Napló, 1980. június (Veszprém, 36. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-01 / 127. szám

Todor Zsivkov hazautazott Bagdadból Todor Zsivkov, a Bolgár Népköztársaság államtaná­csainak elnöke, a Bolgár Kom­munista Párt Központi Bi­zottságának első titkára szombaton — befejezve Irak­ban tett hivatalos baráti láto­gatását — elutazott Bagdad­ból. A bolgár vendéget a re­pülőtéren Szaddam Husszein iraki elnök búcsúztatta. Vietnami tiltakozás A Vietnami Szocialista Köztársaság külügyminiszté­riuma szombaton nyilatkozat­ban tiltakozott amiatt, hogy Kína a Paracel-szigetcsoport egyik szigetecskéjén repülő­gép-irányító tornyot állított fel. A nyilatkozat ezt a tényt Vietnam szuverenitása dur­va megsértésének minősíti. A külügyminisztérium egyben ismételten alátámasztja Viet­nam szuverén jogát a Para­cel-szigetekre. A háborús veszély fő forrása a Carter-kormány politikája Az Egyesült Államok kor­mányát tette felelőssé a nem­zetközi helyzet súlyos kiéle­ződéséért Leonyid Zamja­­tyinn, az SZKP KB nemzetkö­zi tájékoztatási osztályának vezetője a szovjet televízió 9-es stúdió című műsorának szombat esti adásában. Zam­­jatyin a nézők leveleire vála­szolva megállapította, hogy a háborús veszély fő forrása a Carter-kormányzat politiká­jában keresendő. A neves szovjet külpoliti­kai szakértő rámutatott, hogy az amerikai kormány a fegy­verkezési hajsza hirtelen fo­kozását tűzte célul. Annak ér­dekében pedig, , hogy a kong­resszus jóváhagyását meg­nyerje a katonai kiadások nö­veléséhez, és elfojtsa az ame­rikai tömegek elégedetlensé­gét, mesterségesen ki kellett alakítani a megfelelő légkört. Az 1981-es pénzügyi évre több mint 170 milliárd dol­lárt irányoznak elő katonai célokra az Egyesült Államok­ban. Fegyveres összetűzések az iráni határon Szombaton is folytatódtak az iraki-iráni határon a fegyveres összetűzések. Teheráni közlés szerint iraki részről hat ponton indítottak erős tüzérségi előkészítéssel támadá­sokat, helikoptereket és vadászgépeket is bevetve. Az iráni fegyveres erők visszaverték a támadásokat és megsemmisí­tettek egy iraki harckocsit — közölte a PARS iráni hírügy­nökség, de nem részletezte bővebben az összecsapások mé­reteit és a két fél veszteségeit. Iraki részről semmit sem közöltek. Folytatódtak megyénkben a szakszervezeti választások (Folytatás az 1. oldalról.)­lgozta, hogy a választott tes­tület aktívan segítette a gaz­dasági, politikai és társada­lompolitikai célok megvaló­sítását, a vállalat dolgozói élet- és munkakörülményei­nek javítását, a kulturális igények kielégítését. A vál­lalat termelési értéke 1976- tól jelentősen emelkedett, körülbelül 45 százalékkal. A termelés­­bővítése azonos lét­szám felhasználásával tör­tént. A termékszerkezet kor­szerűsítésének eredménye­ként nőtt az NPK-üzemben a magas hatóanyag-tartalmú összetett műtrágya termelése, s elkészült a­­ permettrágya­­üzem is. A titkár elmondotta, hogy a Peremartoni Vegyipari Vállalat 1974 óta a SZOT és a NIM kijelölés© alapján szociálpolitikai mintaválla­lat. A szociálpolitikai felada­tokat évek óta közösen ha­tározzák meg a dolgozókkal, természetesen az igények, a lehetőségek és a népgazda­sági elvárások egyeztetésé­vel. A beszámoló és a hozzá­szólások után a bizalmi kül­döttek megválasztották a 11 tagú vállalati szakszervezeti bizottságot, amelynek titká­rául ismét Csiszár Lászlót választották meg, hogy a bizalmiaknak több mint kétharmadát ismét megválasztották. A vállalat — s ebben nagy szerepe van a szakszervezet tagjainak is, — a termelési, gazdasági fel­adatok teljesítésében szép sikereket ért el. Mind a beszámoló, mind a hozzászólók hangsúlyozták, hogy a vállalatnál nagy gon­dot fordítottak a műszaki fejlesztésre, a kutatómunká­ra, hiszen ezzel alapozzák meg a következő évek ten­nivalóinak zavartalan teljesí­tését. Nagy figyelmet fordí­tott a szakszervezet a bal­esetek megelőzésére, a dol­gozók munkakörülményei­nek javítására, az egészség­­védelemre, a pihenésre, nemcsak a szakszervezeti, hanem a vállalati üdülési lehetőségek kihasználásával, továbbá a lakásgondok meg­oldására is. A beszámoló és a hozzá­szólások elfogadása után a résztvevők megválasztották a 11 tagú szakszervezeti bi­zottságot és titkárul ismét Sípos Sándort. Kiemelkedő sikerek az Ajkai Timföldgyár és Alu­míniumkohóban Az Ajkai Alumíniumkohó és Timföldgyár szakszerveze­ti bizottsága választói érte­kezletén részt, vett Hauber Gábor, a SZOT képviselője, Tóth Ilona, a megyei sport-vb tagja, az SZMT vezető tit­kára, Peremiczky János, a Magyar Alumíniumipari Tröszt politikai munkatársa, a vállalat politikai, gazdasá­gi, társadalmi szervezetének több vezetője. A beszámoló, valamint a hozzászólók elismerően szól­tak a tisztségviselőknek az utóbbi öt éviben végzett mun­kájáról. Ezt fejezi ki az is. Valóságos űrszakemberek lettünk a héten, annyi min­­dent láttunk, hallottunk, ol­vastunk a kozmikus techni­káról, a tudományos kísérle­tekről, s nem utolsósorban az emberi helytállásról. Ez így természetes, hiszen ha az űrkorszakban minden fontos mozzanat közérdeklő­désre tarthat számot, hoz­zánk most különösképpen közel áll az első magyar kutató űrhajós tevékenysé­ge. A tudós kollektíváknak alighanem még jó időre lesz szükségük a kozmoszban végzett munka részletes ér­tékelésére, de a nemzetkö­zi visszhangot is figyelembe véve, néhány „földi” követ­keztetést máris levonhatunk. Az első ezek közül az Inter­­kozm­osz-programban meg­testesülő együttműködés, amely lehetővé tette, hogy a szovjet kozmonauták olda­lán immár az ötödik szocia­lista ország küldhessen fel űrutast. Nem titok, hogy to­vábbi jelöltek is gyakorol­nak, készülődnek. A közösen kimunkált feladatok végre­hajtása, a szükséges műsze­rek és felszerelések biztosí­tása a kölcsönösen előnyös összmunka kiváló példája. Az űrben, amelynek atom­­fegyvermentesítéséről egy fontos ENSZ-határozat dön­tött, messzemenő lehetősé­gek adódnak a békés egy­más mellett élés megvalósí­tására is. (Természete­sen békés egymás mellett repülésről, sőt a súlytalanság állapotában békés egymás mellett lebe­gésről van szó ...) Aligha véletlen, hogy az enyhülés felszálló ágában közös, szov­jet—amerikai űrkísérlet zaj­lott, s később felvetődött an­nak gondolata, hogy vala­melyik jövőbeni SZOJUZ- on indiai, netán francia űr­hajós is helyet foglaljon. Az is elsősorban földi viszony­latokkal magyarázható, miért e két ország polgárai jönnek számításba, éppen ebben az időszakban. S az űrhajózásnak mindig van egy vissza-visszatérő, jelképes eleme. Fényképezik a Földet, fentről a magas­ból, s nyilván a legszíveseb­ben azt mondanák, amit a mindenkori fotográfus: ba­rátságos arcot kérek! Az űrből letekintők különösen szépnek látják Földünket, a színárnyalatok miatt kék bolygónak is nevezték, s jog­gal állapították meg: kozmi­kus madártávlatból bizony kicsinek tűnik. Óhatatlanul arra kell gondolnunk, milyen jó is lenne, ha ez a csoda­szép, nagy és kis bolygónk barátságos arcát mutatná. Végéhez közeledik az el­ső magyar űrutas kozmikus tevékenysége. Miközben tár­sával együtt, szerencsés visz­­szatérést, földet érést kívá­nunk a kozmikus expedíció után — nem ünneprontás földi következtetéseket le­vonni, földi gondjainkról is szót ejteni. Erőt és biztatást merítve az űr végtelenjéből is. Mi a jelentősége a megélénkült kelet-nyugati párbeszédnek? A washingtoni feszültség­szítással együtt járó, valósá­gos „diplomáciai tetszhalál” után, május második fele is­mét élénkülést hozott a ke­let-nyugati kapcsolatokban. A most záródó héten szovjet— svéd külügyminiszteri talál­kozó zajlott Moszkvában, Tyihonov, a szovjet kormány elnökhelyettese Bonnban járt, miniszteri szintű párt­beszédre került sor Berlin­ben a két német állam kép­viselői között. Tárgyaltak, megbeszéléseket folytattak másutt is. A BNV alkalmá­ból Budapesten járt példá­ul az NSZK gazdaságügyi és az Egyesült Államok keres­kedelemügyi minisztere. A szocialista országok amint a­zt varsói csúcsérte­kezletükön is kinyilvánítot­ták változatlanul a békés egymás mellett élést tartják a nemzetközi kapcsolatok egyetlen ésszerű útjának. Nem rajtuk múlott a feszült­ség kiéleződése, s továbbra is mindent megtesznek az enyhülés vívmányainak vé­delmére. Ezt fogalmazta meg a szovjet—svéd dokumen­tum, s felhívta a figyelmet arra, hogy a nehezebb kö­rülmények között is közös erőfeszítéseket kell tenni a madridi Európa-találkozó eredményességéért. Bonnban hosszú távú téma, a huszon­öt éves szovjet—nyugatnémet gazdasági együttműködés ke­rült terítékre, önmagában is bizonyítva: a békés kapcso­latokat nem átmeneti, kon­junkturális tényezőnek te­kintik. Folynak az előkészü­­­­letek a következő progra­mokra is: Schmidt kancel­lár június végén utazik Moszkvába (a kilencek, majd a hét vezető fejlett tőkés ország velencei talál­kozóit követően), s tervébe vettek egy Schmidt—Honec­ker találkozót is. A kelet— nyugati találkozók sűrűsége, főként pedig légköre ugyan nem érte még el az­­előző időszakét, de valamelyest engedni látszik az év kezde­tén elhatalmasodott­­fagy. Jó lehetőségek vannak arra is, hogy az élénkülő beszél­getések során azok szigete­­lődjenek el, akik következe­tesen ki akarják vonni­­ ma­gukat a tárgyalásokból. Washington fő érve az af­gán problémára való­ hivat­kozás. Több-kevesebb siker­rel, hasonló fellépést­­java­sol szövetségeseinek­­ is. Eb­ből a szempontból jogos ér­deklődést keltett a legújabb afgán kormánynyilatkozat, amelyet Leonyid Brezsnyev is támogatott, a Moszkvá­ban időző dél-jemeni állam­fővel folytatott tárgyalásaim az elhangzott fontos pohár­­köszöntőben. Az afgán ja­vaslat lényegiéiben három pontban összegzi a rendezés útját és pontos menetrendet szab. Ezek szerint indulja­nak széles körű tárgyalások az össszes érdekelttek bevoná­sával és zárják ki a beavat­kozást Afganisztán ügyeibe; egy ilyen megegyezést nem­zetközileg is szavatoljanak, beleértve a Szovjetunió és az Egyesült Államok garan­ciáját; s a politikai rende­zés nyomán napirendre ke­rülhet az országban tartóz­kodó szovjet csapatkontin­gens kivonása, amely éppen az ismert körülmények kény­szere miatt állomásozik ott HETI KÜLPOLITIKAI ÖSSZEFOGLALÓ A HÉT — CÍMSZAVAKBAN Hétfő: Felbocsátják a SZOJUZ—3* űrhajót, szovjet—magyar sze­mélyzettel, Valéria Kubászovval és Farkas Bertalannal a fe­délzetén — Feszültség Dél-Koreában, harcok Kvangzsu körül — Lejár a palesztin autonómia-tárgyalások célhatárideje, a hármas megbeszélések nem vezettek sikerre Kedd: Az űrhajó összekapcsolódása a SZALJUT—6-tál, átszállás és közös kísérletek az űrállomáson — A dél-jemeni államfő Moszkvában, Brezsnyev beszéde a közép-keleti problémákról — Honecker Havannában Szerda: Iránban megkezdődik az új parlament első ülésszaka — Szovjet—svéd külügyminiszteri találkozó — Előválasztások négy amerikai államban. Reagan megszerzi a köztársasági párt elnökjelöltségét Csütörtök: Had­erő csökkentési értekezlet Bécsben — Hua Kuo-feng tokiói látogatása — A francia külügyminiszter Washingtonba utazik — Vernon Jordan amerikai polgárjogi vezetőt súlyo­san megsebesítik egy Indiana­ merénylet során — Obote volt ugandai elnök hazatérése — Zsivkov Irakban Péntek: Átmeneti kompromisszummal rendeződik a Közös Piac me­zőgazdasági vitája — II. János Pál pápa Franciaországba ér­kezik — Tyihonov szovjet miniszterelnök-helyettes bonni tár­­gyalásai Szombat: Waldheim jelentése a Biztonsági Tanácsnak a ciprusi helyzetről — Harcok és tűzszünet Libanonban A hét­­ kérdése Mi a nemzetközi visszhangja a szovjet—magyar űrkísérletnek? 2 - NAPLÓ - 1980. június 1., vasárnap Hazánkba érkezett az osztrák kereskedelmi miniszter Szombaton dr. Josef Stari­­bacher osztrák kereskedelmi és iparügyi miniszter Sághy Vilmos belkereskedelmi mi­niszter meghívására hazánk­ba érkezett. Az osztrák mi­niszter­­ vasárnap délelőtt részt vesz az épülő új szállo­da alapkőletételénél. a NSZEP pártmunkás kü­ldöttségének látogatása hazánkban A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak meghívására május 27 —31. között látogatást tett hazánkban a Német Szocia­lista Egységpárt pártmunkás küldöttsége, dr. Heinz Besser­­rel, a KB mezőgazdasági osz­tálya helyettes vezetőjével az élén. A küldöttség a mező­­gazdaság fejlesztésének és a tudományos-műszaki ered­mények hasznosításának ta­pasztalatait, valamint a me­zőgazdaság és a feldolgozó­­ipar együttműködését tanul­mányozta. A delegációt fo­gadta Kovács Antal, a Köz­ponti Bizottság tagja, a KB ipari, mezőgazdasági és köz­lekedési osztályának vezető­je. Az olasz hírügynökség elnöke Budapesten Gianni Granzotto, az AN­SA olasz hírügynökség elnö­ke a Magyar Távirati Iroda meghívására május 26. és 31. között Magyarországon tar­tózkodott. Megbeszéléseket folytatott az MTI vezetőivel a két hírügynökség együtt­működéséről. Fogadta őt Baj­nok Zsolt államtitkár, a Mi­nisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, vala­mint Rácz Pál kül­ügymi­nisz­­tériumi államtitkár. Óriási lehetőségek a fémötvözésben és a földtani kutatásban is Dr. Nemecz Ernő és Szina Gábor az űrkísérletekről A világűrben végzett kísérletekről, kutatásokról rendszeresen érkeznek az újabb és újabb hírek, tudósítások, amelyeket megkü­lönböztetett figyelemmel várnak a szakemberek. Ezekből ugyanis az iparágak, a tudományágak távlati fejlődésére is következtethet­nek. A második expedícióprogram keretében egyidejűleg hat kü­lönböző hullámhossztartományban készül a fénykép, többek között Magyarország területéről is, az „űrkohóban", a Krisztás olvasztó­­kemencében pedig előállították a réz-alumínium ötvözetet Miként látja ezeket a kísérleteket a kohómérnök és a földtudományok mű­velője? Ezzel a kérdéssel kerestük fel dr. Nemecz Ernőt és Szina Gábort. — Óriási jelentőségűnek tartom, hogy az űrhajó mint kutatási eszköz, nagy távlatból elemezheti a Föld felszínét, így a Föld felszíne területén lejátszódó változásokat nyomon lehet követni, folyama­tában, és teljes kiterjedésében. Láthatják és megismerhetik a kuta­tás során nemcsak a nagy összefüggéseket, hanem a Föld felszíne kis területeinek jellegzetességeit, azokat is, amelyeket a felszíni vizsgálat nem mutat ki — mondotta Nemecz Ernő akadémikus, a Veszprémi Vegyipari Egyetem rektora, az ásványtan tanszék veze­tője. — Különösen jelentősnek tartom a kutatási területem szempont­jából, hogy a Földről visszaverődő sugárzás lefényképezésével je­lezni tudják a geológiai törésvonalakat, amelyek egykor a hirte­len kéregmozgások során alakultak ki. Fontos ez azért, mert a hasznos ásványok, a kőolaj és a vizek előfordulása összefüggésben van a törésvonalak elhelyezkedésével. Ezek egyébként a Föld fel­színén sok esetben nem érzékelhetők, hiszen az idő elfedte, de nagy távlatból több jellegzetesség is felismerhető, amely ilyen geológiai törésvonalra utal. — Az a tény, hogy hazánk területéről is készültek ilyen fényké­pek — mondotta Nemecz­.Ernő­k azért is nagy jelentőségű, mert Magyarországon sok a fedett geológiai terület, a rétegvonalakat ellepte a felszíni üledékes­ kőzet. Éppen ezért nálunk csak rend­kívül költséges kutatófúrásokkal lehet megállapítani az ásványok előfordulását. A rejtett geológiai körülmények feltárása informá­ciót adhat a földtani kutatásokhoz vagy módosíthatja azokat, így esetleg közelebb kerülhetünk egyes, a vegyipar számára is fontos nyersanyagok feltárásához. Szina Gábor, az Inotai Alumíniumkohó igazgatója bevezetőül han­goztatta, hogy az űrben­ készített ötvözet földi előállítására aligha kerülhetne sor, de ha mégis, csak óriási költségek árán. A világ­űrben azonban adottak­­ azok a körülmények, amelyek között meg­változik a fémolvadékok felületi feszültsége, és ezáltal megváltozik a kohósítás, az ötvözés lehetősége is. Az a kérdés, hogy miként alakul a fémolvadékok felületi ereje a súlytalanság állapotában, már igen rég foglalkoztatja a szovjet szakembereket. Én 10 évvel ezelőtt végeztem Leningrádban, a mű­szaki egyetemen, ahol a fémkohászat és fémmegmunkálás elméle­ti, műszaki, technikai kérdésével foglalkoztak - mondotta a továb­biakban. - Már akkor gyakran felmerült a kérdés szakmai vitákban, szakdolgozatokban egyaránt. A választ a világűrbeni kutatások most megadják, és az eredmény gyakorlati szempontból is óriási jelen­tőségű. Információt adhat­-például-az alumínium tulajdonságainak teljesebb megismeréséhez,­­a különböző fémek ötvözéséhez. Út­mutatást nyújthat az­­ alumíniumkohászatban nagy jelentőségű megoldáshoz, az egymástól nagyon különböző fémek kifogástalan minőségű összehegesztéséhez is. Szina Gábor elmondta még, hogy hazánk legnagyobb alumí­niumkohójában az egész­ kollektíva nagy érdeklődéssel figyeli az űrprogramot, ezen belül természetesen az alumíniummal kapcso­latos kísérleteket. Megkülönböztetett érdeklődésükre jellemző, hogy a kohó egyik szocialista­­brigádja az anód-katód üzemben fel­­­vette a Szojuz-36 nevet. Barta Éva Mi történt a Távol-Keleten? Dél-Koreából szabályos hadijelentések érkeznek: a hadsereg elfoglalta a körül­zárt Kvangzsut, a telefotó­­kon a megtorlás szörnyű ké­pei érkeznek, ám közben Mokpho kikötővárosban lán­golt fel újabb zendülés. Ért­hető, ha ezek a fejlemények helyet kértek maguknak a tokiói japán—kínai tárgya­lásokon is. Hua Kuo-feng személyében különben el­ső ízben látogatott kínai kormányfő a japán főváros­ba. (Közben az első számú kínai katonai szakértő, Keng Piao amerikai látogatást tesz...) Peking nem könnyű di­lemmával küzd. Nehéz len­ne a dél-koreai katonai dik­tatúrát támogatnia, hiszen figyelembe kell vennie, hogy a világközvélemény, s min­denekelőtt a koreai nép, a KNDK az ország békés egye­sítését kívánja, amit akadá­lyoz a jelenlegi dél-koreai kormányzás, valamint az amerikai csapatok ottani tartózkodása. Csakhogy Kína síkraszáll a távol-keleti ame­rikai katonai jelenlét mel­lett is: így vetődött fel lap­jelentések szerint egy eset­leges közös japán—kínai lé­pés terve a dél-koreai hely­zet „csillapítására”. Ami a kétoldalú kapcsola­tokat illeti, az eddigi vágá­nyokon haladnak tovább. Kína nagyobb gazdasági köz­reműködést kér Japántól a négy modernizálására, To­kió viszont megbízhatóbb olajszállításokat. Peking is­mét fokozottabb fegyverke­zésre biztatta Japánt, de fi­nomabb és általánosabb mó­don: a legutóbbi kínai ta­nácsok túlságosan nagy meg­rökönyödést keltettek és a japán lapok belügyekbe való beavatkozást emlegettek...

Next