Napló, 1981. október (Veszprém, 37. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-01 / 230. szám

Nyomelemek hulladékból K­is üzem a Várpalotán működő Vegyipari Szövetkezeti Közös Vállalat, a Dolokémia, tevékenysége­­mégis országos fontos­ságú. Jelenlegi ,fő feladatuk az állati tápokhoz szükséges cink és réz nyomelemek előállítása. Legfőbb fogyasztójuk a bábolnai kombinát, a gyógyszeres takarmányt forgalmazó BBC Műveik, valamint a Haj­dúsági Agráripari Egyesülés. A­­hazai piac mellett jelentős a tőkés export is. A megrendelések a jövőt illetően is kecsegtetők, s hisz 1 mil­­lió dollárt érő­­nyomelem legyártásáról szólnak. A Dolokémia nyere­­sék­renei k­­k­b. 60 százaléka a tőkés piac adta lehetőségekből szárma­zik. A tavalyi év 11 milliós nyereségét a mindössze 80 fős kollektíva állította el­ő! Az állati tápok ciník­ nyomelemét a fűzfői és peremartoni hulladék­ból, cmníkiszapból készítik. A réz nyomelemet, szovjet importa­lap­­anyagból állítják el­ő. Most 8 millió forintos beruházáson dolgoznak. Közös fejlesztést ké­­szítene­k a Chrim­oinnal. Az importtevékenységet kiváltó, hazai talaj­­fertőtlen­ítő szer gyártását beindító új üzem 3 év alatt éri el tervezett kapacitását, mely teljes mértékig kielégíti a hazai talajfe­rtőtlenítő­­szer-igényeiket. Kis üzem a­nzilokémia. Nyolcvanain dolgoznak itt. Ám, rendkívül figyelemfelméltó, hogy­­(számítása­ink szerint) ebb­en az évben dolgozó­ként egymillió forint,termelési értéket állítanak elő. Csősz Sándor képes tudósítása Az égő begyújtása után indul a nyomelem-, mikroelemgyártás. Thermoelemek gyártásközi ellenőrzése. A készáru analitikai minősítése. Előkészületek az exportszállításra. Egyesületi vezetők a MTESZ-ről IB, amely összefog Néhány, vagy éppen féltu­catnyi egyesületi csoport me­gyénk minden városában műkö­dik. Van amelyek tagsága kü­lönböző üzemekből, intézmé­nyekből származik - például a Szervezési és Vezetési Tudomá­nyos Társaságnak, az Építőipari Tudományos Egyesületnek, vagy az Energiagazdálkodási Tudo­mányos Egyesületnek —, míg másoké egy-egy adott vállalat­ra alapozódik. Például a bá­nyász, kohász, textiles és más egyesületeknél. Ezek tevékeny­ségének koordinálására, az adott térség gazdasági, terület­­fejlesztési feladataihoz való kö­zelítésükre a városi intéző bi­zottságok hivatottak. Veszprém és Balatonfüred kivételével Aj­kán, Várpalotán, Tapolcán mű­ködik is. Legutóbb, néhány hó­napja Pápán alakították újjá. Elnöke Antal Ferenc, a VBKM Elekthermax pápai gyárának fő­mérnöke, titkára Gosztola Ist­ván, a városi tanács osztályve­zetője. Antal Ferenccel beszél­gettünk az intéző bizottságról. — Elmondaná, valójában kikre is alapozzák ezt a leg­újabb városi bizottságot? — Előrebocsátom, hogy ko­rábban is működött városi in­téző bizottságunk, csak szemé­lyi feltételek hiánya, és egyéb okok miatt átmenetileg szüne­telt a tevékenysége. A MTESZ megyei elnökség ösztönzésére, a helyi illetékesek egyetértésé­vel a második negyedévben ala­kultunk újjá. A Közlekedéstudo­mányi Egyesület (KTE), a Ma­gyar Agrártudományi Egyesület (MAE), a Magyar Elektrotech­nikai Egyesület (MEE), a Szer­vezési és Vezetési Tudományos Társaság (SZVT), a Textilipari Műszaki és Tudományos Egye­sület (TMTE), és az élelmiszer­­ipari egyesület, a METE mun­kájának összehangolása a fel­adatunk. - Hogyan lett ön az intéző bizottság elnöke? - Gépészmérnök vagyok, az MEE tagja. Az Elekthermaxbóli idetartoznak a­ műszakiak, ugyanis nincs gépipari tudo­mányos egyesületi csoport a városiban­. Eddig­­nem volt kö­zöm az intéző bizottsághoz, tagja vagyok viszont a vá­rosi­­járási pártbizottságnak. Úgy ítélem meg, hogy egyfajta párt­ munkásként is kaptam ezt a megbízatást. A MTESZ megyei elnöksége kérésére javasoltak, s mint viszony­lagi fiatal szak­ember, készséggel vállaltam ezt a társadalmi megbízatást.­­ A kezdetnél tartanak, ho­gyan tovább? — Keressük, kutatjuk, a mód­szert, hogyan dolgozzon­ a­ bi­zottságunk, hogyan fogja össze a tagcsoportunkat. Ehhez már egy kis segítséget is kaptunk az ajkai intéző bizottságtól. Személyese­n találkoztunk a­z ittenit pápai egyesületi cso­portok­ vezetőivel. Munkájukról, terveikről, az intéző bizottság­gal szembeni elvárásaikról tá­jékozódtunk.­­Ez is érdekel min­ket, hogy milyen feladatokat végeznének szívesen a csopor­tok. — Nyitott kapuk várták önö­ket? — Igen, valam,ennyi tagcso­portban nyíltszívűséggel, bará­ti­­ fog­adta­tással találkoztunk, örülnek, hogy alakult egy olyan társaság, amelyik meg­próbálja egy kissé­ megélénkí­teni, szintetizálni a munkáju­kat. örömmel tapasztaltuk, hogy mindenütt dolgoznak. In­dokoltnak tartják az egyesüle­ti vezetők az intéző bizottság koordináló tevékenységét, igé­nyelik a személyes ismerkedést, egymás munkájának a tanul­mányozását. Ez tulajdonkép­pen meglepő volt. Egy ilyen kis városban azt hinné az em­ber, hogy például a műszaki­ak tájékozottak egymás dol­gairól. — Ezután remélhetőleg így is lesz! — Reméljük. Mi igyekszünk olyan témákat keresni, ame­lyek egyformán felkeltik a cso­­­portok érdeklődését, így gon­doltunk az energiatakarékos­ságra, a különféle gazdasági, vezetési folyamatok szervezésé­nek, programozásának a kidol­gozására. Bőven adhat ilyen jellegű­ tennivalókat az ötna­pos munkahétre való áttérés, a termékváltás, a közlekedés. Elsősorban városunk hatodik ötéves tervi feladataiból me­rítjük majd azokat a felada­tokat, amelyek megoldásához egyesületi csoportjaink közre­működését szeretnénk kérni.­­ Tudtommal megfelelő ösz­tönzést kapnak ehhez az egye­sületi csoportok és az intéző bizottság a helyi tanácsi, és politikai szervezetektől. Rostá­­si József, a városi-járási párt­­bizottság első titkára legalább­is ilyen értelemben fogalma­zott néhány hónappal ezelőtt, amikor az intéző bizottságot újjáválasztották. -Valóban így van, aktív részvételünket igénylik az előt­tünk álló gazdasági és város­­politikai feladatok elvégzésé­ben. Mi minden lehetséges módon arra törekszünk, hogy felszabadítsuk, és a műszaki haladás javára kamatoztassuk az itt élő agrár- és műszaki értelmiség még kihasználatlan szellemi kapacitásait. A városi tanács ennek elősegítésére ígéretet tett például arra, hogy megfelelő helyet biztosít számunkra alkalmi szakmai rendezvények tartására. Intéző bizottságunk következő lépés­ként azt tervezi, hogy október közepén feladategyeztető meg­beszélésre találkozót szervez az egyesületi vezetők, vala­mint a város és a járás politi­kai, állami és gazdasági veze­tőinek bevonásával. * Holnapután, szombaton reg­gel fél kilenckor kezdődik Bu­dapesten, az MSZMP XIII. ke­rületi pártbizottságának szék­házában a MTESZ XIII. kül­döttközgyűlése. 170 ezer mű­szaki, agrár és természettudo­mányos egyesületi tag képvise­letében több száz küldöttre vár a végzett munka és a tenni­valók áttekintése. Ott lesznek beszélgetőtársaink, és rajtuk kívül még öt megyénkbe­,1 kül­dött. Talán nem kívánunk lehe­tetlent, ha azt reméljük a MTESZ közgyűlésétől, hogy ha­tására érdemibbé válik a tag­egyesületek tevékenysége, erő­södik a réteg szakmai és tár­sadalmi érdekeinek képvisele­te és védelme. Csak így vár­ható, hogy változatlan, vagy még színvonalasabb munkát végezzenek a MAE-ben, és a­­többi egyesületben, hogy való­ban az urbanizációs folyama­tok, környezetvédelmi felada­tok érdekében működjön az arra létrehozott szakbizottság, és hogy egyesületi emberek gondolatai és tervei alapján is fejlődjék Pápa város, környé­ke, gazdasága. Meg a többi településünk. Kimondva vagy kimondatlanul, de végső soron ehhez várja a társadalom a műszaki és tudományos egye­sületek tagságának hathatós hozzájáru­lá­sát. Bráz János Őszi BNV 81 Minden eddiginél... A Budapesti Nemzetközi Vásár idei őszi „fordulója” minden eddi­ginél nagyobb területen, minden eddigiinél több ország részvételével rendeztetek meg. Minden eddiginél ordítóbb disco-műsoro­k (im­itt­­aimott), minden eddiginél,, hölgy finoman fogalmazzak, pityókásab­b lemezlovasok, min­den eddiginél drágább virsli, minden eddiginél több bűvös játék, bűvös kígyó, bűvös torony, bűvös gömb, bűvös go­lyó és egy, bűvös jelzőtől mentes, de bosszantani annál jobban ké­pes „bogozós” játék. Minden eddiginél több ... folytathatnánk a sort a rekordok, az adataik felsorolásával, azonban ezek a lényeget elta­karó dolgok el­homályosítják a tartalmat, amely minden eddiginél (tréfa nélkül) ve­­gyese­bb —kedvező és kedvezőtlen — benyomásokat kelt az emberben. Itt van például a megye kiállító­inak öt vásárdíja és egy „negyed" nagydíja.­­Ha pontoznák a megyéket, a mienk­­most ugyan,csa­k az élmezőnyben végzett volna, korábbi, évekkel ezelőtti sikerét megis­mételve. Túl a képzeletbeli helyezésen, so­kkal jelentősebb az a tény, hogy egy alapvetően nyersanyagtermelő iparral rendelkező megye a fogyasztási javak vásárán ért el sikert. És nem is akármilyen javakkal. A VÁÉV panel családi háza az emberek egyik leginkább előtérben álló problémája, a la­káskérdés megoldását könnyíti és gyorsítja meg. A MEZŐGÉP kerti ikistraiktora más szférában jelentős. Könnyeb­bé, szebbé, élvezetesebbé teszi a szabad idő szabadiban történő el­töltését, és „csa­k úgy”, mellékesen, komoly értéket segít előállítani a kiskertekben, szőlőkben, gyümölcsösökben. A Tihany Camembert sújt a harmadik vásárdíjasunk. A Veszprém megyei Tejipari Vállalat terméke a korszerű táplálkozás fontos kelléke. A Pápai Húskombinát két vásárdíjat könyvelhet el. Az egyiket a hihetetlenül­­gyorsan nép­szerűvé lett Farmer kolbász, a másikat a „Celebrity" sonka kapta. Az utóbbi kiszerelési súlya, az 1 libs, azaz 454 gramm sejteti, hogy nem kimondottan hazai fogyasztásra készül. Ami végül is nem baj, mert valutát idoz az országinak. A „negyed” nagydíj a pápai Elek­thermax gyáré. A Tiszai Bútoripari Vállalat nagydíjas konyhabútorá­ba négy vállalat termékét szerelték be, ezek közül az egyik a Pápán gyártott tűzhely. A közvélemény és a sajtó joggal veri el a port sok esetben azokon a vállalatokon, amelyek szép, tetszetős és­­keresett termékeiket állí­tanak ki, aztán hiába keressük azokat a kereskedelemiben.­­Nos, a mi termékeink már nem, újdonságok, a­­ház, a­­kerti traktor, a sajt, a sza­lámi és a tűzhely — bútor nélkül is —­­kapható. És készülnek­­is folya­matosan, fennakadás nélkül. A fogyasztási cikkek piaci értékesítésének már hosszú ideje fontos és egyre fontosabb „kelléke" a reklám.­­Nos, a vásár a reklám sűrít­ménye. Ebből a sűrítményből a­z idén eltűnt a Bakony Művek. Két éve még önálló kiállítással és tárgyalóval volta­k jelen, tavaly csak egy Vitrinnel, az idén pedig már azzal sem. És önmaguk távoli m­aradásá­val egy jelenségre hívják fel a figyelmet. Történetesen arra, hogy a szakosított kiállításoké a jövő. Ennek számos megnyilvánulási for­mája már évek óta tapasztalható a BiM­-ken és azokon kívül is. Kü­lön kiállítása van a vendéglátóiparnak, az építőiparnak, a műszerek­nek, hogy csak néhányat említsünk. Az igazi megméretés, a tiszta mérleg elsősorban ezeken készülhet. A „mindent bele" kiállítás lát­ványa ,élményzuhataga sokszor elhomályosítja a lényegeit, vagy ép­pen a lényegtelent emeli­­ki. Nos, a Bakony Művek elsősorban a pro­filjába vágó kiállítási lehetőségeket keresi. Indoka nagyon is érthető. Az általa gyártott fogyasztási cikkek — elsősorban és döntőe­n a gép­jármű -alkatrészek — túl nagy reklámot nem igényelnek. A természetes elhasználódás — bármilyen jó minőségűek is a termékek — eleve biz­tosítja a keresletet, tehát semmi nem indokolja, hogy mutogassák azokat. Itthon (legalábbis. Sokkal fontosabb — és nemcsak a Bakony Műveknek — a kifelé nyitás. Éppen ezért nagyvállalatunk a BNV ren­dezői á­ltal kért busás pénzeket szívesebben költi el (külföldi kiállító, sokan, Stuttgartban, ,Lipcsében vagy mondjuk a­­bécsi magyar hete­iken ... , Szó ami szó, a vásár, mint mindig, most­­is élmény a látogatónak. Hogy aztán mérgelődik is néha, üsse kő. A következőn ismét meg­nyugszik, aztán ismét. .. .De nem kell tovább ,ragozni. A lényeg nem annyira a látogatón van, mint a szakemberen. "Azon, akinek ki kell elégíteni a látogató — a fogyasztó — igényét. És végül is, azt hiszem, alapvetően semmi okunk arra, hogy 'panaszkodjunk. Kérdés, hogy vásár nélk­ü­l 'hol tartanánk.­­Ne próbáljuk­­ki, már csa­k a hagyományok miatt sem. Mert ez minden eddiginél fontosabb a mai világban. Bölcs Csaba Új kukoricafajták Szentlőrincről A Szentlőrinci Állami Gaz­daság öt év alatt 10 mázsá­val javította a kukorica átlagter­mését hektáronként, ami a t­á­p­an­y­a­g - u­tán­p­ó­t­lá­so­n kívül nagyban köszönhető az új faj­ták nagyüzemi termesztésbe vonásának is. A Szentlőrinci ÁG-ban a fajtakísérletet min­den évben a legjobb terüle­tekre vetik, így kiderül, hogy egy fajta maximálisan mire képes. Különösen a Pioneer család tagjai, közülük a 3732-es és a 3901-es fajták genetikai tulaj­donságuknál fogva képesek 10 tonna/hektáros termés elérésé­re nagyüzemi körülmények kö­zött. A FAO 400-as csoport­ban, a legjobb Pioneer 3732- es után, még az eszéki neme­­sítésű OS—407 SK hibrid is igen jó, bár rossz tulajdonsá­ga, hogy későn érik, viszont nagy­­termést ad. ­r Kulcsátadás Veszprémben Újabb OTP-lakások készültek el a megyeszékhelyen A szervezett lakásépítés ke­retében az OTP lakásépítési tevékenysége a tanácsi ma­gánlakás-építés olyan formája, amely a legszervezettebben használja fel a rendelkezésre álló építőipari kapacitást. A felépülő lakások zömére is a helyi tanácsok jelölik ki a ve­vőket, így a tanácsi lakásgaz­dálkodásnak is szerves részét képezik ezek a lakások. Ma a veszprémi tanács és az OTP együttműködésének eredményeként újabb családok veszik át lakásaik kulcsát. El­készült Veszprémben az Ady Endre út 56. szám alatti hat­­vanlakásos épület. Az első ütemben negyven család kötött már szerződést a takarékpénztárral. A szerződést kötők nyolcvan százaléka fia­tal és negyven százaléka mun­kás. A fiatalok jelentős arányának következtében figyelmet érde­mel, hogy a negyvenből tizen­négy fiatal család az ifjúsági takarékbetét által nyújtott kü­lön kedvezményekkel jutott az otthonához. Több családnál mindkét házastársnak volt ifjú­sági takarékbetétje. Sőt, olyan család is volt, amelyiknek csak ötven forintot kellett a laká­sért készpénzben fizetnie, mert a többit fedezte az ifjúsági megtakarítás és az arra járó külön kölcsön. NAPLÓ - 1981. október 1. csütörtök -3

Next