Napló, 1986. június (Veszprém, 42. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-02 / 128. szám
Fészekrakó Kisszövetkezet Természetesen nem olyan értelemben fészekrakó a címben említett kisszövetkezet, hogy madárfészkek építésével és telepítésével foglalkozna. Bár, ki tudja, nem vállalkozna-e akár ilyesmire is, ha lenne rá fizetőképes kereslet? Az Ajkai Szolgáltató Kisszövetkezet fennállásának eddigi négy éve alatt mindenesetre tett tanúbizonyságot olyan vállalkozókészségről, ami feltevésünket nem utasítja eleve a képtelenségek közé. Megalakulásakor, 1982. június 1-én, 44 tagja volt, s üvegesüvegcsiszoló, cipész-, tükör- és képkeretező részlegeket működtetett. Ma 74-en vannak, s időközben megkezdték munkavédelmi termékek gyártását, beindítottak mérlegjavító, kárpitos, asztalos, lőtszerész és lakatos tevékenységet. Idei terveik között szerepel, hogy megpróbálkoznak a rágcsáló- és féregirtással, valamint a tetőszigeteléssel. Vállalkozásaik java része eddig „beütött", a kisszövetkezet eredményesen dolgozott, dinamikusan fejlődött, annak ellenére, hogy körülményeik nem voltak ideálisnak mondhatók. Munkájuk java részét ugyanis a város területén szétszórt, bérelt műhelyekben végezték. Ez a helyzet kezdettől fogva a fejlődés gátját jelentette, éppen ezért törekedtek egy központi telephely kialakítására. Hasonló dilemma elé kerültek azonban, mint a családalapító fiatalok. Jól „kerestek" ugyan, ám kevés és drága volt a megfelelő „lakás" a városban. Támogatásra volt szükségük é s az nem is maradt el. A „rokoni" segítséget az ipari szövetkezetek közös fejlesztési alapjából kapták: a KISZOV 2,5 millió forintos kedvezményes KFA- kölcsönt szavazott meg számukra. „Lakásigénylésüket" jogosnak tartotta a városi tanács is. Figyelembe véve, hogy a város számára fontos szolgáltatásokat végeznek, s a társadalmi munkáktól sem húzódoznak soha, a tanács kedvező áron felajánlotta nekik telephely céljára a bódéi kastélyt. Afféle szerény iparbárói kastély volt ez, meglehetősen leromlott állapotban, de mégiscsak kastély: 6 ezer négyzetméteres telken 500 négyzetméter alapterületű épület, amihez a kisszövetkezet még ötszáz négyzetméternyit épített. Komoly anyagi áldozatokat igényelt mindez még úgy is, hogy mindig azt nézték először: van-e az olcsónál is olcsóbb megoldás. Minden munkára sikerült megtalálniuk azt a kivitelezőt, aki tisztességes árért tisztességes munkát végzett , és rengeteget dolgoztak társadalmi munkában a szövetkezet tagjai is. Saját kivitelezésükben készült el a villanyszerelés, a központi fűtés, a csatornázás nagy része, így is 3,9 millió forintjukba került eddig a költözködés, de mire teljesen elkészül minden, a költségek elérik az ötmilliót is. Nem volt könnyű ekkora összeget előteremteni, de jogosan bíznak benne, hogy ez nem volt kidobott pénz, lesz ellentétele is. Azelőtt csak a volt irodájuk fűtése belekerült havi háromezer forintba. Az új helyen egy kiszolgált mozdonyt kazánként működtetve, jórészt saját fahulladékukat tüzelve, az egész telep fűtését megoldhatják havi ötezerből! Megszabadulnak a rengeteg bérleti díj fizetésétől, költségcsökkentő tényező lesz, hogy az egyes műhelyek egymás mellett, egy helyen működhetnek. Az első „fecskék" március 13-án érkeztek meg a kisszövetkezet új,,fészkébe": az iroda költözött át, példás gyorsasággal. Fél kilenckor még régi helyükön, a képkeretező műhely mögötti „albérletben" csöngött a telefonjuk, kilenckor már a kastélyban vették fel. 15-én, pénteken kezdett áttelepülni a kesztyűvarró részleg és a szabászat — hétfőn már üzemszerűen folytatódott a termelés az új helyen. Az asztalosok, üvegesek, üvegcsiszolók költözködésére e hét végén került sor: a negyedik „születésnapját" június 1-én ünneplő kisszövetkezet ezen a napon teljes egészében birtokba vette új „lakását". L. Gy. G. Sikeres kutatások, nagy szilárdságú szuperképlékeny alumíniumok Be/e/ezocött a nemzet/közi tudományos tanácskozás Füreden Még nem használta ki az ipar az alumíniumban rejlő összes lehetőséget. Ez a fém ugyanis újabb ötvözetben és feldolgozással számos új területet hódíthat meg. Ez volt az egyik következtetése a nemzetközi tudományos konferenciának, amelyet pénteken fejeztek be Balatonfüreden, a SZOT Oktatási Intézetében. Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem és az ALUTERV Kutató Fejlesztő Intézete közösen rendezte azt a széles körű eszmecserét, amelyen 10 ország szakemberei adtak számot az alumíniumöntvényekkel kapcsolatos legújabb tudományos eredményekről. Mit ígér a tudomány a gyakorlatnak? Erről beszélgettünk a tanácskozás befejezése alkalmával Kovács István professzorral, az Eötvös Loránd Fizikai Társulat főtitkárával, Kedves Ferenccel, a Kossuth Lajos Tudományegyetem tanszékvezető profeszszorával és Turmezey Tiborral, az ALUTERV FKI anyagszerkezetkutatási osztályának vezetőjével. A rögtönzött tájékoztatás betekintést adott az alumíniumötvözetekre vonatkozó hazai kutatásokba, amelyekkel részletesen foglalkozott a tudományos konferencia. Bauxit- és timföldtermelésünk világviszonylatban is jelentős, alumíniumgyártásunk során azonban még mindig igen alacsony az ötvözött termékek aránya. A Székesfehérvári Könnyűfémműben, amely a legnagyobb alumíniumfeldolgozó hazánkban , a termékeknek csupán 35 százaléka ötvözött. Az arány növelése valamennyi alumíniumipari üzemünkben fontos feladat, hiszen az ötvözött termékek felhasználása szélesebb körű, és ennél fogva piaca is jóval kedvezőbb. Ez a meggondolás késztette öt évvel ezelőtt sokoldalú együttműködésre az alumíniumötvözetek kutatásával foglalkozó szakembereket. Hét tudományos szervezet kötött akkor megállapodást. A kutatócsoportot Kovács István professzor irányítja. Ebben az együttműködésben részt vesz az Eötvös Loránd Tudományegyetem általános fizika és a szilárdtestfizika tanszéke, a magkémiai laboratóriuma, a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem szilárdtestfizika és kísérleti fizika tanszéke, a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem, valamint az ALUTERV FKI. Ennek a széles körű összefogásnak köszönhető, hogy olyan komplex kutatást végeztek, az alumínium elkerülhetetlen szennyezőinek — a vas és szilícium — hatásának vizsgálatával, amelyre nincs másutt példa. Részletesen feltárták, hogy az anyagok különböző mennyiségben milyen hatással vannak az alumínium tulajdonságaira, további feldolgozására és ötvözeteire. Ezen tudományos eredmény segítségével már egyértelműen meg lehet határozni, hogy milyen kezelést kell alkalmazni ahhoz, hogy az adott összetételű alumínium belső szerkezete biztosítsa az előírt tulajdonságokat. Ezeknek az új ismereteknek döntő része volt már abban, hogy sikerült kifejleszteni és gyártani alumíniumból a mágneses tárcsát, amely a számítógépek memóriaegységének tartója. Ennek a terméknek rendkívül magas színvonalú minőségi követelményeknek kell eleget tenni. A továbbiakban ez a kutatócsoport a mangánötvözetek sajátosságaival foglalkozik majd. Milyen lesz a holnap alumíniuma? Erre a kérdésre is választ adott ez a tudományos konferencia, főleg a legújabb külföldi kutatások eredményeinek ismertetésével. Ezek szerint már nem utópia a rendkívül szilárd és szuperképzékeny alumínium, amelyet új ötvözőanyagokkal és kezelési módszerekkel állítanak elő. Japán, svéd, osztrák, NSZK- beli kutatók számoltak be az alumínium-lítium ötvözetekről. Mint mondották, az ezzel kapcsolatos kutatások egyértelműen bebizonyították, hogy a 3 százaléknyi lítium hozzáadásával 10 százalékos súlycsökkenés érhető el. Ugyanakkor nemcsak könnyebb, hanem nagy szilárdságú anyagot is kapnak. A prognózis szerint az 1990-es évek repülőgépeinek már 40 százaléka ebből az ötvözetből készül. Ugyancsak rendkívüli szilárdsággal „ruházza" fel az alumíniumot a szkandium. Az alumínium tulajdonságainak megváltoztatásában nagy szerepe van az újszerű technológiáknak is. A tanácskozáson beszámoltak arról, hogy a nagy sebességű hűtéssel rendkívüli szilárdságú alumínium állítható elő. E technológia jellemzőjeként elmondották, hogy az ezer Celsius-fokos hőmérsékletű alumíniumot egyezred másodperc alatt kell szobahőmérsékletűre lehűteni ahhoz, hogy a kívánt szilárdságot elérjék. Ez a módszer ma még igen költséges, de már sikereket értek el alkalmazásával a Szovjetunióban, és az Amerikai Egyesült Államokban egyaránt. A szuperképlékeny alumínium előállítása is a fő témák közé tartozott. Olyan termékekről van szó, amelyek egy adott hőmérséklettartományban könnyen formálhatók, alakíthatók. Az ilyen alumíniumhuzal például tízszeres méretre is kihúzható, amíg a normál alumínium csak 30 százalékkal nyújtható. Ez a szuperképlékeny alumínium sajátos kezeléssel és ötvözéssel állítható elő. Segítségével újszerű termékek, gazdaságos gyártására rendezkedhetnek be az alumíniumiparban. E témakörben egyébként itthon is figyelemre méltó eredményeket értek el a kutatásban és rövidesen felkészülnek a gyártásra is. Barta Éva Hogyan vb/Mdf/1 a város és környékce ? Ülést tartott Sümeg Város Tanácsa Az Országgyűlés a múlt év tavaszán hozott határozatot, a megyei tanács pedig az idei, márciusi ülésén fogadta el a terület- és településfejlesztés hosszú távú feladatait. Ennek alapján készült el és került a Sümeg Városi Tanács elé dr. Mozsdlényi Lászlóné vb-titkár előterjesztése alapján a város és vonzáskörzete hosszú távú feladatairól szóló beszámoló. A tanácsülés - amelyen Gruber Ernő vb-tag elnökölt — megvitatta az előzményeket, a jelenlegi helyzetet és a következő évekre szóló tennivalókat. Jelenleg 7200, majd 2001- ben már 8100 lakosa lesz Sümegnek. Ugyanakkor a tervek szerint a körzet községeinek a népessége nem növekszik. A lakosság élet- és munkakörülményeinek biztosításáról, fejlesztéséről szóló elképzeléseket, a terveket társadalmi vitákon, párt- és tömegszervezetek összejövetelein beszélték meg. Mint említettük, az előzmények is nagy szerepet játszottak a tegnapi tanácsülésen. Ennek alapján tudták meghatározni az ezredfordulóig a feladatokat. A város lakosságának a száma 5,5 százalékkal emelkedett az utóbbi öt évben, és az átlagéletkor 35 év. Ugyanakkor csökkent egyes kistelepülések lélekszáma és növekedett az életkor. Különösen jellemző ez Gógónia térségére. A vonzáskörzetből számottevő a beáramlás a munkahelyekre, ami 2200 személyt jelent, ugyanakkor 365 dolgozó elsősorban a bányákba utazik naponta Sümegről. Az is sajátos körülmény, hogy a sümegi munkahelyek többsége elsősorban nőket foglalkoztat, mint a ruhagyár, a Foltex, az áfész, az oktatási intézmények. Figyelemre méltó a lakásépítés, befejeződött az Ady és a KISZ-lakótelep építése és egymás után emelkednek a szövetkezeti lakóházak. Szembetűnően megnövekedett az építési kedv Csabrendeken. Ami a távlatokat illeti, kívánatos az intézmények fejlesztése, a lakossági szolgáltatások színvonalának növelése, a tanácsi építőipar kapacitásának szinten tartása. Az állami és a szövetkezeti szolgáltatások mellett számolnak a magyrs kisipar hosszú távú munkájával. Mérsékelt lesz az ipar fejlesztése. A munkaerő-gazdálkodásban, a pályaválasztásban igazodnak az igényekhez. A vízgazdálkodásban szorgalmazzák a regionális vízműrendszer továbbfejlesztését, így meg kell oldani Gógánfa és Bazsi térségében, községeiben az egészséges ivóvízellátást. A lakáshiány megszüntetésére 1990-ig 480-520, majd az azt követő évtizedben 920— 1050 lakás megépülésével számolnak. A következő tervciklusban meg kell építeni a bölcsődét. Legfontosabb feladat továbbra is az általános iskolai tantermek fejlesztése, az anya- és csecsemővédelem, a gyermekvédelem megoldása. Sümegen a gimnázium és a kollégium egy helyre való telepítésével, az épület felújításával fejlesztik a középfokú oktatás színvonalát. Külön fejezetet kapott az előterjesztésben a környezetvédelem. Kimondja: védelmezni kell a természeti értékeket, a növény- és állatvilágot. Megfogalmazták, hogy az idegenforgalom érdekében be kell fejezni a várfeljáró útépítését, foglalkozni kell a vár adta lehetőségek jobb kihasználásával. Megkezdik a tervidőszakban az egykori püspöki palota felújítását, gondoskodnak hasznosításáról. Végül az előterjesztés - amelyet a városi tanácstagok vita után elfogadtak - kimondja: a fejlesztési célok megvalósulásának feltétele, hogy a tanácsok, a gazdálkodó szervek, a társadalmi szervezetek és az állampolgárok az eddiginél is hatékonyabban együttműködjenek. Cselekvően vegyenek részt a feladatok megoldásában. TakarmányAetaAartás Bagyalasonyban A nagyalásonyi Táncsics Termelőszövetkezet területein befejezéséhez közeledik a takarmánybetakarítás. A gazdaság 264 hektáron termelt lucernát, s mintegy 500 hektárnyi a kaszáló. A tavaszi első kaszálásból már mintegy 10 vagon lucernalisztet készítettek, ezenkívül nagy mennyiségű szénás és hideg levegős kazlakban tárolt széna biztosítja az állatállomány ellátását. A szövetkezet gondoskodik a háztájiban tartott állatok takarmányozásáról is. A nagy teljesítményű gépek lekaszálják, forgatják, begyűjtik és házhoz szállítják a gazdáknak is a lucernát. A szövetkezetben 2800 szarvasmarha ellátása a legfontosabb, ám bőségesen jut a gazdáknak is. Vida András 1. Rendsodró forgatja a fekaszált termést 2. A speciális sírozóberendezés egy műveletben felszedi ^SK^kóz^at^^^^s^^ takarmányt 3. A földekről a Hamster rendfelszedő gép egyenesen az állattartó telepekre szállítja a termést Munkában a fűkasza 5. Tavaly még legelő volt ezen a területen, most másodvetésként silókukoricát vetnek NAPLÓ - 1986. június 2., hétfő -