Napló, 1976. augusztus (Veszprém, 32. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-01 / 181. szám

Az MSZMP Központi Bi­zottsága legutóbbi ülésén megállapította, hogy a „la­kosság áruellátása az év el­ső felében általában kiegyen­súlyozott volt”. De hozzátet­te: „Néhány termékből, főleg zöldségből és burgonyából nem tudták megfelelően ki­elégíteni az igényeket. Az el­múlt hónapokban a fogyasz­tókat hátrányosan érintette a tavalyinál lényegesen maga­sabb zöldség- és burgonya­ár.” A 19. helyen Az általában kiegyensú­lyozott áruellátás érdekében nagy erőfeszítéseket tettek kereskedelmi, vendéglátóipari vállalataink, szövetkezeteink. Ezért valóban köszönet, elis­merés jár, amint hangsúlyoz­ták is azon a kereskedelmi aktívaülésen, melyről tegna­pi lapunkban már röviden beszámoltunk, s amelyet a megyei pártbizottság szerve­zett. Veszprém megyében a múlt év azonos időszakához viszonyítva emelkedett a kis­kereskedelmi forgalom. Hat hónap alatt 4,2 milliárd fo­rintot költöttünk el. A nö­vekedés üteme lényegében megegyezik az országos át­laggal. Összetételében azon­ban már kissé kedvezőtlen. A tervezettnél ugyanis gyor­sabban csak az élelmiszer­vásárlás nőtt, viszont az ipar­cikkek és a ruházati cikkek forgalma meglehetősen el­maradt a tervezettől. Külö­nösen rossz félévet zárt a ru­házati kereskedelem. Forgal­ma jelentősen csökkent, amellyel a megyék sorrend­jében a 19. helyre került! A gondokat csak tetézi, az áruellátási nehézségeket ért­hetetlenebbé teszi, hogy ugyanakkor a készletek min­den korábbi időszaknál na­gyobbak. Minden egyszázalé­kos forgalomnövekedést 2,2 százalékos (!) készletnöveke­dés kísért 197­1 első felében. Ami nem érthető A gondok eltérőek. A élel­miszer, pontosabban a zöld­ség-gyümölcs ellátás nehézsé­gei általában ismertek. Az időjárás kétszer zavarta meg a termelést. A hűvös tavasz, majd az aszályos június je­lentősen csökkentette az áru­alapot. Ezen túl azonban a szervezetlen felvásárlás és a kellő áttekintés hiánya is be­folyásolta, hogy burgonyából a tavalyinál egyharmaddal, zöldségféléből egyet budsi, gyümölcsökből egynegyeddel kevesebb áru került a bol­tokba, ABC-áruházakba. A piaci felhozatal is jelentősen csökkent. Az áruhiány miatt sajnos a szabadpiacokon el­szaladtak az árak. A kívülálló, objektív okok ellen nem egyszerű hatáso­san harcolni és gyors ered­ményt elérni. Ez megérthe­tő! Az már nem, hogy a zöldségtermelésnek megyénk­ben még mindig nem alakul­tak ki a megfelelő hatékony anyagi, politikai ösztönzői, s ezért ez évben további 200 hektárral csökkent a zöldség­­termelő terület. Nem megoldás, hogy a vá­laszték, a mennyiség bővíté­se helyett névtáblát cserél­nek egyes üzletek. A nemes­­szalóki tsz — első látásra örvendetesnek ítélhetően — új zöldség-gyümölcs pavilont nyitott a veszprémi piacon. Ugyanakkor teljes egészében visszamondta a MÉK-kel kö- Egy kereskedelmi ankét tett 44,5 vagon zöldség szál­lítására vonatkozó szerződé­sét az időjárásra való hivat­kozással. Az sem érthető meg, hogy még mindig nem fogadják elég szívesen az áruval je­lentkező kistermelőket, ős­termelőket, akik ugyan cse­kély mennyiséget hoznak, de összességében jelentősen hoz­zájárulnak a jobb zöldség­gyümölcs ellátáshoz. A PAN­­NONKER-nél, a MÉK-nél ebben az évben ez egy-egy­­millió forint értékű árut je­lentett. Hol kezdje a vevő ? A már említett kereskedel­mi aktívan egyértelművé vált, hogy például a ruháza­ti és iparcikk-kereskedelem nem kielégítő tervteljesítésé­nek az a fő oka, hogy az árukészlet nem mindenkor találkozik a vásárlók igé­nyeivel. Nincs elég gyermek­öltöny, csecsemőruha, a fel­sőruházati konfekciónál egyes méretek teljesen hiá­nyoznak. A meglevő áru egy részére pedig nincs vevő. (A veszprémi új kereskedelmi központba még alig téved be az idegen, az egyetlen ész­revehető Centrum-áruházba annál inkább.) Jó, hogy ma már kevés várni a vevőt, hanem hívni, csalogatni is kell, de ebben is be kell tartani a játéksza­bályokat. A héten kezdődő nyári vásár propagandájának terjesztését például egy bel­kereskedelmi minisztériumi rendelet szerint csak ma le­het elkezdeni. Ezzel szemben a budapesti Skála áruház már a hét elején szórta röp­lapjait Veszprémben „Kezd­je a Skálában” címmel, kö­zölve árleszállításait. Magasabb fordulatszámon A megyei pártbizottságon rendezett kereskedelmi ta­nácskozás leszögezte, hogy a közellátásban — a zöldség­gyümölcs ellátáson kívül (mert ennek nehézségeit a rossz időjárás indokolja) — sehol semmiféle fennakadás nem engedhető meg. A ke­reskedelmi vállalatoknak, szövetkezeteknek a korábbi­nál hatékonyabban, szerve­zettebben kell megoldaniuk feladataikat. A ,,magasabb fordulatszám" — mint azt egy felszólaló mondotta — a kereskedelemben is alapvető követelmény. A felelősség át­hárítását az egyes üzletek és a központok között éppúgy fel kell számolni, mint azo­kat a visszaéléseket, amelyek előidézik a szállítási és pénz­ügyi fegyelem romlását. A bank jelentései hónapról hó­napra arról számolnak be, hogy elsősorban a kereske­delmi vállalatok, az ÁFÉSZ- ek nem teljesítik kötelezett­ségeiket. Az igazoló feljegy­zések tucatjaiban mentege­­tődzik a szállítások késedel­me miatt a FŰSZERT a sü­tőipari Vállalat, néhány nagykereskedelmi és ipari vállalat. Mindez arról tanúskodik, hogy még mindig nem egy­értelmű, legalábbis nem min­denütt, hogy a zavartalan áruellátás politikai feladat. Ezt bizonyítja az is, hogy az említett kereskedelmi aktívá­ról néhány nagyvállalat — mint például a PANNON­­KER, a KOMFORT, az Ál­lami Pincegazdaság, a sütő­ipari vállalat, a Bakony GASZT, a tejipari vállalat — elsőszámú vezetője távol tar­totta magát. A zavartalan, kiegyensú­lyozott áruellátás, a jobb na­pici­kk-forgalmazás érdeké­ben kidolgozott intézkedési terv megyénk valamennyi kereskedelmi vállalatát, szö­vetkezetét érinti. A készle­tek felmérése, összetételének elemzése, a szállítási kapa­citások hatékonyabbá tétele, a szerződéses fegyelem erő­sítése, a felvásárlási tevé­kenység kiszélesítése, a tá­roló, a hűtőkapacitás bővíté­se olyan tennivalók soroza­tát jelenti, amelyben az egy­séges cselekvőkészség, cse­lekvési program meghatáro­zó. Ennek következetes el­lenőrzése, számonkérése a ke­reskedelemben tevékenykedő kommunistáknak, pártalap­­szervezeteknek igen fontos feladata lesz, hogy a tényle­ges tárgyi nehézségek mögé sehol se rejthessék el a hoz­zá nem értést, a mulasztá­sokat, a rossz szervezést. Andrássy Antal Félévi tejmérleg Nagyobb hozam, kisebb állomány Eredmények, gondok, lehetőségek megyénk tejtermelésében ... . . ., az aratás áll a Mai­ketek óta közvélemény ér­deklődésének kö­zéppontjában. A mezőgazdasági üzemek dol­gozói számára az „érdeklődés” fegyelme­zett, megfeszített munkával egyenlő. A bú­za kenyerünket jelenti, a szükségleten felüli mennyiség a nemzeti vagyon értékes része. Aki figyelemmel kísérte és kíséri a nagy munkát, érzékelhette, hogy az aratással egy­­időben egy másik téma is állandóan teríté­ken volt és van napjainkig, sőt azon túl. A takarmánytermesztésről van szó, az meg összefügg az állattenyésztéssel, így a szarvasmarhával. Ahhoz meg szorosan kap­csolódik a tejtermelés. Takarmány: hús, tej , mert a kenyér önmagában nem elegen­dő. A szarvasmarhával kapcsolatban alapve­tően két feladat vár a mezőgazdasági üze­mekre. Mind a kettő a „legfontosabb”. El­ső: az üzemi tervek szerinti tehénlétszám növelése. Tehát nem a jelenlegi állomány aratása, hanem annak lényeges növelése a cél! Második: a termelés emelése,, minde­nekelőtt a tej­hozamnak a szükséglethez való igazítása. Ez hát a háttere a sokat emlege­tett takarmánybázis biztosításának. Illetékes szerveink elkészítették a tejter­melés első félévi mérlegét Az összkép biz­tató, ám néhány dolog figyelmeztet... Az év első felében az állami gazdaságok a ta­valyi első hat hónaphoz képest tartották a színvonalat, sőt, némileg növelték terme­lésüket ; a tehenenkénti többlet 60 liter. Szo­lid emelkedés, de az is valami. A tej tö­megét a termelőszövetkezetek és a kister­melők adják. Az utóbbiakról: kedvezőtlen, hogy a kisüzemekből történt felvásárlás csaknem 10 százalékkal kevesebb a múlt év azonos időszakához képest. A csökkenés 1,4 millió liter tejet jelent. A kistermelők az év első felében így is 12,9 millió liter tejet ad­tak a közfogyasztás számára. Milyen jelen­tős­ mennyiség ez, akkor érzékeljük igazán, ha az állami gazdaságok tejértékesítésével vetjük össze: az állami üzemek félévi tej­eladása kereken 4 millió liter. Ezek a számok magyarázzák, hogy miért hangsúlyozzuk ismételten a kistermelők te­héntartásának fontosságát. Miért esik oly sok szó támogatásukról. Termelésüket sem ma, sem a későbbi években nem nélkülöz­hetjük! A termelőszövetkezetek tejtermelése két­arcú. Kezdjük az eredményekkel. A tapolcai járásban az istállóátlag a tavalyi első fél­évihez képest 4,1 literről 6,2 literre emelke­dett. Ez az összevetés a keszthelyi járásban 5 literről 6,4 liter, az ajkai járásban 5 li­terről 6,5 liter; a veszprémi járásban 5,6 li­terről 7,4 liter. Végül a pápai járás: az is­tállóátlag 6,1 literről 6,4 literre nőtt. Az összesített kép — ha csak ezt a muta­tót nézzük — elfogadható. Azt jelenti, hogy a megyénkbeli tsz-ekben az istállóátlag több mint 1 literrel nőtt, pontos számokkal 5,5 literről 6,6 literre emelkedett. Megállapít­hatjuk és ezt megelégedéssel nyugtázhatjuk: minden járásban javultak az eredmények. Sajnálattal kell viszont megjegyeznünk, hogy még egy valamiben egyöntetűség jel­lemzi a járások adatait. Nevezetesen arról van szó, hogy a múlt év végi állapothoz ké­pest az idén, az év első felében minden já­rásban kisebb volt a fejt tehenek száma. A csökkenés csaknem 600, így adódik aztán az a nyugtalanító helyzet, hogy az istállóátlag emelkedése ellenére a tsz-ekből származó tej­felvásárlás a tavalyi első félévihez képest 200 ezer literrel kevesebb. Ha az álami gazdaságok, a termelőszövetkezetek és a kis­termelők idei összesített tej értékesítését a múlt év azonos időszakáéval összevetjük az elmaradás pontosan 1,6 millió liter. Ez azt jelenti, hogy a megyék sorában változatla­nul a 17. helyen áll Veszprém megye, sőt, ha a megelőző év, tehát 1974 első 6 hónapja alapján mérlegelünk, akkor egyedül So­mogy megyét előzzük meg.­­Szerencsénkre az országos helyzet a me­­gyénkbelihez képest kedvezőbb. Az ellátás biztonsága szempontjából mégiscsak az a döntő. Az év első félévében az országos tej­felvásárlás több mint 20 millió literrel ha­ladja meg a tavalyi hat hónap teljesítmé­nyét. Ez méginkább parancsolóan megköve­teli legalább a középmezőnyhöz való felzár­kózást !­ Így kanyarodhatunk vissza a fentebb első­ként legfontosabbnak említett feladathoz. Az üzemi tervben szereplő tehénlétszám eléré­séhez­ örvendetes az egy tehénre jutó tej­termelés emelkedése, de akkor tulajdonkép­pen nem jutunk egyről kettőre, ha az állo­mánycsökkenés elviszi, amit nyertünk a ho­zam növekedésével. A helyzetet nem látjuk reménytelennek. A tsz-ekben jelentős a vemhes állomány, ami reményt ad további minőségi javulásra. Arra, hogy a termelt tej mennyisége is emelkedik. Ha az első fél év tényeit elemezzük, azt látjuk, hogy változatlanul — és indokolat­lanul! — nagy szakadék van az élenjáró és a leggyengébben produkáló gazdaságok tel­jesítménye között. Annak reményében, hogy a sereghajtók végül is felküzdik magukat, a leggyengébb teljesítők nevét nem említ­jük. De álljon itt azoknak a tsz-eknek a lis­tája, amelyeknek idei istállóátlaga napi nyolc—tíz liter. Az élen állók: Nagyvázsony, Kővágóörs, Alsópáhok, Balatonkenese, Szent­­gál és Vaszar. Ezzel szemben hat tsz istál­ló átlaga nem éri el az 5 litert! A létszám növelése­lentőségű, az igazi nagy tartalék azonban a megemelt állománnyal együttjáróan a hozam javítása. Az elmon­dottakból következik, hogy a létszám gya­rapítása és annak termelése szorosan össze­függ a takarmánypozícióval. Ezzel magya­rázható, hogy az aratással párhuzamosan ál­landóan visszatérő téma a másodvetés, az állatállomány számára a szükséges takar­mány és megfelelő legelő biztosítása volt. Tudni kell ugyanis, hogy az aszály különö­sen nagy kárt okozott a legelőkben. Bárhogy is alakult a helyzet, a tejterme­lésben elért színvonalat minden körülmé­nyek között tartani kell. Annak meghagyá­sával, hogy a korábban betakarított szénát, a jelenlegi készletet nem szabad idő előtt feletetni. Az eső után javult a várható fű­termelés. Másodvetéssel további lehetőséget teremthetünk a legelő állatok számára. A „két legfontosabb” — a létszám és hozam — így kapcsolódik egymáshoz, illetve a takar­mánytermesztéshez, a másodveréshez. Van hát feladat, nem is csekély! Túras Lajos ^Öntözés^TTaga^TOz^^^tettia^^^­ Az idén először üzemszerűen öntöznek a Veszprémi Állami Gazdaság küngösi kerüle­tében: nyolcszáz hektáron úgy szabályozzák a csapadékot, ahogyan azt a termesztett nö­vény kívánja. Alig felbecsülhető biztonsá­got jelent a víz, az öntözés lehetősége! Öntözték és öntözik a lucernát, az idei öt­szöri kaszálás 80—100 mázsa szénatermést jelent. Ennek alfelét, ha elérik az öntözet­­len területen. A búza 8—10 mázsával adott többet, mint a száraz művelésű részeken, öntözték a 10 hektáron vetett uborkát is. Ígéretes a termés! Az öntözés további értéke: a másodtermés tervezhető biztonsága. Ma már derékig ér a másodvetésű silókukorica, és állandóan kap­ja a nyersanyagot a gáztüzelésű és próba­járatra fogott lucernaliszt üzem. Másodve­tésként további 5 hektár uborkát és ugyan­annyi cukorborsót vetettek. Az esőt hozzá maguk szabályozzák. Nagy kincs a víz — különösen ha a „kulcs” hozzá az embernél van. Ötször kaszálják a lucernát Küngösön! Öntözött, másodvetésű silókukorica. Hektáronként ---»«a terméssel számolnak le. Illa«,,_ A műanyagtömlőt esőztetéshez készítik elő (Fotó: Péterfay: Ha nem jön felülről, ember szabályozza a csapadékot A lucerna harmadik kaszálá­sa is gazdag termést ad NAPLÓ — 1976. augusztus 1. vasárnap — 3

Next