Napló, 1986. július (Veszprém, 42. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-01 / 153. szám

|v­ILÁGHÍRADÓ| Táviratok Kádár János, az MSZMP fő­titkára táviratban üdvözölte Mi­­lanka Renovicát abból az al­kalomból, hogy a JKSZ XIII. kongresszusán a Jugoszláv Kom­munisták Szövetsége Központi Bizottsága Elnöksége elnökévé választották. Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke táviratban üdvözöl­te Jean-Baptiste Bagaza ezre­dest, a Burundi Köztársaság el­nökét az ország nemzeti ünne­pe alkalmából. * Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke táviratban fejezte ki jókívánságait Habyarimana Juvénal vezérőrnagynak, a Ru­andai Köztársaság elnökének az ország nemzeti ünnepe al­kalmából. * Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke Kanada nemzeti ünnepe alkalmából táviratban üdvözölte Jeanne Sauvé főkor­mányzót. Szergej Szokolov kitüntetése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa népeink barát­ságának elmélyítésében, a hadseregeink közötti együttmű­ködés erősítésében, a szocializ­mus és a béke ügyének szol­gálatában szerzett kiemelkedő érdemei elismeréseként Szergej Szokolovot, a Szovjetunió mar­­sallját, honvédelmi minisztert a 75. születésnapja alkalmából - a Magyar Népköztársaság ru­binokkal ékesített Zászlórendjé­vel tüntette ki. TOKIÓ A vasárnapi japán választá­sokat megelőző kampány fini­sében az adók kérdésével kap­csolatos bizonytalanság került a figyelem középpontjába. Na­­kaszone Jaszuhiro miniszterel­nök, a kormányzó LDP elnöke hétfőn ismét tagadta, hogy a kilátásba helyezett jövedelem­­adó-csökkentés kompenzálásá­ra a kabinet a közvetett adók nagyarányú emelését tervezi, de cáfolata nem tűnt meggyőző­nek. Az ellenzéki pártok ennek kapcsán hevesen bírálták a kormányfőt és az LDP-t, noha a konzervatív párt távolról sem egységes a kérdésben. A vasárnapi általános és fel­sőházi választások előtt né­hány nappal kiszivárgott, hogy a miniszterelnök által kineve­zett, ez adóreform végrehajtá­­­sát tanulmányozó bizottság a közvetett adók emelését java­solja Nakaszonénak. A közve­tett adók emelése — mint azt az elmúlt évek gyakorlata bizo­nyította - elsősorban a bérből és fizetésből élőket, ezen belül is mindenekelőtt kis jövedelmű­­rétegeket sújtja. Az ellenzéki pártok mindennek nyomán fel­szólították Nakaszonét: egyér­telműen utasítsa el a bizottság javaslatát, a miniszterelnök er­re azonban nem volt hajlandó. Rendőrségi felhívás A győri rendőrkapitányság többrendbeli csalás vétségé­nek alapos gyanúja miatt nyo­mozást folytat Csillag Tibor Bé­la győri lakos ellen. Csillag alaposan gyanúsít­ható azzal, hogy az elmúlt két évben az országot járva külön­böző nagyságú összegeket vett fel elromlott gépkocsija javítta­tására hivatkozva. A pénzt nem fizette vissza. Csillag ezzel a módszerrel elsősorban egyházi személyeket károsított meg. A rendőrség kéri azokat a károsultakat, akik eddig még nem tettek feljelentést, hogy je­lentkezzenek a győri rendőr­kapitányság bűnügyi osztályán - Győr, Zrínyi út 54. — szemé­lyesen, vagy telefonon a (96) 17-024/11-96-os számon, illetve a lakóhely szerinti illetékes rendőrkapitányságon. 2 - NAPLÓs— 1986. július 1., kedd Támogatunk mindent, ami a népek tényleges érdekeit, az emberi haladást szo­lgarja Mihail Gorbacsov felszólalása a LEMP X. kongresszusán Hétfőn Varsóban a Lengyel Egyesült Mun­káspárt X. kongresszusának második napján folytatódott a vita a Központi Bizottság vasár­nap elhangzott beszámolójáról. A délelőtti órákban kilenc küldött szólalt fel. Ezután került sor a nap legnagyobb érdeklő­déssel várt eseményére, Mihail Gorbacsovnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja főtitkárának felszólalására. A beszédet, amelyet a lengyel televízió egyenes adásban közvetített, többször szakította meg a kongresszusi küldöttek hosz­­szan tartó tapsa. A LEMP kongresszusát egyéb­ként is jellemző szívélyes légkört, a Lengyel Egyesült Munkáspárt és a Szovjetunió Kommu­nista Pártja közötti testvéri kapcsolatokat de­monstrálta a beszéd meleg fogadtatása, a vé­get érni nem akaró taps és Wojciech Jaruzelski és Mihail Gorbacsov meleg baráti összeölelke­­zése a kongresszusi emelvényen. A beszéd utáni kedves jelenet volt, amikor a lódzi szövőnők egy kis csoportja Lenint ábrázoló faliszőnyeget nyújtott át Gorbacsovnak. Az SZKP főtitkára a munkásasszonyokat megölelve köszönte meg a kedves ajándékot. Mihail Gorbacsov az SZKP nevében szívből üdvözölte a lengyel kommunisták tanács­kozását, az egész baráti len­gyel népet. A LEMP X.­I kongreszusára az ország történelmének felelős­ségteljes szakaszában került sor. Ez a tanácskozás összeg­zi egy olyan periódusnak a tapasztalatait, amelyet az éles eszmei-politikai összetűzések, a helyzet normalizálásáért folytatott nehéz harc, a ki­bontakozás perspektíváinak feltárása jellemzett - hangsú­lyozta Mihail Gorbacsov. Mihail Gorbacsov rámuta­tott, hogy a szovjet kommunis­ták mint elvtársak érdekeltek a LEMP kongresszusán­­meg­fogalmazódó elképzelések és kezdeményezések sikerében, abban, hogy Lengyelország erős, független szocialista ál­lam, a szocialista közösség aktív tagja, szilárd láncszeme legyen. „Lengyelország és a Szovjet­unió - a két legnagyobb eu­rópai szocialista állam - szo­ros együttműködése, szövetsé­ge elengedhetetlen feltétele országaink sikeres fejlődésé­nek, Európa stabilitásának és békéjének” — mondta. A továbbiakban Mihail Gor­bacsov részletesen elemezte azt a válságot, amely a het­venes évek végén és a nyolc­vanas évek elején megrázta az egész lengyel társadalmat. Rámutatott, hogy ez a válság ugyanakkor nemcsak a belső ellentmondásokat tükrözte, ha­nem magában foglalta a két rendszer mai harcának min­den bonyolultságát, kiélezett formában vetette fel mindazo­kat a problémákat, amelyek­kel a szocializmus, fejlődésé­nek mostani nagyon összetett, döntő szakaszában szembe ke­rül. „A lengyelországi válság tanulságai éppen ezért nem csak a lengyel kommunisták számára fontosak" — hang­súlyozta Mihail Gorbacsov. A szocializmus fokozatos megújítása Az SZKP KB főtitkára hang­súlyozta, hogy most a szocia­lizmus saját alapjain történő, fokozatos megújítása szerepel a napirenden. Ezzel kapcso­latban részletesen szólt az SZKP XXVII. kongresszusán megfogalmazott feladatokról, a határozatok végrehajtásának kezdeti tapasztalatairól. „Pártjaink előtt az a törté­nelmi feladat­ áll, hogy a szo­cializmus természetéből fa­kadó társadalmi igazságossá­got összekapcsoljuk a legna­gyobb fokú gazdasági haté­konysággal. A szocializmust erősebbé, dinamikusabban fej­lődővé, a kapitalista társada­lommal minden mutató tekin­tetében sikeresen vetélkedővé kell tennünk” — mondta a to­vábbiakban Mihail Gorbacsov. Ehhez a tudományos-műszaki forradalom lehetőségeinek tel­jes és hatékony kihasználásá­ra van szükség. „Feltétlen elsőbbséget kell biztosítanunk a baráti orszá­gokkal meglévő kooperációs kapcsolatoknak, a szocialista gazdasági integráció felgyor­sításának. Ezen a téren a leg­nagyobb jelentőségű a tudo­mányos-műszaki haladás kér­déseire kidolgozott komplex KGST-program végrehajtása lesz" - hangsúlyozta az SZKP KB főtitkára. Külpolitikai" kérdésekre át­térve az SZKP KB főtitkára emlékeztetett rá, hogy a Var­sói Szerződés Politikai Ta­nácskozó Testületének júniusi ülésén a résztvevők közösen elemezték a nemzetközi hely­zetet, s megállapodtak a kö­zös cselekvés irányaiban. Januárban a Szovjetunió közzétette nagyszabású prog­ramját a nukleáris fegyverek­nek az évezred végéig történő felszámolásáról, az SZKP XXVII. kongresszusán pedig elhangzott az átfogó nemzet­közi biztonsági rendszer ki­alakítására vonatkozó elkép­zelés. Az amerikaiak bőségesen tesznek fennkölt nyilatkozato­kat arról, hogy békére és le­szerelésre törekszenek, de ezekkel ellentétesen cseleksze­nek. Ezt­­az állítólagos szov­jet szerződésszegésekkel igye­keznek igazolni. Arról is be­szélnek, hogy megváltozhat ál­láspontjuk, amennyiben a Szovjetunió „jól fog viselked­ni”. A kioktató szerepében tet­szelgő amerikai magatartást akár humorral is lehetne szem­lélni, csakhogy itt nem keve­sebbről van szó, mint az em­beriség túléléséről, s a Szov­jetunió úgy véli, hogy minden politikusnak a legkomolyab­ban kell­­ közelítenie ehhez a kérdéshez. Bátran kell fejleszteni elméletünket A legélesebb problémának nevezte a szovjet vezető a gazdaságilag fejlett és fejlet­len államok közötti, növekvő távolságot. Az imperialista or­szágok magatartását itt sem lehet másként jellemezni, mint nemzetközi méretű uzsorás módszert, vagy egyszerűen rab­lást. Az imperializmus a pénz­ügyi és technológiai függőség mind szorosabb hálójába fon­ja országok tucatjait, s eköz­ben nem riad vissza a régi módszerektől, az erő alkalma­zásától sem. „A mi álláspontunk ezzel kapcsolatosan ismert. Minden nép joga, hogy maga hatá­rozza meg sorsát. Enélkül nem lehetséges normális nem­zetközi­ kapcsolatok kialakítá­sa sem. A múlthoz hasonló­an a jövőben is törekedni fo­gunk a nemzetközi politikai és gazdasági kapcsolatok átala­kítására ésszerű, igazságos alapokon, s­ társadalmi orien­tációjától függetlenül támo­gatni fogunk minden antiim­­perialista mozgalmat és szer­vezetet.” Beszéde befejező részében a főtitkár megállapította, hogy olyan korban élünk amikor globális méretekben fonódtak össze az ellentmondásos ten­denciák. A történelmi fejlő­dés jelenlegi felelősségteljes szakaszában pártjaink jelsza­vává vált az útkereső gondo­lat és annak ellenőrzése a társadalmi-politikai gyakorlat­ban. „Támogatunk mindent, ami a népek tényleges érde­keit, a békét és társadalmi igazságosságot, az emberi ha­ladást szolgálja. Elutasítjuk viszont mindazt, ami ellenté­tes ezekkel a célokkal.” Forradalmi tanításunk a megismerés nagyszerű eszkö­ze. Lehetővé teszi, hogy a ma­guk egészében és összefüg­géseiben értékeljük a korszak­­ellentmondásait, feltárjuk oka­it, s megleljük az igaz választ a legfontosabb problémákra. Azonban a forradalmi tanítást is állandóan fejleszteni kell. Ma kijelenthetjük, hogy a kom­munisták teljes mértékben tisztában vannak a legfonto­sabb tanulsággal: bátran kell fejleszteni elméletünket, s ál­landóan előre kell haladni — mondotta befejezésül Mihail Gorbacsov. Mihail Gorbacsov beszéde után a tanácskozás soros el­nöke mondott köszönetet a kongresszushoz intézett meleg szavakért, és a küldöttek ne­vében sok sikert kívánt a szov­jet népnek az SZKP XXVII. kongresszusán kitűzött célok megvalósításához. Ezt követően folytatódott a Központi Bizottság beszámoló­jának megvitatása. A Szovjetunió a párbeszéd híve Úgy tűnik, hogy „ellopják és az óceánon túlra viszik egyes nyugat-európai országok önál­ló politikáját, s a biztonság vé­delme ürügyén alku tárgyává teszik a 700 milliós európai kontinens népeinek nemzeti ér­dekeit és sorsát". Ezzel össze­függésben a főtitkár határozot­tan leszögezte: a Szovjetunió nem kíván éket verni az Egye­sült Államok és NATO-szövet­­ségesei közé, s szovjet részről a kontinens politikai és kato­nai realitásaiból indulnak ki. A Szovjetunió a párbeszéd híve. Ennek a párbeszédnek azonban olyannak kell lennie, amelyben mindkét fél reális eredmények elérésére törekszik. Nem szabad megengedni, hogy a tárgyalások a fegyverkezési hajsza álcázását szolgálják. A Szovjetunió nem működik együtt az Egyesült Államokkal abban, hogy ilyen módon félrevezessék a világot. „A békét csak valamennyi ország és nép közös erőfeszíté­seinek eredményeként lehet megóvni. Arra van szükség, hogy nyugaton mindenki meg­értse: nukleáris töltettel felsze­relt rakéta indítása lényegé­ben nem csupán gyilkosság, hanem öngyilkos akció is egy­idejűleg". Beszéde további részében Mihail Gorbacsov rámutatott, hogy ameddig létezik az im­perialista agresszió veszélye, addig a szocialista országok kénytelenek gondoskodni biz­tonságukról. Ezt a célt szol­gálja a Varsói Szerződés Szer­­vezete, amelynek keretében a szovjet katonák fegyverbará­taikkal együtt őrzik a békét, egyebek között egész sor szö­vetséges ország területén. A szocialista országok sen­kinek sem engedik meg, hogy idegen uralmi érdekek szfé­rájának tekintsék őket. Ugyan­akkor azt mondják a nyugat­nak: vegye komolyan a köze­pes hatótávolságú rakéták fel­számolására vonatkozó javas­latot, és a hagyományos fegy­verzetek csökkentésére tett indítványt. Ebben az esetben lehetővé válik, hogy jelentősen csökkenjen a feszültség Euró­pában. A szovjet csapatok nem örök időkre állomásoz­nak más országok területén, a horgonyt azonban mindenki­nek, és egyszerre kell felszed­nie. Ipari tudósítóink jelentik (Folytatás az 1. oldalról) szerzéshez nyújtandó támoga­tást. Tavaly, öt személy lakásvá­sárlásához és három fő lakás­építéséhez nyújtott 650 ezer fo­rint támogatást a vállalat. Ez­zel szemben az idei évre terve­zett támogatás összege eléri a másfél millió forintot. Bolyáki Zoltán Veszprém megyei Állami Építőipari Vállalat Anyagi lehetőségeihez mér­ten, évek óta segíti dolgozóit lakásépítésben és -vásárlásban egyaránt a vállalat. A saját erőből építkezőknek kamat­mentes kölcsönt, kedvezményes fuvart és anyagot biztosít, ezen kívül, a megyeszékhelyen és a megye más városaiban is a vállalat jelölhette ki a vevőt a lakásokra. Az idén Veszprém­ben 12, Ajkán pedig egy vál­lalati dolgozót segített így ön­álló lakáshoz. A korábbi években több munkáslakás-építési akcióval segítette dolgozóit. E célt szol­gálta a fiatalok rendelkezésére bocsátott fiatalok háza is. Az utóbbi egy-két évben azonban - a nehéz gazdasági helyzet miatt - e támogatás csökkent. De még így is sikerült a lakás­­vásárláshoz 800 ezer, az épít­kezéshez pedig 1 millió 100 ezer forint kamatmentes köl­csönt biztosítani az idén. A vállalattól nyugdíjba ment törzsgárdatagoknak részben, vagy teljesen elengedték a vál­lalattól kapott kamatmentes kölcsönt. Ez a vissza nem térí­tendő támogatás közel 148 ezer forintot tett ki. Dr. Kovács Józsefné Mától: Két biztosító intézi ügyeinket a Hungária Veszprémben, a Vöröshadsereg tér 20. alatt Mint az már közismert, július elsejétől két biztosító szervezet foglalkozik a lakosság és a vállalatok, intézmények, szö­vetkezetek ügyeivel. Mind a két biztosító általános jogkörrel rendelkezik a lakossági bizto­sítások terén. Természetesen az induláskor a már meglévő biz­tosítások egyik része az állami, a másik a Hungária Biztosító, Viszontbiztosító és Exporthitel­biztosítóhoz kerül. A gépjármű-biztosítások ki­vételével a lakossági biztosí­tásokkal a régi szervezet fog­lalkozik. Mint azt Gergely Ta­mástól, az ÁB megyei igazga­tójától megtudtuk, a változás jelentősége és célja megkí­vánja, hogy a biztosítottak ügyeinek az intézése, a tájé­koztatás, a biztosítási díjak beszedése és a károk rende­zése semmilyen zavart ne szenvedjen. Ezért mind a két intézet és annak minden dol­gozója köteles - akármilyen biztosítási ügyről van szó - ez érdeklődők számára rész­letes és pontos felvilágosítást adni. Függetlenül attól, hogy a jelentkező állampolgár biz­tosítását, kötvényét­­melyik in­tézet kezeli. Mint megtudtuk, a későb­biekben­­mindkét biztosító fo­kozatosan élni fog az általá­nos jogkörrel. A „másik féltől” is kaptunk tájékoztatást. Tál Ferenc, a Hungária Biz­tosító megbízott megyei igaz­gatója elmondotta, hogy júli­us 1-ével Veszprémben, a Vö­röshadsereg tér 20. szám alatt lesz a megyei központ és a városi fiók. Itt foglalkoznak az ügyfelekkel, intézik ügyeiket. Pápán a Tolbuhin tér 2. szám alatt, Ajkán pedig a Frankel Leó utca 14. szám alatt szer­vezik meg a gépjármű-kárren­dezést. Veszprémben a gépjár­mű-kárrendezési fiók a régi helyén működik továbbra is. A nyitva tartáson nem változtat­nak. Az eddigi időben és mó­don intézik a kárt szenvedett gépjármű-tulajdonosok ügyeit. Tapolcán időlegesen az ÁB- vel közös helyiségben működik a Hungária, a gépkocsi-kárfel­vételeket pedig az autószerviz­ben végzik. Azt is megtudtuk, hogy a változásokról mindig részlete­sen és időben tájékoztatják az állampolgárokat, most már a két biztosító ügyfeleit. Ellenőrzés és jogsegélyszolgálat Üléseiért a TOT elnöksége A Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsának elnöksége hétfőn Szabó Istvánnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a TOT elnökének ve­zetésével megtartott ülésén a Területi Szövetségek Ellenőrzési Irodáinak múlt évi tevékenysé­gét, valamint a jogvédelmi munkákat és a mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjainak jogsegélyszolgálati helyzetét vitatta meg. A testület megál­lapította, hogy a területi szö­vetségek ellenőrzési irodái a szövetkezetek belső ellenőrző, valamint tulajdonosi és a ve­zetői munkát segítő 1985. évi feladataikat a mezőgazdasági szövetkezetek IV. kongresszusá­nak határozataival összhang­ban, valamint a szövetkezetek belső ellenőrzéséről szóló ren­deleteknek megfelelően a szö­vetségek elnökségének határo­zatai szerint végezték el. A Magyar Nemzeti Bank árfolyamai Hivatalos devizaárfolyamok Valuta (bankjegy és csekk) árfolyamok Az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolyamok változatlanul az 1986. február 18-i közlés­ «k nek megfelelően vannak érvényben. a) vásárolható legmagasabb bankjegycímlet: 500-as. Érvényben: 1986. július 1-én.­­ Érvényben: 1986. július 1-től 7-ig. Devizanem Vételi Közép Eladási Pénznem Vételi Eladási árf. 100 egységre forintban árf. 100 egys forintban angol font 6970,88 6977,86 6984,84­­ 6768,52 7187,20 ausztrál dollár 3074,83 3077,91 3080,99 H ... 2985,57 3170,25 belga frank 101,2* 101,32 101,42 Se­ga­rank 98,20 104 38 dán korona 558,27 558,83 559,39 dán korona 542,07 575,59 finn márka 890,10 890,99 891,88 finn márko 884,26 917,72 francia frank 649,03 649,68 650,33 francia frank 630,19 669,17 holland forint 1837.33 1839,17 1841,01 IX&Tdrachtna a) 31 46 33 40 japán yen (1000) 277,52 277,80 278,08 Hi 9nH forinT­­ 1783,99 18941 35 kanadai dollár 3278,82 3282,10 3285,38 japán yen (1000) 269,47 286,13 kuvaiti dinár 15530,48 15546,03 15561,58 ,1­ H,na, ’ 11,69 12,41 norvég korona 606,16 606,77 607,38 Xdal doMáV 3183 64 3380,56 NSZK márka 2069,74 2071,81 2073,88 “iti dína «079 65 16012,41 olasz lira (1000) 30,16 30,19 30,22 *“»»''• £mar 50,57 osztrák schilling 294,54 **«,«3 ***•'* NSZK9 márka 2009,66 2133,96 portugál escudo 30,44 30,47 30,50 NSZK marka 29 28 31 10 spanyol peseta 32,41 32,44 32,47 **.. 1,0 *.... * 285,99 303,67 svájci frank 2533,10 2535,64 2538,18 osztrák swhilling • ■ svéd korona «39,01 639,65 640,29 P“*“9“1 “«£° 31,47 33 41 tr. és cl. rubel 2797,20 2800,00 2802,80 IJIiTfrank 2459 57 2611 71 USA dollár 4551,98 4556,54 4561,10 ^­kirona 620 46 658 84 ECU (Közös Piac) 4449,21 4453,66 4458,11 4419,84 «»3,24 ECU (Közös Piac) 4320,05 4587,27

Next