Napló, 1979. június (Veszprém, 35. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-01 / 126. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! AZAPU M MSZMP VESZPRÉM MEGYEI BIZOTTSÁGI ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1979. június 1., péntek ARA: 1,20 FORINT XXXV. évfolyam, 126. szám Utánpótlásnevelés az IKARUS-ban Az IKARUS Karosszé­ria- és Járműgyárban tizenkét szakmában mintegy hatszáz szak­munkás tanulót oktat­nak. A képen: Hegesztő tanulók oktatása a tan­intézetben. Leonyid Brezsnyev elvtárs munkásosztályunk képviselőivel találkozott a Parlamentben Októberi Forradalom Érdemrend a jubileumi munkaverseny csepeli kezdeményezőinek Díszvacsora az Országházban Bensőséges ünnepséggel kezdődött csütörtökön délelőtt Leonyid Iljics Brezsnyevnek, a Szovjetunió Kommunis­ta Pártja Központi Bizottsága főtitkárá­nak, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége el­nökének és a vezetésével hivatalos, ba­ráti látogatáson hazánkban tartózkodó szovjet párt- és kormányküldöttségnek a programja. A vendégek a Parlament delegációs termében a magyar munkásosztály képviselőivel, a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 60. évfordulóját kö­szöntő jubileumi munkaverseny csepe­li kezdeményezőivel, az országos moz­galomban élenjáró kollektívák, szocia­lista brigádok, üzemi, vállalati közössé­gek küldötteivel, állami díjasokkal, a szocialista munka hőseivel találkoztak. Leonyid Iljics Brezsnyev Kádár Jánossal, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kárával együtt érkezett a terembe, ahol már ott vol­tak a szovjet párt- és kor­mányküldöttség tagjai: And­rej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tag­ja, a Szovjetunió külügymi­nisztere, Konsztantyin Cser­­nyenko, az SZKP KB Politi­kai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Konsztantyin Ruszakov, az SZKP Központi Bizottságá­nak titkára, Ivan Arhipov, az SZKP Központi Bizottságá­nak tagja, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnökhe­lyettese, Viktor Dobrik, az Ukrán Kommunista Párt Központi Bizottsága Politi­kai Bizottságának póttagja, a lvovi területi pártbizottság első titkára, valamint Vla­gyimir Pavlov, az SZKP Központi Bizottságának tag­ja, a Szovjetunió magyaror­szági rendkívüli és megha­talmazott nagykövete. Politikai, társadalmi köz­életünk számos vezetője vett részt a forró hangulatú ba­ráti összejövetelen. Ott vol­tak: Gáspár Sándor, a Ma­,­gyar Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának főtitkára és Maróthy László, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szö­vetség Központi Bizottságá­nak első titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­jai , Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára, Méhes Lajos, a budapesti pártbizottság el­ső titkára, Pója Frigyes kül­ügyminiszter, Szűrös Má­tyás, hazánk moszkvai nagy­követe és sokan mások. A legnagyobb budapesti munkáskerületek vállalatai­nak, kommunistáinak képvi­seletében ott volt a találko­zón Ernszt Antal, a Csepel Vas- és Fémművek pártbi­zottságának első titkára, Ga­rái Vilmos, a Csepel Vas- és Fémművek vezérigazgatója. A szovjet párt- és kor­mányküldöttség és a ma­gyar dolgozók képviselőinek találkozóján Leonyid Iljics Brezsnyev mondott beszé­det. Kellemes kötelességet tel­jesítek ma: átadom a vörös Csepel dicső munkáskollek­­tívájának, az Októberi For­radalom Érdemrendet. Kötelességem kétszeresen is kellemes, mivel magamat is csepelinek tartom. Jól emlékszem arra a találkozás­ra a gyár dolgozóival, ami­kor a törzsgárdatag meg­tisztelő címet adományozták nekem. Vörös Csepelnek olyan ön­életrajza van, amelyre mél­tán lehet büszke minden munkás, technikus, mérnök, mindenki, aki a csepeli üze­mekben dolgozik. Most két olyan esemény­ről szeretnék szólni, amely­­lyel vörös Csepel nemzet­közi híre sok vonatkozásban összefügg. Mindenekelőtt a csepeliek aktív részvételéről a Magyar Tanácsköztársaság megte­remtésében, és bár abban az időben Magyarországon a néphatalom nem maradha­tott fenn, a Tanácsköztár­saság nagy, lelkesítő segít­ség volt Szovjet-Oroszor­­szágnak. A második — a maga ne­mében szintén nagy jelentő­ségű — esemény 1977 ja­nuárjában történt. Vörös Csepelről hangzott el akkor a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulóját köszöntő munkaversenyre szóló felhívás. A csepeliek mintha csak átvették volna a távoli 1918-ból érkező sta­fétabotot. Lendületük egy tőről fakadt a moszkvai ren­dezőpályaudvar munkásai­nak lelkesedésével, amelyben Lenin a munkához való kommunista viszony csíráit látta. Csepel kollektívája képes volt kifejezni azt, ami szin­te a levegőben volt. Éppen ezért vették át a csepeliek kezdeményezését a testvéri országokban és ezért indul­hatott útjára nemzetközi méretekben az októberi ju­bileum tiszteletére hirdetett munkaverseny. Nagyon jó az elvtársak, hogy a munkásosztály inter­nacionalista osztály volt és maradt. A Szovjetunió, Magyaror­szág és a többi szocialista ország munkássága, a tőkés országok munkásmozgalma szinte naponta bizonyítja magasfokú internacionalista öntudatát, bajtársiasságát, az igaz ügyért harcoló népek­kel való szolidaritását. Egyik nagyszerű példája ennek a hős Vietnam támogatása. Valójában éppen a mun­kásmozgalom internaciona­­lizmusához kötődnek döntő mértékben az emberiségnek a békéhez, a szabadság, a jóakarat és az igazság esz­méinek diadalához fűzött re­ményei. Engedjék meg, kedves elv­társak, hogy átadjam a szov­jet dolgozók szívélyes, testvé­ri üdvözletét a magyar mun­kásosztálynak, minden ma­gyar dolgozónak. Szívből köszöntöm a cse­pelieket a megérdemelt ki­tüntetés átvétele alkalmá­ból. A nagy tapssal fogadott beszéd után az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Ta­nács Elnökségének elnöke átnyújtotta a Csepel Vas- és Fémművek kollektívájának adományozott Októberi For­radalom Érdemrendet. Az összetartozást, a két nép munkásosztályának testvériségét is kifejező ma­gas elismerésért Ernszt An­tal mondott köszönetet: — A mai nap kiemelke­dő eseményként, ünnepként válik maradandóvá a Cse­pel Vas- és Fémművek tör­ténetében, munkáskollektí­­vánk, szocialista brigádjaink életében. Vállalatunk több mint 30 ezer dolgozójának, kommunistáinak, KISZ-es fiataljainak és nyugdíjas munkás-veteránjainak neve­(Folytatás a 2. oldalon) Leonyid Brezsnyev átadja a kitüntetést. Illést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszterta­nács csütörtökön ülést tartott. Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese beszá­molt a KGST végrehajtó bizottságának 90. üléséről. A kor­mány jóváhagyólag tudomásul vette a jelentést. Megbízta a nemzetközi gazdasági kapcsolatok bizottságát, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket az ülésen elfogadott aján­lásokból adódó feladatok végrehajtására. A Minisztertanács jóváhagyólag tudomásul vette a mező­­gazdasági és élelmezésügyi miniszter jelentését a mezőgazda­­sági termékek minőség szerinti átvételének helyzetéről és a további feladatokról, valamint a Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsa főtitkárának a napirendhez kapcsolódó tá­jékoztatóját. A belkereskedelmi miniszter jelentést tett a munka és üzemszervezés helyzetéről a belkereskedelemben. A kormány tudomásul vette a beszámolót és a tervezett intézkedéseket. A Minisztertanács titkársága vezetőjének előterjesztése alapján a kormány korszerűsítette az országos hatáskörű állami szervek feletti felügyeletről szóló 1968. évi határoza­tát. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt Fegyelmezett pénzgazdálkodás Ülésezett a megyei tanács Csütörtökön délelőtt dr. Radnóti Istvánnak, a megyei párt-végrehajtó bizottság tag­jának, a megyei tanács elnö­kének vezetésével ülést tar­tott a megyei tanács. A tes­tület munkájában részt vet­tek: Szabó Gyula, a megyei pártbizottság titkára, dr. Fo­­nyó Gyula, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának főosz­tályvezetője. Első napirendi pontként István Jánosnak, a megyei tanács általános elnökhelyet­tesének előterjesztése alapján megvitatták A tanácsok és a nem tanácsi szervek együtt­működése a településfejlesz­tés területén című jelentését. Mivel az előterjesztést teg­napi lapszámunkban részle­tesen ismertettük, tudósítá­sunkban csak a vita legfon­tosabb megállapításait emel­jük ki. A vitában felszólal­tak: Holczer József ajkai, Szollár Gáspár tapolcai, Rácz Béla nemesgulácsi, Hajba Ferenc pápai járási megyei tanácstagok és Pető István országgyűlési képvi­selő. A felszólalók részlete­sen ismertették választókör­zetük, lakóterületük általá­nos rendezési terveit, érté­kelték az együttműködés je­lentőségét a lakosság kom­munális,szociális ellátottsá­gának fokozásában, a lakás­építés segítésében, az iskolai, óvodai és bölcsődei ellátott­ság növelésében. Megálla­pították, hogy a tanácsok, a vállalatok, intézmények kö­zötti együttműködés jól szol­gálja a lakosság érdekeit, a települések fejlesztését. A je­lentést egyhangúlag elfogad­ták. Megvitatta a tanácsülés Az igazgatási, szakigazgatási te­vékenység helyzete Veszp­rém megyében című jelentést is, melyet dr. Búzás Huba, a megyei tanács igazgatási osztályvezetője terjesztett a testület elé. Rámutat a jelentés arra, hogy a tanácsok igazgatási, szakigazgatási szervei meg­növekedett feladatot láttak el az utóbbi időben, teendőik egyre növekedtek. A megyei, városi, járási, nagyközségi és községi igazgatási szervek a lakosság érdekeit közvetle­nül érintő és szolgáló, poli­tikai, hatósági, intézmény­­irányítási és szervező tevé­kenységet fejtenek ki. Első­rendű szerepük van a taná­csi testületek, végrehajtó bi­zottságok döntéselőkészítő te­vékenységében, másrészt a tisztségviselők, tanácsi bi­zottságok, pártszervek, főha­tóságok és társadalmi szer­vek tájékoztatásában. Mintegy 400 fajta tevé­kenységet folytatnak, me­lyekből a legfontosabbak: az új jogszabályok megismerte­tése; a lakások elosztásának megszervezése, illetve a lak­­­áselosztás társadalmi ellen­őrzésének fokozása; a munka­­nélküli jövedelemszerzés és ingatlanspekuláció megaka­dályozása; a kisajátítások végrehajtása; a gyermekvé­delmi, gyámügyi tevékeny­ség; birtokvédelmi ügyinté­zés, stb. Megállapította a jelentés — s ezt a hozzászólók is megerősítették —, hogy amennyiben az évek óta tapasztalt hatáskörnövekedés tartós marad, nehezen lesz biztosítható a jelenleg magas szintű igazgatási munka mi­nőségének megtartása, illet­ve fejlődése. A napirendi pontok vitájá­ban elsőként Domonkos Ala­­dárné (Révfülöp) kért szót. A tárgyi és személyi feltéte­lek javításának szükségessé­gét hangsúlyozva számolt be a választókörzetében tapasz­taltakról. Dr. Halász István, a tapolcai VTVB titkára el­mondotta, hogy az igazgatás­ban dolgozók munkáját nagymértékben segíti a rend­szeres képzés és továbbkép­zés. Felvetette, hogy a ha­táskörök növekedését nem követi mindig a személyi fel­tételek biztosítása. Megálla­pította, hogy az államigazga­tási munkában az ügyfelek többsége az ügyintézőkkel való együttműködésre törek­szik. Mészöly László, (veszp­rémi járás) a járási hivatal igazgatási osztályának tevé­kenységéről szólva elmondot­ta, hogy ott a legnagyobb az ügyfélforgalom. Ennek elle­nére a munka egyenletes, kiegyensúlyozott. Szót kért a vitában dr. Fo­­nyó Gyula is, aki a felügye­leti vizsgálatok megállapítá­saira hivatkozva elismerés­sel szólt megyénk tanácsai­nak igazgatási munkájáról. Megállapította, hogy az MTVB igazgatási osztálya és a városi-járási és közs­­zakigazgatási szervek ü­gyénkben magas szintű, o­damutató igazgatási t­genységet folytatnak. Harmadik napirendi pont­(Folytatás a 2. oldalon)

Next