Napló, 1977. április (Veszprém, 33. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-01 / 77. szám

Mai külpolitikai kommentár Kairó—Bonn Pontosan háromszázhatvannyolc nappal ezelőtt járt utol­jára a Német Szövjetségi Köztársaság fővárosában Anvar Szadat egyiptomi államfő és monstre létszámú kísérete. És Bonnból — akárcsak most — Párizsba vezetett az útja, majd Olaszország, Jugoszlávia és Ausztria­­ következett, ame­lyek viszont ez alkalommal elmaradtak.­­ A cél azon­ban tavaly is, most is megegyező: Kairónak pénzre, sok-sok pénzre van szüksége, és nem utolsósorban politikai támo­gatásra is a tehetős Nyugat részéről. Az egyiptomi elnök politikusi tekintélyét is latba veti, hogy az igen súlyos nehézségekkel küszködő gazdaságát kül­földi tőkeinjekciókkal helyreállítsa. Kairói közlésekből ugyanis­­ kiderül, hogy az ország mér­leghiánya elérte a kétmilliárd dollárt; az infláció kb. 30 százalékos; az élelmiszerek ára legalább ennyivel, a ruházati cikkeké 40—50 százalékkal növekedett igen rövid idő alatt. Az ember azt gondolná, hogy a valamikor igen jól jöve­delmezett Szuezi-csatorna újramegnyitása valamelyest enyhít a gondokon; kétségtelen, nőttek a vízi út használatából ere­dő bevételek, de nem a forgalom, hanem a díjtételek két­szeresére emeléséből. A nemzetközi élet híreit figyelemmel kísérők bizonyára fölfigyeltek arra, hogy nemrégiben a nyugatnémet és a fran­cia külügyminiszter is járt Kairóban; mi több, az amerikai diplomácia vezetője, Vance is két napot töltött az egyiptomi fővárosban, és most, — Szadattal egyidejűleg — Bonnban tartózkodik. Szadat viszont Párizsból­­­ Carter elnök meghívá­sára Washingtonba repül. Egy szó mint száz: Szadat már egy esztendővel ezelőtt megpróbálkozott nem kis összegű támogatást kérni a Nyu­gattól és az olajban gazdag közel-keleti országoktól egy­aránt. Ez utóbbiak négyen négymilliárd dolláros alapot léte­sítettek Egyiptom számára, a nyugati „nagybácsik” azonban óvatosak. A tőke ugyanis szeret biztosra menni, egyáltalán nem kedveli — ha a pénzéről van szó — a szó- vagy szer­ződésszegést. A­ majna-frankfurti, a londoni és a New York­-i tőzsdén valószínű jól megjegyezték az egykori Egyip­tomi Kommunista Párt volt főtitkárának Abu Szeif Jus­­­szefinek a szovjet—egyiptomi szerződés Szadat indítványára történt felmondása utáni kijelentését, amikor a többi között így nyilatkozott: „Árthat a nyugati világ szemében szava­hihetőségünknek, ha ilyen könnyedén kezeljük egy szer­ződés fölmondását. És még arra számítunk, hogy sok szer­ződést fogunk aláírni a nyugati országokkal? Mit fognak gondolni rólunk?” Kulcsár László Podgornij befejezte mozambiki tárgyalásait Csütörtökön Maputoban befejeződtek Nyikolaj Pod­gornij, az SZKP KB­­ Politi­kai Bizottságának tagja, Legfelsőbb Tanács elnöksé­­­gének elnöke és Samara Mache­, a Frelimo KB elnö­ke mozambiki államfő tár­gyalásai. A felek megállapodtak ab­ban, hogy a Szovjetunió és a­­ Mozambiki Népi Köztársa­ság baráti és együttműködési szerződést köt egymással. Podgornij látogatásának eredményeként más fontos dokumentumok aláírásában is megállapodtak.. A LEMP KB lapja bírálta az „ellenzék” magatartását A Trybuna Ludu, a LEMP KB lapja élesen bírálta az „Emberi és polgárjogok vé­delmi mozgalma” felhívásá­nak szerzőit, akik a napok­ban „sajtóértekezletet” tar­tottak Varsóban. A lap rá­mutat arra, hogy e csoport tevékenysége sérti a lengyel nemzeti érdekeket. Mint a cikk beszámol ró­la, több lengyel újságíró és Varsóba akkreditált külföldi tudósító értesítést kapott, hogy „a Pajdak lakásán saj­tóértekezletet tartanak az emberi és polgárjogok vé­delmi mozgalma felhívásá­nak szóvivői”. A sajtóérte­kezletet meg is tartották, öt külföldi újságíró részvételé­vel. Az esemény talán nem is lenne említésre méltó, ha nem terjesztettek volna elő egy dokumentumot, amely a rosszakarat, a közönséges hamisítás és a politikai kár­tevés megtestesítője. Szer­zőik nem is próbálják lep­lezni politikai hovatartozá­sukat. Szinte kivétel nélkül ugyanazok a személyek ír­tak, akik hónapok óta ellát­ják az országgal szemben el­lenséges központokat len­gyel-ellenes „lőszerrel”. A felhívás szerzőinek po­litikai célja olyan benyo­mást kelteni, mintha nem tartanák tiszteletben Len­gyelországban az ENSZ ál­tal elfogadott emberi jogo­kat. Ahogy a Reuter hírügy­nökség jelentette a sajtó­­konferenciáról szóló hírében, a felhívás szerzőinek kezde­ményezése paradox módon egybeesik az Egyesült Álla­mok azon kísérleteivel, ame­lyek célja az emberi jogok kérdésének súlyos világprob­lémává alakítása. Az új amerikai kormányzat az em­beri jogok problémájának sajátos interpretálásával fé­kezi a nemzetközi enyhülési folyamatot, ahelyett, hogy megkezdené az emberi jo­gok problémájának megoldá­sát a saját országában. Laosz a szocializmus útján halad Beszédet mondott Kaysone Phomvihane Kaysone Phomvihane, Laoszi Forradalmi Néppárt a központi bizottságának fő­titkára, a Laoszi Népi De­mokratikus Köztársaság mi­niszterelnöke beszédet mon­dott a legfelsőbb népi ta­nács és a kormány március 18-tól 28-ig tartott együttes ülésén. A beszédet, amely­ben vázolta Kaysone Phomvihane az elkövetkezendő időszak feladatait és meg­vonta az 1975. decemberi né­pi hatalomátvétel óta elért eredmények mérlegét, most hozták nyilvánosságra Vien­­tianeban.­­ A Laoszi Népi Demokrati­kus Köztársaság — hang­súlyozta Phomvihane — a fejlődés új szakaszába, függetlenség és a szabadság a korszakába lépett, amelyben az ország a civilizáció, a tár­sadalmi haladás útján, a szocializmus útján halad előre. A Laoszi Forradalmi Nép­párt Központi Bizottságának főtitkára annak a meggyő­ződésének adott hangot, hogy a szocialista építést siker ko­ronázza és rámutatott, hogy a nemzeti forradalmi harc teljes sikere hozzájárult a béke megszilárdításához In­dokínában és Délkelet-Ázsiá­­ban. A népi demokratikus ha­talmat — folytatta Kaysone Phomvihane — sikerült fo­kozatosan megszilárdítani, különböző tömegszervezetek jöttek létre. Fontos eredmé­nyek születtek a gazdaság területén is. 2 — NAPLÓ — 1977. április 1. péntek Javaslat a „befagyasztási megállapodásra” Folytatódott a bécsi haderőcsökkentési tárgyalás Szovjet elnöklettel folyta­tódott csütörtökön Bécsben a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentésének kérdésével foglalkozó konferencia. A plenáris ülésen ezúttal Andre W­elland, az NDK küldött­ségének helyettes vezetője szólalt fel. Sajtótájékoztatón közölték, hogy az NDK képviselője rámutatott azokra az akadá­lyokra, amelyeket a nyugati államok állítottak a tárgyalá­sok útjába. Ezek között em­lítette, hogy a NATO válto­zatlanul asszimetrikus csök­kentést szorgalmaz és nem hajlandó elfogadni a szocia­lista országok által javasolt ,­,befagyasztási megállapo­dást” hangsúlyozta, hogy a Varsói Szerződés tagállamai több alkalommal bizonyítot­ták kompromisszumos meg­egyezési készségüket. Tadták például azt hogy Elro­a csökkentést két lépcsőben hajtsák végre. A NATO ál­lamok viszont nem mutatnak hasonló rugalmasságot és ez akadályozza a tárgyalások előrehaladását. Bejelentették, hogy a szo­kásoktól eltérően a jövő hé­ten csütörtök helyett szerdán tartják a 11. forduló so­­ron következő plenáris ülését. Sajtókörökben úgy tudják, hogy a tavaszi szünetet ezút­tal nem húsvét előtt, hanem a húsvét­ utáni héten kezdik meg a haderőcsökkentési konferencia résztvevői. Az elnöki tisztet Waldheim­­ vállalta Felújították a Ciprus-konferenciát Az elnöki tisztet betöltő Kurt Waldheim ENSZ-főtit­­kár nyilatkozatával csütör­tökön délelőtt megkezdődött a Ciprus-konferencia 6. for­­­du­lója. A főtitkár többek között kijelentette: nagy je­lentőségűnek tartja, hogy a közösségek között elvi egyet­értés jött létre a bécsi tár­gyalások felújítására. Ezzel újra lehetőség nyílik arra, hogy a ciprusi válságot bé­késen, tárgyalásos alapon rendezzék, a közösségek ér­dekeinek megfelelően. Wald­heim kiemelte: a cél az, hogy egységes, két közösségből ál­ló független és el nem köte­lezett politikát folytató szö­­vetségi államot hozzanak létre Cipruson. A G fordulón új emberek vezetik a két közösség de­legációját : a görög népcso­port képviseletét Tasszosz Papadopulosz látja el, míg a török közösség fődelegátusa Umit Onan. A Ciprus-konferencia részt­vevői csütörtökön délután újabb ülést tartanak és pén­teken is két ízben találkoz­nak. A tervek szerint Wald­heim még szombaton is részt­­ vesz a megbeszéléseken, a jö­vő héten azonban már az ENSZ-főtitkár ciprusi külön­­megbízottja, Perez De Cuel­lar nagykövet elnököl a bécsi tárgyalásokon. Dr. Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár (középütt) elnökletével Bécsben megkezdődött a Ciprus-konferencia újabb forduló­ja. A kép bal szélén a görög ciprióták képviselője, Tasszosz Papadopulosz, jobb szélen pedig a Cipruson élő török nép­közösség képviselője, Umit Onan. Koszorúzások, ünnepi nagygyűlések és kulturális rendezvények április 4-e tiszteletére (Folytatás az 1. oldalról) zó jelvényt. A „Veszprém vá­rosért” aranyéremmel tün­tették ki Fekete János ácsot, dicsérő oklevéllel pedig Szűcs Andrásné gondnokot. A szo­cialista brigád­tagok közül a bronz koszorús jelvényt öten, a zöldkoszorús jelvényt pe­dig heten kapták meg. A megyei tanács apparátu­sa ma délután 15 órakor ren­dezi ünnepségét, amelyen Ist­ván János, a megyei tanács általános elnökhelyettese mond ünnepi beszédet Szom­baton délelőtt kormányki­­tüntetéseket adnak át. A nemesszalóki pártszék­házban április 4-én ünnepi gyűlést tartanak. Itt jelentik be a termelőszövetkezet MSZBT-tagcsoportjának megalakulását és értékelik a szövetkezet szocialista gádjainak tevékenységét bri­Balatoniudvari felszabadu­lásának 32. évfordulója al­kalmából emlékművet avat­nak a községben. Az emlék­mű tervét és domborművét Búza Barna szobrász, a park tervét (ahol a művet elhe­lyezik) Zilahy István Ybl-dí­­jas építész készítette társa­dalmi munkában. Az avató­­ünnepséget április 3-én tart­ják. Ünnepi beszédet dr. Rad­nóti István, a megyei tanács elnöke mond. Helmut Schmidt nyilatkozata Fontos a fegyverkorlátozási tárgyalások folytatása Helmut Schmidt kancel­lár szerdán újságírók előtt derűlátóan nyilatkozott a kelet-nyugati kapcsolatok jövőjéről és ezen belül Szovjetunió és az Egyesült á Államok viszonyának távla­tairól. Mint mondotta: mind­két fél érdeke a stratégiai fegyverkorlátozási tárgyalá­sok folytatása az újabb megállapodás megkötése, amely nagy jelentőségű nem­csak a két nagyhatalom, ha­nem egész európa, mi több, az egész világ jövője szem­pontjából. Kijelentette, hogy a nyu­gatnémet külpolitika az el­múlt években sokat tett az európai enyhülésért, a hel­sinki értekezlet előkészítése során és ezeket az eredmé­nyeket nem kívánja a jövő­ben sem kockára tenni. Folytatják az eszmecserét Leonyid Brezsnyev, Andrej Gromiko és Cyrus Vance külügyminiszter tárgyalásainak eredményeiről Március 28—30-án tár­gyalásokra került sor Leo­nyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának fő­titkára és Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bi­zottságának tagja, a Szovjet­unió külügyminisztere, va­lamint a hivatalos látogatá­son Moszkvában tartózkodó Cyrus Vance amerikai kül­ügyminiszter között. A tárgyalások során elvi síkon megvitatták a szovjet —amerikai kapcsolatok kér­déseit, valamint néhány a Szovjetunió és az Egyesült Államok kölcsönös érdeklő­désére számot tartó nemzet­közi problémát. A megbeszéléseken köz­ponti helyet foglalt el a ha­dászati támadó fegyverzetek korlátozásával kapcsolatos új megállapodás előkészítésének befejezését érintő kérdések vizsgálata. Ennek folyamán a felek megállapodtak, hogy folytatják e kérdések meg­vitatását. A fegyverkezés korlátozá­sával és a leszereléssel kap­csolatos más kérdésekről is véleménycserére került sor. Megegyezés született arról, hogy e kérdések megvitatá­sát kétoldalú találkozókon, ezen belül szakértői tanács­kozásokon folytatják. A nemzetközi problémák megvitatása során érintették az európai biztonsági érte­kezlet résztvevőinek küszö­bönálló belgrádi találkozójá­val, valamint a ciprusi és a dél-afrikai helyzettel kap­csolatos kérdéseket. A felek megerősítették az 1971. szeptember 3-i négy­oldalú megállapodás nagy jelentőségét. Különös figyel­met fordítottak a közel-ke­leti helyzetre. A felek egyetértettek ab­ban, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok, mint a genfi közel-keleti békekon­ferencia társelnökei, közötti együttműködés rendkívül fontos a körzet igazságos és tartós békéjének megterem­tése szempontjából. Megál­lapodtak abban, hogy ez év májusának első felében Genfben találkozóra kerül sor a Szovjetunió és az Egyesült Államok külügymi­nisztere között a közel-kele­ti problémával, s ezen be­lül a genfi konferencia mun­kájának felújításával kap­csolatos kérdések beható ta­nulmányozása érdekében. Egyidejűleg folytatják bizo­nyos, a moszkvai tárgyalá­sokon már érintett kérdések megvitatását. A Szovjetunió és az Egye­sült Államok kétoldalú kap­csolatai gyakorlati kérdései­nek megvitatása során a tárgyaló felek számos konk­rét megállapodást értek el. Jobboldali stratégia Az új francia kormány „pártok nélkül” Az új francia kormány minisztereinek, még ha tag­jai is a többséget alkotó kü­lönböző pártoknak, nem e pártok, hanem a kormány nevében kell beszélniük — jelentette ki a második Barre-kormány csütörtök reggeli első ülésén Giscard d’Estaing köztársasági elnök. A kormánynak, mondotta, egységesnek kell lennie és távolságot kell tartania a pártokkal szerbben Giscard, d’Estaing formu­lája szerint ezentúl „az egyik oldalon a kormány és te­vékenysége, a másik oldalon a pártok és vitáik” — ez lesz a kormánytábor kettős hadirendje, amelynek lehe­tővé kell tennie a győzel­met a b­aloldal felett az egy év múlva esedékes parla­menti választásokon. Ezért maradnak ki „személyes ki­válóságuk ellenére” az ál­lamminiszterek — mondotta az államfő­. (Francia sajtóér­tesülések szerint Giscard szerette volna hű szövetsé­gesét, Poniatowskit meg­őrizni a kormányban, Barre azonban ellenezte ezt még az államminiszteri címke el­hagyása esetén is — a tud.) Az államfő a­­ kabinet ülé­sén elhangzott nyilatkozatá­ban óvatosan beszélt a gaz­dasági talpraállás esélyei­ről. A kormánytáborral egy­­időben a baloldal is mérle­get készít és kidolgozza stra­tégiáját a következő, döntő esztendőre. Georges Marchais az FKP főtitkára a Kommu­nista Párt Központi Bizott­ságának csütörtökön kezdő­dött és pénteken véget érő ülésén a baloldali pártok, a szocialisták, a kommunisták és a baloldali radikálisok 1972-ben aláírt közös kor­mányprogramjának aktuali­zálását javasolta. Raymond Barre francia miniszterelnök megalakította máso­dik kormányát, amelynek az elsőhöz képest legfőbb újdon­sága az, hogy nem foglalnak helyet benne a kormánypártok „vezérképviselői”, az államminiszterek; az új kabinetben egyetlen minisztert sem illet meg az államminiszteri cím. A képen: Barre újságíróknak nyilatkozik az új kormányról. (Telefotó — AP — MTI — KS)

Next