt képez a Kínai Népköztársaság, amely mind a mai napig elutasította a kapcsolatok felvételét az új, demokratikus Portugáliával. Portugália két évig tartott, rendkívül bizonytalan, ideiglenes jellegű demokratikus helyzet után — most új alkotmány életbelépésével egy új demokratikus rend kezdetét éli át. Vannak olyan embernek, akik azon a véleményen vannak, hogy a forradalmi, erők, különösen a BMP olyan ritmust erőltettek a forradalomra, amely nem felel meg a reális erőviszonyoknak. Az igazság az, — szögezte, le a PKP főtitkára — hogy Portugáliában már régen restaurálták volna a fasizmust, ha a forradalmi erőknek nem lett volna bátorságuk felvenni a harcot a monopolkapitalizmus és a nagybirtok ellen, ha a munkásosztály nem ragadta volna magához az élet hatékony ellenőrzését a gazdaság számos fontos területén. Alvaro Cunhal a továbbiakban kijelentette: elengedhetetlenül szükséges figyelmesen tanulmányozni a forradalmi mozgalomnak és más országok testvérpártjainak a tapasztalatait. A portugál demokrácia felépítéséhez vezető út nem lehet a monopolkapitalizmushoz való visszatérés, hanem a már elért történelmi vívmányok megszilárdítása az alkotmányban rögzített szocialista perspektíva révén. Ennek az értekezletnek a megrendezése — hangsúlyozta a PKP főtitkára — rendkívüli jelentőségű a pártjaink közötti baráti kapcsolatok, együttműködés és szolidaritás megszilárdítása szempontjából. Noha egyik vagy másik problémát illetően nézetkülönbözőségek vannak közöttünk, noha a különböző országokban kialakult helyzet sajátosságai, sajátosságokat követelnek meg, a koncepciókban, a taktikában és a társadalmi haladás felé vezető utat tekintve is, alapvető célunk közös. Az osztályérdekek azonossága képezi objektív alapját egységünknek, a kommunista és munkáspártok közötti kölcsönös szolidaritásnak, a proletárinternacionalizmus magas elveinek. Enrico Berlinguer Minden kommunista párt lényeges vonása az internacionalizmus Enrico Berlinguer beszéde bevezetőjében kijelentette: „Pártunk örül annak, hogy e konferencia kezdeményezői közé tartozik. Minden kommunista párt lénye 2 — NAPLÓ — 1976. július 1. csütörtök Georges Marchais Franciaországban mélyreható, demokratikus reformok szükségesek Az európai kommunista és munkáspártok berlini értekezeletének második napi tanácskozását szerdán reggel a soros elnök, Georges Marchaist a Francia Kommunista Párt főtitkára nyitotta meg. Az első felszólaló Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének elnöke volt. Georges Marchais, a Francia Kp főtitkára bevezetőül jelezte, pártja egész tevékenységében a franciaországi válság konkrét elemzéséből és minősítéséből indul ki, majd a továbbiakban kijelentette: a Franciaországban mélyreható demokratikus reformok szükségességének kérdése van napirenden. Lehetővé kell tenni a nemzetnek, hogy saját gazdasági és szociális fejlődésének ura legyen, mégpedig a nagy monopóliumok államosítása útján. Biztosítani kell a dolgozók részvételét az ország ügyeinek intézésében minden szinten, beleértve a kormányt is. Beszélt Marchais a szocialistákkal és a keresztényekkel való együttműködés lehetőségeiről, majd a berlini konferencia munkáját tekintette át. Az FKP főtitkára befejezésül kijelentette: — Szolidárisak vagyunk a szocialista országok kommunista pártjaival és a tőkés országok kommunista pártjaival, szolidárisak vagyunk a szocialista Kubával, és Indokína népeivel. Szolidárisak vagyunk az algériai FLN-nel, amely a szocializmus útján vezeti az emiatt imperialista támadások célpontjává vált országot. Szolidárisak vagyunk a Szudánban, Iránban és Indonéziában, Chilében, Uruguayban és Brazíliában üldözött kommunistákkal, szakszervezeti aktivistákkal és demokratákkal. Szolidárisak vagyunk a felszabadulásáért küzdő nyugat-szaharai néppel. E napokban külön szolidaritásunkról biztosítjuk a kommunista pártot, az összes demokratikus erőket, amelyeket kíméletlen megtorlás sújt Spanyolországban. Szolidárisak vagyunk Libanon kommunistáival és más haladó erőivel, a palesztínai ellenállással. A berlini konferencia szerda délutáni ülésén Georges Marchais után után felszólalt még Martin Guntar Knutsen, a Norvég KP elnöke, majd Ermenegildo Gasperoni, a San Marino-i Kommunista Párt elnöke. Az ülés utolsó felszólalója Kádár János, az MSZMP KB első titkára volt. Az ülésen Gordon McLennan, Nagy-Britannia Kommunista Pártjának főtitkára elnökölt. Félórás szünet után Michael O’Riordan-nak, Írország Kommunista Pártja főtitkárának elnökletével megtartották a konferencia néhány perces záróülését. Az elnök a részt vevő küldöttségek nevében megköszönte a Német Szocialista Egységpártnak, és személy szerint Erich Honeckernek, a párt KB főtitkárának a tanácskozás sikeres munkája érdekében kifejtett tevékenységét. Majd a konferencia dokumentuma egy bekezdésének felolvasásával zárta az európai kommunista és munkáspártok kétnapos berlini tanácskozását. A délutáni órákban az NSZEP Központi Bizottsága fogadást adott a berlini konferencián részt vett 29 küldöttség tiszteletére. 1976. június 29—30-án Berlinben, a Német Demokratikus Köztársaság fővárosában megtartották 29 európai kommunista és munkáspárt konferenciáját. E pártok képviselői véleménycserét folytattak az európai békéért, biztonságért, együttműködésért és a társadalmi haladásért folyó harc kérdéseinek meghatározott köréről. E célok elérésében minden résztvevő párt kész közreműködni. A konferencia résztvevői hangoztatják pártjaik szilárd elhatározását, hogy minden egyes párt által országuk társadalmi, gazdasági és politikai feltételeivel, valamint nemzeti sajátosságaival összhangban önállóan és függetlenül kidolgozott és elfogadott politikai vonal alapján a jövőben is következetes harcot vívnak a béke, a demokrácia és a társadalmi haladás céljainak eléréséért, ami megfelel valamennyi ország munkásosztálya, demokratikus erői, néptömegei közös érdekeinek. Teljes határozottsággal kinyilvánítják, hogy a békés egymás mellett élés politikája az országoknak társadalmi rendszerüktől függetlenül kifejtett tevékeny együttműködése és a nemzetközi enyhülés összhangban van valamennyi nép érdekeivel, az egész emberiség haladásának ügyével, és semmiképpen sem jelenti a különböző országok politikai és társadalmi status quo-ját, hanem ellenkezőleg, megteremti a legjobb feltételeket a munkásosztály és valamennyi demokratikus erő harcának kibontakoztatásához, minden nép ama elidegeníthetetlen jogának érvényesítéséhez, hogy szabadon döntsön fejlődésének útjáról és haladhasson ezen az úton, továbbá a monopóliumok uralma ellen, a szocializmusért vívott harchoz. A konferencia résztvevői megállapítják, hogy a nemzetközi helyzetben alapvető, pozitív változások mentek végbe, ami a béke, a demokrácia, a nemzeti, felszabadítás, a függetlenség és a szocializmus javára megváltozott erőviszonyoknak, valamint a néptömegeknek s a széles politikai és társadalmi erők harca fokozódásának eredményei. Ez meghatározta a feszültség és a konfrontáció politikájáról az enyhülésnek, továbbá az államok és népek közötti új kapcsolatok és együttműködés normalizálásának és minden oldalú fejlesztésének irányvonaláról való áttérés folyamatát. A dokumentum kiemeli, hogy ezen az alapon új helyzet jött létre Európában is: megteremtődtek a feltételek az államok közötti új kapcsolatok és együttműkö dő európai dél fejlődéséhez, annak leküzdéséhez, hogy a kontinenst egymással s szembenálló katonai tömbök osztják meg. A továbbiakban méltatja a Helsinkiben megtartott európai biztonsági és együttműködési értekezlet történelmi jelentőségét, azt, hogy az értekezlet kidolgozta és rögzítette az államok közötti baráti kapcsolatok és együttműködés elveit. A dokumentum megállapítja, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet új távlatokat tárt fel a béke és a biztonság további megszilárdítására, valamennyi európai ország együttműködésének és kapcsolatainak gyümölcsöző fejlesztésére, s ez kedvező hatásokkal jár majd a világ valamennyi népe számára. Az eddigi tapasztalatok mutatják, szükség van kontinensünk kommunista és munkáspártjainak, valamennyi demokratikus és békeszerető erejének, széles közvéleményének, néptömegeinek újabb aktív erőfeszítéseire. A dokumentum áttekinti az antiimperialista, demokratikus és haladó erők sokéves harcának eredményeit, majd így folytatja: A szocialista országok a fejlődésük, a dolgozó tömegek érdekeit szolgáló, a szocialista társadalom természetéből fakadó folyamatos gazdasági növekedésük alapjánn, a békés egymás mellett élés érvényesítésére irányuló, a nemzetközi kapcsolatokra egyre nagyobb hatást kifejtő külpolitikájuk eredményeként — kiemelkedő szerepet játszanak az új világháború elhárításában, a nemzetközi biztonság megszilárdításában és az enyhülési folyamat továbbfejlesztésében. A szabadságukat és függetlenségüket elért népek befolyásos nemzetközi erővé váltak. Az el nem kötelezett országok mozgalma, amelyben részt vesz a fejlődő országok többsége, ma a világpolitika egyik legfontosabb tényezője. A tőkés országokban növekszik a munkásosztály valamint más széles társadalmi és politikai erők aktivitása, amelyek a békéért és a népek közötti együttműködésért lépnek fel, és fontos tényezői az enyhülés megszilárdításáért vívott harcnak. Ezekben az országokban fokozódik az a harc, amelyet a munkásosztály , a társadalmi fejlődés fő ereje, a dolgozó néptömegek, a társadalmi haladás, az egész nemzet érdekeinek kifejezője — és fokozódik a többi demokratikus és monopóliumellenes erők harcca is. Ez a harc a monopolkapitalista uralom alapjaiól(Folytatás a 3. oldalon) Baráti találkozók Szerdán Berlinben baráti találkozót tartott Kádár János, az MSZMP KB első titkára és Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára. A két testvérpárt vezetői eszmecserét folytattak az európai kommunista és munkásmozgalom, továbbá a jelenlegi nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. A találkozó szívélyes és elvtársi légkörben zajlott le. Kádár János, az MSZMP KB első titkára Berlinben véleménycserét folytatott Gustáv Husákkal, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkárával. Az elvtársi és szívélyes megbeszélés során a két testvérpárt képviselői véleménycserét folytattak az MSZMP XI. kongresszusán és a CSKP XV. kongresszusán hozott határozatok teljesítéséről. Kádár János, az MSZMP KB első titkára és Nicolas Ceausescu, a Román KP főtitkára június 30-án megbeszélést folytatott Berlinben. Kádár János és Nicolae Ceausescu kifejezték a magyar—román párt- és államközi kapcsolatok, az együttműködés bővítésére irányuló készségüket. A találkozó szívélyes, elvtársi légkörben zajlott le. Kádár János szerdán baráti megbeszélést folytatott Todor Zsivkovval, a Bolgár KP KB első titkárával. ★ Kádár János, az MSZMP KB első titkára és Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének elnöke szerdán baráti találkozót tartott. Az elvtársi, baráti légkörű megbeszélésen véleménycserét folytattak a két ország, a két párt kapcsolatairól és együttműködéséről, valamint időszerű nemzetközi kérdésekről. ★ L. I. Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára szerdán Berlinben találkozott Todor Zsivkovval, a Bolgár KP KB első titkárával, a Bolgár Népköztársaság államtanácsának elnökével. Leonyid Brezsnyev ugyancsak szerdán találkozott Gustáv Husákkal, a CSKP KB főtitkárával, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökével. Találkozóra került sor L. I. Brezsnyev, a SZKP KB főtitkára és Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára között is. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára szerdán Berlinben találkozott Herbert Mies-szel, a Német Kommunista Párt elnökével. L. I. Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára szerdán találkozott Alvaro Cunhallal, a Portugál Kommunista Párt főtitkárával. A testvéri barátság, szívélyesség és a nézetek teljes azonossága légkörében lezajlott beszélgetés során Brezsnyev és Cunhal eszmecserét folytatott az SZKP-t és a Portugál Kommunista Pártot kölcsönösen érdeklő kérdésekről. Leonyid Brezsnyev megbeszélést folytatott Gordon McLennan-nal, Nagy-Britannia Kommunista Pártjának főtitkárával. Megbeszélésüket a barátság és a szívélyesség légköre jellemezte.