Napló, 1983. július (Veszprém, 39. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-01 / 154. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! NAPLÓ AZ MSZMP VESZPRÉM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1983. július 1., péntek óRA: 1,40 FORINT XXXIX. évfolyam, 154. szám Kádár János találkozott Gilberto Vieiraval Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára csü­törtökön a KB székházában találkozott a hivatalos látoga­táson hazánkban tartózkodó Gilberto Vieiraval, a Kolum­biai Kommunista Párt főtitká­rával. A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszélésen tájékoztatták egymást pártjaik feladatairól. Véleményt cseréltek a kommu­nista mozgalom, valamint a nemzetközi élet időszerű kér­déseiről, különös figyelmet for­dítva Közép- és Latin-Amerika helyzetére. A két párt vezetői aggo­dalommal szóltak a reakciós erők fokozódó beavatkozási kí­sérleteiről a Karib térségben, amelyek veszélyeztetik a vi­lágbékét. Támogatásukról biz­tosították a népelnyomó dikta­túrák és támogatóik ellen, a szabadságért, a társadalmi igazságért küzdő salvadori, chilei és más latin-amerikai hazafias erőket. Kifejezték szo­lidaritásukat a kubai és nica­­raguai néppel, amelyek orszá­gaik függetlenségét és építő munkájuk eredményeit védel­mezik. Állást foglaltak amel­lett, hogy a latin-amerikai vál­sággócokat tárgyalásos úton számolják fel, mert ez jól szol­gálná az amerikai földrész, a nemzetközi béke és biztonság ügyét. Megerősítették készségüket a pártközi együttműködés elmé­lyítésére és hangsúlyozták, hogy a jövőben is elősegítik a mindkét nép javát szolgáló sokoldalú kapcsolatok fejlesz­tését a Magyar Népköztársa­ság és a Kolumbiai Köztársa­ság között. A találkozón jelen volt Vár­­konyi Péter, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára. Színvonalas évadot zárt a Petőfi Színház együttese Társulati ülés Veszprémben Tegnap délután tartották meg Veszprémben a Petőfi Színház évadzáró társulati ülé­sét. Az eseményen jelen volt Imre Miklós, az MSZMP Veszp­rém megyei Bizottságának tit­kára, Lampl Lajos, a színész­szakszervezet titkára, valamint a megye és a megyeszékhely párt-, állami, társadalmi és if­júsági szervezeteinek rangos képviselői. Elsőként Hegyeshalmi László, a Petőfi Színház igazgatója jellemezte az 1982/83-as évad munkáját. Az együttes 354 elő­adást játszott, ebből 341-et ha­zai publikum - 13-at romániai közönség előtt. Mindez 3 és félmillió forint bevételt hozott a színház számára. Az évad legnagyobb közönségsikere és legtöbb bevételt hozó produk­ciója Bulgakov: A félnótás Jourdain című vígjáték volt, melyet Oleg Tabakov moszkvai vendégművész rendezett. A si­kerlista második helyezettje A bolond vasárnap című bohózat, melyet „holtversenyben” követ Csukás István: Ágacska című gyermekelőadása és Molnár Ferenc: Olimpia című darab­ja. Az egy előadásra jutó né­zők számát tekintve az Én és a kisöcsém című dalos vígjá­ték vitte el a pálmát. (A ren­dező: Pethes György.) A színházigazgató a sikerek mellett szólt a kudarcokról is. Bukásnak minősítette a Civili­zátor című produkciót. Ezt azért is sajnálatosnak tartotta, mert rányomta bélyegét az Yvonne, Burgund hercegnője című da­rab fogadtatására, melynek Budapesten és szakmai körök­ben jelentős sikere volt. Az említetteken kívül siker­nek minősítette Gyurkovics­ Kosztolányi Édes Anna című darabját. (Rendező: Horvai István) és Székely János Dó­zsáját. (Rendező: Sik Ferenc.) Hegyeshalmi László hangsú­lyozta, hogy soha annyit nem írtak, foglalkoztak a veszprémi színház produkcióival, mint a múlt évadban. Az erdélyi ven­dégjáték átütő szakmai- és kö­zönségsiker is volt, hasonlókép­pen a budapesti szereplések is. A színházépület rekonstruk­ciójáról szólva az igazgató be­jelentette: ősztől még a régi veszprémi színházépületben folytathatják az előadásokat, de már a Dimitrov Művelődési Központ színháztermében is fognak játszani. A nyáron el­készül az új színészház, amely emberibb körülményeket biz­tosít a művészek, és színházi dolgozók számára. Az igazgató önkritikusan szólt néhány nega­tív jelenségről, amely nehezí­tette a művészi munkát. Az évadot értékelő beszámo­lót követően a megyei tanács nevében Szász András, a me­gyei tanács elnökhelyettese kö­szöntötte a társulatot, a Petőfi Színház összes dolgozóját. Be­szédében többek között hang­súlyozta, hogy az építkezések okozta nehézségeket sikeresen küzdötte le az együttes. A rendkívüli körülmények ellenére megyénkben és megyén kívül is elismerésre méltó igényes­séggel játszottak a veszprémi színház művészei. Ősszel len­gyelországi vendégszereplésre készül a társulat, valamint a romániai sepsiszentgyörgyi szín­ház fogadására. Az elnökhe­lyettes a megyei tanács nevé­ben további pártolásról bizto­sította a Petőfi Színház együt­tesét. Ezt követően Szász András kitüntetéseket és nívó­jutalma­kat adott át. A Veszprém megyéért kitün­tetés arany fokozatát kapta Pethes György a Petőfi Szín­ház vezető rendezője. Nívó-jutalomban részesül­tek: Újhelyi Olga, Szoboszlay Sándor, Csikós Gábor, Blaskó Balázs és Benedek Gyula. Emlékezetesen ünnepi pilla­nat volt, amikor Navracsics Ti­bor, a megyei tanács művelő­désügyi osztályvezetője két év­tizedes alkotó veszprémi je­lenlétének elismeréséért aján­dékot adott át Horvai István kétszeres Kossuth-díjas kiváló művésznek, a Vígszínház igaz­gatójának hatvanadik születés­napja alkalmából. A Petőfi emlékgyűrűt a tár­sulat titkos szavazással Blaskó Balázsnak ítélte oda. Majd törzsgárda jelvények átadásá­ra került sor. Húsz éve tagja a színháznak Darás Léna és Bakody József. A színészek kö­zül tizenöt éve Dévai Péter. Végezetül Hegyeshalmi László bejelentette az eltávo­zottak és az újonnan szerző­döttek névsorát. Távozók: Árva László, Basa István, Faragó József, Kőhalmi Attila, Vajda Károly, Károlyi Anna színészek; Katona Imre rendező, Neogrády Antal dísz­lettervező és Berke Júlia mű­vészeti titkár. A színház új tagjai: Töreky Zsuzsa frissdiplomás színész és Csák Zsuzsa, Raszter Ildikó, Balogh Tamás, Szélyes Imre, Bakai László — mindannyian Kecskemétről szerződtek; Lu­kács József a pécsi színháztól. Balogh Gábor és Tömöry Pé­ter rendező szintén Kecske­métről. Kaiser László frissdip­lomás dramaturg, Füzy Sári jelmeztervező a Nemzeti Szín­háztól jött, Khell Csörsz dísz­lettervező eddig szabadúszó volt. Befejezésül a jövő évi mű­sortervet ismertette az igazga­tó. A hatvanéves Horvai Istvánnak gratulál Navracsics Tibor Ejtőernyős-parádé a veszprémi Gulya-dombon. Képes beszámolónk a VI. Bakony Kupa ejtőer­­nyősversenyről lapunk 7. oldalán. Vida András felvétele Napirenden: a költségvetés végrehajtása és a településrendezési tervkészítés ülést tartott Veszprém megye Tanácsa Veszprém megye Tanácsa tegnap délelőtt a megyeszékhelyen tartotta II. negyedévi ülését. A megjelenteket, köztük Pap Jánost, az MSZMP Központi Bizottságának tagját, a megyei pártbizott­ság első titkárát, István János általános elnökhelyettes köszön­tötte. Az egyhangúlag elfogadott napirend szerint a testület első­ként Veszprém megye tanácsainak 1982. évi működési költségve­tésének és fejlesztésialap-előirányzatának végrehajtásáról szóló jelentést vitatta meg. Az írásban kiküldött anyaghoz az előter­jesztők fűztek szóbeli kiegészítőt. Forintos Erzsébet, a megyei tanács pénzügyi osztályvezetője hangsúlyozta: a nehézségek el­lenére pénzügyi gazdálkodásunk kiegyensúlyozott volt, s a terv alapvető céljai megvalósultak. Balogh Zsigmond, a megyei ta­nács tervosztályának vezetője infrastrukturális gazdálkodásunkat közepesnek minősítette, s rámutatott: hosszú évek óta most for­dult csak elő, hogy lakásépítési terveinket nem teljesítettük. De: az óvodáskorúaknak 80,4 százalékát lehetett elhelyezni a tanácsi óvodákban. Az óvodák pénzügyi ellátottsága javult 176,1 millió állt rendelkezésük­re. Legdinamikusabb a fejlődés az alsófokú oktatásban, mely­re 458,2 milliót fordítottak. 53 új tanuló- és 46 napköziottho­nos csoport kezdhette meg mű­ködését. A tanulók 54,1 szá­zaléka részesült napközis ellá­tásban vagy szervezett étkezte­tésben. Javultak az oktatás tár­gyi feltételei a szakmunkáskép­zőkben és a szakközépiskolák­ban. Közművelődés, kulturális és sport létesítmények fenntar­tására, sportcélok támogatásá­ra 153,4 milliót használtak fel. II terv alapvető céljai megvalósultak A múlt évi költségvetés meg­­állapításánál a megyei tanács célul tűzte ki, hogy a csökkenő pénzügyi lehetőségek mellett is megvalósuljanak a VI. ötéves terv alapvető célkitűzései. Esze­rint: fejlődjön az alapellátás, őrizzük meg az ellátás színvo­nalát és tartsuk meg a fizető­­képességet. Ezek az alapvető feladatok 1982-ben teljesültek. A gazdálkodási körülményekhez való alkalmazkodás azonban a terv többszöri módosítását, ru­galmas finanszírozási rendszer bevezetését igényelte. A feladatok ellátására 3 mil­liárd 260 millió forint állt ren­delkezésre. A bevétel 101,2 szá­zalékos volt. A költségvetési szervek működésével összefüg­gő bevételekből 24,4 milliós többlet képződött, ami főleg üdülőhelyi díjakból, idegenfor­galmi szolgáltatásból, sza­bálysértési bírságokból stb. származott. A lakosság adó és illeték címén 236,6 milliót fize­tett be, többet az előző évinél. A mezőgazdasági tsz-ek és az állami gazdaságok 146,7 millió forinttal fizettek több adót, mint a tervezett. Oka: jövedelmező­ségük meghaladta az országos átlagot. A vállalatok és szövet­kezetek városi és községi hoz­zájárulás címén a tervhez ké­pest 180,8 millióval kevesebbet fizettek be. Ennek oka néhány iparág, vállalat veszteséges gazdálkodása (villamosenergia­ipar, alumíniumkohászat, Péti Nitrogénművek). Ez azt bizo­nyítja, hogy a tanácsi feladatok ellátására nem biztonságos fe­dezet a vállalat nyereségétől függő bevétel. Az említettek miatt 58 ta­nácstól 35,6 millió forint érték­ben el kellett vonni a 104 száza­lékon felüli többletet, 14 tanács költségvetését pedig 97 száza­lékig, 63,8 millióval ki kellett egészíteni. Több mint 3 milliárd működésre, fejlesztésre A költségvetési kiadások ol­dalán 3 milliárd 17,5 millió fo­rint állt, ebből az összegből oldották meg a tanácsok a tár­sadalmi közös fogyasztás fel­adatait. A felhasználás magas, 93,1 százalékos. Ez egyebek mellett a költségvetési szervek javuló gazdasági, szervező te­vékenységét is mutatja. A ki­adások ütemessége azonban nem megfelelő, a december havi kiadás kétszerese az át­lagos havinak. Az ellátottság színvonalát jól példázza, hogy az egy lakosra jutó költségve­tési előirányzat alapján 5. he­lyen állunk a megyék között. A gazdasági és kommunális feladatokra 610 milliót fordítot­tak, ebből utak, hidak karban­tartására, felújítására 162 mil­liót. A város- és községrende­zési tervek készítésére előirány­zott összegből 16 milliót nem használtak fel, most a szerző­dések ellenére kiszámíthatatlan a tervek leszállítása. Vízgaz­dálkodásra 57,4 milliót költöt­tek a tanácsok, de továbbra is gondot jelent a lakosság egész­séges ivóvízzel való ellátása. Egészségügyi és szociális fel­adatokra 637,3 milliót használ­tak fel (96,9 százalék, a leg­magasabb az ágazatok között). A maradvány többek között fejlesztések későbbi megvalósí­tásából, a szállítások rendszer­telenségéből adódik. A gyógyító-megelőző ellá­tás biztosítása kiemelt feladata volt a tanácsoknak. A járóbe­teg ellátásra 130,9 millió a fel­használás. A megye lakosságát 222 orvosi körzetben, s napi 1223 szakorvosi órában látják el. Veszprémben 120, Várpalo­tán 40 bölcsődei hely létesült. A bölcsődék zsúfoltsága csök­kent. A szociális gondoskodásra rendelkezésre álló pénzt szinte teljesen felhasználták. 1319-en részesültek rendszeresen meg­emelt szociális segélyben, 6232 fő esetenkénti rendkívüli segélyt kapott. Mindez a szociális ét­keztetéssel együtt 31 milliós kiadást jelentett. Jól működik a házi gondozói szolgálat, 3,8 millió forint felhasználásával 727 idős embert gondoztak. A szociális otthonok fenntartására fordított összeg emelkedett, 50,4 milliót tett ki. A kulturális ágazatban 1 mil­liárd 84,8 millió forintot, az előirányzat 96 százalékát hasz­nálták fel. A kicsinyeknél kezd­ A tervezettnél kevesebb lakás épült Az állóeszközök bruttó értéke 12,1 százalékkal növekedett 1982-ben. Az állami lakóépüle­tek fenntartására, felújítására és korszerűsítésére 220,3 millió forint állt az ingatlankezelő szervek rendelkezésére. Ebből 114,3 millió volt a tanácsi tá­mogatás. A felhasznált 202 millióból 13,1 milliós fejlesztési alapot képeztek a lakóházjaví­tási kapacitást bővítő beruházá­sokra. Tavaly 615 lakást újí­tottak fel és 65-öt korszerűsí­tettek. A jelentés ezt követően a fejlesztési alap gazdálkodást elemezte. A tanácsoknak 1 milliárd 364 millió forint be­vételük volt. Az előirányzott ál­lami támogatásból 416 milliót vettek igénybe. A tanácsok fejlesztési alap­jukból 1 milliárd 196 milliót használtak fel. Tanácsi cél­­csoportos lakásépítésre 303 millió forintot fizettek ki. Hasz­nálatbavételre 360 lakás ke­rült, a tervezettnek csupán 54 százaléka. Ezeken felül 140 la­kás műszaki átadása megtör­tént, de olyan minőségben, hogy a lakosságnak nem le­hetett átadni. Kedvezőtlenül alakult a magánlakás-építés is: 1453 lakást, a tervezettnek mintegy 86 százalékát vették használatba. Lemaradás­a te­lepszerű többszintes magánla­kásoknál van, a tervezettnek csak 45 százalékát vették használatba. A tanácsok szor­galmazzák a magánlakás-épít­kezést. Tartós használatba 491 telket adtak átlagosan 55 fo­rintért négyzetméterét, pedig kialakításuk 77 Ft/m2-be került. A kórházi ágyfejlesztésre az előirányzott 165 millióból 79 millió a felhasználás. A veszp­rémi 290 ágyas pavilon 1983. január 1-től működik. A kör­zeti egészségügyi mosodánál azonban csekély volt a fel­­használás. Jó ütemben halad a devecseri szociális otthon rekonstrukciója, elkezdődött a nyírlakié. Az általános iskolai kiemelt fejlesztési program végrehajtá­sa jó ütemű. A számításba vett 69 tanteremmel szemben 119 létesült. A marcaltői, lesence­­tomaji, dudari iskolai bővítés erre az évre húzódott át. (Folytatás a 3. oldalon)

Next