Napló, 1979. június (Veszprém, 35. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-01 / 126. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! AZAPU M MSZMP VESZPRÉM MEGYEI BIZOTTSÁGI ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1979. június 1., péntek ARA: 1,20 FORINT XXXV. évfolyam, 126. szám Utánpótlásnevelés az IKARUS-ban Az IKARUS Karosszéria- és Járműgyárban tizenkét szakmában mintegy hatszáz szakmunkás tanulót oktatnak. A képen: Hegesztő tanulók oktatása a tanintézetben. Leonyid Brezsnyev elvtárs munkásosztályunk képviselőivel találkozott a Parlamentben Októberi Forradalom Érdemrend a jubileumi munkaverseny csepeli kezdeményezőinek Díszvacsora az Országházban Bensőséges ünnepséggel kezdődött csütörtökön délelőtt Leonyid Iljics Brezsnyevnek, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége elnökének és a vezetésével hivatalos, baráti látogatáson hazánkban tartózkodó szovjet párt- és kormányküldöttségnek a programja. A vendégek a Parlament delegációs termében a magyar munkásosztály képviselőivel, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulóját köszöntő jubileumi munkaverseny csepeli kezdeményezőivel, az országos mozgalomban élenjáró kollektívák, szocialista brigádok, üzemi, vállalati közösségek küldötteivel, állami díjasokkal, a szocialista munka hőseivel találkoztak. Leonyid Iljics Brezsnyev Kádár Jánossal, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárával együtt érkezett a terembe, ahol már ott voltak a szovjet párt- és kormányküldöttség tagjai: Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere, Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Konsztantyin Ruszakov, az SZKP Központi Bizottságának titkára, Ivan Arhipov, az SZKP Központi Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese, Viktor Dobrik, az Ukrán Kommunista Párt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának póttagja, a lvovi területi pártbizottság első titkára, valamint Vlagyimir Pavlov, az SZKP Központi Bizottságának tagja, a Szovjetunió magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. Politikai, társadalmi közéletünk számos vezetője vett részt a forró hangulatú baráti összejövetelen. Ott voltak: Gáspár Sándor, a Ma,gyar Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára és Maróthy László, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának első titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai , Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Méhes Lajos, a budapesti pártbizottság első titkára, Pója Frigyes külügyminiszter, Szűrös Mátyás, hazánk moszkvai nagykövete és sokan mások. A legnagyobb budapesti munkáskerületek vállalatainak, kommunistáinak képviseletében ott volt a találkozón Ernszt Antal, a Csepel Vas- és Fémművek pártbizottságának első titkára, Garái Vilmos, a Csepel Vas- és Fémművek vezérigazgatója. A szovjet párt- és kormányküldöttség és a magyar dolgozók képviselőinek találkozóján Leonyid Iljics Brezsnyev mondott beszédet. Kellemes kötelességet teljesítek ma: átadom a vörös Csepel dicső munkáskollektívájának, az Októberi Forradalom Érdemrendet. Kötelességem kétszeresen is kellemes, mivel magamat is csepelinek tartom. Jól emlékszem arra a találkozásra a gyár dolgozóival, amikor a törzsgárdatag megtisztelő címet adományozták nekem. Vörös Csepelnek olyan önéletrajza van, amelyre méltán lehet büszke minden munkás, technikus, mérnök, mindenki, aki a csepeli üzemekben dolgozik. Most két olyan eseményről szeretnék szólni, amelylyel vörös Csepel nemzetközi híre sok vonatkozásban összefügg. Mindenekelőtt a csepeliek aktív részvételéről a Magyar Tanácsköztársaság megteremtésében, és bár abban az időben Magyarországon a néphatalom nem maradhatott fenn, a Tanácsköztársaság nagy, lelkesítő segítség volt Szovjet-Oroszországnak. A második — a maga nemében szintén nagy jelentőségű — esemény 1977 januárjában történt. Vörös Csepelről hangzott el akkor a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulóját köszöntő munkaversenyre szóló felhívás. A csepeliek mintha csak átvették volna a távoli 1918-ból érkező stafétabotot. Lendületük egy tőről fakadt a moszkvai rendezőpályaudvar munkásainak lelkesedésével, amelyben Lenin a munkához való kommunista viszony csíráit látta. Csepel kollektívája képes volt kifejezni azt, ami szinte a levegőben volt. Éppen ezért vették át a csepeliek kezdeményezését a testvéri országokban és ezért indulhatott útjára nemzetközi méretekben az októberi jubileum tiszteletére hirdetett munkaverseny. Nagyon jó az elvtársak, hogy a munkásosztály internacionalista osztály volt és maradt. A Szovjetunió, Magyarország és a többi szocialista ország munkássága, a tőkés országok munkásmozgalma szinte naponta bizonyítja magasfokú internacionalista öntudatát, bajtársiasságát, az igaz ügyért harcoló népekkel való szolidaritását. Egyik nagyszerű példája ennek a hős Vietnam támogatása. Valójában éppen a munkásmozgalom internacionalizmusához kötődnek döntő mértékben az emberiségnek a békéhez, a szabadság, a jóakarat és az igazság eszméinek diadalához fűzött reményei. Engedjék meg, kedves elvtársak, hogy átadjam a szovjet dolgozók szívélyes, testvéri üdvözletét a magyar munkásosztálynak, minden magyar dolgozónak. Szívből köszöntöm a csepelieket a megérdemelt kitüntetés átvétele alkalmából. A nagy tapssal fogadott beszéd után az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke átnyújtotta a Csepel Vas- és Fémművek kollektívájának adományozott Októberi Forradalom Érdemrendet. Az összetartozást, a két nép munkásosztályának testvériségét is kifejező magas elismerésért Ernszt Antal mondott köszönetet: — A mai nap kiemelkedő eseményként, ünnepként válik maradandóvá a Csepel Vas- és Fémművek történetében, munkáskollektívánk, szocialista brigádjaink életében. Vállalatunk több mint 30 ezer dolgozójának, kommunistáinak, KISZ-es fiataljainak és nyugdíjas munkás-veteránjainak neve(Folytatás a 2. oldalon) Leonyid Brezsnyev átadja a kitüntetést. Illést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese beszámolt a KGST végrehajtó bizottságának 90. üléséről. A kormány jóváhagyólag tudomásul vette a jelentést. Megbízta a nemzetközi gazdasági kapcsolatok bizottságát, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket az ülésen elfogadott ajánlásokból adódó feladatok végrehajtására. A Minisztertanács jóváhagyólag tudomásul vette a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter jelentését a mezőgazdasági termékek minőség szerinti átvételének helyzetéről és a további feladatokról, valamint a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa főtitkárának a napirendhez kapcsolódó tájékoztatóját. A belkereskedelmi miniszter jelentést tett a munka és üzemszervezés helyzetéről a belkereskedelemben. A kormány tudomásul vette a beszámolót és a tervezett intézkedéseket. A Minisztertanács titkársága vezetőjének előterjesztése alapján a kormány korszerűsítette az országos hatáskörű állami szervek feletti felügyeletről szóló 1968. évi határozatát. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt Fegyelmezett pénzgazdálkodás Ülésezett a megyei tanács Csütörtökön délelőtt dr. Radnóti Istvánnak, a megyei párt-végrehajtó bizottság tagjának, a megyei tanács elnökének vezetésével ülést tartott a megyei tanács. A testület munkájában részt vettek: Szabó Gyula, a megyei pártbizottság titkára, dr. Fonyó Gyula, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának főosztályvezetője. Első napirendi pontként István Jánosnak, a megyei tanács általános elnökhelyettesének előterjesztése alapján megvitatták A tanácsok és a nem tanácsi szervek együttműködése a településfejlesztés területén című jelentését. Mivel az előterjesztést tegnapi lapszámunkban részletesen ismertettük, tudósításunkban csak a vita legfontosabb megállapításait emeljük ki. A vitában felszólaltak: Holczer József ajkai, Szollár Gáspár tapolcai, Rácz Béla nemesgulácsi, Hajba Ferenc pápai járási megyei tanácstagok és Pető István országgyűlési képviselő. A felszólalók részletesen ismertették választókörzetük, lakóterületük általános rendezési terveit, értékelték az együttműködés jelentőségét a lakosság kommunális,szociális ellátottságának fokozásában, a lakásépítés segítésében, az iskolai, óvodai és bölcsődei ellátottság növelésében. Megállapították, hogy a tanácsok, a vállalatok, intézmények közötti együttműködés jól szolgálja a lakosság érdekeit, a települések fejlesztését. A jelentést egyhangúlag elfogadták. Megvitatta a tanácsülés Az igazgatási, szakigazgatási tevékenység helyzete Veszprém megyében című jelentést is, melyet dr. Búzás Huba, a megyei tanács igazgatási osztályvezetője terjesztett a testület elé. Rámutat a jelentés arra, hogy a tanácsok igazgatási, szakigazgatási szervei megnövekedett feladatot láttak el az utóbbi időben, teendőik egyre növekedtek. A megyei, városi, járási, nagyközségi és községi igazgatási szervek a lakosság érdekeit közvetlenül érintő és szolgáló, politikai, hatósági, intézményirányítási és szervező tevékenységet fejtenek ki. Elsőrendű szerepük van a tanácsi testületek, végrehajtó bizottságok döntéselőkészítő tevékenységében, másrészt a tisztségviselők, tanácsi bizottságok, pártszervek, főhatóságok és társadalmi szervek tájékoztatásában. Mintegy 400 fajta tevékenységet folytatnak, melyekből a legfontosabbak: az új jogszabályok megismertetése; a lakások elosztásának megszervezése, illetve a lakáselosztás társadalmi ellenőrzésének fokozása; a munkanélküli jövedelemszerzés és ingatlanspekuláció megakadályozása; a kisajátítások végrehajtása; a gyermekvédelmi, gyámügyi tevékenység; birtokvédelmi ügyintézés, stb. Megállapította a jelentés — s ezt a hozzászólók is megerősítették —, hogy amennyiben az évek óta tapasztalt hatáskörnövekedés tartós marad, nehezen lesz biztosítható a jelenleg magas szintű igazgatási munka minőségének megtartása, illetve fejlődése. A napirendi pontok vitájában elsőként Domonkos Aladárné (Révfülöp) kért szót. A tárgyi és személyi feltételek javításának szükségességét hangsúlyozva számolt be a választókörzetében tapasztaltakról. Dr. Halász István, a tapolcai VTVB titkára elmondotta, hogy az igazgatásban dolgozók munkáját nagymértékben segíti a rendszeres képzés és továbbképzés. Felvetette, hogy a hatáskörök növekedését nem követi mindig a személyi feltételek biztosítása. Megállapította, hogy az államigazgatási munkában az ügyfelek többsége az ügyintézőkkel való együttműködésre törekszik. Mészöly László, (veszprémi járás) a járási hivatal igazgatási osztályának tevékenységéről szólva elmondotta, hogy ott a legnagyobb az ügyfélforgalom. Ennek ellenére a munka egyenletes, kiegyensúlyozott. Szót kért a vitában dr. Fonyó Gyula is, aki a felügyeleti vizsgálatok megállapításaira hivatkozva elismeréssel szólt megyénk tanácsainak igazgatási munkájáról. Megállapította, hogy az MTVB igazgatási osztálya és a városi-járási és közszakigazgatási szervek ügyénkben magas szintű, odamutató igazgatási tgenységet folytatnak. Harmadik napirendi pont(Folytatás a 2. oldalon)