Napló, 1980. november (Veszprém, 36. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-01 / 257. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! AZ MSZMP VESZPRÉM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1980. november 1., szombat ÁRA: 1,60 FORINT XXXVI. évfolyam, 257. szám Kádár János fogadta Pjotr Gyemicsevet Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára pén­teken a KB székházában fo­gadta Pjotr Gyemicsevet, az SZKP KB Politikai Bizottságá­nak póttagját, a Szovjetunió kulturális miniszterét, aki a Szovjet Kultúra Napjai ma­gyarországi rendezvényein vesz részt. ★ Óvári Miklós, a Központi Bizottság titkára és Aczél ■György miniszterelnök-helyet­tes, a Politikai Bizottság tag­jai ugyancsak pénteken fogad­ták Pjotr Gyemicsevet és Va­­szilij Laurot, az SZKP KB kul­turális osztályának vezetőjét. A szívélyes, elvtársi légkör­ben lezajlott megbeszéléseken véleménycserére került sor a magyar—szovjet barátság, a tu­dományos és kulturális együtt­működés fejlődésének tapasz­talatairól és időszerű feladatai­ról. Megállapodtak a kulturá­lis kapcsolatok elmélyítésében és sokoldalú továbbfejleszté­sében. Az Elnöki Tanács ülése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Losonczi Pá­ tájékoztatta az Elnöki Tanácsot a szocialista Etiópiában, a Tanzániai, Egyesült Köztársaságban, a Mozambiki Népi Köztársaság­ban és a Zambiai Köztársa­ságban ez év szeptemberében­ tett hivatalos látogatásáról és ezen államok vezetőivel foly­tatott tárgyalásairól. Az Elnö­ki Tanács a tájékoztató jelen­tést jóváhagyólag tudomásul vette és megállapította, hogy a látogatások és tárgyalások eredményesek voltak, jelentő­sen hozzájárultak a Magyar Népköztársaság és a megláto­gatott államok politikai, gazda­sági és kulturális kapcsolatai­nak továbbfejlődéséhez. Törvényerejű rendeletet fo­gadott el az Elnöki Tanács a földértékelésről. A rendelet ér­telmében a jelenleginél kor­szerűbb, a hatékony jövede­lemszabályozást jobban szol­gáló, a termelést leginkább befolyásoló természeti ténye­zőkön alapuló földértékelés ke­rül bevezetésre. Az új földér­tékelést — amely a mező- ési erdőgazdasági művelést szol­gáló külterületi és zártkerti, továbbá a nagyüzemi művelés­sel hasznosított belterületi földekre vonatkozik — 1981-től folyamatosan hajtják végre. A polgári törvénykönyv egyes rendelkezéseinek végre­hajtásaként az Elnöki Tanács módosította a bányászatról, valamint a villamos energiáról szóló törvényt. A jogszabály a kisajátítástól eltérő sajátos kártalanítási szabályokat tartal­maz azokra az esetekre, ami­kor a bányászati tevékenység­ vagy az energia továbbítását szolgáló berendezések elhelye­zése a használati jogok kor­látozásával jár. A törvényerejű rendelet a kihirdetéssel lép hatályba. Az Elnöki Tanács bírákat vá­lasztott meg és mentett fel, továbbá egyéb folyamatban levő ügyeket tárgyalt. Magyar-jugoszláv pártközi tárgyalások A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága meghívására október 29—31 kö­zött Alekszandar Grlicskov, a jugoszláv Kommunisták Szövet­sége Központi Bizottsága El­nökségének tagja látogatást tett hazánkban. Kíséretében volt Dusán Lazics, a KB nem­zetközi osztályának alosztály­­vezetője. Kádár János, az MSZMP KB első titkára fogadta Alekszan­dar Grlicskovot. A jugoszláv vendéggel megbeszélést foly­tatott Gyenes András, a Köz­ponti Bizottság titkára. Az elvtársi légkörben lezaj­lott tárgyalásokon kölcsönös tá­jékoztatás hangzott el pártjuk munkájának fő irányairól, a szocialista építőmunka legfon­tosabb időszerű kérdéseiről. Áttekintve a Magyar Népköz­­társaság és a Jugoszláv Szo­cialista Szövetségi Köztársaság együttműködését, megállapítot­ták, hogy azok valamennyi te­rületen folyamatosan népeik javára eredményesen fejlődnek. A nemzetközi helyzetről foly­tatott véleménycsere során hangsúlyozták, hogy minden haladó forradalmi és demokra­tikus erővel összefogva segíte­ni kell a békés egymás mellett élés, az enyhülés politikájában elért eredmények megőrzését és elmélyítését. A kommunista és munkáspártoknak az egyen­jogúság, az önállóság, egymás álláspontjának tiszteletben tar­tása alapján folytatott együtt­működése és internacionalista szolidaritása eredményesen szolgálja a béke és a társa­dalmi haladás ügyét. A megbeszéléseken részt vett Varga István, a KB osztályve­zető-helyettese és Milan Veres, Jugoszlávia budapesti nagykö­vete. Szakmunkástanulók érdekvédelme a megyei KISZ-bizottság napirendjén Egy aránylag nagy ifjúsági réteg — a szakmunkástanulók — iskolai KISZ-érdekvédelmé­­ről, érdekképviseletéről vitatott meg jelentést tegnapi ülésén a KISZ megyei bizottsága. Mint­egy hétezer fiatalt érint az elő­terjesztésben megfogalmazott megállapítás, miszerint a KISZ megyei bizottsága a szakmun­kástanulók élet- és munkakö­rülményeinek javítása érdeké­ben szoros munkakapcsolatot alakított ki az állami, a társa­dalmi és a tömegszervezetek­kel. Az érdekvédelmi, érdek­­képviseleti tevékenység intéze­ti keretei kialakultak. Ennek alapvető színterei az ifjúsági parlamentek, valamint a ta­nulói szakszervezetek, amelyek megalakítása az elmúlt tan­évben vette kezdetét. Az előterjesztés széles körű vitájában felszólalt Juhász Fe­renc, a megyei pártbizottság osztályvezetője, és hangsúlyoz­ta, hogy a tanintézeti KISZ- szervezetek pártirányításának erősítésével, az oktató-nevelő munka színvonalának javításá­val kell hozzájárulni az érdek­­védelmi, érdekképviseleti tevé­kenység erősödéséhez. Előse­gíti ezt a közéleti, világnézeti nevelés fokozódása is. Ugyan­csak szót kért a vitában Bató Ferenc, a KISZ KB osztályve­zető-helyettese, és elismerően értékelte a — Kovács Erzsé­bet KISZ-bizottsági munkatárs által — előterjesztett beszá­molót, amelyhez hasonlót ez idáig nem tárgyaltak megyei KISZ-bizottságok. A napirend vitáját összegez­ve dr. Szekeres Imre, a me­gyei KISZ-bizottság első tit­kára hangsúlyozta, hogy a szakmunkásképző intézetek KISZ-szervezeteinek ilyen jelle­gű tevékenysége szorosan ösz­­szefügg az intézetek általános oktatási, működési feltételei­vel, amelyek nem ideálisak, il­letve nem mindenben felelnek meg a követelményeknek. E te­vékenység javítására a KISZ megyei bizottsága több javas­latot terjeszt az SZMT és a KISZ KB elé. ­ Budapesttől Hatvanig a autópályán­­ átadták az M 3-as újabb szakaszát Elkészült Gödöllő és Hat­van között is az M­ 3-as autó­pálya — jelentette az építők nevében Hops László, a Beton­­útépítő Vállalat igazgatója Puslai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszternek pénte­ken, a bégi völgyhíd előtt rendezett ünnepségen, ame­lyen Borbándi János, a Minisz­tertanács elnökhelyettese a kifeszített szalag átvágásával átadta a forgalomnak az M­ 3-as újabb, 21 kilométeres szakaszát. A kétszer kétsávos, a leálló és a választósávokkal együtt 28 méter széles érdesített ho­mokaszfalt felületű pályán biz­tonságosabb, gyorsabb az uta­zás a főváros és Hatvan kö­zött. A műszaki átvétel tanú­sága szerint kiváló munkát vé­geztek az építők. Ülést tartott a megyei pártbizottság A megyei pártbizottság tegnap Veszprém­ben, a pártszékházban Szabó Gyula megyei titkár elnökletével ülést tartott. A testületet és az első napirendre meghívott vállalati igazgatókat, pártbizottsági titkárokat Pap János, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára tájékoztatta az MSZMP Központi Bizottság 1980. október 16-i üléséről. Ezt követően a testület megvitatta a me­gyei párt-végrehajtó bizottságnak A pártok­tatás 1980—85. évi feladatai című, írásban kiküldött anyagát, melyhez Imre Miklós, a megyei pártbizottság titkára fűzött szóbeli kiegészítést. A pártpropaganda feladata: a marxizmus­­leninizmus eszméinek hatékonyabb terjesztése, a politika eredményesebb szolgálata . A Politikai Bizottság hatá­rozatot hozott a pártoktatás középtávú tervéről. A pártpro­paganda átfogó feladataik­ént a­­marxizmus—lek­oinizmus elméleté­ne­k hatékonyabb terjesztését és a politika eredményesebb szol­gálatát fogalmazta meg — mon­dotta többek között a megyei pártbizottság titkára, majd a határozatra utalva kiemelte, hogy a propaganda az eddi­gieknél is jobban kapcsolódjon a társadalom életének, fejlődé­sének valóságos folyamataihoz, még hatékonyabban segítse a párt politikájának megvalósító, jőt szolgáló­­magatartás és cse­lekvés tömeges kibontakozását. A pártoktatás alapvető tartal­mi feladata, hogy segítse elő a XII. kongresszus és a megyei pártértekezlet határozatainak végrehajtását. Ezért fontosnak tartják, hogy az elvi-politikai kérdések közül a szocialista gazdaság fejlesztésével, vala­mint az ideológiai és kulturális térveivel okkal rész­leteseb­be­n foglalkozzanak a pártoktatás­ban. Az előadó hangsúlyozta: A pártpropaganda fontos követel­ménye, hogy bemutassa szocia­lista fejlődésünk főbb jellem­zőit. Azt, hogy pártunk az épí­tőmunka változó feltételei mel­lett is tovább folytatja több év­tizedes bevált politikáját, s azt, hogy gazdasági feladataink az eddiginél is erőtel­jesebben igénylik a társadalmi, politikai, ideológiai és kulturális viszo­nyok fejlesztését. Megkülönböz­tetett figyelmet kell fordítanunk a szocialista nemzeti egység, minden réteg összefogásának erősítésére, életünk szocialista vonásainak fejlesztésére. Ugyancsak fontos a szocialista demokrácia helyes értelmezésé­nek kialakítása, a jogot és a fe­lelősséget, a „beleszólást” és a cselekvést együtt tartalmazó gyakorlat mind szélesebb körű érvényesítése. Az életszínvonal és szociálpo­litika propagandájáról szólva kiemelte: hatékonyabban kell tudatosítanunk a népgazdaság helyzetének, a gazdálkodás eredményeinek és az életkörül­mények alakulásának szoros összefüggéseit. Meg­­kell ma­gyarázni a termelés, valamint a jövedelmek és az áraik kapcso­latát, megértetni és elfogadtat­ni a keresetek munka szerinti alakulását, a szocialista elosz­tás elveit, a szociális ellátás szerepét az életkörülmények ja­vításában, tevékenységébe. Rámutatott:el­engedhetetlen feltétel a propa­gandisták elméleti felkészültsé­gének állandó emelése, karban­tartása, de rendszeres tájékoz­tatásuk is az adott üzem, intéz­mény életéről, konkrét felada­tairól. Vitára, vélemény­nyilvánításra ösztönözni . A pártoktatás hallgatóinak­ döntő többsége a­­különböző tanfolyamok tematikáit nem az elmélet, hanem az élet, a gya­korlat oldaláról közelíti meg. Ez természetes, mint ahogy az is, hogy a propaganda ezt mód­szereiben is megfelelően figye­lembe vegye. Ezért hangsúlyoz­za a középtávú terv a párt moz­galmi jellegének erősítését. Jobban figyelembe kell ven­nünk, hogy a megértést, a meg­győződést, s az ennek megfele­lő tudatos cselekvést csak az a módszer szolgálhatja megfele­lően, amely aktivizálja, vitára, véleményének kifejtésére ösz­tönzi a résztvevőket — mondotta egyebek között az előadó, majd befejezésül hangsúlyozta: — Feladatunk, hogy a párt­propaganda színvonalát a XII. kongresszus határozatai köve­telményeinek megfelelően emel­jük, hogy a propaganda még eredményesebben szolgálja a kommunista emberi magatartás és erkölcs erősítését, a szocia­lista tudat és közgondolkodás fejlesztését, a megye lakosságá­nak cselekvési egységét. A propaganda ott és arról szóljon, ahol és amire szükség van . Megyénkben a tervidőszak­iban is több jelentős beruházás volt és van folyamatban. Ha­táridőre történő befejezésük, majd hatékony működésük nem egyszerűen anyagi kérdés. Döntő a dolgozó emberek hoz­záállása, elkötelezettsége is. Számukra a hatékonyság, az a­nyagtakarékosság, a szervezés konkrét, mindennapi feladat. A gazdálkodó szervezetekben, üzemekben sok kedvező tapasz­­talat van az említettek gyakor­lati megvalósulására. Propa­gandánkban ezeket a tapaszta­latokat kell az eddigieknél job­ban hasznosítanunk. Ezáltal egyre többen felismerik saját munkájuk, tevékenységüik szere­pét, jelentőségét a munkahely, a megye, a népgazdaság hely­zetének alakításában. Lényeges emellett: mit és ho­gyan értenek ezekből az embe­rek és mi a véleményük. Ennek megismerése és felhasználása biztosíthatja, hogy a propagan­da nem szakad el attól a kö­zösségtől, amelynek formálása a feladata. Fontos tehát, hogy a propaganda ott és arról szóljon, ahol és amire valóban szükség van - mondatta Imre Miklós, s e cél megvalósításában utalt a megyei, helyi tematikákkal in­dítható tanfolyamokra, a köz­ponti tananyagot kiegészítő me­gyei segédanyagok fontosságá­ra. Felhívta a figyelmet, hogy a pártalapszervezetek átgondol­tabban, tudatosabban rendezzék a propagandamunkát, jobban alkalmazkodjanak a helyi poli­tikai szükségletekhez. Az előadó ezt követően az irányító munka színvonalának további javításáról szólva hang­súlyozta a pártszervek, alapszer­­vezetek szerepét. — El kell ér­nünk, hogy a propaganda szo­rosabban épüljön be az alap­szervezetek életébe, politikai Bolgár vöröskeresztesek Fűzfőgyártelepen A Magyar Vöröskereszt Orszá­gos vezetőségének bolgár ven­dégei tegnap a szervezet Veszp­rém megyei munkájával is­merkedtek. A delegációt dr­ Tinkó Tinev, a Bolgár Vörös­­kereszt országos végrehajtó bi­zottságának tagja, az Egész­ségügyi Minisztérium főosz­tályvezetője vezette. Tagjai Genoveva Tabakova, a Bolgár Vöröskereszt egészségügyi osz­tályának főmunkatársa és Pavlina Minkova, a polgári vé­delmi osztály főmunkatársa voltak. A vendégek délelőtt a vö­röskereszt Veszprém megyei vezetőségének munkájával is­merkedtek. Délután Fűzfőgyár­telepre látogattak, ahol az 1979. évi véradásokat értékel­ték. Az ünnepélyes értekezle­tet Boa Jenő, a vöröskereszt megyei vezetőségének alelnö­­ke nyitotta meg, majd M. Tóth Antal, a Megyei Vérel­látó Állomás főorvosa köszön­te meg a sokszoros véradók­nak a gyógyításban nyújtott segítségét. Hantos János, a Magyar Vöröskereszt főtitkára kitünte­téseket adott át az ötvensze­­­res, illetve negyvenszeres vér­adóknak. Kovács Antalné, a megyei vezetőség titkára a Nitrokémia Ipartelepek azon dolgozóinak a jutalmát nyúj­totta át, akik tíz, tizenöt, húsz, illetve harminc alkalommal ad­tak vért. Hantos János a legkiválóbb véradókat köszönti Fotó: A. H. P. A gyakorlati megvalósításért A napirendi pont vitájában először Présing Józsefné kért szót. A pápai városi-járási ta­pasztalatokról szólva elmon­dotta, hogy a propagandamun­ka jól segíti a párthatározatok megismertetését, egységes ér­telmezését és végrehajtását. Szólt a propagandisták kulcs­szerepéről, majd befejezésül a­­pedagógusok eszmei-politikai továbbképzésének szükséges­ségéről beszélt. Wolford Sándor, a balaton­füredi városi pártbizottság el­ső titkára a pártoktatási tan­folyamokon használt megyei kiadványok, segédanyagok sze­repét méltatta. Hangsúlyozta, hogy még jobban életközelbe kell hozni e kiadványok segít­ségével az általános propa­gandát és a helyi gyakorlatot. Elmondotta azt is, hogy a ta­pasztalatok szerint a dolgozók, a társadalom különböző réte­gei egyetértenek a párt poli­tikájával, ugyanakkor tapasz­talható a helyi értetlenség is a konkrét intézkedésekkel szem­ben. Részletesen beszélt az idegenforgalom ideológiai ha­tásairól. Hangsúlyozta, hogy erre az eddigieknél is jobban fel kell készíteni a párttagsá­got, rajtuk keresztül a lakos­ságot. Elemezte a beszámoló­ban megfogalmazott azon kö­vetelményt, hogy a propagan­dával erősíteni kell a nevelő hatást, ugyanakkor a mozgó­sító, cselekedtető funkciót is. Az ifjúság és az értelmiség eszmei-politikai nevelésének kölcsönhatásairól beszélt Kő­risfalvi Mária. Hangsúlyozta, hogy a pedagógusok rendsze­( Folytatás a 2. oldalon)

Next