Napló, 1984. február (Veszprém, 40. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-01 / 26. szám
ilág proletárjai ! egyesüljetek! Házi profla I MAP 10 1984. február 1., szerda ARA: 1,40 FORINT XL. évfolyam, 26. szám Találtak szenet, bauxitot, vizet Kutatások Ajkától Tatabányáig, Pécstől Miskolcig A várpalotai székhelyű Országos Földtani Kutató-Fúró Vállalat (OFKFV) kollektívája 1983-ban is sikeresen tett eleget a vele szemben támasztott követelményeknek. A köznapi megjelölésben csak „mélyfúrók" néven emlegetett kollektíva Ajlka, Borsod és a Mecsek térségében széntelepeket, Tatabánya környékén bauxitot, másutt építőanyagot, s különféle ásványi anyagokat kutatott, keresett. A 410 millió forintban meghatározott évi termelési értéktervet mintegy 10 millió forinttal teljesítették túl, és az eredetileg tervezettnél 13 millió forinttal több nyereséget értek el. Megyénkben elsősorban a Veszprémi Szénbányák szükségleteinek kielégítésére Ajka, Káptalanfa, Gyepükaján térségében folytattak igen eredményes kutatófúrást. Ezenkívül továbbra sem mondtak le a vízkutatásról és a Veszprém megyei Víz- és Csatornamű Vállalat megrendelésére még a közismerten vízszegény bakonyi Hárskúton is sikerült jó minőségű ivóvizet fakasztaniuk. (Hasonló vízkutakat fúrtak Pécs, Szeged, Miskolc, Sárvár részére is.) Várpalota és Nyirád térségében (valamint Tatabányán) műszaki fúrásokat, hidrogeológiai feladatokat, fagyasztásos eljárással bányaakna mélyítését (Várpalota, Új- Ferenc bánya) oldották meg. A vállalat szakemberei és vezetői sok nehézség legyőzése árán más jelentős sikert is elértek. Az 1983. évi energiaracionalizálási terv végrehajtásával, gáz-, illetve szénbázisú hőenergia alkalmazásával 329,5 tonna fűtőolajat takarítottak meg. A műszaki fejlesztés eredményeként sikerült a fúrókoronáikhoz használt, tőkés importból származó természetes gyémántmennyiség jelentős részét szocialista import révén műgyémánttal helyettesíteni. A CB-rádiók alkalmazásával javították a hírközlés gyorsaságát, biztonságát, a gyors segítségadás lehetőségét, a biztonságos munkavégzés feltételeit. Az Országos Földtani Kutató-Fúró Vállalat dolgozói az új évben, mint erről a január 13-i bizalmi testületi ülésen részt vevők kifejtették véleményüket, a tavalyinál nehezebb feladatokat oldanak meg. A termelést 11,5 százalékkal növelik az 1984 januárjában bevezetett heti 40 órás munkarend mellett. Kutatási területeiken (ami gyakorlatilag szinte az egész országot jelenti), Baranya, Borsod, Fejér, Komárom, Nógrád és Veszprém megyében jelentős nagyságrendű és biztató szénkutatásokat folytatnak. Növekszik a bauxit, az építőanyag, a más hasznos ásvány kutatására fordított feladatok mennyisége is. Ezenkívül jelentős tennivalókat kell elvégezniük a műszaki és geológiai fúrások, továbbá a jó ivóvizet szolgáltató kutatások teljesítésében is. Döntés az idegenforgalmi alap felhasználásáról ülést tartott kedden az Országos Idegenforgalmi Tanács Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszter elnökletével. A résztvevők foglalkoztak az idegenforgalmi alap tavalyi felhasználásával, és döntöttek az idei keret felosztásáról. Az idegenforgalmi alap tavaly több mint 365 millió forinttal támogatta a turizmust, jelentősen javítva idegenforgalmunk fogadóképességét. Az erre az évre rendelkezésre álló 400 millió forintot elsősorban a legforgalmasabb üdülőterületek szolgáltatási és ellátási színvonalának növelésére szánják, de jelentős összeget fordítanak majd az ország újabb területeinek idegenforgalomba történő bekapcsolására, valamint a falusi turizmus és a szabadidőközpontok kialakítására is. A kiemelt üdülőterületek intéző bizottságai és a megyei idegenforgalmi bizottságok 113 millió forintot kapnak az infrastruktúra fejlesztésére, valamint WC-k és autóparkolók létesítésére. E támogatás jelentőségét növeli az a körülmény, hogy egyben helyi forrásokat is bevon és társadalmi munka végzésére ösztönöz. Ezáltal a támogatás összegénél többszörös értékű beruházásokra nyílik lehetőség. A tervek szerint az idén készül el az alap támogatásával létrehozott pécsi és esztergomi szálodó, a fonyódi és az alsóörsi ABC, a bükfürdői étterem, a kékestetői és a balatonakarattyai büfé. Évről évre jobb eredményeket érnek el a VOLÁN pápai üzemegységénél az üzemanyag-takarékossági akcióban. Az eredményeket mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a ZIL gépkocsik fogyasztását a korábbi 40 literről 33-ra szorították le. A jelentős megtakarításokat elsősorban úgy érték el, hogy rendszeresen ellenőrzik a járművek fogyasztását, s fokozott figyelmet fordítanak karbantartásukra. Képünkön azt a műszert mutatjuk be, amelynek segítségével a napi forgalomban is ellenőrizni tudják az autóbuszok fogyasztását. Eredményesen zárult év után változatlanul nehéz feladatok gazdasági építőmunkánkban Ülést tartott a megyei pártbizottság Az MSZMP Veszprém megyei Bizottsága tegnap Pap János első titkár elnökletével ülést tartott. Első napirendi pontként megtárgyalta a végrehajtó bizottság jelentését a megye gazdálkodó egységeinek 1983. évi eredményeiről és az 1984. évi feladatokról, amelyhez Bedő József, a pártbizottság titkára fűzött szóbeli kiegészítést. Az alábbiakban e témakörről és az elhangzottakról adunk összefoglalót. Összességében kedvezőek az 1983-as év eredményei Az írásbeli jelentés bevezetőjében hangsúlyozza, hogy az iparban és a mezőgazdaságban egyaránt javult a munka minősége és szervezettsége, s a tovább nehezedő gazdálkodási körülmények ellenére, összességében kedvezőek az 1983. évi gazdasági építőmunka eredményei. Dinamikusan növekedett a termelés és exportértékesítés. Az eredmények mellett azonban több területen — vegyiparban, építőiparban, mezőgazdaságban — súlyos veszteségek is keletkeztek. Az iparban a gazdálkodás legfontosabb mutatói mind a bázishoz, mind a tervezetthez képest sikeresen alakultak. A múlt évi kismértékű termelésvisszaesés után az iparban ismét növekedett a termelés. A vállalatok termelése 4,5 százalékkal (a bruttó termelés értéke 9,3 százalékkal) lett több a tavalyinál, éves tervüket 1,5 százalékkal túlteljesítették. A többlettermelést döntően a konvertibilis, valamint a gazdaságos rubel elszámolású exportárualap növekedéséből érték el. A vállalatok 90 százaléka a bázishoz, 75 százaléka az éves tervhez viszonyítva túlteljesítést ért el. Számottevően nőtt az alumíniumvertikum termelése. Tavalyhoz képest bauxitból 20 százalékkal, kalcinált timföldből közel 15 százalékkal, ötvözetten húzott és sajtolt alumínium termékekből 9,8 százalékkal termeltek többet. A timföldgyártás fajlagos mutatói jelentős mértékben javultak. Növekedett a formaöntöde kapacitáskihasználtsága. A szénbányászat 153 ezer tonnával túlteljesítette éves tervét, ehhez 18 szabadnapi termelést is felhasználtak. A kommunális szénféleségeknél jelentős túlteljesítés volt. A vegyipar bruttó termelése 8,3 százalékkal nőtt. A Nitrokémia Ipartelepek és a Peremartoni Vegyipari Vállalat 10,4 százalékkal, illetve 15,8 százalékkal növelte termelését. A Péti Nitrogénművek bruttó termelési értéke az 1982. évi szinten alakult. A gépipari vállalatok termelése a bázisnál 13 százalékkal magasabb lett. Jelentősen nőtt a termelés járműalkatrészekből, kisfeszültségű villamos készülékekből, kerti kisgépekből, nagy nyomású mosó- és fertőbenítógépekből. Ugyanakkor villamos tűzhelyből kevesebbet állítottak elő. A Bakony Művek az import anyagok késedelmes beérkezése ellenére, rendkívüli erőfeszítésekkel, teljesítette VAZ-kooperációs kötelezettségeit. Az átlagot meghaladó mértékben emelkedett a termelés az építőanyag-iparban, különösen téglából és bazaltgyapotból, üveg- és porcelántermékekből. A könnyűipar termelése öszszességében csökkent. Kevesebbet gyártottak szövetből, fonalból, felsőruházati termékekből, többet papírból és bútorfélékből. Az élelmiszeripari vállalatok termelése a boripar kivételével kedvezően alakult. Szinte valamennyi élelmiszeripari termékből jelentős mértékben növekedett a termelés. Az iparban a termelésnövekedés teljes egészében a termelékenység emelkedéséből származott. A létszám a korábbi évekhez hasonlóan 1,5 százalékkal tovább csökkent. Minden irányú exportbevételünk növekedett A nem rubel elszámolású export árbevétele 13 százalékkal emelkedett, amely meghaladta a termelésnövekedés ütemét. Emelkedett az exportárbevétel: alumínium öntvényekből és herendi porcelánból, bútorból, textilből, valamint húskészítményekből. A nem exportorientált vállalatok és ipari szövetkezetek is (Veszprémi Szénbányák Vállalat, Veszprém megyei Tejipari Vállalat) jó eredményeket értek el a külpiaci értékesítésben. Csökkent a konvertibilis devizabevétel a gépiparban. Rendkívül kedvezőtlenül alakult a borexport, a 1982. évinek mindössze 34 százaléka. A rubel elszámolású export a korábbi évektől eltérően 29 százalékkal növekedett. Bővült a kivitel timföldből, növényvédő szerekből, autóvillamossági cikkekből, mezőgazdasági gépekből, bútorból, húskészítményekből, tejtermékekből és borból. Az értékesítési feltételek továbbra is nehezek — hangsúlyozta a jelentés. Az árfeltételek sem javultak számottevően, sőt több termék esetében — mint például a nagy mennyiségben kiszállított műtrágyánál — rosszabbodtak. A nem rubel elszámolású export fokozása nagy árveszteséget okozott a Péti Nitrogénműveknél. Néhány termék esetében — textilipari termékek, bútor — sikerült vállalatainknak viszonylag kedvező piaci pozíciókat elérni. Jelentős árnövekedés az alumínium esetében volt tapasztalható. a beruházások sikeresen valósultak meg A beruházások értéke elérte a 7,5 milliárd forintot. A folyamatban lévő vállalati beruházások nagy része tervszerűen valósult meg, különösen vonatkozik ez az energiaracionalizálásokra, a szénbányászatban folyamatban lévő beruházásokra. Befejeződött az Ármin-akna és Balinka-bánya rekonstrukciója, elkészült Dudaron a peremi légakna. Novemberben beindult a próbaüzem az új brikettgyárban. Várpalotán gondot okozott az aknamélyítő kapacitás hiánya. A szénbányászatban a VI. ötéves tervidőszakban ez évre tervezett beruházások teljesítése forráshiány miatt elmaradt az időarányostól. Ez kedvezőtlenül befolyásolja a termelőképesség hosszabb távú biztosítását. Az év elején befejeződött a gyújtógyertyagyártás korszerűsítése. Eredményesen valósult meg a növényvdőszergyártás nagy jelentőségű beruházása, a monoklór-ecetsav üzem. A karbaminol- és töménysalétromsav-üzem kivitelezése kismértékben elmaradt a tervezettől. Néhány hónapos késéssel befejeződtek a növényvédőszer és intermediergyártás, a szék- és asztalgyártás, a farmerszalámi-gyártás bővítését szolgáló beruházások. A KOSZIG Bazalt III. üzem termelésbe állítását műszaki problémák késleltették. Importkorlátozások miatt lassult a VAZ-rekonstrukció. A textilgyárban a HUNGAROTEX-szel közösen indított beruházás a tervezettnek megfelelően valósult meg. Gazdálkodó szervezeteink kedvező eredményeket értek el az energiagazdálkodásban. Az energiagazdálkodási kormányprogram keretében végrehajtott energiaracionalizálással (Folytatás a 3. oldalon) Kilencmilliárd forint kártérítés Sajtótájékoztató az Állami Biztosítónál Az Állami Biztosító múlt évi munkáját értékelte tegnap Tar Jenő ügyvezető igazgató, az intézmény budapesti székházában tartott sajtótájékoztatón. Bevezetésként arra hívta fel az újságírók figyelmét, hogy az Állami Biztosító napjainkban több mint 150 féle biztosítási szerződéssel áll a gazdálkodó szervezetek és a lakosság rendelkezésére. Tavaly mintegy 2,5 millió kárügyet intéztek el, ennyi esetben nyújtottak segítő kezet a bajba jutottaknak. Összességében 9 milliárd forint kártérítést fizettek ki. Csaknem 3 milliárd forint a mezőgazdaságnak A vállalati, szövetkezeti biztosításokról szólva azt emelte ki, hogy feladatuknak tekintik a kárfedezeti rendszer beépítését a gazdálkodó egységek pénzügyi mechanizmusába. Megfelelő biztosítási pénzalapok létrehozásával kíván az intézmény hozzájárulni a vállalkozások anyagi biztonságához. A vállalatok és szövetkezetek kockázataiban való nagyobb arányú részvételt szeretnének elérni azzal, hogy valamennyi népgazdasági ágazatban lehetőséget teremtettek a károk teljes pótlási értékét megtérítő biztosítások kötésére. 1984. január 1-től már lehetőség van ilyen szerződések aláírására. Növénybiztosítása a mezőgazdasági nagyüzemek 89,5, állatbiztosítása pedig az állattartással foglalkozó gazdaságok 83,4 százalékának van hazánkban. Veszprém megyében ezek az arányok egy kissé eltérnek az országos átlagtól, növénybiztosítással a 46 nagyüzem közül 40 rendelkezik, míg állatbiztosítást minden gazdaság kötött. Ami a növénytermesztést illeti: 1983-ban az előző évihez képest 40 százalékkal kisebb területen észleltek fagykárokat, jégverés is kevesebb helyen fordult elő, mint a korábbi évben. Az Állami Biztosító tavaszi fagykára 230 millió forintot, a jégverés okozta terméskiesés pótlására pedig 980 milliót fizetett ki tavaly. Az ügyvezető igazgató elmondta azt is, hogy intézme(Folytatás a 2. oldalon)