Napló, 1983. március (Veszprém, 39. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-01 / 50. szám
A Sárszentmihályi Állami Gazdaság tőzegbányájában és lápimész-kitermelő helyein teljes kapacitással dolgoznak a kotrógépek. A mezőgazdasági nagyüzemek szívesen alkalmazzák ezeket az olcsó és hatásos talajjavító anyagokat. A képen: lápi mész bányászata. körültekintőbb fuvarszervezéssel . Üzemanyag-takarékosság a vállalatoknál Ajánlásokat dolgozott ki a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium a közületi gépkocsikat használó vállalatok, intézmények, szövetkezetek részére az üzemanyag-fogyasztás csökkentésére. Fontos feladat, hogy 1983-ban 5 százalékkal mérséklődjék a közületi gépjárművek üzemanyag-fogyasztása, ami azonban nem mehet a termelés, az ellátás és szolgáltatások rovására. A kívánt eredményt mindenekelőtt a szállítások jobb szervezésével, a korszerű fuvarozási technológiák és módszerek bevezetésével kell elérni. Az elmúlt években jó néhány intézkedés született az üzemanyag-fogyasztás csökkentésére, ezek az intézkedések hoztak bizonyos eredményeket, főként a fuvarozó nagyvállalatoknál, azonban a tapasztalatok azt mutatják, hogy még mindig számottevő tartalékok vannak a gépjárművel rendelkező vállalatok, szervezetek üzemanyag-gazdálkodásában. Éppen ezért az üzemanyag-fogyasztás csökkentését valamennyi gépjárművet üzemeltető közületi szervtől elvárják, sőt megkövetelik, kivéve a mentőszolgálatot, továbbá a közegészségügy, a mezőgazdaság és az erdőgazdaság egyes területeit, ahol a fokozott takarékosság az alaptevékenység biztonságos ellátását veszélyeztetné. De még ezeknek a kivételezett szervezeteknek is törekedniük kell lehetőségeikhez mérten az üzemanyag-fogyasztás csökkentésére. Az érintett vállalatoknak, szövetkezeteknek, állami költségvetési szerveknek, egyesületeknek saját hatáskörükben kell megoldásokat találniuk az üzemanyag megtakarítására, mégpedig oly módon, hogy alapvetően a járművek fajlagos fogyasztása csökkenjen, vagyis ugyanakkora fuvarfeladathoz kevesebb üzemanyagot használjanak fel a gépkocsik. Ennek elősegítésére a KPM ajánlásai széleskörűen feltárják az üzemanyag-takarékosság különböző módozatait. Elsősorban a szervezési, műszaki és vezetéstechnikai intézkedésekben rejlő tartalékokra hívják fel a figyelmet. A szervezési feladatok között az üres kilométerek csökkentésére, a kétirányú terhelés megszervezésére, a gondosabb útirányválasztásra, a megfelelő teherbírású gépkocsik kiválasztására, egyszóval a körültekintőbb fuvarszervezésre kell az eddigieknél nagyobb gondot fordítaniuk a vállalatoknak. Emellett rendszeresebbé kell tenniük a műszeres diagnosztikai vizsgálatokat, a fogyasztást ellenőrző méréseket, s fokozott figyelemmel kísérniük a gépkocsik műszaki állapotát. Ahol mód van rá, kisebb átalakításokkal, a motor módosításával szükséges elősegíteni a fogyasztás mérséklését. A tapasztalatok szerint a gépkocsivezetők felkészültsége, vezetési stílusa is nagyban befolyásolja az üzemanyag-fogyasztás mértékét, a rossz vezetési stílus akár 15-20 százalékos többletfogyasztást is eredményezhet. Éppen ezért a minisztérium javaslatában szorgalmazza, hogy a gépkocsivezetők közül mind többen sajátítsák el a takarékos gépjárművezetés módszereit. Százötven mázsa válogatott ponty pihen a tizenöt centire hízott jég alatt a hegyesdi faluvégen. Hatvan,száz negyven méteres a telelő. Firnes, kemény havon topogunk a töltés tetején Magier Istvánnal, a VESZHAL névre keresztelt, kilenc taggazdaságot tömörítő halászati társulás vezetőjével. Odalent három halász baltájától peng a jég. A felfröccsenő szilánkokon megcsillan a február végi napsugár. Lassan körbeérnek a meredek part mentén. Vízhatlan, sárga halásznadrágten tocsognak térdig-combközépig a sekélyesen. Ahogy vágják, mögöttük fél méter széles, jégtörmelékes, rianásszerű, keskeny vízösvény húzódik saroktól sarokig. Az egybefüggő, 360 köbméteres, 360 tonnás páncél lassan elveszti kapcsolatát a parttal, s ha megtolják, lomhán megindulva úszik odébb roppant tömege. Alája kerítik majd a hosszú hálót, amely egybetereli a dermedt vízlakókat. — A sarokban hagyjál padkát a kosárnak - kiált át Vers Tamásnak az Apajról ideszármazott Fekete Ferenc főhalászmester. Az ő apja még most, nyolcvan évesen is járja a Tiszát. Kántor és társa, a két őrkutya fönt lazsál mellettünk, aztán a tömbbe fagyott hálóval telt talicska nyomába ered. Izgatja őket a hallszag, mint a szertartó bodogóban tanyázó patkányokat. — Kirágták a disznók - dugja át kivörösödött öklét a hálón Dobosi Mihály erdőmunkás, aki atka.1 mapként szívesen segít a tó körül. Apránként hajlítgatják széjjel a ropogós halfogó alkalmatosságot. Ahogy atomenil a vége, tüstént megpuhul. A három halász összeszokott mozdulatokkal eregeti a vízbe, tömködi puszta kézzel a jégperem alá az úszókkal fölszerelt hálót. Dobosi Mihály húzza a végét hosszú kötéllel. Már a túlparton jár. Egy kiálló szegésben megakad a háló. Arra igen vékony a jég, a befolyó apasztja le, hogy embert meg nem bír, hacsak . .. Fekete Ferenc a legkönnyebb közülük. Hason közelíti meg az elakadást. A kötél kiszabadul, a munka megy tovább. Ha majd a vontatók átellenben találkoznak, kiderül, mekkora a fogás. Végre a tartállyos IFA is kivergődött idáig, s most a sofőr, még Mayer István és egy környékbeli vendéglős, aki ide jár, halért, mind megfogják, vonszolják a most még láthatatlan hálóban vergődő zsákmányt. Kijött a jég alól! Iszapos, sáros lében hajjlitgatják testüket a szunnyadturkiból fölzavart testes pontyok. Szákkal meni a műanyag kosárba a főhalászmester. A másik kettő kapaszkodik vele a meredek oldalon a kocsiig. Föl-le, föl-le, addig hordják, míg meg nem telnek a tartályok. Kilenc-tíz mázsát kap rendszeresen a veszprémi csarnok halboltja, száz kiló megy a Munkácsy utcai üzletbe, hatvan kilót kér a Sport étterem, Tapolcán másfél mázsát raknak le a halas Erzsi néninek. Nemsokára az új üzlet megnyitása után Várpalotán is hegyesdi halat vehetnek az ottaniak. Laposan, némán, látszólag holtan terül el a hatalmas töltés túloldalán a náddal szegett hetvenegy hektáros tó. Medrében római település maradványai. Fölötte fogócskálnak nyáron a hatok. Százhúsz tonnányit segít megtermelni minden évben a medencét tápláló Eger patak. Kép és szöveg Gyarmati Józse Potykahúzás jég alól Ellátás is, export is kezükben milliárdos értékek Megjegyzések a korszerűsített állategészségügyi szervezetről Több milliárd forintnyi csupán megyénkben az az érték, amelyet a nagyüzemek és a kistermelők tulajdonában lévő állatállomány képvisel. Az állattenyésztés országos súlyát akkor érzékeljük, ha a megyeit tízzel, hússzal megszorozzuk. Nem túlzás tehát, ha állatállományunkat a nemzeti vagyon tetemes részének tekintjük. Tudnunk kell azt is, hogy az állati eredetű termékek mindennapi táplálkozásunk nélkülözhetetlen részét jelentik, ezen túl - az értékesítési gondok ellenére — a külkereskedelem ,,,kemény", jól értékesíthető cikkeiről van szó. Az alábbiakban az állategészségügyi szervezet korszerűsítéséről adunk hírt, ám ne gondolja az olvasó, hogy a változás őt magát nem érinti. Előbb egy elvi jelentőségű megjegyzés, ami igenis megnyugtathatja az olvasót (az állati eredetű termékek fogyasztóját): egészséges állatállományunk! Az állami egészségügyi szervezet hasonló színvonalon van, mint nemzetközi összevetésben is számon tartott mezőgazdasági termelésünk. Mindemellett hangsúlyozni kell, hogy a jól működő állategészségügyi szervezettel szemben is feltették a kérdést: hogyan működhetne hatékonyabban, hogyan szolgálhatná eredményesebben a népgazdaság nagyon fontos ágazatát , megszemélyesítve, a jobb és kulturáltabb lakossági ellátást, a termelőgazdaságokat, a külkereskedelmet. Korábban a jószomszédság jegyében, de egymástól elkülönülve, olykor-olykor a határterületeket átlépve, három olyan szervezet működött a megyében, amely állategészségügyi, folytatásként élelmiszer-ellenőrző feladatot látott el. Ez év elsejétől egyesítették a megyei hatáskörű Állategészségügyi Állomást, az Élelmiszer-ellenőrző és Vegyvizsgáló Intézetet és az Élelmiszeripari Higiéniai Ellenőrző Szolgálatot. A létrehozott új intézmény neve: Veszprém megyei Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Állomás. A három szervezetből egy jött létre - a korábbinál 15 százalékkal kisebb apparátussal —, de olyan összeadással, hogy az egy több a háromnál. A korábbi szervezetek nem ritkán párhuzamosan végezték munkájukat, „önállóan" műszerezték föl intézményüket, megesett, hogy vitába bonyolódtak: ki miben, meddig illetékes, adott helyzetben ki a felelős. Az új szervezet kizárja a párhuzamosságot: a laboratóriumok, műszerek ésszerű kihasználását teszi lehetővé, talán még lényegesebb, hogy a kiválóan felkészült szakemberek munkájához — érdeklődésüknek megfelelően — tág teret biztosít. De adott a mozgástér az átcsoportosításra, a helyettesítésre - szóval sok tekintetben nagy lehetőség az új szervezet. Meddig terjed az Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás tevékenysége? Olyan logikusan zárt a kör, hogy az ember arra gondol miként lehetett ez korábban másképpen. Hatáskörébe tartozik a termelés, a feldolgozás, a forgalmazás és a minőség ellenőrzése. Köznapi szóhasználat szerint ez azt jelenti, hogy a születés pillanatától maximális ellenőrzés alatt tartják a jószágot, míg annak végterméke, a tej, a tejtermék, a hús, a húskészítmény a boltba kerül. Hogy milyen alapvető fontosságú szervezetről van szó - vegyük más nézőpontból szemügyre tevékenységét. Ahhoz, "ogy - példánk kedvéért - a tehén évente egy-egy borjút hozzon a világra, mindenekelőtt maradéktalanul egészségesnek kell lennie. Egészséges tehéntől várható egészséges szaporulat, várható magas tejhozam, a hízóba fogott jószágtól megfelelő súlygyarapodás. Az ellenőrző állomás csak az állattartókkal való szoros együttműködéssel végezheti sikeresen munkáját. Ha egymás keze alá dolgoznak, annak magas színvonalú termelés, gazdaságossága az eredménye. Mert nincs a világon olyan feldolgozási technológia, amely gyenge minőségű és drágán előállított alapanyagból kiváló minőségű és versenyképes terméket lenne képes produkálni. A minőség, a gazdag bértartalom, elviselhető ár egyre inkább alapkövetelmény a belföldi piacon - a külkereskedelemben meg eleve olyanok az igények, hogy az egészségügy állapota szinte már az istállóban előrevetíti: a termék, a készítmény milyen eséllyel indul (és indulhat-e egyáltalán) a külpiaci vásárló megnyeréséért. Felvetődhet a gondolat, hogy az Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás, miután hatósági felhatalmazást kapott, nem ütközik-e majd a KÖJÁL-lal? A KÖJÁL a személyi higiéniát ellenőrzi vágóhídon, tejüzemben, kereskedelmi forgalomban, vendéglátóiparban és egyebütt, azzal a céllal, hogy fertőző betegségben szenvedő dolgozó ne legyen továbbítója a kórnak. A két szerv ütközését már eleve csökkenti az a tény, hogy egymás vizsgálatát kölcsönösen elfogadják - a „hármak" között nem volt ritka a konfliktus. Nagy várakozás kíséri az újonnan létrehozott intézmény tevékenységét. Igazi vizsgáztatását a gyakorlat jelenti, az, hogy miként járul az állattenyésztés produktumának javításához, az értékesebb állati eredetű termékek termeléséhez, a versenyképesség, az exportképesség erősítéséhez. Kezében az egységes irányítás, a jobb műszaki ellátás lehetősége — élnie kell a kapott joggal és felelősséggel! A bevezetőben említettük, hogy sokmilliárdos érték állatállományunk. Ebből következik, hogy egy-egy állatfajból is óriási mennyiség van jelen. A nagy érték, a nagy tömeg azzal jár, hogy egyszázaléknyi eredményjavulás hozamban, takarmányértékesítésben, az elhullás csökkenésében, vagy a szaporulat növekedésében súlyos milliókat jelent. Az Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás munkájának milyensége akár naponta tettenérhető. Végeredményben ez indokolta a három szervezet eggyé alakítását. Túras Lajos NAPLÓ - 1983. március 1., kedd - 3