Napló, 1978. október (34. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-01 / 232. szám

A munkaidő jobb kihasználására törekednek megyénk nagyüzemeiben Ipari tudósítóink jelentik Egyre nagyobb gondot fordítanak a munkaidő jobb kihasz­nálására megyénk ipari nagyüzemeiben. A vállalatok vezetői számos intézkedést hoztak az üzem- és munkaszervezés fejlesz­tésére, a törtnapi hiányzások csökkentésére és a munkaidő telje­sebb kihasználására. Ösztön­ző bérrendszereket alakítottak ki, szi­gorúbb munkarendet vezettek be és erélyesebb módszereket al­kalmaznak a munkafegyelem megbontóival szemben. Ipari tudó­sítóink a munkaidő kihasználását elemzik alábbi összeállításunk­ban. Bakonyi Bauxitbánya Vállalat A Bakonyi Bauxitbánya Vállalatnál — a tízéves élő­munka-hatékonysági prog­ramból adódóan is — egyre nagyobb gondot fordítanak a munkaidő minél teljesebb kihasználására. Folyamato­san vizsgálják — a dolgo­zóktól függő és független — törtnapi veszteségidőket, hogy a kiesett idők mértéké­nek és okainak ismeretében a szükséges intézkedéseket meghozzák. A tapasztalatok azt mu­tatják, hogy a teljesítmény­bérben, valamint a normák alapján dolgozók munkaidő­kihasználása jobb az át­lagosnál. A vállalat vezetősé­ge intézkedett, hogy mi­nél több dolgozót vonjanak be az ösztönzőbb bérezési formába. A törtnapi veszteségidők mellett jelentős kiesést okoznak az egésznapos tá­vollétek. Ezek elsősorban a szabadságok, a társadalmi és állampolgári kötelezettségek teljesítése, a betegségek, va­lamint a távozó dolgozók fel­mentési ideje miatt adódtak. Az első félévben, a már em­lítettek miatt, átlagosan 418 dolgozó volt távol munkahe­lyéről egész napra. A kiesett műszakok száma meghaladta az 58 ezret, ami 16 százaléka az összes műszaknak. A munkaidő jobb kihasz­nálását szolgálja az az intéz­kedés is, amelynek értelmé­ben — ahol lehetett — meg­oldották a társadalmi ren­dezvények munkaidőn túli szervezését. Rumpler Mária­ ság mellett az idővel való ta­karékosság is fontos ténye­zője a vállalati gazdálkodás­nak. Bolyáki Zoltán Fűzfői Papírgyár A Fűzfői Papírgyár mun­káslétszámának 38,5 százalé­ka folyamatos műszakban dolgozik. Három műszakba a dolgozók 13,9 százaléka, két műszakba hat százaléka, egy műszakba pedig 41,6 száza­léka jár. A túlóra-felhasz­nálást értékelve tapasztalha­tó, hogy 1977 első félévéhez viszonyítva a túlórák száma 2000 órával csökkent, en­nek ellenére az egy főre ju­tó ledolgozott órák száma 0,1 százalékkal nőtt. A törtnapi veszteség szintén csökkenő tendenciát mutat: a megíté­lés szerint erősödött a mun­kafegyelem és csökkent a ké­sések száma. Az egy főre jutó termelési érték az első félévben meg­haladta a félmilliót, ami a tervkötelezettséghez viszo­nyítva 103,4 százalékos túl­teljesítést jelent. A munkás­létszám 56,2 százaléka nor­mában dolgozik. Tovább folytatódik a műszaki nor­mák felmérése, kidolgozása, ezzel párhuzamosan megkez­dődött­ a térüzem és az anyagmozgatás átszervezése. Elkészültek a technológiai leírások és megkezdték a felméréseket a megalapozott normák kidolgozásához. Mindezeken túl, további erő­feszítések kellenek a munka­­időalap még jobb kihasználá­sát biztosító munkaszerve­zéshez és a gazdaságos ter­melés hatékonyságának nö­veléséhez. Paál Ferenc Péti Nitrogénművek A munkaidőalap kihaszná­lása 1977-ben a Péti Nitro­génművekben 88,1 százalé­kos volt, 1978 első felében pedig 88,63 százalék. A kieső időket vizsgálva következ­tetni lehet arra, hogy a múlt évihez viszonyítva, ez év el­ső felében a betegség miatt kiesett idő 0,1 százalékkal magasabb volt. Ezzel szem­ben a fizetett szabadság 0,68 százalékkal volt kevesebb, mivel a dolgozók egy része a szabadságot a második fél­évben veszi igénybe. A fize­­tetlen szabadság kiadásánál (1977-ben 0,2 százalék volt) szigorítást vezetett be a vál­lalat és csak nagyon indokolt esetben engedélyezik a sza­badság kiadását. A fizetett, engedélyezett távollét eseté­ben 0,01 százalékos csökke­nés mutatkozik, csak alapos igazolás ellenében adnak en­gedélyt a távollétre. A munkaidőalap jobb ki­használása érdekében szá­mos rendelkezést vezettek be és valósítottak meg vállala­tunknál, amelynek hatását év végén lehet majd érezni. Tasnádi Gyula Ajkai Üveggyár Az Ajkai Üveggyárban a munkaidő két változata sze­repel a gyakorlatban, a 44 órás és a 42 órás munkahét. A munkaidőalap ellemzése esetében különbséget kell tenni a törvényes munkaidő és a munkahelyen töltött munkaidő között, mivel a munkarend szerinti munka­idő-alapot az igazolt és iga­zolatlan távollétek megvál­toztatják, rövidítik. A mun­kahelyen töltött munkaidőt tovább csökkentik a külön­böző veszteségidők. Ezek le­hetnek: a műszakok későbbi kezdése, vagy korábbi befe­jezése; állásidők, szervezési és anyagellátási hiányosság­ból adódó kieső idők. Gyárunk vezetősége kulcs­kérdésként kezeli a munka­­időalap hatékony kihasználá­sának kérdéseit, hiszen az anyag- és energiatakarékos­ I /1 0 A Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP VESZPRÉM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS­­ MEGYEI IMMCS LAPJA Vasárnap, 1978. október 1. ÁRA: 80 FILLÉR XXXIV. évfolyam, 232. szám Pápai Textilgyár A Pápai Textilgyárban kö­zel 4,5 millió óra a munka­­időalap az idei terv szerint. Ebben már nem szerepel az a 14—15 százalékos kiesés, amely a betegségekből, fize­tett szabadságokból, igazolat­lan távollétekből és egyebek­ből adódik, bár vagy 100 000 órára rúg. Egészében jó a kép: javult a fegyelem, a munkaidő-kihasználás, és kevesebb a munkaidő alatti értekezlet. Az állóórák mér­téke a múlt év első feléhez viszonyítva 82,8 százalékra csökkent. A munkaidő-kiesés gya­koriságának és mértékének vizsgálata munkanap-felvé­telekkel történik. Cél: a hasz­nos idő növelése, a termelé­kenység elősegítése, így az idővel való ésszerű gazdál­kodás következtében mind 1976—77-ben, mint 1978-ban 99—100 százalék közötti a műszakidő-kihasználás szá­zaléka. A most folyó rekonstruk­ció befejezéséig (mivel an­nak nagy létszámkiváltó ha­tása van) a termelés emelke­dése mellett az időalap je­lentősen csökken, ugyanakkor a modernebb technika és technológia, valamint a szak­­képzettség növekedése követ­keztében tovább javul a ki­használás. Mező István Megyénkben évente 12-15 ezer hektáron termelnek silókukoricát. Most a betakarítás idején megyeszerte ez az egyik legfontosabb feladat. Képünkön: Káptalantóti határában vágják és silózzák a kukoricát a nemesgulácsi Badacsony Tsz gépei (Fotó: Péterfay) A népfront eredményesen támogatja a helyi kultúrpolitikai törekvéseket Ülést tartott a Hazafias Népfront megyei elnöksége A megyei népfrontbizott­ság alelnöke. Kovács Gyu­la elnökletével ülést tartott tegnap a Hazafias Népfront megyei elnöksége. Az ülé­sen részt vett és felszólalt Pap János, a Központi Bi­zottság tagja, a megyei párt­­bizottság első titkára, Vin­­cze Farkas, a veszprémi já­rás pártbizottságának első titkára és Levitusz Károly, a megyei népfrontbizottság alelnöke. Az elnökség ülésének el­ső napirendi pontjaként Leit­­ner Nándorné titkár jelenté­se alapján megvitatta a népfront Zirc nagyközségi bizottságának munkáját és meghatározta a további fel­adatokat. Az elnökség eredményes­nek ítélte a bizottság mun­káját. Kiemelésre méltó módszernek ítélte, hogy a társközségekben is önálló népfrontbizottságok működ­nek, külön munkaterv alap­ján dolgoznak. A több ol­dalú kapcsolattartás érdeké­ben a tár­községekből egy­­egy személyt választottak a zirci bizottságba, illetve el­nökségbe. A társközségek­ben kihelyezett ülést tarta­nak. A társközségekkel több közös akciót és rendezvényt bonyolítottak le. A „Veszprém megyéért” mozgalomban az elmúlt év­ben kiemelkedő eredményt értek el. A község lakossá­ga 2 410 000 forint értékű társadalmi munkát végzett. (200 000 forinttal többet, mint 1976-ban, amikor me­gyei szinten nagyközségi ka­tegóriában I. helyezést ér­tek el.) A tanáccsal közösen szervezték a „Három napot községünkért” tisztasági ak­ciót, amelynek során szor­galmazták az új lakótelepen létrejött szeméttelepek fel­számolását is. A „Tiszta ud­var, rendes ház” akciót a tanáccsal és a helyi Vörös­­kereszttel együtt indították el. Mindezért és az itt fel nem sorolható eredményes mun­káért az elnökség elismeré­sét fejezte ki. A feladatok között szere­pel a nagyközség fennállá­sának 800 évfordulójára való készülődés. Második napirendi pont­ként Haller Gyula, a HNF megyei alelnöke tájékoztatót­ terjesztett elő a népfront ok­tatás tapasztalatairól és ál­talában a népfront szerepé­ről a megye közművelődésé­ben-A tájékoztató megállapít­ja egyebek között, hogy az utóbbi időben célravezetőbb munkamegosztás és együtt­működés alakult ki a part­nerekkel, melyek sok, ko­rábban fennállott párhuza­mosságokat küszöböltek ki. A népfront közművelődési munkája eredményesebben támogatja a terület- és vá­rospolitika főbb törekvéseit, erősödött e munka politikai megbecsülése is. A munkaprogramnak meg­felelően a művelődés vala­mennyi kérdését a társadal­mi aktivitás növelésének fel­adatából törekedtek megkö­zelíteni. Fontos szerepe volt ebben annak a tevékeny­ségnek, melyet a szocialista demokrácia szellemi előfelté­teleinek megteremtése érde­kében tettek. Közülük legát­fogóbb terület a politikai ismeretterjesztés, a pro­paganda és agitáció. Szí­nes és változatos formái kö­zül a fórumjellegű rendez­vények a legnépszerűbbek, ahol az ismeretszerzés mel­lett az országos célokat he­lyi tennivalókban fogalmaz­hatják meg a résztvevők. Három forma volt különö­sen fontos: a téli­ esték, a kül- és belpolitikai tájékoz­tatók és a népfrontban dol­gozó munkáskáderek tanfo­lyamai. A tájékoztató ezután eze­ket a munkaterületeket rész­letezte. Az elnökség e témakörrel kapcsolatban egyebek kö­zött megállapította: az el­nökség művelődési munka­­programjának végrehajtása megfelelő ütemben folyik. A továbbiakban nagyobb súlyt kell helyezni a lakóhelyi művelődés feltételeinek ja­vítására, a honismereti mun­ka szervezettebbé tételére. Befejezésül vegyes ügye­ket tárgyalt a Hazafias Nép­front megyei, elnöksége. 30 éves a barcsi Vörös Csillag Losonczi Pál a jubileumi ünnepségen Megalakulásának 30. év­fordulóját ünnepelte szom­baton Somogy megye neves közös gazdasága, a barcsi Vöröse Csillag Termelőszö­vetkezet. Az ebből az alka­lomból a járási művelődési házban rendezett ünnepségen megjelentek az alapító tagok, köztük Losonczi Pál az El­nöki Tanács elnöke is. Ott volt Romány Pál mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszter, Szabó István a Ter­melőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke, Varga Péter a­ Somogy megyei pártbizottság első titkára, Böhm József a megyei ta­nács elnöke, továbbá a kör­nyékibelli közös gazdaságok képviselői. A jubileumi ünnepségen felszólalt Losonczi Pál, aki tolmácsolta Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizott­sága első titkárának jókíván­ságait. Az Elnöki Tanács elnöke és Romány Pál ez­után kitüntetéseket adott át, s em­lékplaketteket a terme­lőszövetkezet alapító tagjai­nak, valamint azoknak, akik 25 éve dolgoznak a közös gazdaságban. Losonczi Mi­hály, a szövetkezet elnöke a Munka Érdemrend arany fokozatát kapta. ­ Ma este bezárja kapuit az őszi Budapesti Nemzetközi Vásár Zárásra készülődik­ az őszi Budapesti Nemzetközi Vásár. A hétvége nem jelenített pi­henést, tétlenkedést a kiállí­tóknak,­­mert fogadniuk kel­lett az információra váró látogatókat, s jónéhány üzle­ti tárgyalásit is most pecsé­teltek meg a szerződések aláírásával. A Lenfonó- és Szövőipari Vállalat vezetői közölték: 5 kisipari szövetkezettel és a fővárosi kézműipari vállalat­tal sikerült megállapodniuk a Trapper farmeranyag márkás késztermékké való feldolgozásában és értéke­sítésében. A szerződés szerint a termelő partnerek csak­nem 600 ezer farmeröltözé­­ket — nadrágot, szoknyát, kosztümöt, ruhát és öltönyt — gyártanak a lenfonó ál­tal — a márka védelmének figyelembevételével — előírt modellekből és a szigorú technológiai követelmé­nyeknek megfelelően. A négy vidéki nagykeres­kedelmi vállalat árubeszer­zését szolgáló Sinterunion egyesülés vásári endeményei biztatóak a jövő évi áruellá­tás szempontjából. A szov­jet partnerekkel egyebek között 25 ezer varrógép, egy NDK-beli céggel 18 ezer 400 kályhás, a csehszlovák Om­­niával 11 000 villanybojler beszerzésére kötöttek megál­lapodást, és sikerült még ezévi szállításra terven felül vá­sárolni­uk szovjet kerékpá­rokat és román asztali rádió­ikat­ is. A hongkongi Crimes cég­­rozsdamentes háztartási eszközeivel — amelyek most a Corvin Áruházban kapha­tók — a jövő évre 200 000 dollár értékben vásárolt az egyesülés. Vasárnap 10 órától­ utoljá­ra fogadja a nagyközönséget az őszi Budapesti Nemzetkö­zi Vásár, amelynek kapuit este 7 órakor zárják. A múzeumi és műemléki hónap országos megnyitója Múzeumaink mindinkább a teljességre törekednek az em­ber és a természet, az em­ber, a termelés és a társa­dalomtörténet bemutatásá­ban. Nyitott múzeumokat akarnak, amelyek nem csupán tárolók, hanem élő, eleven intézményiek. Attól élők, ha beleszólnak a mai ember életébe,­­ha minden, történe­­lemhamisítást és hamis pár­huzamot elkerülve válaszol­nak a mai ember kérdés­ed­re! — hangsúlyozta Pozsgay Imre,­­kulturális miniszter, az országos múzeumi és műem­léki hónap idei rendezvény­sorozatának szombati, szek­szárdi megnyitóján. Poz­sgay Imre elismeréssel szólt a muzeológusok és a műem­lékvédők szoros együttmű­ködéséről, amelynek eredmé­nyeként helyreállítottá­k a sárvári Nádassdy várat, meg­újítják a tatai várat, foly­tatják a­ visegrádi vár re­­konstrukciójét, fokozottan törődnek többek közt Sop­ron, Kőszeg, Pécs, Moson­magyaróvár mi­emlékieivel. A megnyitó beszéd után , miniszter kitü­ntetésekt adott át.

Next