Napló, 1986. június (Veszprém, 42. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-02 / 128. szám

Fészekrakó Kisszövetkezet Természetesen nem olyan ér­telemben fészekrakó a címben említett kisszövetkezet, hogy madárfészkek építésével és te­lepítésével foglalkozna. Bár, ki tudja, nem vállalkozna-e akár ilyesmire is, ha lenne rá fize­tőképes kereslet? Az Ajkai Szolgáltató Kis­szövetkezet fennállásának ed­digi négy éve alatt minden­esetre tett tanúbizonyságot olyan vállalkozókészségről, ami feltevésünket nem utasítja eleve a képtelenségek közé. Megalakulásakor, 1982. június 1-én, 44 tagja volt, s üveges­­üvegcsiszoló, cipész-, tükör- és képkeretező részlegeket mű­ködtetett. Ma 74-en vannak, s időközben megkezdték munka­­védelmi termékek gyártását, beindítottak mérlegjavító, kár­pitos, asztalos, lőtszerész és lakatos tevékenységet. Idei ter­veik között szerepel, hogy megpróbálkoznak a rágcsáló- és féregirtással, valamint a te­tőszigeteléssel. Vállalkozásaik java része ed­dig „beütött", a kisszövetke­zet eredményesen dolgozott, dinamikusan fejlődött, annak ellenére, hogy körülményeik nem voltak ideálisnak mond­hatók. Munkájuk java részét ugyanis a város területén szét­szórt, bérelt műhelyekben vé­gezték. Ez a helyzet kezdet­től fogva a fejlődés gátját je­lentette, éppen ezért töreked­tek egy központi telephely ki­alakítására. Hasonló dilemma elé kerültek azonban, mint a családalapító fiatalok. Jól „ke­restek" ugyan, ám kevés és drága volt a megfelelő „la­kás" a városban. Támogatás­ra volt szükségük é s az nem is maradt el. A „rokoni" se­gítséget az ipari szövetkeze­tek közös fejlesztési alapjából kapták: a KISZOV 2,5 millió forintos kedvezményes KFA- kölcsönt szavazott meg szá­mukra. „Lakásigénylésüket" jogosnak tartotta a városi ta­nács is. Figyelembe véve, hogy a város számára fontos szol­gáltatásokat végeznek, s a társadalmi munkáktól sem hú­zódoznak soha, a tanács ked­vező áron felajánlotta nekik telephely céljára a bódéi kas­télyt. Afféle szerény iparbárói kas­tély volt ez, meglehetősen le­romlott állapotban, de még­iscsak kastély: 6 ezer négy­zetméteres telken 500 négy­­zetméter alapterületű épület, amihez a kisszövetkezet még ötszáz négyzetméternyit épí­tett. Komoly anyagi áldozato­kat igényelt mindez még úgy is, hogy mindig azt nézték először: van-e az olcsónál is olcsóbb megoldás. Minden munkára sikerült megtalálniuk azt a kivitelezőt, aki tisztessé­ges árért tisztességes munkát végzett , és rengeteget dol­goztak társadalmi munkában a szövetkezet tagjai is. Saját kivitelezésükben készült el a villanyszerelés, a központi fű­tés, a csatornázás nagy része, így is 3,9 millió forintjukba került eddig a költözködés, de mire teljesen elkészül minden, a költségek elérik az ötmilliót is. Nem volt könnyű ekkora összeget előteremteni, de jo­gosan bíznak benne, hogy ez nem volt kidobott pénz, lesz ellentétele is. Azelőtt csak a volt irodájuk fűtése belekerült havi háromezer forintba. Az új helyen egy kiszolgált mozdonyt kazánként működtetve, jórészt saját fahulladékukat tüzelve, az egész telep fűtését meg­oldhatják havi ötezerből! Meg­szabadulnak a rengeteg bér­leti díj fizetésétől, költségcsök­kentő tényező lesz, hogy az egyes műhelyek egymás mel­lett, egy helyen működhetnek. Az első „fecskék" március 13-án érkeztek meg a kisszö­vetkezet új,,fészkébe": az iro­da költözött át, példás gyorsa­sággal. Fél kilenckor még ré­gi helyükön, a képkeretező műhely mögötti „albérletben" csöngött a telefonjuk, kilenc­kor már a kastélyban vették fel. 15-én, pénteken kezdett áttelepülni a kesztyűvarró rész­leg és a szabászat — hétfőn már üzemszerűen folytatódott a termelés az új helyen. Az asztalosok, üvegesek, üvegcsi­szolók költözködésére e hét végén került sor: a negyedik „születésnapját" június 1-én ünneplő kisszövetkezet ezen a napon teljes egészében bir­tokba vette új „lakását". L. Gy. G. Sikeres kutatások, nagy szilárdságú szuperképlékeny alumíniumok Be/e/ezoc­ött a nemzet/közi tudományos tanácskozás Füreden Még nem használta ki az ipar az alumíniumban rejlő összes lehetőséget. Ez a fém ugyanis újabb ötvözetben és feldolgozás­sal számos új területet hódíthat meg. Ez volt az egyik kö­vetkeztetése a nemzetközi tudományos konferenciának, amelyet pénteken fejeztek be Balatonfüreden, a SZOT Oktatási Intéze­tében. Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat, az Eötvös Loránd Tu­dományegyetem, a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem és az ALUTERV Kutató Fejlesztő Intézete közösen rendezte azt a széles körű eszmecserét, amelyen 10 ország szakemberei ad­tak számot az alumíniumöntvényekkel kapcsolatos legújabb tu­dományos eredményekről. Mit ígér a tudomány a gyakorlatnak? Erről beszélgettünk a tanácskozás befejezése alkalmával Kovács István professzorral, az Eötvös Loránd Fizikai Társulat főtitkárával, Kedves Ferenc­cel, a Kossuth Lajos Tudományegyetem tanszékvezető profesz­­szorával és Turmezey Tiborral, az ALUTERV FKI anyagszerkezet­­kutatási osztályának vezetőjével. A rögtönzött tájékoztatás be­tekintést adott az alumínium­ötvözetekre vonatkozó hazai kutatásokba, amelyekkel rész­letesen foglalkozott a tudo­mányos konferencia. Bauxit- és timföldtermelésünk világ­­viszonylatban is jelentős, alu­míniumgyártásunk során azon­ban még mindig igen ala­csony az ötvözött termékek aránya. A Székesfehérvári Könnyűfémműben, amely a legnagyobb alumíniumfeldol­gozó hazánkban , a termé­keknek csupán 35 százaléka ötvözött. Az arány növelése valamennyi alumíniumipari üzemünkben fontos feladat, hiszen az ötvözött termékek felhasználása szélesebb körű, és ennél fogva piaca is jóval kedvezőbb. Ez a meggondolás késztette öt évvel ezelőtt sokoldalú együttműködésre az alumíni­umötvözetek kutatásával fog­lalkozó szakembereket. Hét tu­dományos szervezet kötött ak­kor megállapodást. A kutató­­csoportot Kovács István pro­fesszor irányítja. Ebben az együttműködésben részt vesz az Eötvös Loránd Tudomány­­egyetem általános fizika és a szilárdtestfizika tanszéke, a magkémiai laboratóriuma, a Debreceni Kossuth Lajos Tu­dományegyetem szilárdtestfi­­zika és kísérleti fizika tanszé­ke, a Miskolci Nehézipari Mű­szaki Egyetem, valamint az ALUTERV FKI. Ennek a széles körű össze­fogásnak köszönhető, hogy olyan komplex kutatást végez­tek, az alumínium elkerülhetet­len szennyezőinek — a vas és szilícium — hatásának vizs­gálatával, amelyre nincs má­sutt példa. Részletesen feltár­ták, hogy az anyagok külön­böző mennyiségben milyen ha­tással vannak az alumínium tulajdonságaira, további fel­dolgozására és ötvözeteire. Ezen tudományos eredmény segítségével már egyértelmű­en meg lehet határozni, hogy milyen kezelést kell alkalmazni ahhoz, hogy az adott össze­tételű alumínium belső szerke­zete biztosítsa az előírt tulaj­donságokat. Ezeknek az új is­mereteknek döntő része volt már abban, hogy sikerült kifej­leszteni és gyártani alumíni­umból a mágneses tárcsát, amely a számítógépek memó­riaegységének tartója. Ennek a terméknek rendkívül magas színvonalú minőségi követel­ményeknek kell eleget tenni. A továbbiakban ez a kutató­­csoport a mangánötvözetek sajátosságaival foglalkozik majd. Milyen lesz a holnap alumí­niuma? Erre a kérdésre is vá­laszt adott ez a tudományos konferencia, főleg a legújabb külföldi kutatások eredményei­nek ismertetésével. Ezek sze­rint már nem utópia a rend­kívül szilárd és szuperképzé­­keny alumínium, amelyet új ötvözőanyagokkal és kezelési módszerekkel állítanak elő. Japán, svéd, osztrák, NSZK- beli kutatók számoltak be az alumínium-lítium ötvözetekről. Mint mondották, az ezzel kap­csolatos kutatások egyértelmű­en bebizonyították, hogy a 3 százaléknyi lítium hozzáadá­sával 10 százalékos súlycsök­kenés érhető el. Ugyanakkor nemcsak könnyebb, hanem nagy szilárdságú anyagot is kapnak. A prognózis szerint az 1990-es évek repülőgépei­nek már 40 százaléka ebből az ötvözetből készül. Ugyan­csak rendkívüli szilárdsággal „ruházza" fel az alumíniumot a szkandium. Az alumínium tulajdonságai­nak megváltoztatásában nagy szerepe van az újszerű tech­nológiáknak is. A tanácskozá­son beszámoltak arról, hogy a nagy sebességű hűtéssel rend­kívüli szilárdságú alumínium állítható elő. E technoló­gia jellemzőjeként elmondot­ták, hogy az ezer Celsius-fo­­kos hőmérsékletű alumíniumot egyezred másodperc alatt kell szobahőmérsékletűre le­hűteni ahhoz, hogy a kívánt szilárdságot elérjék. Ez a mód­szer ma még igen költséges, de már sikereket értek el al­kalmazásával a Szovjetunió­ban, és az Amerikai Egyesült Államokban egyaránt. A szuperképlékeny alumíni­um előállítása is a fő témák közé tartozott. Olyan termé­kekről van szó, amelyek egy adott hőmérséklettartomány­ban könnyen formálhatók, ala­kíthatók. Az ilyen alumínium­huzal például tízszeres méret­re is kihúzható, amíg a nor­mál alumínium csak 30 száza­lékkal nyújtható. Ez a szuper­képlékeny alumínium sajátos kezeléssel és ötvözéssel állít­ható elő. Segítségével újsze­rű termékek, gazdaságos gyártására rendezkedhetnek be az alumíniumiparban. E témakörben egyébként itthon is figyelemre méltó eredménye­ket értek el a kutatásban és rövidesen felkészülnek a gyár­tásra is. Barta Éva Hogyan vb/Mdf/1 a város és környékce ? Ülést tartott Sümeg Város Tanácsa Az Országgyűlés a múlt év tavaszán hozott határozatot, a megyei tanács pedig az idei, márciusi ülésén fogadta el a terület- és településfejlesztés hosszú távú feladatait. Ennek alapján készült el és került a Sümeg Városi Tanács elé dr. Mozsdlényi Lászlóné vb-tit­­kár előterjesztése alapján a város és vonzáskörzete hosszú távú feladatairól szóló beszá­moló. A tanácsülés - amelyen Gruber Ernő vb-tag elnökölt — megvitatta az előzményeket, a jelenlegi helyzetet és a kö­vetkező évekre szóló tennivaló­kat. Jelenleg 7200, majd 2001- ben már 8100 lakosa lesz Sü­megnek. Ugyanakkor a tervek szerint a körzet községeinek a népessége nem növekszik. A lakosság élet- és munkakörül­ményeinek biztosításáról, fej­lesztéséről szóló elképzelése­ket, a terveket társadalmi vi­tákon, párt- és tömegszerveze­­tek összejövetelein beszélték meg. Mint említettük, az előz­mények is nagy szerepet ját­szottak a tegnapi tanácsülé­sen. Ennek alapján tudták meghatározni az ezredfordu­lóig a feladatokat. A város lakosságának a száma 5,5 százalékkal emelkedett az utóbbi öt évben, és az átlag­életkor 35 év. Ugyanakkor csökkent egyes kistelepülések lélekszáma és növekedett az életkor. Különösen jellemző ez Gógónia térségére. A vonzáskörzetből számotte­vő a beáramlás a munkahe­lyekre, ami 2200 személyt je­lent, ugyanakkor 365 dolgozó elsősorban a bányákba uta­zik naponta Sümegről. Az is sajátos körülmény, hogy a sü­megi munkahelyek többsége elsősorban nőket foglalkoztat, mint a ruhagyár, a Foltex, az áfész, az oktatási intéz­mények. Figyelemre méltó a lakásépí­­tés, befejeződött az Ady és a KISZ-lakótelep építése és egy­más után emelkednek a szö­vetkezeti lakóházak. Szembe­tűnően megnövekedett az épí­tési kedv Csabrendeken. Ami a távlatokat illeti, kí­vánatos az intézmények fej­lesztése, a lakossági szolgál­tatások színvonalának növelé­se, a tanácsi építőipar kapa­citásának szinten tartása. Az állami és a szövetkezeti szol­gáltatások mellett számolnak a magyrs kisipar hosszú távú munkájával. Mérsékelt lesz az ipar fej­lesztése. A munkaerő-gazdál­kodásban, a pályaválasztás­ban igazodnak az igényekhez. A vízgazdálkodásban szor­galmazzák a regionális vízmű­rendszer továbbfejlesztését, így meg kell oldani Gógánfa és Bazsi térségében, községeiben az egészséges ivóvízellátást. A lakáshiány megszünteté­sére 1990-ig 480-520, majd az azt követő évtizedben 920— 1050 lakás megépülésével szá­molnak. A következő tervcik­lusban meg kell építeni a böl­csődét. Legfontosabb feladat továbbra is az általános isko­lai tantermek fejlesztése, az anya- és csecsemővédelem, a gyermekvédelem megoldása. Sümegen a gimnázium és a kollégium egy helyre való telepítésével, az épület felújí­tásával fejlesztik a középfo­kú oktatás színvonalát. Külön fejezetet kapott az előterjesztésben a környezet­­védelem. Kimondja: védelmez­ni kell a természeti értékeket, a növény- és állatvilágot. Meg­fogalmazták, hogy az idegen­­forgalom érdekében be kell fejezni a várfeljáró útépíté­sét, foglalkozni kell a vár ad­ta lehetőségek jobb kihaszná­lásával. Megkezdik a tervidő­szakban az egykori püspöki palota felújítását, gondoskod­nak hasznosításáról. Végül az előterjesztés - amelyet a városi tanácstagok vita után elfogadtak - ki­mondja: a fejlesztési célok megvalósulásának feltétele, hogy a tanácsok, a gazdálko­dó szervek, a társadalmi szer­vezetek és az állampolgárok az eddiginél is hatékonyabban együttműködjenek. Cselekvően vegyenek részt a feladatok megoldásában. TakarmányAetaAartás Bagyalasonyban A nagyalásonyi Táncsics Termelőszövetkezet területein befejezéséhez közeledik a ta­karmánybetakarítás. A gazda­ság 264 hektáron termelt lu­cernát, s mintegy 500 hektár­nyi a kaszáló. A tavaszi első kaszálásból már mintegy 10 vagon lucernalisztet készítet­tek, ezenkívül nagy mennyisé­gű szénás és hideg levegős kazlakban tárolt széna bizto­sítja az állatállomány ellátá­sát. A szövetkezet gondosko­dik a háztájiban tartott álla­­tok takarmányozásáról is. A nagy teljesítményű gépek le­­kaszáljá­k, forgatják, begyűjtik és házhoz szállítják a gaz­dáknak is a lucernát. A szö­vetkezetben 2800 szarvasmar­ha ellátása a legfontosabb, ám bőségesen jut a gazdák­nak is. Vida András 1. Rendsodró forgatja a fekaszált termést 2. A speciális sírozóberende­­zés egy műveletben felszedi ^SK^kóz^at^^^^s^^ takarmányt 3. A földekről a Hamster rend­felszedő gép egyenesen az ál­lattartó telepekre szállítja a termést Munkában a fűkasza 5. Tavaly még legelő volt ezen a területen, most másodvetésként silókukoricát vetnek NAPLÓ - 1986. június 2., hétfő -­­

Next