Napló, 1986. december (Veszprém, 42. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-01 / 282. szám

Pravda-hírmagyarázat A fegyverzetkorlátozási tárgyalások megtorpedózása A Pravda szombati számá­ban a lap washingtoni tudó­sítója megjegyzéseket fűzött az amerikai kormányzatnak ahhoz a döntéséhez, hogy hadrend­be állítja a nukleáris töltetű manőverező robotrepülőgépek­kel ellátott B-52-es bombázók közül a százharmincegyediket, de ezt a lépését nem szándé­kozik ellensúlyozni az elavult Poseidon atom-tengeralattjárók kivonásával, s így túllépi a SALT-II megállapodásban megszabott korlátokat. Mint a hírmagyarázó rámu­tat, Reagan elnöknek ezt a hadügy- és külügyminiszteré­nek bevonásával hozott dönté­sét, amely a fegyverzetkorláto­zási megállapodás megtorpe­dózásával egyenlő, „a szovjet katonai fenyegetésről" szóló olyan rágalmakkal próbálták alátámasztani, amelyek szerint a Szovjetunió állítólag meg­sérti a SALT—11-t. E hazugsá­gok áradatával szemben a döntés indítékai nagyon is át­látszóak: a SALT—II, amely mindig is dühöt keltett az eny­hülés ellenfeleiben, nincs ínyé­re a katonai-ipari komplexum­nak és politikai képviseleté­nek, mert akadályozza, hogy teljesen szabad kezük legyen a végeláthatatlan fegyverkezé­si hajsza folytatásában. Amint azonban ismertté vált Washingtonnak az a döntése, hogy felborítja a SALT-II meg­állapodást, máris éles hazai bírálatok hangzottak el az el­nök címére, s a kormányzat­nak minden jel szerint még sok elfogulatlan véleményt kell hallania a kongresszus részé­ről. A törvényhozás ugyanis a katonai költségvetés vitájában külön felszólította a Fehér Há­zat a SALT-II további tisztelet­ben tartására, mert az, mint mondták, „megfelel az Egye­sült Államok nemzetbiztonsági érdekeinek". A mostani döntés tehát azt jelenti, hogy a kor­mányzat dölyfösen visszauta­sítja a kongresszus követelé­seit, és a szerződés felborítá­sával ismét a militarizmus képviselőjének mutatkozik az egész világ előtt — hangoz­tatja a Pravda hírmagyará­zata. Iráni kapcsolat Szenátusi vizsgálat kezdődik Az Egyesült Államok leg­alább 13 millió dollárt fordí­tott az iráni fegyvereladások hasznából a nicaraguai kont­rák titkos támogatására akkor, amikor a kongresszus törvény­ben tiltotta az ellenforradal­márok katonai segélyezését. Az ABC televíziós hálózat hitelt érdemlő értesülései szerint a fegyvereladások — állítólag még a kormányzati vezetők elől is titkolt — hasznából 8,5 millió dollárt fordítottak fegy­verek és felszerelések beszer­zésére. Másfél millióért vettek öt használt repülőgépet az utánpótlás eljuttatására, fél­milliót a személyzet, köztük a Nicarauggban elítélt HasepAis fizetésére. A Eugen szál­lítási költségek másfél millió dollárba kerültek, kétmilliót fordítottak az operáció egyéb költségeire, egyebek között az illetékes hondurasi hatóságok lepénzelésére. A szenátus felderítéssel és titkos manőverekkel foglalkozó felügyeleti bizottsága az újabb közlések nyomán már hétfőn megkezdi vizsgálatát az „irá­ni kapcsolat", illetve a kont­ráknak a manőver hasznából juttatott titkos katonai támo­gatás ügyében. A bizottság jelenlegi republikánus elnöke, David Durenberger és rang­idős demokrata párti tagja, Patrick Leahy közös levélben kérte fel Reagan elnököt, fel­tétlenül gondoskodjék arról, hogy ne semmisítsék meg ti­tokban az akcióra vonatkozó bizalmas okmányokat. Laoszi-thaiföldi tárgyalások Jó kezdő lépésnek értékelik Vientianéban a szombaton vé­get ért kétnapos laoszi-thai­földi megbeszéléseket. A két fél megállapodott abban, hogy további tárgyalásokat folytat a vitás kérdések ren­dezése, a kapcsolatok helyre­­állítása és továbbfejlesztése érdekében. A thaiföldi szakértői küldött­séget Arun Pham­phong, thai kormányfő tanácsadója, a a laoszit Souban Sarithilath kül­ügyminiszter-helyettes vezette. Ezek voltak a legmagasabb szintű megbeszélések 1984, a thai-laoszi viszony megromlá­sa óta. 2 - NAPLÓ - 1986. december 1., hétfő Libanon Teljes erővel dúl a h­arc Vasárnap hajnal óta Liba­non minden frontján teljes erővel dúl a siíta Amal-mozga­­lom és a palesztinok közötti háború. A Damaszkuszban fo­lyó politikai egyezkedések zsákutcába jutottak, a Szíria által támogatott Palesztinai Nemzeti Megmentési Front — amely eddig Arafat ellenfeleit tömörítette — most teljes egy­ségben cselekszik a PFSZ VB elnökével. Szíriára — az ellene Nyugat-Európában folyó kam­pány mellett — mind nagyobb nyomás nehezedik az arab vi­lág részéről, hogy tegyen va­lamit az összecsapások megfé­kezésére. Libanonban a pa­lesztinok fokozatosan elveszítik eddigi híveiket. Huszein Hu­­szeini, a parlament (siíta) el­nöke szerint az ország élet­halálharcot vív, Katami kor­mányfő pedig ismételten figyel­meztette a palesztinokat: Pa­lesztina felszabadításához nem Dél-Libanonon keresztül vezet az út. Vasárnap éjfél óta Nyugat- Bejrút mellett ismét kiújultak a harcok. Az Ama! azzal vá­dolja a palesztinokat, hogy el akarják foglalni Nyugat-Bejrú­­tot. A harcokban tüzérségi ne­hézfegyvereket, harckocsikat és kézifegyvereket egyaránt beve­tettek. Szombaton a hírek sze­rint a Bejrút környéki hegyek­ben állomásozó palesztin tü­zérség is lőtte az Amal állá­sait. Libanonban­­ ismét kiújult a „táborok háborúja", a palesz­tinok és siíta mohamedánok csatározásai. A képen: palesz­tin fegyveresek a dél-libanoni Szidon város közelében. NSZK Tengeralattjáró-üzlet Pretoriával Az ENSZ által 1977-ben Dél- Afrikával szemben tett fegyverszállítási meghirdó­embargó ellenére a kieli HDW hajógyár és egy lübecki tervezőiroda tengeralattjáró-tervrajzokat adott el a pretoriai rendszer­nek. Ez a napokban nyilvá­nosságra került ügylet egyre messzebb gyűrűző politikai hullámokat ver a nyugatnémet fővárosban, és a sajtó már a kormány felelősségét is firtat­ja. A Dél-Afrikával megkötött illegális üzlet kérdését az az interjú hozta felszínre, amely­ben a foglalkoztatási nehézsé­gek miatt a nyugatnémet fegy­verkivitel gondolatát nyíltan pártfogoló Franz Josef Strauss bajor miniszterelnök a Bild- Zeitung című tömeglap mun­katársának kijelentette: a dél­afrikai nagykövetség kérésére közbenjárt a tervrajzok ex­portjának kieszközlése céljá­ból, és igenlő választ kapott Helmut Kohl kormányfőtől. Wolfgang Schäuble, a Kan­cellári Hivatal minisztere egy sajtóértekezleten azt közölte, hogy a kancellár csak Strauss kérésének mérlegelésére tett ígéretet. Az említett cégek már 1984. óta kilincseltek az engedélyért különböző kormányszerveknél, s amikor 1985 júliusában Martin Bangemann gazdasági minisz­ter figyelmeztette egyik képvi­selőjüket próbálkozásaik kilá­­tástalanságára, az illető kész tényként tájékoztatta őt: már több tervrajzot leszállítottak. Schäuble szavaiból kiderült: a kérdésben nézeteltérések vannak Kohl és Strauss kö­zött, de a kancellár és Hans- Dietrich Genscher külügymi­niszter között is. Utóbbi min­dig az egyértelmű elutasítás álláspontjára helyezkedett. A dermesztően hideg kam­ráikat összekötő széles folyo­són alacsony, zömök emberek futkostak ide-oda. Furcsa, ért­hetetlen nyelvükön sietve rövid tőmondatokat váltottak egy­mással. Egy pillanatra meg­­megálltak, kíváncsian felnéztek ránk, s sötét bogárszemeikkel ránk mosolyogtak, majd furcsa, gurulós érzetet keltő járással siettek tovább. Mintha egy fantasztikus film egyik jelenete elevene­dett volna meg szemeink előtt. A dermesztő fagy viszont na­gyon i­s valódi volt, a helyisé­gek gyér világítása vastag, tű­hegyes zúzmarabundá­ba bur­­kolódzott állványokat vont sá­padt fénybe, cipőnk talpán átsütött a téglapadló hidege, s fázósan húztuk össze magun­kon a kabátot. A rideg hely komor várakozásokat keltett, s valóban: a legbelsőbb helyi­ségbe jutva, döbbenetes lát­vány tárult a szemünk elé: fa­törzs vastagságú, 2,5—3 méter hosszúságú haladások voltak felhalmozva egymás hegyén­­hátán embermagasságban, körben a kamra falai mentén. Beluga, vagyis viza - mond­ják mellettünk oroszul. Ez vol­na tehát az a híres hal. So­ha nem reméltem látni az édesvizeknek ezt az óriását, s különösen nem ekkora meny­­nyiségben, falnak hányt, óriá­si halmokban. Mindegyik leg­alább 350 kiló, az óriásharcsa ezeknek csak kisöccse lehetne. Az egyik óriás nyitott szájá­ban pontyforma hal, szintén csonttá fagyva. Az utolsó va­csora talán? A balillcsi hasikonzervgyár hű­tőházában voltunk, a hőmér­séklet mínusz 25 fok, vagy még kevesebb. A hűtőházban dol­gozó kis termetű kazah asszo­nyok alaposan fel vannak öl­tözve, ezért tűnnek gömböc­nek, s mindig szinte futottak, hogy minél kevesebb időt kell­jen a fagyos kamrákban tölte­ni. Kint bágyasztó, langymeleg­­nek tűnik a nulla fok körüli, hószálingózásos föld. A hűtő­ház előtt a Magyar Televízió villástargoncát filmez. A sztár­­ nem az elnyűtt targonca, ha­nem annak villáin lévő 1,20- 1,30 méter hosszú fagyasztott tokhalak rakása. Sőregto­koké, hogy egészen pontosak le­gyünk. Balilicsi Gurjevtől néhány ki­lométernyire délre helyezkedik el, az Ural folyó partján, nem messze attól a­­ helytől, ahol az a Kaszpi-tengerbe ömlik. Bálik egyébként ikazahiuil halat je­lent, innen a település neve. Nevezetes gyárban jártunk: itt állítják elő a szovjet fekete kaviár 40-50 százalékát, évi mintegy 800 tonnát. Szakava­tott ínyencek szerint az igazi kaviár csak fekete lehet, a lazacfélék vörös ikrája­­ messze ezután következik. A fekete ka­viárok koronázatlan királya az „orosz” kaviár, amely ha a földrajzi helyhez ragaszkodunk, ebben az esetben valójában kazah. Kaviárdobozolást sajnos nem láthattunk, mert a kaviársze­­zon április 20-től május 20-ig tart. Akkor az Urál valóság­gal forr a felfelé törekvő, ívásra készülő halaktól. A batili­ konzervgyár vágó­­tokot,­­sőregto­kot, vizát, vob­­lát (kaszpi-tengeri pontyfaj­tát), valamint az óceánokról származó apró beringet dolgoz fel. A vágótok értékes húsát nem konzerválják. A megköze­lítőleg 200 vagonnyi szeletelt vágótokhús friss vagy fagyasz­tott állapotban­­ kerül a fo­gyasztók elé. Sőregtokból vi­szont évente 1 millió konzer­­vet állítanak elő. A gyár 15 féle konzervet gyárt különféle ízesítéssel, olajjal, zöldséggel. Megmutatták nekünk az ép­pen apró halakat készítő kon­zerváló gépsort működés köz­ben. A munka a mélyfagyasz­toit halacskáik felolvasztásával és lisztezésével kezdődött, s a közel egy méter széles, drót­­hálóforma futószalag a ráterí­tett halaikkal a 130 fokos sü­tőbe­­ merült, öt perc alatt ha­ladt át rajta. Ezt követően a dobozokba kézzel adagolták a halacskáikat, majd előre el­készített szósz ömlött az ada­goló alatt sorban elhaladó dobozokba. A dobozokat lezá­rás után hűtőházban tárolják, 15 napon át. A gyárban lakomának beillő kóstolót rendeztek a különbö­ző termékekből: hal rizses szósszal vagy anélkül, erős és kevésbé erős mártásban, halak napraforgóolajban és olíva­olajban. Különböző pácolású halak, vékonyra szeletelt hal, vastagabbra szeletelt hal, hal­­máj és (halmáj ízű) haltej. Valami biztosan, kimaradt... A kóstoló színhelyéül szolgáló szoba üvegvitrinjének tetején különböző méretű kawiátos do­bozok sora. A legnagyobb kö­zöttük jó kétkilós, kerek, kö­­zépikék színekben csillogó . . . De hiába kacsintgattunk rá, lejönni nem akart. A gyárláto­gatásnak ezzel vége volt, ám mégsem maradtunk kaviárkós­toló nélkül. Baíliksiből Gurjevbe, a kis hajón, amely lefelé is hozott bennünket az Unalon, hosszú, terített asztal várta csoportun­kat. A tányérokon sohasem látott, nagy szemű fekete ka­viár. Ha­­ kés érte, az egyes szemekből tejfehér gömböcs­­kék jelentek meg. Kérdésem­re elmondták, hogy a fehér lé jelzi a kaviár frissességét. Most ugyan nincs szezonja az ikrának, de mindig van né­hány hal, amelyben­­ kaviár ta­lálható. Három napba tellett, amíg megtalálták számunkra azt a vizát, amelyből a kaviár származott. Hogy mekkora kü­lönbség van a friss és a kon­­zervbe gyömöszölt kaviár íze­i között? Nagyjából annyi, mint a borpincében kóstolt zama­tos óbor és a bolti, palacko­­zott pecsenyebor között. Vizák, tokok, kaviár Látogatás egy kazahsztáni „kaviárgyárban” np r • t­anácsi testületek fórumán (Folytatás az 1. oldalról) A Pannonkor Vállalatnak 8 bo­ltja üzemel a fűzfői tanács közigazgatási területén, mely­ből kettő szerződéses, kettő jö­­vedelemérdekeltségű, négy pe­dig hagyományos üzemelésű. A vállalat kiemelten kezeli az olcsó és közepes árszintű cik­kek forgalmazását, s minde­nekelőtt az a­la­pel­látás biztosí­tását. Gondot fordítottak térségben is a korszerű táp­e­lálkozást elősegítő árucikkek zöldáruk, üdítő italok,­ mély­hűtött termékek stb.) forgal­mazásának növelésére. Alap­vető élelmiszerekből (kenyér, liszt, cukor, zsír, tej és tejter­mékek) folyamatos ,és a szük­ségleteknek megfelelően biz­tosított volt az ellátás. Hiány csak sörből — és csak nyáron — jelentkezett. A vállalat bővítette, korsze­rűsítette az Aradi utcai ABC-t, s télen is­­ nyitva tartja a stran­don az egyébként szezonális boltját, az e térségben lakók alapvető élelmiszerekkel való ellátása érdekében. Nagy hangsúlyt helyeznek a ben is - imint olvasható jövő­az igazgató beszámolójában — Fűzfő és térsége választékos ellátásra. Balatonfftkajár So­kszor hangzik el mosta­nában, mennyire fontos a ta­nácsok munkájában a lakos­sággal való kapcsolattartás, a település életében, fejlesztésé­ben való együttgondolkodás, az állampolgári javaslatok, közérdekű­ felvetések figyelem­­bevétele. Nos, e szempontból igen fontos témát tűzött napi­rendjére a kajári tanács, ne­vezetesen, megvizsgálta: mi­lyen szakigazgatási szerveinél a közérdekű bejelentések, javas­latok, panaszok intézése, hasznosítható felvetések meg­a­valósítása? 1985-ben a tanácstagi jelö­­lőgyűléseken vetett fel a la­kosság több „témát”, ponto­sabban 37 köz­érdekű javasla­tot. Ebből 20 az utak állapo­tával, javításával foglalkozott, öt a vízellátással, négy a mű­velődéssel, a többi pedig más témákkal. Elmondható, hogy az­­ utak javítása jó ütemű, fo­lyamatos, sajnos, Küngös ivó­­vízellátási gondjának­­ megoldá­sa­­ anyagi erőforrások szű­kössége, s a megyei tervezési tartal­ék zároltsága miatt - nem éppen kedvező kilátású, de mindezek ellenére, - álla­pítja meg a tanács - a tár­sulat alakítását, a tervek megrendelését, a vízibázis ki­alakítását meg kell kezdeni. Főkajáron időközben felújítot­ták az egyébként életveszélyes állapotú művelődési házat, Küngösön pedig 1988-ban kezdődik a faluház építése. Csajágon 1987-­ben megépül a gázcseretelep - válasz a köz­érdekű felvetésre­­, s a köz­­tisztasággal kapcsolatos beje­lentésekre is hathatós intézke­déseket tette­k. 1986-ban eddig 6 esetben tett a lakosság közérdekű be­jelentést, főleg a közvilágítás hiányosságaira figyelmeztetve a tanácsot. Mindegyik felvetés­re intézkedés történt. Tihany Az oktató-nevelő munka fel­tételeiről, helyzetéről­ a község általános iskolájának igazga­tója adott számot a végrehaj­tó bizottság testülete előtt. Megállapítható, hogy az intéz­mény nevelőközösségének zö­mét a negyvenesek korosztálya alkotja, akik nagy elhivatott­sággal dolgoznak, s munka­szeretetük, kiegyensúlyozottsá­guk nagyban hozzájárul ah­hoz — olvasható az előterjesz­tésben , hogy az intézmény belső légköre, hangulata jó. Hasonlóan­­ pozitívan lehet szól­ni a tanár-diák kapcsolatokról is. A tantestület tagjainak döntő többsége kellő szakmai és politikai képzettséggel ren­delkezik, s igyekeznek azt to­vábbfejleszteni. (Csak egy ké­pesítés nélküli nevelőt alkal­maznak.) A bejáró nevelők száma 6 fő, s mivel az elkövetkező 10 évben kilencen mennek nyug­díjba, kívánatos lenne, ha község vezetése időben gon­­­dolna a l­eendő, új tanárok le­telepítésének megoldására. (A nevelőtestület létszáma jelen­leg 19 fő, egy álláshely üres.) Megállapítható, hogy az ok­tatás anyagi, tárgyi feltételei biztosítottak. A tanulói létszám 298 gyermek, ebből 125-en be­járóik. A 8 tantermes iskolában 12 tanulócsoportot kell elhe­lyezni, oktatni, ezért minden - úgynevezett járulékos - helyi­séget tanteremként kénytele­nek használni. A tanulmányi eredmények jók, sportolásban és szaktárgyi versenyeken a tihanyi diákok sikereket értek el, a tanulók egészségi állapota,­ tisztasága kifogástalan, az egészsége életmódra nevelés folyamatos munkatervi feladat, s ebben - miként egyéb iskolai kérdések­ben is -, partnerek a szülők, az iskola és a­ családok kap­csolata megnyugtatóan jó. Új épületek, rekonstrukciós munkák (Folytatás az 1. oldalról) A hetekben adnak át Bala­tonalmádiban a nevelőotthon bővítéseként négy tantermet. Ugyancsak ez év végén feje­zik be a szentkirályszabadjai általános iskola bővítését, ja­nuártól pedig a régi épület felújításába kezdenek bele. Herenden a porcelángyárban befejezték a csomagoló építé­sét és megkezdték a számító­­gépterem kialakítását. A TAN­ÉP dolgozói Ajkán, a timföldgyárban végzett folya­matos kivitelezői munka mel­lett elkezdték a városban a tűzoltószertár építését, melyet a jövő év novemberére kell el­készíteniük. A vállalat sümegi építésve­­zetősége ez év őszén sikerként könyvelhette el a Badacsonyto­majban átadott 8 tantermes iskola építését. Az egység munkájának eredményeként je­lenleg folyik a műszaki átadá­sa 40 tapolcai OTP beruházá­sú lakásnak. Ugyancsak a na­pokban adják át a sümegi FOLTEX ipari szövetkezet újon­nan épített gyártócsarnokát, valamint a felújított dobai szo­­cioterápiás intézetet. Befejeződött a DJVSZ XII. közgyűlése (Folytatás az 1. oldalról) egyhangúlag elfogadták. küldöttek közös üzenetben fe­­­jezték ki köszönetüket a há­zigazda Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetségnek a szívé­lyes vendéglátásért, a tanács­kozás zavartalan lebonyolítá­sáért. Ezután megválasztották a DIVSZ vezető testületeit. Az elnök tisztét — Valid Maszri személyében — továbbra is a Libanoni Demokratikus Ifjúsági Szövetség tölti be, a főtitkárét pedig­­ Cservény Vilmos sze­mélyében — a Magyar Kom­munista Ifjúsági Szövetség. A közgyűlés Valid Maszri zársza­vával ért véget.

Next