Napló, 1976. július (Veszprém, 32. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-01 / 154. szám

békéért, biztonságért, együttműködésért, és társadalmi haladásért Az európai kommunista és munkáspártok konferenciájának dokumentuma (Folytatás a 2. oldalról) len irányul. A társadalom mind szélesebb rétegei szá­mára nyilvánvalóvá válik annak történelmi szükség­­szerűsége, hogy a kapitalista társadalmat minden egyes nép akaratával összhangban létrehozandó szocialista tár­sadalom váltsa fel. Mindez új lehetőségeket nyújt arra, hogy a népek sikeresen küzdjenek az eu­rópai nemzetközi kapcsola­toknak az enyhülés szelle­mében történő további át­alakításáért, a demokráciá­ért és a haladásért. Mind­ez hozzájárul ahhoz, hogy növekedjék a szocializmus eszméinek a társadalmi fej­lődésre való befolyása. A konferencia résztvevői méltatták az enyhülés terü­letén elért előrehaladást. Ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy az egyetemes béke még korántsincs szavatol­va, hogy az enyhülés még nem szilárdult meg, s hogy a tartós biztonsághoz és együttműködéshez vezető úton még nagy akadályokat kell leküzdeni. Az imperializmus, a neo­­kolonializmus politikája, az elnyomás és a kizsákmányo­lás minden formája tovább­ra is a fő veszély a béke, a népek függetlensége és egyenjogúsága számára. Az imperializmus lénye­ge nem változott, de az erőviszonyok változása kö­vetkeztében pozíciói gyen­gébbek. Ez kifejeződik ab­ban, hogy nem­ képes fel­számolni a szocializmus tör­ténelmi vívmányait és fel­tartóztatni a haladó erők­nek, valamint a népek fel­szabadító és függetlenségi mozgalmának előretörését. Az imperialista rendszer nehézségei a kapitalista rendszer általános válságá­nak további elmélyüléséből fakadnak; ez a válság a kapitalista társadalom éle­tének valamennyi — gazda­sági, társadalmi, erkölcsi és politikai — területére kiter­jed és a különféle orszá­gokban eltérő formában és mértékben nyilvánul meg. A dokumentum rámutat azokra a mély ellentmondá­sokra, amelyeket a kapita­lista rendszer válsága idéz­ elő a nemzetközi politikai és gazdasági kapcsolatokban, majd megállapítja: A munkásosztály, a kapi­talista Európa dolgozói a válságból való demokrati­kus kiútért küzdenek, olyan kiútért, amely megfelel a néptömegek érdekeinek és megnyitja az utat a társada­lom szocialista átalakulása felé. A nagytőke reakciós körei úgy igyekeznek kiutat ta­lálni ebből a helyzetből, h­­ogy korlátozzák a néptö­megek demokratikus és szociális jogait, igyekeznek rájuk hárítani a válság ter­heit. Ezenfelül arra töre­kednek, hogy akadályozzák az enyhülés és az aktív együttműködés politikáját, aláássák a helsinki értekez­let eredményeit és az állam­közi kapcsolatokban ismét a feszültség és a konfrontá­ció légkörét teremtsék meg. Bizonyos erők még mindig annak a hidegháborús po­litikának a visszatérése mel­lett lépnek fel, amelynek következményeként a kon­tinens egymással szemben álló tömbökre hasadt. Az ilyen politika ellen harcol­tak és harcolnak a kommu­nista pártok és más demok­ratikus és békeszerető erők. Véget kell vetni a fegy­verkezési hajszának, hozzá kell látni a fegyverzet és a fegyveres erők csökkenté­séhez. A növekvő fegyver­kezési kiadások mind sú­lyosabb terheket rónak a dolgozókra, a néptömegekre. Ha ezt az óriási anyagi erőt a népek életszínvonalának emelésére fordíthatnák, az hatalmas hasznot jelentene az egész emberiség haladá­sának. A konferencián részt vevő kommunista és munkáspár­tok véleménye szerint az enyhülésért vívott)­­ harc fontos hozzájárulás az olyan nemzetközi feltételek meg­teremtéséhez, amelyek hoz­zájárulnak a társadalmi ha­ladáshoz. Mindez a tőkés országok­ban kedvezőbb harci felté­teleket hoz­ létre a demok­ratikus és szocialista át­alakuláshoz. Segíti a szocia­­­­lista országok további sok­oldalú gazdasági, szociális és politikai fejlődését, a szocialista társadalom le­hetőségeinek még teljesebb kibontakoztatását. E tényezők együttes ha­tásaként fokozódik a­ né­peknek az igazságosságra és a békére való törekvése. A szocializmus eszméi mind­inkább áthatják a széles tö­megek tudatát. Az európai országok kom­munista és munkáspártjai a többi demokratikus és bé­keszerető erővel együtt dön­tő szerepet játszottak azok­ban a politikai akciókban, amelyek Európában lehe­­­tővé tették az enyhülés, a biztonság megerősítése és az együttműködés irányában tett fordulatot. A konferen­cián részt vevő pártok a jövőben is tevékenyen fel­lépnek a béke, az együtt­működés és a társadalmi ha­ladás Európájáért. Ebben a szelemben fogják fejleszteni internacionalis­ta, elvtársi, önkéntes együtt­működésüket és szolidaritá­sukat Marx, Engels és Lenin nagy eszméinek alapján szi­gorúan figyelembe véve az egyes pártok egyenjogúságát és szuverén függetlenségét, a belügyekbe való be nem avatkozást, tiszteletben tart­va a haladó társadalmi át­alakulásért és a szocializ­musért vívott harc külön­böző útjai megválasztásának szabadságát. A szocializ­musért a saját országban vívott harc és minden egyes pártnak saját munkásosztá­lyával és népével szembeni felelőssége összefügg a világ dolgozóinak, összes haladó mozgalmainak és a népei­nek kölcsönös szolidaritásá­val a szabadságért és a füg­getlenség megerősítéséért, a demokráciáért, a szocializ­musért és a világbékéért folytatott küzdelemben való kölcsönös szolidaritásával. A kommunista és munkás­pártok szükségesnek tartják a kommunisták és az összes többi dem­kratikus, béke­szerető erők közötti párbe­szédet és együttműködést. Eközben abból indulnak ki, ami összeköti őket, és fel­lépnek az együttműködést gátló bizalmatlanság, az elő­ítéletek leküzdéséért. Kötelességüknek tartják felhívni a népi erők figyel­mét azokra a károkra, ame­lyeket az elvakult antikom­­munizmus okoz a békéért és haladásért indított moz­galom kibontakoztatásának. A kommunista pártok sem­miképpen sem tekintik anti­­kommunistáknak mindazo­kat, akik nem értenek egyet politikájukkal, bírálják te­vékenységüket. Az antikom­­munizmus olyan eszköz volt és marad, amelyet az im­perialista reakciós erők nemcsak a kommunisták, ha­nem más demokraták és a demokratikus szabadságjo­gok ellen is felhasználnak Ezek az erők kampányokat folytatnak a kommunista pártok, a szocialista orszá­gok ellen, kezdve a Szovjet­uniótól, a szocializmus és a haladás erői ellen azzal a céllal, hogy lejárassák a kommunisták politikájának és eszméinek hitelét a nép­­tömegek előtt, megosszák a munkásmozgalmat, akadá­lyokat gördítsenek a de­mokratikus és a népi erők együttműködése elé. A hala­dásért és demokratikus fej­lődésért indított népi moz­galmak érdeke, hogy elszi­getelje és leküzdje az anti­­kommunizmust. A konferencia résztvevői üdvözlik azokat a sikereket, amelyeket számos országban és nemzetközi téren a kom­munista és a szocialista, szociáldemokrata pártok kö­zötti együttműködés fejlesz­tésében értek el. A konferencia résztvevői — hangsúlyozza a további­akban a dokumentum — el­utasítanak minden olyan politikát és világnézetet, amely lényegét tekintve a munkásosztály a kapitalista rendszernek rendeli alá. A harcnak, amelyet föld­részünk kommunista pártjai és a kapitalista országok de­mokratikus erői a fasiszta rendszerek maradványainak felszámolásáért, a demokrá­cia fejlesztéséért, a békéén, az ellen az állandóan nö­vekvő fenyegetés ellen foly­tatnak, amelyet a nemzet­közi monopóliumok és mul­tinacionális* társaságok tevé­kenysége jelent minden egyes ország szuverenitásá­­ra, és­­függetlenségére néz­ve, nagy * jelentősége van abban, hogy Európa a béke és haladás kontinensévé váljék. A konferencián résztvevő kommunista és munkáspár­tok a munkásokhoz és al­kalmazottakhoz, a parasz­tokhoz, a középrétegekhez, a tudományos-műszaki értel­miséghez, a kulturális sze­mélyiségekhez, valamennyi politikai párthoz, tömeg­szervezethez­­és egyesülés­hez, minden a haladásban és Európa békés jövőjében érdekelt emberhez azzal a felhívással fordulnak, hogy tevékenyen vegyenek részt abban a küzdelemben, amely a következő célokért folyik: 1. Az enyhülési folyamat elmélyítéséért a leszerelésre és az európai biztonság növelésére irányuló hatékony intézkedések megvalósításával A konferencia résztvevői felszólítanak azoknak az alapelveknek és megállapo­dásoknak a pontos betartá­sára, amelyeket az európai biztonsági és­ együttműködé­si értekezlet záróokmánya tartalmaz, valamint minden olyan szerződés és megegye­zés végrehajtására, amely ezeknek az alapelveknek megfelel, s a békét és a biz­tonságot szolgálja. A dokumentum kiemeli, hogy az enyhülés megszilár­dítása és elmélyítése érde­kében Európa a katonai enyhülésre irányuló intézke­dések gyakorlati megvalósí­tásának példáját mutathatja és kell mutatnia. Az európai kommunista és munkáspártok nyomatékosan felszólítanak minden népet és kormányt arra, hogy energikusan szánjanak sík­ra.­­ Minden fegyverkezési verseny, különösen a nuk­leáris fegyverkezés meg­szüntetéséért , a leszerelési kérdésekkel kapcsolatos tár­gyalások meggyorsításáért; a külföldi katonai támasz­pontok megszüntetéséért és a külföldi csapatok, a fegy­verzetek idegen területekről való kivonásáért és a csapa­tok feloszlatásáért; minden állam katonai költségvetésé­nek rendszeres csökkenté­séért. Haladéktalanul szükséges, — hangsúlyozzák a konfe­rencia résztvevői — hogy kiküszöböljék az atomhábo­rú veszélyét, amelynek ki­robbantása az emberiséggel szemben a legnagyobb bűn­tett lenne. Ezenkívül a dokumentum célul tűzi ki a baktérium­fegyverek, a vegyi fegyve­rek és más tömegpusztító eszközök betiltását és meg­semmisítését. Sürgeti a tö­megpusztító fegyverek új tí­pusainak, valamint az ilyen jellegű új fegyverrendszerek kifejlesztésének és előállítá­sának megtiltását. A konferencia résztvevői állást foglalnak amellett, hogy Európa és a világ kü­lönféle területein a béke és az együttműködés övezetei­vé alakítsák át, amelyek mentesek külföldi hadsere­gektől és katonai támasz­pontoktól. A konferencián résztvevő pártok síkraszállnak azért, hogy a Földközi-tenger a béke tengerévé váljék, to­vábbá, hogy csökkentsék a fegyveres erőket és a fegy­verzeteket elsősorban azok­ban a körzetekben, ahol a katonai konfrontáció külö­nösen veszélyes. Abban a meggyőződésben — folytatja a dokumentum — hogy Európa tömbökre való megosztásának meg­szüntetése jelentős mérték­ben hozzájárul földrészün­kön és az egész világon a tartós biztonság és a béke eléréséhez, a konferencia résztvevői síkraszállnak a NATO és a Varsói Szerző­dj egyidejű felszámolásá­ért és első lépésként azok katonai szervezeteinek meg­szüntetéséért. A konferencia résztvevői szükségesnek tartják az ag­­ressziós háborúk, az erő­szakkal való fenyegetés és a bármilyen fajta erőszak­alkalmazás propagálásának haladéktalan megszünteté­sét és eltiltását, továbbá minden nép széleskörű és rendszeres tájékoztatását a fegyverkezési hajsza meg­szüntetése és a leszerelés érdekében folytatott tárgya­lások alakulásáról és intéz­kedésekről. 2. A fasizmus kiirtása, a demokrácia és a nemzeti függetlenség megvédése Spanyolországban új hely­zet alakult ki. Az erőteljes és egyesített harc, amelyet az országban most egyre nyilvánosabban vívnak, az Európában fennálló utolsó fasiszta rendszer közeli vé­gét jelzi — állapítja meg a dokumentum, majd hang­súlyozza : a konferencia résztvevői szembe szállnak minden olyan kísérlettel, amely a francóizmus politi­kájának bármilyen formá­ban való továbbfolytatá­sára irányul, és felszólítja Európa demokratikus és haladó erőit, hogy fokozzák tevékeny és konkrét szoli­daritásukat Spanyolország minden antifasiszta erejével a demokráciáért és a sza­badságért vívott harcukban. A konferencia résztvevői üdvözlik az 1974. április 25- én a fasizmus alól felszaba­dított Portugália haladó irá­nyú fejlődését. Támogatnak minden arra irányuló lépést, hogy akcióegységet hozzanak létre a kommunisták, a szo­cialisták, a fegyveres erők mozgalma az összes demok­ratikus erők között, amelyek azt a ma már az alkot­mányban is deklarált célt tűzték maguk elé, hogy fel­építik a szocializmusra ori­entálódó demokratikus és független Portugáliát. A konferencia résztvevői kinyilvánítják Ciprus népé­vel való szolidaritásukat. Követelik, hogy haladékta­lanul hajtsák végre az ENSZ Ciprusról szóló határozatait, amelyek előírják az el nem kötelezett Ciprusi Köztársa­ság függetlenségének, szuve­renitásának és területi in­tegritásának tiszteletben tar­tását, az összes külföldi csa­patok Ciprusról történő azonnali és feltétel nélküli kivonását. A konferencia résztvevői kifejezik szolidaritásukat Görögország kommunistái és összes demokratikus erői iránt, szolidaritást nyilvání­tanak Észak-Írország de­mokratikus erőivel és ha­tározottan fellépnek a Tö­rök Kommunista Párt lega­­lizálálásáért. A konferencia résztvevői fellépnek a kommunisták és más haladó erők mindenfaj­ta megkülönböztetésével és üldözésével szemben, vala­mint az NSZK-beli antide­mokratikus törvényhozás el­len. A demokrácia és a társa­dalmi haladás érdekében a béke és a kölcsönös bizal­mon alapuló nemzetközi kap­csolatok és a baráti együtt­működés megőrzése érdeké­ben ki kell irtani a fasiz­must, meg kell akadályozni a fasizmus akár nyílt, akár álcázott formában való újra­éledését, harcolni kell a fa­siszta és neofasiszta terro­rista szervezetek és csopor­tok létrejötte és tevékenysé­ge ellen éppúgy, mint a faj­üldöző propaganda és akciók ellen, amelyek a munkás­­osztály és más haladó erők megosztására irányulnak — hangsúlyozza a dokumen­tum. 3. A kölcsönösen előnyös együttműködés kialakításáért, a népek közötti jobb kölcsönös megértésért A konferencia résztvevői abból indulnak ki, hogy az együttműködésnek az embe­ri tevékenység legkülönbö­zőbb területein való fejlesz­tése elősegíti a béke megszi­lárdítását és a népek bizton­­­ságát, a személyiség gazda­gítását a béke, a demokrá­cia és a humanizmus esz­ményeinek szellemében. En­nek előfeltétele és elenged­hetetlen velejárója minden ország népe ama jogának tiszteletben tartása, hogy po­litikai, gazdasági, társadalmi és jogi rendszerét külső be­avatkozás nélkül, önállóan határozhassa meg és fej­leszthesse, történelmi és kul­turális értékeit megvédhesse és gyarapíthassa. Ezért a konferencia részt­vevői felhívnak arra, hogy harcolni kell,­­ az államok közötti együttműködés fej­lesztéséért és kibővítéséért összhangban a helsinki ér­tekezlet záróokmányában rögzített elvekkel és megál­lapodásokkal. Síkra szállnak azért, hogy a tömegtájékoz­tatási eszközök objektív in­formációk alapján minde­nütt a kölcsönös megismerés, a jobb megértést elősegítő eszmék terjesztését, a népek közötti bizalom és együttmű­ködés elmélyítését szolgálják; továbbá a kulturális értékek és műkincsek cseréjének fo­kozásáért, amely a népek közötti igazságosság, szabad­ság, testvériség és barátság eszményeinek megvalósítását szolgálja. 4. A békéért, a biztonságért, az együttműködésért, a nemzeti függetlenségért és a társadalmi haladásért az egész világon A konferencián részt vevő kommunista és munkáspár­tok meg vannak róla győződ­ve: a béke, az együttműkö­dés és a társadalmi haladás Európájáért vívott harc fon­tos hozzájárulás ahhoz, hogy megoldják a politikai, gaz­dasági és szociális problé­mákat az egész világon, s ez szükségessé teszi minden or­szág egyenjogú részvételét. A földrészünkön végbemenő pozitív változások kedvező feltételeket teremtenek a né­pek felszabadító harcához, a háború veszélye elleni küz­delemhez, a feszültség eny­hüléséhez a világ más ré­szein is, a népeknek az új- gyarmatosítással és a nem­zeti elnyomás minden for­májával szemben folytatott harcához. Európa kommu­nista és munkáspártjai hang­súlyozzák az európai bizton­sági és együttműködési érte­kezleten részt vevő országok által arra vonatkozóan vál­lalt kötelezettségek nagy je­lentőségét, hogy kapcsolatai­kat minden más országgal a Helsinkiben egyeztetett el­vek szellemében fejlesztik. A konferencia résztvevői síkraszállnak a háborús tűz­fészkeknek tárgyalások és az elért megegyezések szigorú betartása útján való meg­szüntetéséért, mindenekelőtt a közel-keleti konfliktus át­fogó és igazságos rendezésé­ért. a Vietnam, Laosz és Kambodzsa népének továb­bi támogatásáért; az Ango­lai Népi Köztársaság kormá­nyának és népének támoga­tásáért; a fasiszta junta bör­töneiben sínylődő összes chi­lei hazafiak és demokraták szabadon bocsátásáért; az Uruguayban, Paraguay­ban, Guatemalában és néhány más latin-amerikai ország­ban a kommunisták és más demokraták ellen folyó ter­ror és megtorlások haladék­talan megszüntetéséért; a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság lehető legna­gyobb támogatásáért abban a harcban, amelyet az or­szág békés, mindenfajta kül­ső beavatkozás nélkül tör­ténő, demokratikus egyesíté­séért vív; az arab népek, Dél-Afrika népei, Namíbia és Zimbabwe népei, az ag­ressziók minden áldozata, a gyarmatosítás és a fajüldö­zői ellen harcolók antiimpe­rialista küzdelmének támo­gatásáért. A nemzetközi kapcsolatok demokratizálása és a nem­zetközi együttműködésnek az egyenjogúság és a minden nép számára kölcsönös elő­nyök alapján történő fejlesz­tése nagy jelentőségű cél az imperializmustól és a neo­­kolonializmustól mentes olyan nemzetközi közösség kialakításáért vívott harc­ban, amelyben a fejlett és a fejlődő országok közötti mélyreható aránytalanságo­kat ki lehet küszöbölni, és amely minden egyes nemzet teljes függetlenségén és az emberiség problémáinak megoldásában való tevékeny részvételén alapul. A szocialista országok, az el nem kötelezett országok mozgalma, a fejlődő orszá­gok forradalmi és haladó erői, valamint a munkás- és demokratikus mozgalmak harcolnak az új, az igazsá­gon és az egyenjogúságon alapuló nemzetközi politikai és gazdasági kapcsolatok ki­alakításáért. Az ilyen kap­csolatok a­ béke, a feszültség enyhítése és a társadalmi haladás érdekét szolgálják az egész világon, és teljes mér­tékben megfelelnek Európa munkásosztálya és néptöme­gei érdekeinek. A konferencián részt vevő kommunista és munkáspár­tok felszólítják Európa dol­gozóit és összes demokrati­kus és békeszerető erőit, hogy a világ minden sza­badságát és függetlenségét védelmező népével való szo­lidaritás fokozása érdekében tegyenek új erőfeszítéseket és szervezzenek új akciókat. Ez a harc nemzeti és társa­dalmi egyenjogúságuk leg­fontosabb tényezője és fon­tos hozzájárulás az egész vi­lág békéjéhez, biztonságá­hoz és társadalmi haladásá­­hoz. Befejezésül a dokumentum ezeket mondja: A konferencia résztvevői­nek az a véleménye, hogy a célok megvalósítása, ame­lyekért síkra szállnak, szá­mottevő haladást jelentene Európának a béke, a bizton­ság, az együttműködés és a társadalmi haladás földré­szévé való átalakítása út­ján. Hangsúlyozzák arra irá­nyuló eltökéltségüket, hogy a feszültség enyhülésével lét­rejött lehetőségeket olyan kézzelfogható eredmények elérésére használják fel, amelyek megfelelnek mind a dolgozók osztályérdekeinek, mind az összes nép nemzeti érdekeinek és az egész em­beriség haladása érdekeinek is. A konferencián képviselt kommunista és munkáspár­tok fellépnek az összes de­mokratikus erővel, azok sajátosságainak és önálló­ságának teljes megőrzésével történő konstruktív párbe­szédért, hogy a békéért, biz­tonságért és a társadalmi haladásért vívott harcban gyümölcsöző együttműködés alakuljon ki. Azzal a felhí­vással fordulnak a munkás­­osztályhoz, a parasztsághoz, a középréteghez, a tudomány és a kultúra képviselőihez, a nőkhöz, a fiatalokhoz, minden haladó, demokrati­kus és békeszerető erőhöz és párthoz, a demokratikus tö­megszervezetekhez, hogy sokszorozzák meg erőfeszíté­seiket földrészünk békés jövője és minden nemzeté­nek és­ népének felvirágzá­sa érdekében. Több, mint három évtized telt el a fasizmus felett ara­tott nagy győzelem óta. Eu­rópának a tartós béke föld­részévé való átalakítása a legjobb megemlékezés lesz mindazokról, akik ezért a győzelemért harcoltak és életüket adták. A berlini konferencián részt vevő kommunista és munkáspár­tok meg vannak győződve arról, hogy a találkozójukon kitűzött nagy célok meg­valósítása megfelel min­den nép érdekeinek és fon­tos hozzájárulás lesz a bé­kéhez, a nemzeti független­séghez, a demokráciához és a szocializmushoz az egész földkerekségen. *­ NAPLÓ — 1976. július 1. csütörtök — 3

Next