Napló, 1979. október (Veszprém, 35. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-02 / 230. szám
GÉPALKATRÉSZEK EXPORTRA. Szerszámgépeket, gépalkatrészeket és közúti járművekhez való fékszerelvényeket gyártanak a SZIM Karcagi Gépgyárában. A főként hazai alapanyagokból készülő gyártmányokat a belföldi piacon kívül tőkés és szocialista országokba exportálják. Októberben kezdődik Dél: a dolgozók testi épségének védelme Munkavédelmi vetélkedősorozat a mezőgazdaságban Veszprém megye mezőgazdasági nagyüzemeiben 1345 üzemi baleset történt 1977- ben. Tavaly csökkent a balesetek száma, 1219 mezőgazdasági dolgozó sérült meg. Az idei első félévben 535 baleset történt, több mint az elmúlt esztendő hasonló időszakában. A balesetek számának alakulása is a munkakörülmények tervszerű javítására és a munkavédelmi szabályok propagálására figyelmeztet. A mezőgazdasági ágazatban ez különös hangsúlyt kap, hiszen ott a dolgozók igénybevétele nagyobb az átlagosnál, ugyanakkor a munkakörülmények elmaradottabbak az állami üzemekhez képest. Az utóbbi években lelassult a fejlődés is, magas a balesetek száma, sok a súlyos, illetve a halálos baleset. Ezért is kezdeményezett munkavédelmi vetélkedősorozatot a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa és a Mezőgazdasági Dolgozók Szakszervezete. Örömmel csatlakoztak e vetélkedő sorozathoz megyénkben, s a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya, a tsz-szövetség, a tűzoltóság és a MEDOSZ felhívására októberben indulnak a versenyek. A cél világos: a dolgozók munkavédelmi ismereteinek gyarapítása, figyelmük, érdeklődésük felkeltése. A vetélkedők győzteseiből munkavédelmi szakemberek képezhetők, aktív tagjai lehetnek a munkavédelmi őrmozgalomnak. A vetélkedő felmenő rendszerű lesz, tehát a legjobbak eljuthatnak, a területi elődöntőig. A három fős csapatok októberben kezdik a versenyt az üzemi vetélkedőkön. Csapatonként két fizikai dolgozó és egy magasabb végzettségű szakember méri össze tudását, s a legjobbak eljutnak a kerületi elődöntőbe. Megyénkben erre november második felében kerül sor két-három alkalommal. Ezt követi december közepén a megyei döntő, ahonnét a jövő tavasszal sorra kerülő országos elődöntőbe jutnak a győztes csapatok. Az országos döntő várhatóan 1980. nyarán lesz. Kurszki jegyzetek I. KURCSATOV Szélesedő testvérmegyei kapcsolataink jegyében szeptember első felében a Kurszk megyei Szakszervetek Tanácsa meghívására háromtagú Veszprém megyei szakszervezeti delegáció látogatott el Kurszk megyébe. A delegációt Szabó Kálmán, a megyei párt-végrehajtó bizottság tagja, a Szakszervezetek Veszprém megyei Tanácsának vezető titkára vezette. Tagja volt Vajai István, az SZMT osztályvezetője és e sorok írója, a balatonfüredi városi tanács elnökhelyettese. Három rövid beszámolóban elmondjuk tapasztalatainkat, bemutatjuk, hogyan fejlődik, gazdagodik testvérmegyénk, milyen eredményeket ér el a szocialista építőmunkában. ★ „Határidő előtt teljesítjük a X. ötéves tervet”. „Ügyelj a termelés minden percére”. Ilyen és ehhez hasonló feliratokat olvastunk testvérmegyénk üzemeiben, többek között a Kurcsatov akadémikus nevét viselő atomerőműben, vagy a műszaki gumigyárban. A terv célkitűzéseinek , végrehajtásáról tájékoztattak bennünket a zseleznogorszki gigászi méretű vasércbányában, és a mihajlovói ércdúsító kombinátban is. Emellett azonban az ember általa alkotott gép, technika és technológia alkotótermelő együttese is gyakran adott döbbenetes élményt. Kurcsatov ma még kis falu, de holnap város lesz. A hatalmas művet látva semmi kétség nem fér ahhoz, hogy a Kurszk megyeszékhelytől nem messze fekvő Kurcsatov falu és az azonos nevű atomerőmű fejlődése olyan ütemű, amely a ma és a holnap gyors fejlődését mutatja. Néhány évtizede tudjuk, hogy létezik atomerőmű, hallunk és beszélünk róla. De elképzelni, hogy milyen, azt még nem tudjuk. A megismerés vágyától fűtve M. H. Voroncovnak, a Kurszk megyei Szakszervezetek Tanácsa titkárának kíséretében érkeztünk Kurcsatovba. Ott a helyi főmérnök Filimancev, valamint a tömegszervezetek képviselői fogadtak bennünket. A bevezető tájékoztatóból sok, hihetetlennek tűnő adatot, teljesítményt és határidőt hallottunk. Például: a jelenleg 2 ezer megawattos erőmű több, újabb reaktor üzembe helyezésével a XI. ötéves terv végére 4 ezer megawattra növeli teljesítményét. Érdeklődtünk a munkaerőhelyzetről is. A válaszokból kiderült, hogy Szibériából származó mérnökök és technikusok is dolgoznak itt. A dolgozók nagyobb felének közép- és felsőfokú végzettsége van, az átlagéletkor pedig 25 (!!!) év körül van. Ez meghatározza egyben a Komszomol szervezet tennivalóit is! A beszélgetés után fokozott izgalommal indultunk megtekinteni az erőművet. A főbejáratnál megkaptuk a személyi sugárzásmérőket. Az öltözőben gumipapucsot öltöttünk fel. Először a diszpécserközpontba mentünk. Ide fut be a rendkívül bonyolult technika valamennyi adata. Ezeket számítógép dolgozza fel és önállóan avatkozik be a folyamatba. Az automatizáltság olyan fokú, hogy ha véletlenül rossz döntést hozna az ember, a gép azt is kijavítja, korrigálja. Elmondták, hogy az egyik reaktor több évi folyamatos üzem után nem dolgozik, mert most cserélik benne az uránrudakat, az energiaforrást. Megnéztük ezt a munkát. A reaktorterem előterében Videoton gyártmányú berendezéseken lehetett látni a reaktornál folyó munkát. A készülékekről azt mondták, nagyon jól működnek, bár csak több lenne belőlük. Nagyon sok olyan dolgot tudtunk még meg, ami elsősorban szakmai jellegű, de természetesen így is csak részleteket kaphattunk a lenyűgöző méretű létesítmény munkájáról. Ami viszont mindnyájunkban megragadt, az a szovjet emberek munkájának elismerése. Levetve a védőöltözéket szigorú sugárellenőrzésen estünk át. A bonyolult műszer „zöldet” mutatott, a személyi dózismérők is ezt igazolták. Ezután az erőmű környezetével ismerkedtünk. Az építkezésen most több mint tízezren dolgoznak. A létesítmény közelében van a kurcsatovi tenger, az erőmű tiszta vizű tárolótava. Kedvelt kirándulóhely, gyakran pihennek mellette az erőmű dolgozói. Kurcsatov falunak ma 20 ezer lakosa van, de évente másfélezer új, összkomfortos lakás épül fel benne. Meglátogattunk egy bölcsődei óvoda „gyermekkombinátot”. A házgyári elemekből épült korszerű létesítményben külön torna-, zene-, játéktermek vannak. Hozzáértő gondos nevelők foglalkoznak itt a legifjabb kurcsatoviakkal. Az ötletes játékokkal, tárgyakkal teli udvaráról az utcára látni. A felnőttek arcáról, úgy mint a gyerekekről, kiegyensúlyozottság, öröm sugárzik. (Következik: A mágneses anomália) Gubicza László Küldöttségünk a reaktorteremben Megnyílt a XII. INTERKER-börze Minden korábbinál nagyobb érdeklődés mellett, több résztvevővel és felkínált anyaggal nyitotta meg az INTERKER-börzét hétfőn a kohó- és gépipar technika házában az Országos Piackutató Intézet. Az őszi, sorrendben a XII. akción 120 ipari nagyvállat és szövetkezet csaknem másfél milliárd forint értékű terméket — vaskohászati, építési és szerelési anyagot, gépet, műszert, alkatrészt, szerszámot, kötőanyagot, stb. — ajánl megvételre. Az INTERKER-börze — amely ma már az anyagbeszerzők leglátogatottabb helye — lehetőséget nyújt a nagyipari üzemeknek arra, hogy a termékváltás, a technológiamódosítás, korszerűsítés, egy-egy gyártmány megszűntetése és egyéb okok következtében feleslegessé vált készleteiket értékesíthessék. Az INTERKER-börze 5-ig tart nyitva. A helyszíni értékesítés után is mód lesz a vevőknek és az eladóknak a börzén kialakult kapcsolat tartására. A piackutató intézet ugyanis az egyes vállalatok feleslegeit részletesen feltűntető, 1350 oldalas katalógusával a továbbiakban is segítséget nyújt az egyik helyen felesleges, másutt szükséges készletek, anyagaik hasznosításához. A minőség ára meg a cukor A próbamérés szerint, alig több mint 2 hét alatt, 3 százalékkal nőtt a répa cukortartalma. Nem sietjük el a dolgot, — így rögzítette a betakarítás ütemezését a minap a lovászpatonai termelőszövetkezet elnöke, miközben a cukorrépa-átvétel új rendjéről beszélt. Az 1979. esztendő jelentős forduló a hazai cukorrépatermesztés és feldolgozás történetében. Azzá teszi a felszabadulás utáni időszak első cukorgyárának (lengyel közreműködéssel Kábán épült) az idei szezonban történt munkába állítása, de talán még jelentősebb, hogy a répát ezentúl nem súly, hanem cukortartalom alapján veszik át. Korábban, két éven át — ez jelentette a minőségi változásra való felkészülés időszakát — a termelő gazdaságok két elszámolást kaptak a cukorgyáraktól. Az egyik a ténylegesen kifizetett ellenértéket tartalmazta, a másik azt, mennyit kaptak volna az új árakon, tehát a minőségtől függően. A felkészülés két éve szellemi és anyagi erőfeszítésre késztette a gazdaságokat. Magyarán arra, hogy megbízhatóan magas hozam mellett növeljék a répa cukortartalmát, másrészt rendezkedjenek be a gépesített termesztésre. A gazdaságok sikeres fáradozása lehetővé tette, hogy az ország cukorszükségletének döntő hányadát hazai termésből elégítsük ki. Sőt, a bértartalom kedvező alakulása nyomán lehetségessé vált, hogy az előző évekhez képest az idén országosan 10 százalékkal csökkentsék a termelő gazdaságok a répa vetésterületét. Megyénkben még nagyobb mértékben csökkent a termőterület, a tavalyihoz képest 24 százalékkal, amely csaknem 300 hektárt jelent. A béltartalomra való ösztönzés — a számok bizonyítékával. A fentiekben említett lovászpatonai tsz-ben az első mérés 13 százalékos béltartalmat mutatott ki a répában. Az új átvételi rend szerint — vegyünk 300 mázsás átlagtermést —, hektáronként 19 500 forint árbevételhez jutott volna a gazdaság. A béltartalom 3 százaléknyi növekedése (az említett 300 mázsás átlaggal) nyomán a répa kinyerhető cukortartalma 16 százalékra emelkedett, így egy hektár árbevétele 24 960 forintra szökött fel. Előbbi esetben egy mázsa répa átvételi ára 65, az utóbbi esetben 83,20 forint. És a 16 százalékos béltartalom — mint ahogy a feltételezett 300 mázsás átlag sem — nem a teljesítmény felsőfoka. A minőség szerint való átvétel figyelemre méltó „eltolódásokat” hoz magával. Az alacsony béltartalmat valósággal „bünteti” az új árrendszer. Az idézett 16 százalékos cukortartalom esetén 300 mázsás átlaggal nagyobb bevételhez jut a termelő üzem, mint hektáronkénti 550 mázsás hozammal (az pedig igencsak kimagasló teljesítmény!), de csak 10 százaléknyi kinyerhető cukorral. A béltartalom növelésére — más szóval a minőség javítására — történő ösztönzéssel alig felbecsülhető tartalékokhoz juthat mezőgazdaságunk. Jelentős termőterületek szabadulhatnak föl egyéb növényi kultúrák termesztése számára. De jelentősége még meszszebb mutat. Az igényesebb gazdálkodásnak a mezőgazdaság minden ágazatát át kell hatnia. A bértartalom szerinti ár (tehát ösztönzés előbb-utóbb utat is tör magának a kenyérgabona-termesztésben, a tejtermelésben és még sorolhatnánk ... A minőséggel sem oldunk meg mindent. A termelő üzem első kérdése, amit a felvásárló partnernek szán megválaszolásra: mennyit kap az adott áru mázsája, hektolitere után? A másik, amire magának a termelőnek kell válaszolnia: mennyi a termelés költsége, mennyi marad rajta a haszon, tehát gazdaságos-e előállítása? A minőség fogalma — termeléstől a végtermékig — így zár be teljes kört. A cukorrépa béltartalmáról, a minőség szerinti árról volt fentebb szó, de az egész csupán alkalom számunkra, hogy a gondolkodás, a szemlélet, a termelési gyakorlat minőségére utalhassunk. A répa bértartalom szerinti átvételéhez két év volt a felkészülési időszak. Napjaink fokozódó követelményei nem engednek hoszszú türelmi, várakozási időt. Túrós Lajos SZEDIK AZ ALMÁT. A Marcali Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola háromszáznegyvenhét tanulója is segít az almaszedésben a vései Új Élet MGTSZ százhektáros gyümölcsösében. NAPLÓ — 1979. október 2., kedd — 3