Napló, 1979. január (Veszprém, 35. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-03 / 1. szám

Losonczi Pál újévi köszöntője Los­onczi Pál, az MSZMP úl Bizottságának tagja, a Magy­ar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, január 1-én a rádióban és a televízió­­­__r­i köszöntőt mondott. Egy lum­ikás évet hagy­v a magunk mögött, bizakodás­sal köszöntjük az új esz­tendőt. Mozgalmas, esemé­nyekben gazdag időszakot zártunk le. Belpolitikai éle­tünknek fontos állomása volt a Központi Bizottság tavaly áprilisi ülése, amelyen átte­kintettük a XI. kongresszus óta végzett munkánkat. Nem­csak a párttagok, hanem egész népünk egyetértésével találkozott az a fő következ­tetés, hogy a kongresszus ha­tározatai kiállták a gyakor­lat próbáját, hogy tovább folytatjuk a népünk támoga­tását élvező politikai irány­vonalunkat. Az óévben — a magyar nép helytállása, szorgalmas, jó munkája nyomán — anyagiakban és szellemiek­ben gyarapodott országunk, emelkedett az életszínvonal, javultak az életkörülmények. Népünk jó politikai légkör­ben tevékenykedik szocialis­ta hazánk gazdasági és kul­turális felemelkedésén, a fejlett szocialista társadalom építésének nagy művén. 1978- ban ötéves tervünk harma­dik évében nem minden si­került úgy, ahogy szerettük volna De a nehezebb és bo­nyolultabb feltételek ellenére is elértük vagy megközelítet­tük a magunk elé tűzött cé­lokat. Közös ügyünk nagy tette­ket szülő egységbe foglalja össze a nemzetet. Pártunk szövetségi politi­kája jut kifejezésre abban, hogy a szocializmusért, a béke megőrzéséért, népünk javára jó egyetértésben együtt munkálkodnak a pár­ton kívüliek és párttagok, a különböző világnézetű ál­lampolgárok. Eredményeink legfőbb forrása a pártunk vezetésével megvalósuló szo­cialista nemzeti egység, a párt és a tömegek közti köl­csönös bizalom. Ez a leg­főbb feltétele annak is, hogy az 1979-es esztendőre meg­határozott feladatunkat meg­oldjuk. Az idllnfiá­gázaasági terv előirányzatai valamivel szerényebbek az eddiginél. Fejlődésünknek most olyan szakaszában vagyunk, amikor az a döntő feladat, hogy megszilárdítsuk elért ered­ményeinket, s megalapozzuk népgazdaságunk fejlődését, népünk életszínvonalának a rendszeres növelését. Feladataink sikeres meg­valósítása mindenekelőtt fe­lelősségteljesebb munkát kö­vetel. Olyan világban élünk, amikor a követelmények szigorúbbak lettek a gazdasági életben. Általános követelmény a gaz­daságosság javítása, az or­szágon belül és a határain­kon túl is jól értékesíthető termékek részarányának nö­velése. Ez az útja az ország további általános fejlődésé­nek, az életszínvonal meg­alapozott emelésének. Társa­dalmunk túlnyomó többségé­nek igazságérzetével és he­­(Folytatás a 2. oldalon) ■----------------­A MÉM rendelkezése: Ellenőrzik a takarmányadagolást Újabb intézi­tésekkel igyekeznek javítani, gazda­ságosabbá tenni a takarmá­nyozást, tekintettel arra, hogy a költségek túlságosan magasak. A gazdaságok gyakran az optimálisnál lé­nyegesen nagyobb takar­mányadagokkal érik el a kí­vánt súlygyarapodást. Az országos adatok szerint a takarmányozás költségeinek 5—10 százalékát lehetne meg­takarítani akkor, ha a nagy­üzemi hizlaldákban, állatte­lepeken az eddiginél szigo­rúbban betartanák a tartási, takarmányozási technológia előírásait. A MÉM tavaly két ízben mérte fel, milyen takar­mányadagokkal érik el az egységnyi súlygyarapodást a nagyüzemi állattelepeken. Be­bizonyosodott, hogy az or­szágos átlag ugyan lassan javulást mutat, de még min­dig kedvezőtlenül alakul. En­nél is figyelmeztetőbb: a nagyüzemek között olyan nagy mértékű a differenciá­lódás, hogy gyakran másfél­kétszeres különbségek mu­tatkoznak a takarmányada­gokban. A MÉM közleményt adott ki a gazdaságos takar­­mányfelhasználásról. Közöl­ték a termelőkkel, hogy mi­lyen értéket tekinthetnek az abrakfelhasználás még elfo­gadható határának: a ser­téshizlalásnál például a sza­kosított telepeken legfeljebb 4,3, a valamivel kedvezőtle­nebb körülmények között üzemelő hagyományos tele­peken pedig nem több mint 4,8 kg takarmánnyal kell elő­állítani a kérődzők takarmá­nyozásának értékhatárait is. A MÉM felhatalmazza az Országos Takarmányozási és Állattenyésztési Felügyelősé­get arra, hogy a gazdaságok­ban ellenőrizze a takarmány­felhasználást, és ahol feltű­nően nagy különbségek mu­tatkoznak a most előírt szá­mokhoz képest, ott számon­kérést, felelősségrevonást kezdeményezzen. Sporthajók üzeme A Magyar Hajó- és Daru­gyár Balatonfüredi gyár­egységének sporthajó üze­me termékeinek nagyobb hányadát exportálja. A külföldi piacokon keresett sporthajók gyártásának fo­kozására új műhelycsarno­kot építettek, ahol már fo­lyik a próbaüzemi terme­lés. A képen: Készülnek a vitorlástestek az új csar­nokban. (MTI Fotó - Rózsás Sándor felvétele - KS) Tilos az áru indokolatlan visszatartása Előjegyzéses vásárlások a „csúszópénz” megakadályozására A vásárlói biztonság érde­kében, a jogosulatlan előny­­szerzés megakadályozására a nehezen, vagy az azonnal be nem szerezhető cikkek ki­szolgálását még 1972-ben ren­deletben szabályozta a belke­reskedelmi miniszter. A megrendelése®, előjegy­­zéses vásárlási rendszert azonban a kiskereskedelmi vállalatok, a bolthálózat többsége nem alkalmazza megfelelően. Ez az értékesí­tési forma kívánatosnál szű­kebb körben terjedt el, in­kább csak a boltvezetők­éri kezdeményezései ta­rtathatók. A minisztérium ellenőrzé­sei megállapították, hogy bár van a raktáron a vásárlók ál­tal keresett cikkekből, azo­kat azonban különböző okok miatt visszatartják. Ez meg­engedett, teljesen szabályos akkor, ha az árut az OTP-hi­tellevél elintézésének idejé­re, minőségi cserék esetére tartalékolják, vagy azért tet­ték félre, mert előleggel le­foglalta a vevő. Nem mond­ható általánosnak, de gyako­ri, hogy az áru visszatartása kizárólag a bolti dolgozók jo­gosulatlan előnyszerzését szolgálja: „csúszópénz” re­ményében tartalékolnak kü­lönféle cikkeket. A visszaélések megakadá­lyozására a Belkereskedelmi Minisztérium irányelvet adott ki, amely szerint a bel­kereskedelmi vállalatoknak március 31-ig ki kell jelöl­niük azokat az üzleteket, amelyekben bevezetik az elő­jegyzés­es, megrendeléses ér­tékesítést, meg kell határoz­­niuk az ily módon f­­rgalom­ba kerülő cikkeket, gondos­­kodniok kell a hozzá szüksé­ges technikai feltételekről, például „hivatalos” előjegy­zési naplóról, értesítő levél­ről. A szabályozás közönsé­get érintő lényege: a vevő­nek — ha nem tudják szá­mára azonnal kiszolgálni a keresett árut — joga van elő­jegyzést kérni, előleggel meg­rendelni: ezt az előjegyzési naplóban rögzítik — a napló első példányát a vevő kapja — s amikor az áru a boltba érkezik, a vásárlót levelező­lapon azonnal értesítik. A minisztérium szerint a megrendeléses, előjegyzéses rendszerű­ főleg a tartós fo­gyasztási cikkeiket — bútort és lakásfelszerelési, vas­mű­szaki cikkeket — árusító üz­letekben indokolt bevezetni, alkalmazása azonban célsze­rű egyéb keresett termékek, például ruházati cikkek for­galmazásánál is. A kijelölt cikkek között csupán olyan áruk nem lehetnek, amelyek beszerzésére hosszabb távon sincs kilátás. Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP VESZPRÉM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Szerda, 1979. január 3. ÁRA: 80 FILLÉR XXXV. évfolyam 1. szám Súlyos viharkárok megyénkben hidő­lt oszlopok, fák, letépett háztetők Folytatódik a hibaelhárítás a vezetékeknél A vasárnap hirtelen támadt szél hamarosan viharossá, orkánszerűvé fokozódott. A hidegfront megyénkbe is „betört”, s a mintegy 100—120 kilométeres óránkénti se­bességgel, sőt gyakran még erősebb lökésekkel száguldó szél igen sok­ helyen okozott károkat. Fákat, telefon- és villanyoszlopokat döntött ki, elektromos és távíró-, táv­beszélő vezetékeket tépett el, háztetőket bontott meg és sodort le szarulástól, geren­dástól. Nemcsak egy-két helyen, hanem a megyében szinte mindenütt. Az újév első napján tomboló szélvihar nemcsak megyénkben, hanem országszerte ko­moly károkat okozott. Ezt tükrözik az Állami Biztosító igazgatóságaihoz kedden ér­kezett első bejelentések is. Elsősorban Nyugat-Magyarországon pusztított a vihar, amely tűzfalakat, kéményeket döntött le, a háztetők cserepeit sodorta le, sok víkend­­házról az egész tetőt letépte. A fővárosban is hasonló károkat vettek számba. A kedden bejelentett mintegy 700 gépjárműkár többsége is abból keletkezett, hogy a házakról leomlott vakolat a lehullott tetőcserepek, kéménytéglák megrongálták az utcákon parkírozó autók karosszériáját, betörték a szélvédőüvegeket. A biztosító szakértői megkezdték a károk felmérését. A gyors hidegbetörés és az erős fagy halálos áldozatokat is követelt Komárom megyében. Hajnán Kovács László 36 éves, Unyon Molnár András 60 éves és Csona­­kon Szőke Sándor 56 éves helyi lakosokat kedden hajnalban, illetve reggel holtan találtak az utcán. A vizsgálat eddigi megállapítása szerint rosszullét és a kemény hideg együttesen okozta mindhármójuk halálát. Posta távközlési üzem­ A posta megyei távközlési üzeme tájékoztatása szerint a vihar miatt több helyen meg­szakadt a telefonösszekötte­tés. A nagy erejű szél Veszp­rém és Nagyvázsony, Vi­­gándpetend, Balatonkenese, Örvényes, Tapolca, Sümeg, Somlószőllős stb. térségében távíró- és távbeszélő oszlo­pokat döntött ki, vezetékeket tépett el. Ezen kívül sok fát, elsősorban a vasút területén nagy nyárfákat, a vezetékek­re döntött, s azok megrongál­ták a hálózatot. A távközlés, üzem szere­lői, csakúgy, mint az­ ÉDÁSZ szakemberei, azonnal hozzá­láttak a hibák kijavításához. Ők is elsősorban a nagyobb jelentőségű akadályok elhá­rításán fáradoznak, s ezért kisebb hibák kijavítása csak később kezdődhet meg. Eh­hez kérik a lakosság türel­mét. A távközlési üzemtől mintegy 60 szakember dolgo­zott tegnap a délelőtti órák­ban a különböző területeken, a helyiközi összeköttetések megteremtésén, a szakadt vezetékek, kidőlt oszlopok okozta akadályok felszámo­lásán. Az újévi, viharos erejű szél többfelé kárt okozott a megyé­ben. Ispán Ferenc hajmáskéri otthonának tetejét megbontot­ta a vihar, így az épület lakhatatlanná vált. A négy éve elkészült lakásból a család három kisgyermekkel kiköltözött Fotó: Péterfay Áramszolgáltató vállalat Az Északdunántúli Áram- dályok elhárításán. Az Őr­­szolgáltató Vállalat tájékoz- kánszerű szél Tapolca térsé­ta­tása szerint tegnap délelőtt­jében — Nemesvita, Baja­­valamennyi gépkocsi és több tonederics, Lesenceistvánd, mint 40 szakember dolgozott Lesencefalu, Sáska, Szigliget a vihar okozta károk, aka- (Folytatás a 3. oldalon) Árvízvédelmi készültség a Tiszán Heves árhullámot indított el a Tisza felső szakaszán és mellékfolyóin a december végi felmelegedés, esőzés és hóolvadás. December 30. esti óriástól kezdve, lénye­gében három nap alatt a Tisza vízszintje Vásárosna­­ménynál több mint nyolc méterrel emelkedett, de sze­rencsére volt elegendő hely, mert előzőleg kevés víz terhelte a folyó medrét. A keddi jelentések szerint a vízszint elérte a 864 centimétert, s ez már 48 centimé­terre megközelítette a maximumot, amelyet 1970-ben mértek. Ezért a Felső-Tisza-vidéki és az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság harmadfokú árvízvédelmi készült­séget rendelt el a Tisza Záhony és Tiszaibecs közötti sza­kaszára, másodfokút a Túron, a Szamoson, a Krasznán és a Bodrogon, elsőfokút pedig a Tisza Záhony és Ti­szafüred közötti szakaszára. A védelmi vonalakon meg­kezdte munkáját a figyelőszolgálat, készenlétbe helyez­tek egy árvízvédelmi osztagot és az esetleg szükségessé váló védekezési munkákhoz anyagokat készítettek elő. Az árhullámnak szabad utat nyitottak Tiszalöknél, a duzzasztómű zsilipjeinek felvonásával. Ítéletidő Európában Változatlan erővel folyta­tódik az utóbbi évtized leg­nagyobb „hó­háborúja” az NSZK-ban. Kedd délutánig a vasúti közlekedést csak egyes fővonalakon sikerült helyreállítani, a hótorlaszok valamennyi szárnyvonalat megbénították. A hirtelen hideghullám­nak 14 halálos áldozata volt az óév utolsó és az újév el­ső napjaiban, többen közü­lük hótól körülzárt gépko­csiban fagytak meg. Az NDK-ban is igen sú­lyos a kedvezőtlen időjárás okozta helyzet. Természeti csapás sújtotta területnek minősítette a len­gyel minisztertanács Len­gyelország északi és középső körzeteit.

Next